Magyarország, 1914. november (21. évfolyam, 277-306. szám)

1914-11-01 / 277. szám

MAGYARORSZÁG Budapest, 1914­. vasárnap, novenTL.. 11. Az oroszok vereségei turkánál Egy tartalékos tüzérkadét, aki a Turka mellett vívott Harcokban megsebesülve visz­­szaérkezett Budapestre, a következőket mondotta el a Magyarország munkatársá­nak a legutóbbi napok harcairól: „Az oroszok mindent elkövettek, hogy csapatainkat, amelyek a Kárpátok felöl elő­nyomultak és stary-sambor—medykai vo­nalon álló orosz csapatokat oldalban és ház­ban fenyegetik, visszaszorítsák és ezért északkeleti irányból nagy erővel vonultak föl ellenünk. Ezek a csapatok, mint elfogott orosz katonáktól megtudtuk, Lemberg felől jöttek. Úgy látszik, az oroszoknak annyira fogytán vannak Galíciában a tartalékcsapa­taik, hogy kénytelenek voltak a lembergi helyőrséget vonultatni föl ellenünk. Az orosz csapatok két oszlopban nyomultak elő, Podbus és Uros, illetve Bergslau felől. Feltűnő sok volt a lovasságuk. Alighanem arra számítottak, hogy ha csapatainkat visz­­szaverik, gyors üldözéssel újra behatolhat­nak a magyar területre, keservesen csalódtak. Már az első napokban véres fővel vertünk vissza két orosz támadást. Közben az oroszok hatalmukba kerí­tették és szétrombolták azt a szükséghidat, amelyet a mi hidászaink Turkától északra a Stryj folyón vertek. Ez volt azonban a leg­nagyobb siker, amelyet előnyomulásukban elértek. Már másnap, huszonhetedikén, visszavertük őket és újra hatalmunkba kerítettük a folyón való átkelést. Az orosz csapatok ezekben a harcokban ret­tenetes veszteségeket szenvedtek, mert a támadást kellő tüzérségi előkészítés nélkül vezették rohamra a mi pozit­­­cónk ellen, amelyek a Turka és Rybnik közötti halmokon­­jóformán bevehetetlenül meg voltak erősítve. Az oroszok közt volt egy kaukázusi gyaloghadosztály, amelyet Brussilov tábornoknak a Dnyester vonalán operáló hadseregétől vontak el. A kaukázu­siaknak meg kell adni, hogy bátor katonák. Az oroszok általában nem hívei a szurony­harcnak, a kaukázusiak azonban hallatlan bátorsággal vetették magukat neki a mi ál­­lásainknak. Egyetlen nap folyamán négy szuronyrohamot intéztek pozícióink ellen, de tüzérségünk irtózatos srapnellzápora mindannyiszor visszavonulásra kényszerí­­tette őket, úgy hogy a mi csapataink a Stryj folyón vert szükséghidat is újból helyre­állíthatták. A Turka mellett lefolyt harcok orosz­lánrésze a budapesti negyedik hadtestet egyedül illeti, amelyek már az uzsoki szo­rosban lefolyt harcokban is kitüntették magukat. Amerre mentünk, a lakosság úgy foga­dott bennünket, mint a Messiást; az oro­szoknak sikerült azalatt a pár nap alatt, míg ők voltak itt az urak, a legnagyobb gazsá­gokat elkövetni. Turka romokban hever. Kormos falak merednek mindenütt az ég­nek és a csinos városban alig maradt épen egy pár ház. A zsidók, akik legtöbbet szen­vedtek az oroszoktól, keservesen panasz­kodtak a rutén parasztokra is, akik az orosz tisztek engedelmével, sőt sokszor az oro­szok felszólítására, raboltak és fosztogattak. Egyes gazdag zsidóknak valósággal váltság­díjat kellett fizetni, hogy ki ne fosszák őket. Most mindenki boldog, hogy a város újra a mi csapatainknak­ a kezében van, és saját magam szemtanúja voltam, amikor egy nagyszakállú öreg zsidókból álló küldöttség kereste föl a hadtestparancsnokot és kör­nyörgött, hogy az oroszokat többé ne eresze­szék be Turkára. A hadtestparancsnok persze megígérte, hogy igyekezni fog távol­tartani az oroszokat és meg is tartotta a sza­vát. Az oroszok ugyan felette igyekeztek újra hatalmukba keríteni a városkát, de de­rék magyar katonáink mindannyiszor el­bánta levelük.­ ­ A török-orosz háború Nem lesz hadüzenet Konstantinápoly, október 31. (Saját tudósítónktól.) A mai Bajrám-ü­n­­nepen az összes miniszterek résztvettek, ki­véve a nagyvezért, akiről hivatalosan közlik, hogy nem jól érzi magát. Az angol nagykö­vetség irattárát az amerikai nagykövetségre szállították át, amely valószínűleg el fogja vállalni az angol alattvalók védelmét. A vá­rosból igen sok orosz elutazott. A török lapoknak eddig még nem volt al­kalmuk, hogy az eseményeket kommentál­hassák, mert az ünnep miatt nem jelennek meg a lapok, a katonai hatóság pedig eltil­totta, hogy külön kiadásokat rendezzenek. Berlin, október 31. Az itteni török nagykövetség közli, hogy hivatalos hadüzenet eddig még nem történt, de talán nem is lesz rá szükség, mert az el­lenségeskedések kitörése után fölösleges minden hadüzenet. Tegnap este a török nagykövetség berlini palotája előtt hazafias, rokonszenves tüntetések voltak. Ezrekre menő közönség vonult a nagykövetség pa­lotája elé. A török nagykövet megjelent az erkélyen és rövid beszédet intézett a közön­séghez. A beduinok betörtek Egyiptomba Athén, október 31. (Saját tudósítónktól.) Ide érkezett jelen­tések szerint 3000 beduin Suezen át betört Egyiptomba. Oroszország támadott Berlin, október 31. Oroszország — mint pétervári távira­tokból kitűnik — azt akarja elhitetni, hogy a török flotta a legnagyobb békében tá­madta meg az orosz városokat, holott vad­jában Oroszország volt a támadó. (Bud. Tud.) A török és orosz flották harca Konstantinápoly, október 31. Az Agence Ottoman által kiadott félhi­vatalos kommüniké a tengeri ütközetet a következőképpen írja le : Mialatt folyó hó 27-én és 28-án a török flottának egy egészen kis része a Fekete­­tó.­ééren gyakorlatozott, az orosz flotta, amely eleinte mindenüvé követte a török flottát és annak gyakorlatait megakadá­lyozta, folyó hó 29-én megkezdte az ellensé­geskedéseket, amennyiben megtámadta a török flottát. A támadást követő harcban a török flotta a Pruth nevű 5000 tonnás akna­lerakó hajót amelyen mintegy 700 akna volt, fenékbe fúrta egy orosz torpedónaszád, súlyosan megsérült. Egy szénszállító hajót lefoglaltak a törökök. A Ghairet­­ Millije török torpedózuzó által lanszírozott torpedó elsülyesztette az 1100 tonna tartalmú Kuba­­nec nevű orosz ágyúnaszádot. Egy másik, Muavenet i Millije torpedózuzó által fanszí­rozott torpedó, megrongált egy orosz part­védő hajót, 30 tisztet és 72 matrózt, akik az elsülyesztett és megsemmisített orosz hajó­hoz tartoztak, a törökök kimentették és el­fogták. A török flotta, hála Istennek, nem szenvedett kárt. A harc a török flottára ked­vező állásban tovább tart. A császári kor­mány nyilván a legerélyesebb formában fog tiltakozni az orosz flottának ezen, flottánk­nak egy jelentéktelen kis része ellen tanú­sított ellenséges magatartása miatt. Konstantinápoly, október 31. A tegnapi fekete-tengeri ütközet, amely­ről a közönség csak ma értesült, az egész Városban nagy szenzációt keltett. Konstantinápoly, október 31. Az elfogott orosz tiszteket és matrózo­kat, valmint az elfogott orosz szénszállító gőzöst este Kavakba, a Boszporusz felső ré­szébe vitték. A törökök készülődése Berlin, október 31. A semleges államokban a törökök az újabb rendelkezések átvétele végett jelentkeztek az egyes konzulátusoknál. Az akabai öbölbe erős török lovas­csapa­tok érkeztek. Drótnélküli távíróval felszerelt török ellen­őrző­ hajók egészen Schermig, a szuezi öböl bejáratáig láthatók voltak. Elsülyesztett orosz ágyunaszád Konstantinápoly, október 31. A Fekete-tengeren tegnap lefolyt harc­ban a Kubanec nevű orosz ágijunaszád is el­sülly­ed­t. Török aknák az ázsiai vizeken Berlin, október 31. Kopenhágából táviratozzák. Törökor­szág hivatalosan közölte, hogy az ázsiai partvidékeket Törökország aknákkal elzárta a semleges kereskedelem elől. (Zeit.) A törökök elsülyesztettek még egy orosz hadihajót Bukarest, október 31. Az Universul galaci jelentése szer­int egy török hajóraj elsülyesztette a Donez nevű orosz állomáshajót.­­A Donez a Fekete-tengeri flottán­ak védet­ten cir­kálóhajói közé tartozott. A tonnatartalma 1250, a sebessége 11 csomó. Tüzérségi felsze­relése áll két 15 milliméteres, egy tizenkettes,, két 7.5-ös négy 4.7-es és két 3.7 milliméteres ágyúból. Van azonkívül egy gépfegyvere, is. A hajó személyzete 105 ember volt.)

Next