Magyarország, 1915. február (22. évfolyam, 32-59. szám)
1915-02-01 / 32. szám
Budapest, 1915. hétfő, február 1. MAGYARORSZÁG védősereg megadta magát. A jobbszárnyon a a harcok január 23-án, reggeli öt óráig tartottak. Ekkor itt is végérvényesen megtörtük az ellenség ellentállását és ezerötszáz méter széles harcvonalon birtokába jutott a sereg mind a három francia védelmi vonalnak. A csata folyamán öt tiszt, ezerszáz ember, nyolc gépfegyver, egy fényszóró és azonkívül a barlangban nagy hidászraktár jutott a németek kezébe. Akik a francia védőseregből megmenekültek, a lejtő aljában beásták magukat és átengedték a németeknek az egész fennsíkot, a melylyel kitűnő új állások jutottak birtokunkba. A francia foglyok és halottak, — az utóbbiaknak számát legalább ezerötszázra becsülik, — a 18., 34., 49., 143., 218. és 249. ezredből valók. Valamennyien a 18. hadtesthez tartoznak. A nagyrészt a Pirenneusokból való legénység rendkívül hősiesen verekedett, de a mi csapataink hősies támadásainak nem tudtak ellentállani. Az orosz 10.000 orosz fogoly a Kárpátokban Hivatalos jelentés (kiadatott január 30-án) : A lengyel-galíciai arcvonalon, rövid ágyúharcoktól eltekintve, legnagyobbrészt nyugalom van. Az utolsó napok heves harcai a Kárpátokban a hágók magaslatának viszszafoglalását eredményezték. Az egy hét óta tartó nehéz hadműveletekben a csapatok a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére a legnagyobb kitartással és szivósággal harcoltak, az összes terepnehézségeket többnyire magas hóban leküzdötték és ezzel nagy eredményeket értek el. Az ellenségnek összesen tízezer emberét elfogtuk és hat géppuskát zsákmányoltunk. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese, harctérről megrongálódott a gránáttüzelésben. A bombázás alatt Chwilowic lelkész 250 lakossal a templom alatt lévő pincében keresett menedéket, ahol néhány napig csak burgonyából éltek. A község több lakosát megölték, sokan megsebesültek. A város környékén fekvő falvak nagy része az ágyutűzben szintén elpusztult. Az oroszok visszavonulása Stockholm, január 31. A stockholmi' lapok 'azt írják, hogy az oroszok már az egész vonalon visszavonulnak. A visszavonulási mozdulatok a keleti fronton ,Varsó irányában fognak történni, másrészt már mégis kezdődtek Bukovinában és a Kárpátokban. Az Aftonbladed gúnyosan jegyzi meg, hogy az oroszok bukovinai visszavonulásukat «seregeik átcsoportosításával» és azzal indokolják meg, hogy az osztrák és magyar seregek óriási megerősítéseket kaptak. A való pedig az — írja a lap — hogy ha az oroszok Bukovinában még idejekorán vissza nem vonultak volna, seregeiket a legnagyobb katasztrófa éri. Román lap hadseregünk sikereiről Bukarest, január 31. Az Indépendance Roumnaine legutóbbi számában foglalkozik a hadi helyzettel és a többi között a következőket írja: Meglepő, hogy a legutóbbi két hónapban Przemysl ostroma semmit sem haladt előre. Nyilvánvaló, hogy az oroszoknak nincsenek olyan ütegeik, amelyek az osztrák és magyar ütegekkel fölvehetnék a versenyt. A lap ezután nagy dicsérettel szól az osztrák és a magyar csapatok sikereiről és szelleméről. Lengyelország kára Kopenhága, január 31. (Saját tudósítónktól.) Pétervári lapok jelentése szerint Szasszonov orosz külügyminiszter a duma költségvetési bizottságában kijelentette, hogy a háború okozta károk összege Lengyelországban másfél milliárd rubelre becsülhető. Azokat a pusztításokat, melyeket orosz csapatok vittek véghez, a miniszter hadászati szempontból elkerülhetetlenül szükségeseknek jellemezte. Elpusztult orosz-lengyel város Bukarest, január 31. A pétervári Utro Rossziji közli, hogy a piotrokovi kormányzóságban fekvő Lubmierszk város bombázásánál a város négyötödét egészen rommá lőtték s a többi épület is Az ellenséges haderők veszteségei Frankfurt, január 31. (Saját tudósitónktól.) A Frankfurter Zeitung érdekes adatokat közöl, áma veszteségekről, melyek a háborúban ellenfeleinket érték. Ezek szerint Németországban hétszázezer, Ausztria és Magyarországban háromszáznyolcvanezer orosz hadifoglyot őriznek. Az orosz hadifoglyok száma tehát meghaladja a milliót. Ha most hitelesnek fogadjuk el a Times ama közlését, hogy Oroszország vesztesége egymillióháromszázezer halott és sebesült és hétszázezer fogoly, az orosz haderő egész vesztesége körülbelül kétmillió ember. Franciaország vesztesége valamivel kisebb. Mintegy negyedmilliónyi francia hadifogoly van Németországban. A milánói Correra della Sera a háború első négy hónapja után megállapította, hogy a francia hadsereg legénységének több mint felét elvesztette halálozás, sebesülés, vagy hadifogság folytán. Az utóbbi hetek különösen veszteségteljesek voltak Franciaországra nézve, Joffre nagy offenzívája külföldi jelentések szerint mintegy négyszázezer főnyi összveszteségre omlott össze. Ha két hónappal ezelőtt a franciák vesztesége egymillió volt, úgy nem túlzás, hogy máig a francia haderő összvesztesége már másfélmillió ember. Hogy a francia hadsereget mind érzékeny és jelentékeny veszteségek érték, kitűnik abból, hogy Millerand hadügyminiszter még most is vonakodik veszteségi tisztákat kiadni. Az oroszok és franciák nagy veszteségeihez járulnak még az angolok és belgák veszteségei, melyek együttesen negyedmillióra becsülhetők. Erre a fecleiek teljes vesztesége tehát megközelíti a négymilliót és most már az utolsó tartalékokhoz folyamodnak. Oroszországnak már nincs is több tartaléka, Franciaország pedig a legnagyobb erőfeszítéseket teszi, hogy a még hátralévő férfiakat és ifjakat is a csata,sorba küldhesse. Törökország háborúja Megcáfolt orosz jelentés Konstantinápoly, január 3. Hivatalosan közükt: Az orosz kommünikének az az állítása, hogy 131 török tisztet fogtak el, hazugság, amelyet az oroszok — rendes szokásuk szerint — egyszerűen kitaláltak, hogy az orosz hadseregnek a folytonos vereségek miatt már megrendült erkölcsi erejét némileg fokozzák-. A valóság az, hogy 31 török tiszt, akik tábori kórházakban feküdtek, az oroszok fogságába jutott. Az oroszok ebből 131 -et csináltak egyszerűen úgy, hogy a harmincegyhez hozzáadtak még százat. Orosz foglyok Sivasban Konstantinápoly, január 31. A Sivasból érkező jelentések szerint 174 orosz fogoly érkezett oda és egy második szállítmányt 151 fogolylyal mára várnak. További szállítmányok után vanak. Huszonhárom orosz foglyot, akiket a maintraki ütközetben fogtunk, Moszulba szállítottak. Új szibériai csapatok a Kaukázusban Konstantinápoly, január 31. Az oroszok kaukázusi hadseregük megerősítésére újabb szibériai ezredeket küldtek a frontra. A Kaukázusban az orosz katonák ugyanis nagyon sokat szenvedtek a hidegtől. Azt hiszik, hogy ezek a szibériai ezredek a téli idő viszontagságait sokkal könnyebben fogják elviselni. Kétszázharminc milliós hadihitel Törökországban Konstantinápoly, január, 31. A kamara egyhangúlag megszavazta a 10 millió fontnyi (230 millió korona) rendkívüli hadihitelt és felhatalmazta a kormányt, hogy ennek a hitelösszegnek azt a részét, amelyre ebben az évben nem lesz szükség, a jövő évre vigye át. Világháború a tengeren Elsülyedt francia tengeralattjáró Paris, január 31. A Temps jelenti, hogy a múlt héten Nieuport előtt a „219“ francia tengeralattjáró naszád elsülyedt. A legénység öt embere vízba fúlt, a többi harmincötöt megmentették. A hajózás biztonsága a Keleti-tengeren Hamburg, január 31. A Hamburger Korrespondenz jelenti: A kereskedelmi, ipari és hajózási küldöttség közli: Különböző hajóvállalatok kérdést intéztek a Gazelle cirkáló elleni ellenséges tengeralatti támadásról szóló lapjelentések alapján a keleti-tengeri hajózás biztonságáról. Ez a kérdés az illető körökben uralkodó nyugtalanságra enged következtetni. A keleti-tengeri tengerészeti állomás parancsnoka most táviratilag közli, hogy a hajózás az eddig ajánlott utakon csak úgy, mint eddig, kielégítő méreeékben biztos. Elsülyesztett angol gőzös Rotterdam, január 31. A „U. 21.“ német tengeralattjáró hajó elsülyesztette a Bene machen nevű angol gőzöst. A legénységet megmentették és Flettswoodba szállították. 3