Magyarország, 1915. február (22. évfolyam, 32-59. szám)

1915-02-01 / 32. szám

Budapest, 1915. hétfő, február 1. MAGYARORSZÁG védősereg megadta magát. A jobbszárnyon a a harcok január 23-án, reggeli öt óráig tartot­tak. Ekkor itt is végérvényesen megtörtük az ellenség ellentállását és ezerötszáz méter szé­les harcvonalon birtokába jutott a sereg mind a három francia védelmi vonalnak. A csata folyamán öt tiszt, ezerszáz ember, nyolc gépfegyver, egy fényszóró és azonkívül a barlangban nagy hidászraktár jutott a németek kezébe. Akik a francia védőseregből megmene­kültek, a lejtő aljában beásták magukat és át­engedték a németeknek az egész fennsíkot, a melylyel kitűnő új állások jutottak birto­kunkba. A francia foglyok és halottak, — az utóbbiaknak számát legalább ezerötszázra be­csülik, — a 18., 34., 49., 143., 218. és 249. ez­redből valók. Valamennyien a 18. hadtesthez tartoznak. A nagyrészt a Pirenneusokból való legénység rendkívül hősiesen verekedett, de a mi csapataink hősies támadásainak nem tud­tak ellentállani. Az orosz 10.000 orosz fogoly a Kárpátokban Hivatalos jelentés (kiadatott január 30-án) : A lengyel-galíciai arcvonalon, rövid ágyúharcoktól eltekintve, legnagyobbrészt nyugalom van. Az utolsó napok heves harcai a Kárpátokban a hágók magaslatának visz­­szafoglalását eredményezték. Az egy hét óta tartó nehéz hadműveletekben a csapatok a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére a legnagyobb kitartással és szivósággal harcol­tak, az összes terepnehézségeket többnyire magas hóban leküzdötték és ezzel nagy ered­ményeket értek el. Az ellenségnek összesen tízezer emberét elfogtuk és hat géppuskát zsákmányoltunk. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese, harctérről megrongálódott a gránáttüzelésben. A bombá­zás alatt Chwilowic lelkész 250 lakossal a templom alatt lévő pincében keresett menedé­ket, ahol néhány napig csak burgonyából él­tek. A község több lakosát megölték, sokan megsebesültek. A város környékén fekvő fal­vak nagy része az ágyutűzben szintén elpusz­tult. Az oroszok visszavonulása Stockholm, január 31. A stockholmi' lapok 'azt írják, hogy az oroszok már az egész vonalon visszavonulnak. A visszavonulási mozdulatok a keleti fronton ,Varsó irányában fognak történni, másrészt már mégis kezdődtek Bu­kovinában és a Kárpátokban. Az Aftonblad­ed gúnyosan jegyzi meg, hogy az oroszok bukovinai visszavonulásukat «sere­geik át­­csoportosításával» és azzal indokol­ják meg, hogy az osztrák és magyar seregek óriási megerősítéseket kaptak. A való pedig az — írja a lap — hogy ha az oroszok Bu­kovinában még idejekorán vissza nem vonul­tak volna, seregeiket a legnagyobb katasztrófa éri. Román lap hadseregünk sikereiről Bukarest, január 31. Az Indépendance Rou­mn­a­i­n­e leg­utóbbi számában foglalkozik a hadi helyzet­tel és a többi között a következőket írja: Meglepő, hogy a legutóbbi két hónapban Przemysl ostroma semmit sem haladt előre. Nyilvánvaló, hogy az oroszoknak nincsenek olyan ütegeik, amelyek az osztrák és ma­gyar ütegekkel fölvehetnék a versenyt. A lap ezután nagy dicsérettel szól az osztrák és a magyar csapatok sikereiről és szelleméről. Lengyelország kára Kopenhága, január 31. (Saját tudósítónktól.) Pétervári lapok jelentése szerint Szasszonov orosz kül­ügyminiszter a duma költségvetési bizottsá­gában kijelentette, hogy a h­á­b­o­r­ú okozta k­á­r­ok össze­g­e Len­g­y­e­l­­országban másfél milliárd ru­belre becsülhet­ő. Azokat a pusztítá­­sokat, melyeket orosz csapatok vittek vég­hez, a miniszter hadászati szempontból elke­rülhetetlenül szükségeseknek jellemezte. Elpusztult orosz-lengyel város Bukarest, január 31. A pétervári Utro Rossziji közli, hogy a piotrokovi kormányzóságban fekvő Lub­­­mierszk város bombázásánál a város négyötö­dét egészen rommá lőtték s a többi épület is Az ellenséges haderők veszteségei Frankfurt, január 31. (Saját t­u­d­ó­s­i­t­ó­n­k­t­ó­l.) A Frank­furter Zeitung érdekes adatokat közöl, áma veszteségekről, melyek a háborúban ellenfeleinket érték. Ezek szerint Német­országban hétszázezer, Ausztria és Ma­gyarországban háromszáznyolcvanezer orosz hadifoglyot őriznek. Az orosz hadi­foglyok száma tehát meghaladja a milliót. Ha most hitelesnek fogadjuk el a Ti­mes ama közlését, hogy Oroszország vesz­tesége egymillióháromszázezer halott és sebesült és hétszázezer fogoly, az orosz haderő egész vesztesége körülbelül két­millió ember. Franciaország vesztesége valamivel ki­sebb. Mintegy negyedmilliónyi francia ha­difogoly van Németországban. A milánói C­orr­­­er­a della Sera a háború első négy hónapja után megállapította, hogy a francia hadsereg legénységének több mint felét elvesztette halálozás, sebesülés, vagy hadifogság folytán. Az utóbbi he­tek különösen veszteségteljesek voltak Franciaországra nézve, Joffre nagy offen­­zívája külföldi jelentések szerint mintegy négyszázezer főnyi összveszteségre omlott össze. Ha két hónappal ezelőtt a fran­ciák vesztesége egymillió volt, úgy nem túlzás, hogy máig a francia haderő össz­­vesztesége már másfélmillió ember. Hogy a francia hadsereget mind érzékeny és jelentékeny veszteségek érték, kitűnik ab­ból, h­ogy Miller­a­n­d hadügyminiszter még most is vonakodik veszteségi tisztákat kiadni. Az oroszok és franciák nagy veszte­ségeihez járulnak még az angolok és bel­gák veszteségei, melyek együttesen ne­­g­y­e­d­millió­r­a becsülhetők. Err­e a fec­­lei­e­k teljes vesztesége tehát m­eg­közelíti a négymilliót és most már az utolsó tartalékokhoz folyamod­nak. Oroszországnak már nincs is több tartaléka, Franciaország pedig a legna­gyobb erőfeszítéseket teszi, hogy a még hátralévő férfiakat és ifjakat is a csata,­­sorba küldhesse.­ ­ Törökország háborúja Megcáfolt orosz jelentés Konstantinápoly, január 3. Hivatalosan közükt: Az orosz kommüni­kének az az állítása, hogy 131 török tisztet fogtak el, hazugság, amelyet az oroszok — rendes szokásuk szerint — egyszerűen kita­láltak, hogy az orosz hadseregnek a folytonos vereségek miatt már megrendült erkölcsi ere­jét némileg fokozzák-­. A valóság az, hogy 31 török tiszt, akik tábori kórházakban fe­­­kü­dtek, az oroszok fogságába jutott. Az oro­­­szok ebből 131 -et csináltak egyszerűen úgy, hogy a harmincegyhez hozzáadtak még százat. Orosz foglyok Sivasban Konstantinápoly, január 31. A Sivas­ból érkező jelentések szerint 174 orosz fogoly érkezett oda és egy második szál­­lítmányt 151 fogolylyal mára várnak. További szállítmányok után vanak. Huszonhárom orosz foglyot, akiket a maintraki ütközetben fog­tunk, Moszulba szállítottak. Új szibériai csapatok a Kaukázusban Konstantinápoly, január 31. Az oroszok kaukázusi hadseregük megerő­sítésére újabb szibériai ezredeket küldtek a frontra. A Kaukázusban az orosz katonák ugyanis nagyon sokat szenvedtek a hidegtől. Azt hiszik, hogy ezek a szibériai ezredek a téli idő viszontagságait sokkal könnyebben fogják­ elviselni. Kétszázharminc milliós hadihitel Törökországban Konstantinápoly, január, 31. A kamara egyhangúlag megszavazta a 10 millió fontnyi (230 millió korona) rendkívüli hadihitelt és felhatalmazta a kormányt, hogy ennek a hitelösszegnek azt a részét, amelyre ebben az évben nem lesz szükség, a jövő évre vigye át. Világháború a tengeren Elsülyedt francia tengeralattjáró Paris, január 31. A Temps jelenti, hogy a múlt héten Nieuport előtt a „219“ francia tengeralattjáró naszád elsülyedt. A legénység öt embere vízba fúlt, a többi harmincötöt megmentették. A hajózás biztonsága a Keleti-tengeren Hamburg, január 31. A Hamburger Korrespondenz jelenti: A kereskedelmi, ipari és hajózási küldöttség közli: Különböző hajóvállalatok kérdést intéz­tek a Gazelle cirkáló elleni ellenséges ten­geralatti támadásról szóló lapjelentések alap­ján a keleti-tengeri hajózás biztonságáról. Ez a kérdés az illető körökben uralkodó nyugta­lanságra enged következtetni. A keleti-tengeri tengerészeti állomás parancsnoka most távira­tilag közli, hogy a hajózás az eddig ajánlott utakon csak úgy, mint eddig, kielégítő méree­­ék­ben biztos. Elsülyesztett angol gőzös Rotterdam, január 31. A „U. 21.“ német tengeralattjáró hajó el­­sülyesztette a Bene machen nevű angol gőzöst. A legénységet megmentették és Flett­­swoodba szállították. 3

Next