Magyarország, 1915. augusztus (22. évfolyam, 212-242. szám)
1915-08-01 / 212. szám
2 MAGYARORSZÁG Budapest, 1915. vasárnap, augusztus 11 Az orosz harctérről Lublint elfoglaltuk Hivatalos jelentés: kiadták július 30-án este 8 órakor, érkezett éjfél után 1 óra 30 perckor. Lovasságunk ma kevéssel dél után bevonult Lublinba. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Höfer altábornagy jelentése Hivatalos jelentés: kiadták július 30-ándélben, érkezett este 8 óra 25 perckor. A szövetségesek tegnap a Visztula és a Bug között több napos szünet után az egész arcvonalon újra támadásba fogtak. A Wieprztől nyugatra Chmiel vidékéig az ellenség arcvonalát több, mint huszonöt kilométer szélességben áttörtük. A tizenhetedik osztrák és magyar hadtest Chmieltől északra ötszörös roham után megszállotta az orosz állásokat. Német csapatok este a Pinszkij Biszkupice-vonalat és attól keletre a vasutat megvívták. Koválénál, Belzycénél, Krasznoszlavtól és Vojszlavicétől északkeletre a szövetséges seregek szintén benyomultak az ellenség vonalaiba. Ma reggel az oroszok az egész fronton megkezdték a visszavonulást, miközben minden lakótelepet elpusztítottak és még a gabonát is felégetik a mezőn. Az ellenséget üldözzük.. . " : Ivangorodtól északnyugatra, a Radomkatorkolat mindkét oldalán súlyos harcokban július 28-án több helyen kierőszakolták az átkelést a Visztulán. Német és osztrák és magyar utászoknak alkalmuk nyílt arra, hogy igen nehéz viszonyok között kiváló rátermettségüknek és áldozatkész kötelességérzetüknek újból tanúságát adják. A felső Búgnál a sokali hídfő védelmezői délkeleti arcvonalukat túlnyomó erők támadásai elől néhány száz méternyire visszavonták és ott az ellenség újabb támadásait visszaverték. Kelet-Galíciában a helyzet egyébként változatlan. Hofer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Varsó kiürítése — Angol lapok az oroszok helyzetéről — Amsterdam, július 31. (A Magyarország tudósítójának expressztávirata.) Londonból jelentik: A Times írja: Varsóból igen kedvezőtlen híreket közölnek, ezek szerint a németek átkeltek a Nareven Azt hiszik, hogy Varsóért nem is lesz küzdelem, hanem az erődítményeket légbe röpítik. A főpostahivatalt elköltöztették a városból. H. S. Amsterdam, július 31. (A Magyarország tudósítójának expressztávirata.) Londonból jelentik: Pétervári laptudósítók szerint Oroszország döntő események előestéjén áll. A Morning Post szerint a szövetségesek hozzájárultak az oroszok haditervéhez, miután Varsónak és a Visztulavonalnak kiürítése útján lehetővé válik a németek föltartóztatása. " A Daily Mail úgy vélekedik, hogy Varsó további tartása esztelenség volna. Orosz tisztek körében az a fölfogás, hogy Oroszországnak addig kell manővííroznia hadseregével, míg elegendő tüzérség és lőszer fog rendelkezésére állani. A Times katonai szakértője a központi hatalmak stratégiáját csodálatosnak és mesterinek, nevezi. Varszó kiürítésé ~ irján— borzasztó morális veszteséget jelentene. A Times reménytelennek tartja a helyzetét, minthogy nincs kilátás hamarosan munícióra. If. S. Az orosz seregek körülzárása London, július 31. A Times katonai munkatársa az Oroszország elleni német haditervet a hadi stratégia kiváló remekművének mondja. A körülzárási terv az oroszoknak Mukdennél a japánok által történt körülzárása mintájára készült. Ha a Myementől északra a döntés felé közeledő sereget nem verik erőteljesen és gyorsan vissza, akkor Vilnába menetel és ott igyekszik az oroszok visszavonulási útját elállni. Ez a legveszedelmesebb manőver, amelyet a háború eleje óta Oroszország ellen foganatba vettek. Oroszország a döntés előestéjén London, július 31. Londoni lapok pétervári levelezői megerősítik, hogy Oroszország a döntés előestéjén van, ha ugyan máig nem történt meg a döntés. Mindnyájan azon a nézeten vannak, hogy Varsó eleste közvetlenül fenyegeti az égő falvak tozatot. Tegnap ott lángjai bevilágították az égből. A német hivatalos jelentés Berlin, július 3.1. A nagy főhadiszállásról jelentik július 30-án .Woyrsch vezérezredes hadseregének csapatai július 2-án kora reggel a Pilica torkolata és Kozjenice között több helyen kikényszerítetté az átkelést a Visztulán. A keleti parton áll a harc. Eddig 800 foglyot ejtettünk és öt géppuskát zsákmányoltunk. Mackensen tábornagy szövetséges hadseregei tegnap újra megkezdték az offenzívát. A Wieprztől nyugatra német csapatok áttörték az oroszok állását. Estére elérték a Pinski— Biskupice-vonalat és attól keletre a vasutat. Sok ezer fogoly és három ágyú jutott kezünkre. Osztrák és magyar és német csapatok a Visztulától keletre fekvő területig törtek előre. Porosz gárdacsapatok Krupe (Krasznoszlavtól északkeletre), más német ►csapatok pedig Vojslavice vidékén nyomultál előre. Mindezek a sikerek megingatták az orosz frontot a Bug és a Visztula között. Ma reggel az oroszok az egész vonalon elhagyták az állásaikat s csupán Grubieszovtól északra állanak meg. (Ismétlés előző számunkból. A szerk.)* Az orosz harctér többi részéről azt jelentik a nagy főhadiszállásról,, hogy a helyzet általában változatlan. A helyzet Rigában Kopenhága, julius 31. (Saját tudósítónktól.) A Politiken jelentése szerint Riga lakossága a német csapatok állandó közeledése dacára teljesen nyugodtan viselkedik. Az élet a városban a rendes kerékvágásban folyik. A német csapatoknak Kurlandban való előnyomulása sehol sem keltett félelmet vagy nyugtalanságot. Sajtóhiba a német vezérkar jelentésében Berlin, július 31. A Wolff -ügynökség jelenti : A nagy főhadiszállás tegnapi táviratban a keleti hadszíntérről szóló passzus első bekezdésében sajtóhiba került. Suvalkitól északkeletre nem 2910, hanem 210 foglyot ejtettek. Orosz politikus a harctéri helyzetről és Oroszország jövőjéről Amsterdam, július 29. (Saját tudósítónktól.) A jelenleg Londonban tartózkodó orosz politikus, Alexis Aladin figyelemreméltó dolgokat mondott el a Daily Chronicle munkatársával folytatott beszélgetése alkalmával. Néhány kijelentése annál érdekesebb, mivel Aladin az orosz munkásokat képviselte az első dumában. Több dumatag, társaságában részt vett az 1906. évi interparlamentáris konferencián, amelylyel egyidejűleg az orosz dumát feloszlatták s az interparlamentáris konferenciára jött dumatagok sietve visszautaztak hazájukba. Aladin a következőket mondotta az angol újságírónak: A Lengyelországban dúló harc helyes meg- bírálása céljából nem szabad szem elől téveszteni, hogy az orosz vezérkar terveinek kidolgozásánál minden lehetőséggel számított. Az orosz vezérkar mindig el volt készülve arra, hogy Németország, Ausztria és Magyarország megtámadhatja Oroszországot és hogy Oroszországnak minden segítség nélkül két hatalmas ellenféllel kell megverekednie. Ez a föltevés nem következett be a jelen háborúban. De ha úgy történt volna, úgy az orosz hadvezetőségnek az volt a kidolgozott terve, hogy egész Lengyelországot és a keleti tartományok nagy részét kiüríti, hogy az orosz főhaderőt a breszt-litovszki-vonalon központosítsa. **1. Amennyiben az orosz hadsereg kénytelen volna Varsót kiüríteni és visszavonulni, úgy az oroszok helyzete semmivel sem volna roszszabb, mintha egyedül kellene harcolnia a középeurópai hatalmak ellen. Oroszország nagy szerencséje az, hogy nem harcol egyedül. A nyugati és déli harctéren küzdő szövetségesek,látatlanul bár, de megkönnyítik Oroszország helyzetét. Olaszország beavatkozásának már, most is érezni a hatását. Aladin elragadtatásának adott kifejezést afelett, hogy Anglia oly kiváló részt vesz a harcból. Mi a magunk részéről egy percig sem kételkedünk abban, — mondta — hogy Anglia minden tőle telhetőt elkövet és hogy tisztán látja a helyzet komolyságát. Mi annyira bízunk Angliában, hogy az utóbbi harctéri események sem ingatják meg bizalmukat, mert egész Oroszországban mindenki meg van róla győződve, hogy Anglia minden körülmények között beváltja ígéretét. Az orosz főparancsnokról a következőket mondotta az orosz politikus , „A legkétségbeejtőbb pillanatokban is rendíthetetlenül bíztunk Miklós nagyhercegben.„ Bármily rettenetesek is veszteségeink ebben az óriási háborúban, el vagyunk tökélve, hogy kitartunk.“ . A finn kérdésre vonatkozólag rámutatott Aladin arra, hogy ez a nemzet nyolcvan esztendeig, 1805-től 1885-ig boldogan és megelégedetten élt. Az utolsó harminc esztendőben az elnyomatás taktikáját folytatták velük szemben. Ennek okvetlen vége lesz most. Lengyelország, melyet az orosz demokrácia szívének és lelkének kell tekinteni, a cár ígérete szerint, teljes szabadságot fog kapni. Az oroszországi zsidókérdést rendkívül bonyolultnak látja Aladin. Nézete szerint a zsidókat jogegyenlőségben fogják részesíteni. Az orosz zsidók sorsa a demokratákéval ösze van forrva. Egyszerre nem várható nagy változás, de kétségtelen, hogy lassanként enyhülni fog a zsidók sorsa is. „Első eset a történelemben — fejezte be fejtegetését Aladin, hogy az orosz nép elől áll s támogatja a koronát. Ez a változás biztos jítékot szolgáltathat a lengyeleknek, finneknek és zsidóknak, hogy szebb jövő vár reájuk.“ ÉLSK-