Magyarország, 1915. augusztus (22. évfolyam, 212-242. szám)

1915-08-25 / 236. szám

— Tisza István gróf a királynál. Tisza­­ István gróf miniszterelnök ma reggel Bécsbe ér­kezett. Délelőtt háromnegyed tizenegy órakor automobilon Schönbrunnba ment királyi ki­hallgatásra. •— Félholtra vert polgári rendőr. A múlt hét szombatján a Zugló határában egy hazafelé bandukoló postás egy szénaboglya tövében , egy vérző, félig elalélt emberre bukkant. Az illető csak annyit tudott nagynehezen megmondani, hogy a Kalocsai-út 15. szám alatt lakik. A postás hazatámogatta a vérző embert, aki ott­hon összeesett és csak annyit mondott, hogy bolgár kertészek megverték s aztán elvesztette az eszméletét. A megvert ember, aki Nagy I. Gáspár polgári rendőr, s a főkapitányság bér­kocsi-osztályánál teljesít szolgálatot, a men­tők a rendőr-kórházba szállították, a rendőrség pedig megindította a nyomozást. Nagy Gáspárt nem lehetett kihallgatni, mert eszméletlenül fekszik s ezért egész sereg ügyes detektív vette a kezébe az ügyet, hogy kinyomozzák a pol­gári rendőr bántalmazóit. A detektívek egyike, Pilisy István a rendőrkutyáját is kivitte a helyszínére s a nagyszerű kutya a szag nyo­mán elvezette a detektíveket Kriszto Petro és Kriszto Juron bolgár kertészek telepére. A de­tektívek kérdőre vonták a két bolgárt, akik tagadták, hogy ők verték volna félholtra a polgári rendőrt. A rendőrkutya azonban to­vább szaglászott és a kertészek fészeréből elő­kapart egy véres kapanyél-darabot. A későbbi kutatás folyamán az a gyanú merült fel, hogy ezzel a kapanyéllel verték agyba-főbe a rend­őrt s a bűncselekmény után a kapanyél na­gyobbik részét elégették; ezt a kisebbik megta­lált részt elhajították, abban a reméltben, hogy nem fogják megtalálni. A terhelő adatok alapján Becker Ádám rendőrkapitány a két bolgárt letartóztatta. — A patika. Szent István napján, az óriás, gondtalan emberáradatban a körúton vidéki falusi asszony szomorkodott és nézegette, vizs­­gálgatta a jövőmenőket, mintha nagyon keresne valakit a gomolygó embertömegben. Végre derült arccal lépett leányával sétáló, de ugyancsak vidéki úriasszony elé, akire választása esett és mint aki megtalálja, akit keresett, örvendezően kérdezte: — Ugy­e idevalók? Nem találta el ugyan, a milliós lakosú Buda­pest embertömegéből hosszas keresés után végre is sikerült épp egy vidékit kiválasztania s kicsit el is szomorodott, hogy nem járt kellő sikerrel hosszú és alapos szemlélődése, de az úriasszony vigasztalón beszélt vele, hogy hát talán mégis útba tudja igazítani, hiszen inkább ismerős Pesten, mint ő, aki csak Szent István napján járkál eb­ben a kőrengetegben. Nagyon megörvendett ennek a falusi asszonyka. — A patikát keresem ... — mondta mosolygó arccal s az úriasszony is az első pillanatra azt gondolta, hogy segíthet a patika­keresés baján, de ő is tanácstalan lett, mikor az asszony igy folytatta: — ... amelyikbe otthagytam a receptemet. Ezen már igazán nem lehetett segíteni, mivel az asszonynak­ sejtelme sem volt, hogy a receptet a város melyik részében levő patikában hagy­hatta. És a falusi asszony minden bizonynyal bána­tosan ment haza, mert hát akit hosszú szemlélődés után kiválasztott a sokaságból és akitől bizalom­mal kért útbaigazítást, az is képtelen volt, hogy az ő nagy ügyes-bajos dolgát elintézze. És na­gyon szomorkodott, hogy nem tudott­­találni egy pesti embert, aki megmondhatta volna, neki, hogy merre van itten a patika? És pediglen az a patika, amelyikben ő a receptjét hagyta. — Uj kanonok. A király Bors Pál gyar­­gyarmati esperes-plébánost a győri székesegy­ház tiszteletbeli kanonokjává kinevezte. — Elitélt hadiszállítók. A temesvári királyi ügyészség Kutter Sándor nagybecskereki születésű kereskedelmi utazó, valamint R­o­t­h Dezső dr. dettai születésű ügyvéd, temesvári lakosok ellen hadiszállítások körül elkövetett visszaélés bűntette miatt vádat emelt. Az ügyben a temesvári királyi törvényszék ötös tanácsa Szász János táblabíró elnöklete alatt mindkét vádlottat a terhükre rótt bűntettben vétkesnek találta el azért Kutter Sándor utazót hat havi börtönre és kétezer korona pénzbüntetésre, Róth De­zső dr.-t nyolc havi börtönre és két­ezer korona pénzbüntetésre, mind­kettőjüket pedig külön-külön három esz­tettárn­­a ki. x&lft­xe&aj e. é­. p. os gici jogaiknak felfüggesztésére ítélte. Az ítélet ellen úgy a vádlottak, mint védőik felebbezést nyújtottak be. — Hét halálos ítélet. Bécsből jelentik. Több heti tárgyalás után befejeződött a bécsi land­wehr-hadosztálytí­róság előtt az a per, a melyet Markow Dimitrij dr. reichsrati képvi­selő Kurylowyc Vladimir dr. országos főtör­­vényszéki tanácsos, Cerluncakiewic Ciril dr. przemysli ügyvéd Drohomilecki János dr. zlo­­cowi ügyvéd, Diakow Tamás werbiazi földbir­tokos, Mulkiewic Gábor kamionka­stumilovai lakatos és Jancsevecki Dimitri, a Novoje Vrem­­ja levelezője ellen folytattak. A vádlottak a leg­utóbbi kivételével az orosz nemzeti párt hívei. A tárgyalást Peulerschmid dr. főhadnagy-had­bíró vezette, a vádat Wunderer dr. főhadnagy­­hadbíró képviselte. Valamennyi vádlottat fel­ségsértéssel és az állam fegyveres ereje elleni bűntettel is vádoltak. A hadosztálybiróság mind a hét vá­dlottat kötél általi halálra ítélte. — Új tanár a debreceni egyetemen. A ki­rály a közoktatásügyi minszter előterjesztésére Handel Vilmos jogakadémiai nyilvános ren­des, tudományegyetemi magántanárt a debre­ceni tudományegyetemhez a politika újonnan szervezett tanszékére nyilvános rendes tanárrá, a hatodik fizetési osztályba, a törvényszerű illetményekkel, kinevezte. — Hősi halál. G­á­l Andor 15. honvéd­gyalogezred béli hadapród e hó 7-én az északi harctéren Marzinovnál 21 éves korában hősi halált halt. Gál Ignác ismert fővárosi polgár a fiát gyászolja benne. A m. kir. 20. honvédgyalogezred tisztikara mély fájdalommal jelenti, hogy az ezred diadal­mas előnyomulása közepette, az északi harc­téren, királyért és hazáért hősi halált haltak. Salamon Ernő százados, a hadiékitményes Signum Laudis tulajdonosa, folyó évi július hó 30-án, a Lublintól délre fekvő Osmolice községben élete 31-ik évében és Tomka Fe­renc főhadnagy, a hadiékitményes Signum Laudis tulajdonosa, folyó évi augusztus hó 6-án, a Lublintól északra fekvő Novydvor kö­rül vívott harcokban élete 20-ik évében. Vitéz katonák, jó hazafiak és derék bajtársak voltak. Emlékük előtt tisztelettel hajtjuk meg ezre­­dünk véráztatta, dicsőséges lobogóját. Nagy­kanizsa, 1915 augusztus havában. Ma­lmar­its Ignác, a cs. és kir. 33-ik gyalogezred főhadnagya, a III. oszt. hadiékit­ményes katonai érdemkereszt tulajdonosa, az északi harctéren, Komarno melletti ütközetben, múlt évi szeptember 9-én, 28 éves korában hősi halált halt. — Aki fiával együtt küzd a harctéren, Kiss Lajos nagyváradi vámellenőr, aki 46 éves kora ellenére önként jelentkezett katoná­nak, mikor fiát besorozták, most az olasz harctérről a következő levelet írta egyik roko­nának : Kedves Roma! Kívánom, hogy ezen soraim a legjobb egészségben találjon kedves családoddal egye­temben, ami az én helyzetemet illeti, idáig nincsen semmi bajom, hála Istennek mint igen 46 éves öreg tüzér ezugsfürernek. Vágjuk, ütjük, lőjük az ola­szokat, csak úgy­ szaladnak viszafelé véres fejel, tu­dod koma, hanem jó nagy kősziklák vanak iten, te koma, hő is van rajta, továbá tudatlak koma, hogy Lajos fiam julius 26 regel megsebesült, a nya­kán ment keresztül a golyó, de már nem sokára felgyógyul, nem volt életveszélyes, az pár hét múlva megyén visza a harctérre ismét, úgy hogy­­ még agyon 15 vagy 10 olaszt mint gépfegyveres káplár. Én biztatom a fiamat, csak előre fiam, ne csüg­gedjél. Ügyi te koma, szép mikor az apa fiával szolgál és "védik a hazát, mind ketten, mint" altisz­tek vagyunk. Más újságot nem tudok szolgálni, isten veletek és velem és családoddal szerető kómád az öreg tüzér, a messzi tájról levelet várok.» — Szabad Lyceum. A Szabad Lyceum tudományi és ismeretterjesztő társaság szep­temberben — csütörtöki napokon este 6-tól 8 óráig — a Keleti Kereskedelmi Akadémia (VIII., Esterházy­ utca 3. II. em.) előadó ter­mében előadás-sorozatot rendez. Ezek­nek az a célja, hogy a társadalom szélesebb rétegeinek érdeklődését felkeltse a háború rok­­kantjainak és a háborúban elesettek özvegyei­nek és árváinak sorsa iránt. Az előadásokat szeptember 2-án, 9-én, 16-án, 23-án és 30-án tartják; az előadók közt ott szerepelnek Kle­­bersberg államtitkár, Dollinger, Verebély, Te­­mesváry egyetemi tanárok és mások. — Gyászrovat. Halmos József, régi, tekinté­lyes ügyvéd, Abauj vármegye és Kassa város törv. bizottságának tagja, Kassán meghalt. B­a­­­i­n­t Vénánt István Sz. Benedek-rendi áldo­zópap, nyug. alperjel és jószágkormányzó, a za­la­vári apátsági konvent tagja, folyó hó 22-én kora 61-ik, szerzetesi élete 42-ik, áldozópapságá­nak 37-ik évében a sgu­denfolki kö­rjjglaji mar­d­­.monyra került angol hajók. Amster­damból jelentik: A mexikói öbölben dühöngött orkán következtében négy angol hajó is zá­tonyra került és pedig az «Eaton Hall», a «Hawk­head», a «Ribs­ton» és a «Har­­­les­to­n». A hajók 3300—4600 tonna tartal­múak voltak és értékük 21.000 és 50.000 font között váltakozott. A texasi gyapjúsérnes egy negyede elpusztult és a petróleum telepen is nagy károkat okozott a vihar. A városok kö­zül Galveston, Houston, Texascity és Port Arthur szenvedtek károkat. Azt hiszik, hogy a halottak száma is, amelyet eredetileg százra becsültek, nagyobb lesz. Az amsterdami «H a n d e­­­s b­l­a d e t» je­lenti Hansweersből. A «Najádé» s a «Brede» nevű hajók, amelyek Belgum részére szánt gabonarakományt vittek, Hoedenskerke mel­lett zátonyra futottak. A «N a j a d e» ketté­­tör­ött. — Gyermekek meghívója. Kedves, nyomtatott sorokat juttatott hozzánk a svábhegyi üdülőtelep 150 leánykája. Köszönetet mondanak az emberek jóságáért, amely lelkükből a hála, a szeretet leg­nemesebb érzéseit váltja ki azért, hogy ott fönn a jó levegőn, a legkellemesebb környezetben üdül­jenek és megerősödjenek. Ezt a hálát és szeretetet akarják kifejezésre juttatni azzal, hogy amit ta­nultak, abból egy előadásnyira valót állítottak össze, hogy a befolyó jövedelemmel hős katonáink árváin segítsenek. Az előadás a I. k. Diana­uti iskola tornatermében e hó 27-én d u. 5 órakor lesz. A belépőjegyek ára feleszámban 2—2, s fele­­számban 1—1 korona lesz. — A veszedelmes Ulivi, Zürichből írják: Ulivi mérnök, akinek állítólagos találmá­nyát — radiotelegrafikus utón aknákat ki­szedni — annak idején sűrűn emlegették, leg­alább, mint a « L­e­c­o­­­o» jelenti, a milánói Vittorio Emanuele-bazár egyik épületszárnyá­ban kísérleti állomást rendezett be. A rendőr­ség értesülve a dologról, elrendelte a készü­lékek eltávolítását, azoknak egy részét ve­szedelmeseknek minősítette és lefoglalta Ulí­­vit pedig átadta a bíróságnak. — Holdtöltekor. A holdtölte közeledtére el­vonultak az árnyékos felhőrongyok, amelyek eddig megfosztották a nyárutói gyógyítóerejű napfénytől a föld lakóit; a messzeségek határai újból eltávolod­tak, már sehol sem szürke az égboltozat, amely olyan közelnek látszott a késő őszhólakhoz hason­latos borús napokon. A látóhatár ismét egy a ma­gasságok távolával és nyárias napra virradtunk a mai holdtöltére. Süt a nap, amely rendes körülmé­nyek között cseppet sem tartoznék a csudák közé, de most, amikor a különféle változatosságokban bővelkedhetünk, lemondtunk a kisasszonyhavi nap­fényről is, amely eddig mindenkor hűségesen meg­vigasztalta az önmagukat sirató embereket. És min­denki várt valamit ettől a visszatért nyárutói nap­fénytől, talán azt, hogy kipótolja, amit az idei nyá­ron elmulaszott, már csak azért is, hogy a babonás falusiak korai őszt jósoltak a ködös hajnalok fojto­­gatós levegőjéből és a zölden lehulló levelekből s a fák sárga koronájából . . . Süt a nap, tiszta és nyáriasan kék az égboltozat, és mégis csalódtak, akik azt hitték, hogy ennek a nyárutói napfénynek ereje lesz. Napfényes az idő, de nincs azért igazi meleg, az összezsugorodott falevelek már nem si­mulnak ki, sem a vándormadarak nem halogatják költözködésüket. Pedig a növény és a madár a leg­megbízhatóbb időjós és így mi sem hihetünk abban, hogy az idén még melegre fordul az idő. Hiába, a holdtölte is csak tiszta eget varázsolt elé, de meleg­szerzésre már képtelen. Mégis megnyugtató, hogy ha már nincs is részünk a lassú, csendes, az észre­vétlen hervadásban, legalább napfényes időben szemlélhetjük a gyors elmúlást. * — Elesett, megsebesült és fogságba jutott tisztek. A 235. számú, augusztus 12-én kiadott veszteséglajstrom a következő elesett, megse­besült és hadifogságba jutott tisztek névsorát tartalmazza: Elesett: Pintz és Ferenc 63. gye. zászlós, Seiden Jenő 23. vadész zászlóalj, tart. zászlós, Sofronyi Lorenz 29. gye. tart hadapród. Megsebesült: Bánátfy Károly 29. gye. tart. hdpr. Becker Péter 29. gye. tart hdpr., Deschán József 2. gye. tart. hdpr., Devics József 86. gye. hdpr., Filipán Teofil 63. gye. zászl. Fischer Leo 86. gye. egyév. önk., Horger Oszkár 68. gye. tart. főhdgy., Kaszta Jenő 29. gye. tart. hdpr, Kotucz Emil 63. gye. hdpr., Lőwy Imre 68. gye. egyév. önk., Peto­­vics János 29. gye. tart. hdpr., Pilár János 29. gye. zászl., Schwartz Arthur 63. gye. zászl. Sziebig László 63. gye. tart hdgy., Tordai Rudolf 86. gye. tart zászl., Zegreán Mihály 63. gye zászl. Hadifogságba jutott: Bartos Lajos 86. gye. tart hdgy., Horváth István dr. 69. gye. tart. hdgy. Már­ton Sándor dr. 67. gye. tart. hdgy., Nováky Sámuel 85. gye. hdgy., Pacala Aurél 5. gye. kap., Pfauser József 34. gye. zászl. Popolni Elemér 12. honv. gye. zászl. MAGYARORSZÁG Budapest, 1915. szerda., augusztus 25. p­^r_rrUftrnr ftrfnirytrrn^urnivy'‘in Elesett hőseink díszes emléktáblák templomok vagy középületek falaira, hazai már­ványból 50 koronától feljebb, közterekre és teme­tőkbe állítandó emlékoszlopok 150 koronától feljebb. Megrendelhetők: „KULATAR* művészi sirkőkiállí­­tás Budapest, Vili., Köztemető*ut 4. szám alatt.

Next