Magyarország, 1916. május (23. évfolyam, 121-151. szám)

1916-05-01 / 121. szám

2 Az orosz harctér Az oroszok törökországi hadjárata Bern, április 30. (Kiküldött m­­u­n­k­a­t­á­r­s­u­n­k­t­ó­l.) Cher­fu­­s tábornok, az «Echo de Paris» ka*­tonai munkatársa nem tud hitetm az oroszok törökországi sikereivel. Ma Trapez­unt el­foglalásának a következményeit fejtegeti és arról akarja meggyőzni olvasóit, hogy Török­országot belátható időn belül teljesen ka­tonai katasztrófa fogja érni. Az oro­szok — írja — Trapez­untot és Erze­­rumot választják majd hadműveleti bázi­sukul és erélyesen folytatni fogják offenzí­­vájukat Konstantinápoly és Bagdad irányában. A szövetségeseknek természetesen szintén tevékeny részt kell venniök Török­ország megsemmisítésében. Már maga az a körülmény is a keleti harctérre csábíthatja őket, hogy­­ott hiányoznak az ostromháború feltételei, a hadseregeket nem kötik le a lövészárkok áttörhetetlen vonalai s igy tel­jes szabadságban mozoghatnak. Charfill el­érkezettnek látja azt a pillanatot, mikor az antant egész keleti hadereje meg­indul, hogy szétzúzza Törökország katonai hatalmát s mellesleg Bulgáriát is megbüntesse. A tábornok igy osztja ki a szerepeket a szö­vetségesek között. Az angolok egyiptomi hadserege partra fog szállani Szmirná­ban vagy Alexandriában és csatlakozni fog az oroszoknak valamelyik seregéhez. A s­z­a­l­o­n­i­k­a­i csapatok f­ődéíj­a Konsta­n­t­i­­n­á­p­o­l­y lesz, ahová Szófián és D­r­i­­nápolyon át kell megérkezniök. A szerb hadseregnek, mely S­a­r­r­a i­s vezérlete alatt­­Bulgáriába fog betörni, így alkalma lesz rá, hogy dicsőséges revansot végezzen a bol­gárokon. A Birsevi­j­a V­j­e­d­o­m­o­s­t­i részleteket közöl Trapez­u­n­t elfoglalásáról. A péter­­vári lap bevallja, hogy a törökök már más­fél nappal az oroszok megérkezése előtt ki­ürítették a várost. A Petit Parisien haditudósítója be­szélgetést folytatott J­a­nuskevics volt orosz vezérkari főnökkel, aki követte Mik­lós nagyherceget a Kaukázusba s jelenleg mint az alkirályság katonai osztályának a vezetője működik. Januskevics elmondta az Újságírónak, hogy az oroszok most nagy erőfeszítéseket tesznek a közle­kedési utak m­e­g­j­a­v­í­t­á­saácá­r­a. A Sár­y­­karnisból Erzerumba vezető ország­úton húszezer ember dolgozik s kö­rülbelül egy hónapba fog kerülni, míg el­készül munkájával. B. E. A besszarábiai nőket hadimunkára sorozzák. Bukarest, április 30. (Saját tudósítónktól.) Besszarábiá­­ból jelentik a «Bukarestét a Tageblatt»-nak. Az orosz katonai hatóságok jegyzékeket készítet­tek ama 48 évnél fiatalabb nőkről, akiket lövészárkok ásására és más katonai munkála­tokra fognak igénybe venni. Minden asszony­nak két ásót, valamint egy ételfőző üstöt kell magával hoznia. Ez az összeírás különösen a német telepesek feleségei ellen irányul. egyenruhák, köpeny zubbony, breeches-nadrág, pantalló, sapkák, keztyük, rendjelek, ||] szalagok, bőrneműek, összes szíjazat és felszerelési cikk jótállás­aelisti, legjobb minőségben kaphatók Tiller Mér és Társa es. és ki?. ue3wa?5 ssélSitersBéS. Budapest, 8¥*1 Woci­ u. 35. MAGYARORSZÁG A balkáni hadjárat A szalonikii vegyes csapatok — A szerb sereg nagysága — Rotterdam, április 30. (Saját tudósítónktól.) A ,Motterdamsche Courant" balkáni tudósítója jelenti Szaloniki­­ból: Az angol csapatszállítások egy pár nap óta szünetelnek. A franciák az elmúlt hónapban mindössze kétezer embert szállítottak partra. A francia táborban azt beszélik, hogy a verduni események miatt egyelőre nem is várhatók új csapatok. Ha azonban mégis szükséges lenne az expedíciós csapatok megerősítése, ez csak az egyiptomi angol csapatok útján várható. Végső szükség esetén néhány ezer portugál ka­­tonát is szállíthatnak Szalonikibe. Az sem lehe­tetlen, hogy két olasz divíziót küldenek a ki­kötő­városba. A szerb hadsereg támogatása kizártnak tek­inthető. A tudósító megállapítja, hogy azok a hí­rek, amelyek a szerb hadseregről kerültek for­galomba, a fantázia szüleményének nevezhetők vagy legalább is rendkívül túlhajtottak. Az a harcivágytól égő, tökéletesen fölszerelt száz­ezer szerb és montenegrói a valóságban nem létezik. A szerb hadsereg maradványai, ame­lyek elérték az Adria partjait, vagy a görög ha­táron át eljutottak Szalonikibe, illetékes sem­leges szakértők véleménye szerint alig számlál­tak ötvenezer embert. A szerb katonák mind kimerült, beteg emberek voltak. A szerb csapatok átszállításának kérdése — Izgalom országszerte — , Lugano, április 30. (Saját tudósítónktól.) Azt a hírt, hogy Patrasban partraszállott az első szerb osztag, megcáfolják. A kormány lapjai rendkívül nyugtalanok. A nép a kormány mellett foglal állást, támogatja a­ miniszterelnököt és gyűlé­seket rendez. A kormányt határozottan felszó­lítják, hogy akadályoozza meg a szerb csapa­tok partraszállását. A kormány orgánumai azt állítják, hogy az antant a háború alatt nem­csak a fontos görög városokat akarja állandóan megszállani, hanem komoly lázadásokat is óhajt az ország belsejében szítani, hogy telje­sen úrrá lehessen Görögország fölött. A lakos­ság attól fél, hogy a szerb csapatok szállítása megzavarja legalább egy hónapra a vasúti köz­lekedést és a szerbek behurcolják az epidémiá­kat is. A Venizelosz-párti lapok tartózkodnak a helyzet megvitatásától.­ ­ Anglia Lloyd George — a kormányrobbantó Hága, április 30. (Saját tudósítónktól.) Londonból jelentik: A „Nation"' egyenesen Lloyd George-ot teszi felelőssé a jelenlegi kormányválságért és a kö­vetkezőket mondja: Már megtalálták az alapot a megegyezésre, mikor Lloyd George közbe­lépett és határozott követelésével, hogy az álta­lános védkötelezettséget életbe kell léptetni, mindent feldöntött. A helyzet most úgy ala­kult, hogy Asquith kilenc liberális minisztert, a liberális párt kilenctizedrészét, a munkás­pártot és az írországiakat, valamint a konzer­vatívok ismeretlen, de nem jelentéktelen szá­mát mondhatja maga mögött állónak. Lloyd George természetesen nem tart a liberálisokkal. Ha az unionista miniszterek csoportja és Lloyd George törvényre viszi a dolgot, az új választás elkerülhetetlen. Az unio­nisták ugyanis nem tudnák elviselni, hogy Lloyd George a régi kormány megbuktatója legyen az új miniszter­elnök. Asquith kénytelen lesz a bizalmi kérdést a néphez intézni. A nemzet nem kívánhat job­bat, mint azt, hogy bizalmát kifejezésre juttat­hassa. Változásokra szükség van a kabinetben Budapest, 1916. hétfő, május­b. , mindazonáltal, mert nincsen erélyes kéziben sem a hadügyi hivatal, sem pedig az admirali­­tás vezetése. Balfour engedje át helyét Runci­­malinek, Kitchener pedig Slobertsonnak. Az akna, amelyet Lloyd George elhelyezett, csa­k félsikerrel robbant fel. A semleges államok Svédország katonai hitele Stockholm, április 30. A svéd távirati iroda jelenti: A kormány, a következő kiadások fedezésére kért 40.300.000 korona hitelt: a hadsereg megerő­sítésére és pedig főleg nehéz tüzérség és az utászcsapatok fejlesztésére, az intenda ura és a népfölkelés felszerelésése céljára. A fotta fejlesztésére 12.229.000 koronát kér a kor­mány, ebből 4 milliót egy új torpedórombolói és tengeralattjárók készítésére. A svéd jegybank leszállította kamatlábját Stockholm, április 30. A birodalmi bank elhatározta, hogy az összes házkölcsönök kamatlábát egy fél százalékkal leszállítja. A magán­bankok követték a példát.­ A nyugati harctérről A hároméves szolgálati idő értéke Bern, április 30. (Kiküldött munkatársunktól.) A francia reakcionáriusoknak az a legkedvesebb érvük a progresszív pártok ellen, hogy meg akarták akadályozni a hároméves katonai szolgálati idő behozatalát és bűnös békevágyból meg akarták bénítani az ország védelmi erejét. A sovinista sajtó, amely a cenzúra elnézésével ál­landóan szítja az elégedetlenséget és türelmet­­­lenséget a haladás híveivel szemben, nagy gyö­nyörűséggel közölte nemrég Barthounak, a hároméves szolgálati idő apjának a nyilatko­zatát. A volt miniszterelnök azzal dicsekedett, hogy egyedül a három év mentette meg az or­szágot, mert a németek látván, hogy a fran­ciáknak elég erejük van a keleti határ védel­mére, elhatározták, hogy Belgiumon át fog­nak Franciaországba betörni. A belga semle­­ gesség megsértése azonban biztosította a fran­ciák számára az angol segítséget, amely nélkül, nem tudták volna feltartóztatni a sokkal erő­sebb német seregeket. Perein tábornok a Hu­­manité mai számában rámutat ennek az okos-­ kodásnak a hamis voltára és bebizonyítja, h­ogy a „három év“ nem tette erősebbé a fran­cia hadsereget és nem változtatta meg a német haditervet. A németek — írja — augusztus 4-én lépték át a belga határt. Július 30-án azonban már be lelett vonulniok­ a francia tartalékosoknak s így négy nappal a háború kezdete előtt a francia hadseregnek ugyan­annyi volt a létszáma, mint hogy ha a szolgá­lati idő két vagy akár csak egy évig tartott volna. A „két év“ csak akkor vált volna kárára Franciaországnak, ha a mozgósítást csak­ a hadüzenet után kezdte volna meg. Barth­ou szerint 1913-ig az volt a németek szándéka, hogy háború esetén a lotharingiai és elzászi határon át fognak betörni Franciaországba.­­Hogyan, — kérdi Peres, — a hároméves szol­gálati idő behozatala előtt nem féltek volna a 150.000 főből álló védőseregtől s azután, hogy­ Barthou törvénye folytán 50.000 emberrel meg­szaporodott a határt védő csapatok száma, annyira megijedtek volna, hogy egész tervüket megváltoztatták? Lehetséges-e, hogy az a technikai reform, amelyet Barthou keresztül­­erőszakolt, olyan hatással volt a német hadve­zetőségre, hogy más utat jelölt ki a kétmilliós inváziós seregeknek? A németek — írja a tá­bornok — gyors tömegakcióra számítottak s eregből 34 h­adtestet vezettek a francia frontra. A francia hadsereg összehasonlíthatatlanul gyengébb volt és a hároméves szolgálati időnek semmiféle befolyása sem volt az erőviszonyok kialakulására. Nem a három év ellenségei té­vedtek­ tehát. Hanem Barthouék, akik nem gon­doltak arra, hogy a németek képesek lesznek arra, hogy tíz nap alatt nemcsak 25 rendes hadtestjüket, hanem 40 tartalékh­adosztályukat is mozgósítsák a­­ B. E.

Next