Magyarország, 1916. május (23. évfolyam, 121-151. szám)

1916-05-01 / 121. szám

4 Az ír forrongás London, április 30. (Reuters) A legújabb dublini jelentések szerint Maxwell tábornok megérkezése után a felkelők közül szorosabbra fűzték a gyű­rűt. Nemcsak a város központját erősítették meg kellőképen, hanem a külvárosokban is erős őrségeket állítottak­ fel. Ezeknek fel­adata megakadályozni, hogy a felkelők a hegyek közé menekülhessenek. Redmond nyilatkozatot tett közzé, a­mely szerint teljesen a hatóságok rendelke­zésére bocsátja magát. Ő állandó érintkezés­ben van a hatóságokkal s a nacionalista ön­kénteseket az ország minden részében fel­szólította, hogy álljanak a katonai hatóságok rendelkezésére. Dublinon kívül számos helységben önszántukból fegyverbe állottak, hogy támogassák a csapatokat. Tipperary­­ban tegnap az önkéntesek felajánlották szol­gálataikat. London, április 30. (Reuters) Egy Dublinből ideérkezett fu­tár, aki tegnap este hagyta el a várost, közli, hogy minden jel arra vall, hogy a felkelés vége felé közeledik. Egész napon át érkeztek csapatok a városba és megszakításokkal tü­zeltek. A felkelők hátrányban vannak. Lugano, április 30. (Saját tudósítónktól.) A milánói la­pok, köztük a «Secolo» is megerősítik azt a hírt, hogy ■ borne lord Írország al­­királya április 24 ike óta a felkelők kezei között van. Zürich, április 30.­­ (Saját tudósítónktól.) Az olasz nagy la­pok londoni tudósítói most részletes tudósí­tásokban arról számolnak be, hogy az ír­országi forradalmi zavargások Londonban nagy pánikot idéztek elő. A lakosság ret­tegve fogadta a lapok különkiadásait és min­den arcon az izgalom pírja ült a fenyegető napokban. Az angol lapok lehetőség szerint lekicsinyelték az írországi események jelen­­­tőségét, de a közönséget még csak részben sem sikerült megnyugtatniuk. Angliában mindenki érzi, hogy e háború folyamán az ír kérdés még feltétlenül eldöntésre kerül. A polgárháború­s belső forradalom biztos előjelének vették a dublini zavargásokat, a­melyeket ideiglenesen sikerült ugyan el­nyomni, de amelyek előbb-utóbb teljes erő­vel ismét kitörnek. Előkelő s jól értesült an­gol körökben biztosra veszik, hogy Írország népe nem hagyja elmúlni az alkalmat és még e háború során megkísérli az Angliától való elszakadást. C. P. dr. Bem, április 30. Az ír lázadásról a Temps a következőket jelenti: A dublini felkelést­­Amerikában igen komolyan ítélik meg A fenianusok és a sepa­­ratisták örülnek az eseményeknek és a lapok túlzott cikkekben foglalkoznak a zavargások­kal, amelyek úgynevezett titkos kódex­szel köz­vetített információkon alapszanak. Vasárnapra tüntetéseket jeleztek a dublini mártírok árvái­nak és özvegyeinek tiszteletére, hogy tiltakozá­suknak adjanak kifejezést Casement letartóz­tatása miatt. A Temps természetesen azzal az állítással gyöngíti ezt a hírt, hogy az amerikai írek nagy többsége sajnálkozással fogadja az eseményeket. Amsterdam, április 30. (Saját tudósítónktól.) Az angol lapok sze­rint a finn fein-mozgalom hívei azt tervezték, hogy húsvétkor, nagy gyakorlatot tartanak. Ezt azonban megváltoztatták, mert attól tar­tottak, hogy a hatóságok ki fogják használni ezt a kitűnő alkalmat a vezetők letartóztatá­sára. Mikor azután észrevették, hogy keresztül­látnak terveiken, siettették a forradalom ki­törését. Az írek fővárosa Nem most először lobognak fel Dublin utcáin az angolok elleni forradalom lángjai. Immár 750 éve, hogy az angolok Írország szép fővárosát a maguk hatalmába kerítették s angol mázzal vonták be, el­­annyira, hogy a tipikus angol város benyomását kelti az ott megforduló idegenben. A látszat azon­ban csal, Dublin évszázadokon keresztül megmaradt tiszta ír városnak, Írország igazi szívének, ahová a földsziget forradalmi mozgalmának minden szála összefut. Dublin érdekes múltra tekinthet vissza. A város egyik legszebb építménye az ir. bank. Dublin­­nak ez a látványossága régente az ír parlament helyisége volt Itt tartották Burke s a többi ír kiválóság a maguk lángoló szónoklataikat, sajnos, ez az épület most m­ár csak sírja az írek önálló­ságának ... Az ír politikai élet egykori központjával a Trinity College intézetei állanak, amely vi­szont az ország szellemi életének volt a centruma. A Trinity College alapítója, Erzsébet királynő pro­testáns egyetemnek szánta, az ir­­ katoliciz­mus gyengítésére. Oxford­ és Cambridge voltak a példái­ a dublini főiskolának. Az irelt a Trinity Colle­get nemzeti életükben idegen testnek tartják; az egye­tem mindenha kerékkötője volt az ir hagyományok s szójárás felélesztésére és fejlesztésére irányuló moz­galomnak. Írország alkirálya a dublini v­á­r­ban tartóz­kodott, amely szintén nevezetes erődszerű építménye a városnak. A város nyugati részében terül el a Phönix-park, egy hatalmas kiterjedésű, gyönyörű kert, amelyet méltán megirigyelhetne bármely más város. Ám a természeti szépségekben gazdag park közvetlen közelében, a smaragdzöld gyepágyak s a hatalmas lomfőkoronájú fák mellett fekszik Dublin munkásnegyede a maga siralmasan szűk sikátorai­val, amelyek egytől-egyig melegágyai a nyomornak s bűnnek. Pedig ez a rész egykor Dublinnak jómódú gyárvárosa volt, amelyben jól fizetett ir gyári munkások laktak. Az angolok tették tönkre a virágzó ir gyáripart s azéte. 03 a negyedi a szegénység, pusz­tulás és elhagyatottság nyomait mutatja.. Dublin kétségtelenül a világ legszebb városai közé tartozik. A Liffey-folyó mintegy tengelye fényesen húzódik át a városon, amelynek legélénkebb útvo­nala a­ Lachville-street, leghosszabb utcája pe­dig a Circular Road, amely tizenkét kilométer kerületű körben övezi a várost Dublin külvárosai sokkal egészségesebbek a régi városrésznél s napról­­napra emelkedik népességük... A város igazi fejlődé­sére csupán az elnyomó angol uralom rak bilincse­ket. Ezek ellen lázonganak most Dublin utcáin. Jim Larkin A dublini forradalomról szóló táviratok­ban gyakran fordul elő Jim Larkin neve, akinek vezetése alatt a munkáskamarában, elsáncolva harcolnak a lázadók. Jim Lar­­kirínak óriási tekintélye van az ír munkások körében. Évek óta dolgozik és fáradozik az ír munkások fizetésének­­és életviszonyainak javításán. 1913-ban agitációi miatt, amelyek­kel a szállító­munkásokat­ ellentállásra buz­dította, kilenc havi börtönre ítélték, ami egész Írországban nagy izgalmat keltett. A kormányt minden oldalról ostromolták, különösen a papok, hogy kegyelmezzenek meg Larkinnak. Még Asquith leánya is felszó­­lalt egy nyilvános gyűlésen Larkin érdekében és a csoda megtörtént. Larkint szabadon­­bocsájtották s az ír munkások nagy ovációt rendeztek neki Dufclinban. Larkin katolikus kelta, aki új politikai irányt — a Larkiniz­­must — teremtett. Nagyon megnyerő egyéni­ség, akinek többek közt Belfastban sikerült a katolikusokat, p­ole­tári­o­t­, nacionalistá­kat egy cél érdekében egyesíteni. Az, hogy Larkin csatlakozott a finn fain mozgalomhoz, nagyjelentőségű esemény és azt mutatja hogy az Írországi "lázadás milyen mély gyökeret vert., MAGYARORSZÁG Budapest- 1916. hétfő, május 1. I hadikölcsönre jegyezni h­azafias cselekedet! Ivánka Imrét letartóztatták — Beszállították a gyüjtőfogház megfigyelő osztályába — (Saját tudósitónktól.) Az Ivánka-konzor­cium bűnügyében tegnap szenzációs intézkedés történt. Ivánka Imrét letartóztatták s a Schwar­­tzer-szanatórium­ból, ahol eddig ápolták, átvit­ték a gyűjtőfogház megfigyelő osztályába A pozsonyi törvényszék előtt folyó nagy, hadseregszállítási bűntötnek tudvalévően Iván­ka Imre országgyűlési képviselő az egiük fő­vádlottja. Mielőtt a nagyszabású bűnügy tár­gyalása megkezdődött volna, talán két nappal a tárgyalás előtt, Ivánka Imre felvétette magát a Schwartzer-féle szanatóriumba s a tárgyalás megnyitásakor a védője bejelentette, hogy Ivánka elmebeteg, a Schwartzerben kezelik és így a tárgyaláson nem jelenhetik meg. Az or­vosai hűdéses elmezavart állapítottak meg Ivánkán, a bíróság azonban elrendelte, hogy hites törvényszéki orvosszakértő állapítsa meg, váljon a képviselő tényleg elmebeteg-e. A sza­­­natóriumban a bíróság intézkedése alapján, — mint azt tegnap megírtuk — megjelent Fischer Ignác dr. törvényszéki szakértő, akinek jelen­­­tése alapján a bíró végzést hozott, mely sze­rint nem volt megállapítható, várjon Ivánka elmebeteg-e vagy sem, s azért elmeállapotának megfigyelésére hatheti időt tűzött ki és utasí­­totta a törvényszéki szakértőt, hogy tapasztala­­­tairól hat hét múlva tegyen jelentést. Ivánka azonban a bírósági vizsgálat után is továbbra a Schwartzerban maradt, ahol meg­lehetős sokféle kedvezményben részesült, így minden nap délután egy ápolónő kíséretében kijárt sétálni a budai hegyek közé és csak este­felé ment vissza az intézet kékgolyó­ utcai há­zába. Tegnap délután is a szokott időben elindult sétálni az egyik intézeti ápolónővel. Az intézet portása már amikor Ivánka elindult az ápoló­­nővel észrevette, hogy két detektív figyeli a kép­viselőt és követik őt útjában. Amikor Ivánkai Imre felért az Istenhegyi-útra s éppen egy ven­­­­déglőbe akart befordulni, a két detektív, akik mindenütt utánna mentek, hirtelen odalépett melléje. Az egyik jobbról, a másik balról szépen közrefogták, bemutatkoztak s felszólították, hogy jöjjön velük vissza a szanatóriumba.­ Ivánka szó nélkül követte őket. A Schwartzerbe érve a két detektív jelent-i­kezelt az ügyeletes orvosnál és közölték, hogy fel akarják kisérni Ivánkát, miután utasításuk van, hogy mellette maradjanak. Nyomban fel is mentek Ivánka első emeleti szobájába s ott helyet foglaltak. Alig néhány perccel később automobilon megérkezett a Schwartzer-szanatóriumba He­­tényi Imre dr. detektivfőnök-helyettes s az ügyeletes orvossal szintén felment Ivánka Imré­hez. Fent a képviselő szobájában Hetényi de­­tektivfőnök-helyettes felolvasta Ivánka előtt a pozsonyi törvényszék végzését, amelyben elren­delik Ivánka Imre letartóztatását. Azután elővett egy másik írást, felolvasta, hogy az i­gazs­á­gü­gym­i­n­is­z­t­é­r­i­um elrendelte Ivánka Imrének a budapesti gyűjtőfogházban lévő igazságügyi országos megfigyelő intézetbe való elszállítását. A két rendelet alapján a Schwartzer-szana­­tórium a beteget nyomban kiadta a rendőrség­­­­nek, mire a detektívfőnök-helyettes felszólí­­­­tatta Ivánkát, hogy készüljön az útra. A fehér­­­­neműjét és egyéb holmiját az ápolók gyorsan összecsomagolták s aztán Ivánka Imre szó nélkül követte a detektivfőnök-helyettest s a két detektívet a lent várakozó rendőrségi autó­hoz, amelybe a kis társaság beszállott. Háromnegyed óra múlva az autó megér­kezett a céljához : a gyüjtőfogház kapuja elé. Ott Ivánkát a detektívek a m­egfigyelőosztályra kisérték, amelynek Németh Ödön dr. tanár­a

Next