Magyarország, 1916. december (23. évfolyam, 334-363. szám)

1916-12-01 / 334. szám

BUDAPEST, 1916. DECZEM ER 1. előfizetési ár: Negyedévre 8 korona. Egész évre 82 korona, egyes szám­ára helyben és vidéken 12 Allér.­­) XXIII. ÉVFOLYAM 334. SZÁM Hirdetések minim­éter számítással dBszabás «zemnt Szerkesszőség és kiadóhivatali VI., Teréz-körut 22. szám. Kampolungot elfoglalták 3700 oláh fogoly és 50 ágyú Az oroszok nagy erőfeszítései a csíki határon - A M. T. I. jelenti: Hiatalo­s­ jelentés. Kiadatott november 30-án. (Ért. (J. u- 5 órakor.) Keleti harctér: Mackensen vezér tábornagy hadcsoportja: A sikeresen előre­nyomuló dunai hadsereg a folyón való átkelés óta 43 román tisztet, 2421 főnyi le­génységet, 2 nehéz és 36 tábori ágyút, 7 kis ágyút és 7 gépfegyvert azá 1ít­to­tt be. Olasz harctér: Görztől keletre és a Karszt-fensíkon a tüzérségi harc időnként nagyon élénk volt. Délkeleti harctér: Albániában a helyzet­­változatlan. József főherceg vezérezredes harcvonala: Falkenhayn tábornok csapatai tegnap elfoglalták Pite­stit és Kampolungot. Kam­polungban 17 tiszt, 1200 főnyi le­génység, 7 ágyú és számos málha került a bajorok kezére. Az Uz-völgy és a Tatár-szoros közt az oroszok keményen szorongatott román szövetsége­sük tehermentesítésére zárt támadást nagy tömegekkel folytatták. Arz és Kövess tábornokok hadseregei csaknem az egész harcvonalon éjjel-nap­pal elkeseredetten viaskodtak a mindig újra előretörő ellenséggel. Sok helyen ember ember elleni harcok folytak. Az orosz rohamok összeomlottak. Kis helyi előnyök nem változtathatnak azon, hogy az ellenség nagy áldozatai t­e­g­­nap is hiábavalók voltak. A harc tovább folyik. hi pót bajor herceg vezértábor nagy harcvonala: Nincs jelentős esemény. Hofer altábornagy, a vezérkar­ főnökének helyettese. Előkészületek Bukarest védelmére Hága, november 30. A Daily Telegraph híre szerint Godacban az oláh és orosz vezérkar tanácskozást tartott, amelyen szóba került az orosz segítség kérdése Bukarest védelmére. Oláh részről erősen hangsúlyozták, hogy az intézkedés nagyon sürgős, miután az a szándék, hogy Bukares­tet a nagyobb orosz erősítések megérkezéséig tartani akarják. A Daily­ News jelenti, hogy Oroszország eleget fog tenni feladatának Bukarest védel­mében és e célból már megtette a legszélesebb előkészületeket. Miklós nagyherceg az oláh-orosz csapatok élén­ ­ ■ Lugano, november 30. • (Saját tudósítónktól.) Az Idea Nációnak szerint Miklós nagyherceg átveszi az oláh­­orosz csapatok főparancsnokságát. Az oláh szocialisták a háború folytatása ellen . Bécs, november 30. (Saját tudóéllónktól.) A bukaresti Stea­­frut jelenti, hogy Bukarestben a szocialisták gyűlést tartottak, amelyben állást, foglaltak a háború folytatása és haszontalan gyilkos­ság ellen. Ionescu, a Rackovszki-párt tagja felszólította Bukarest lakosságát, hogy azon­nal szüntesse be a védelmi munkálatokat. A kormánynak kötelessége a néppel ü­zem­ben, hogy tegye le a fegyvert. Egy bukaresti embernek sem szabad az új elsáncolási munkákban részt venni. A mostani oláh kormány mindenesetre elbukott. Minél előbb eleseik Bukarest, annál jobb. A rend­őrség behatolt a gyűlésbe, amelyet Rackov­­szki házában tartottak, elfogta az összes résztvevőket és lefoglalta az összes ölt tarált iratokat. Azután felfüggesztették az összes szocialista, gyűléseket.yy* »­. ? er-- v- Franciaország és Olaszország nem akarja, hozni a háborút r~* Stockholm, november 30. (Saját tudósítónktól.) A rendszerint jól értesült Birsevija Vjedomosti tudósítást, közöl a négyesszövetség Parisban megtartott titkos konferenciájáról. A pétervári lap szerint a szö­vetségesek között nem történt megegyezés. Amíg Oroszország és Anglia azt a véleményét fejezte ki, hogy a hábort mindaddig húzni, kell, amíg az éhség és a gazdasági nyomor bé­kekötésre kényszerül Németországot, addig Franciaország és Olaszország azt hangsúlyoz­­­­­a, hogy lehetőleg gyorsan össze kell szednie az­­ antaninak minden erejét és hadieseményekkel­­ kell hinél előbb véget vetni a háborúnak. Franciaország és Olaszország, — így mondja a „Birevija Vjedomoszti“, — erőik végén állanak és­ nem osztják Angliának és Franciaországnak ama nézetét, hogy a győzelem annál biztosabb, minél hosszabbra nyújtják a háborút. A két­­ csoport közötti ellentétek sokkal nagyobbak, mint azt a kívülállók hiszik. Hoffmann német törzskari főnök nyilatkozata. Frankfurt, november 30. (­Sajót tudósítónktól.) A .Arankluwer Zei­­t­innak katonai tudósítója egy Hoffmann ezre­dessel, Linai herceg táborkari főnökével foly­tatott beszélgetésről értesíti lapját . Hoffmann ezredes büszke bizalommal be­­­­szélt arról, hogy - mintmregyes- német vezér és minden egyes ném­et katona az egész óriási fronton a tengertől az Erdős Kár­pólókig azt a benső meggyőződést táplál­ja, "hogy az oroszo­kat­ minden tekintetben felülmúlják. Ha a szárm­a túlnyomó oroszok támadása­ áll be, a mieink közül minden egyesnek néhány em­berrel többet kell lelőnie, ez az egész. Az oro­szoknak a német keleti front fölött volt ló győ­zelme, teljesen kizárt dolog, és­ soha többé szóba , se jöhet. Ha megtámadn­ál: • (oUjtaita Hot­­­man­n­­ ezredes —.na.jii■ gyönyörűséget­ okozn­ak nekem­­.csak jöjjenek. ■ — - : kapnak mai sstella, 1§ oldal­­ ­ . ' .. , ‘ / immáron cselekedetek kellenek A német birodalmi gyűlésen tegnap tárgyalták és el is fogadták a hazai segéd­szolgálatról szóló törvényjavaslatot A háb­­ ború szempontjából kétségtelenül neveze­­t­­es ez az esemény, de előttünk ennél érde­kesebb és figyelemreméltóbb az a nyilat­­kozat, amelyet ez alkalommal Bethmann­ Hollweg birodalmi kancellár a békére vo­­­­natkozóan tett. „Csapataink szinte emberfölötti csele­kedetei­t— mondotta — melyekért szavakban­­nem­ fejezhetjük ki köszönetünket, az a tiszta lelkiismeretünk, hogy mi az elsők és egyet­lenek voltunk, akik hajlandók voltunk és hajlandók vagyunk a háborút egy létünket és jövendőnket biztosító békével befejezni. jogot adnak nekünk ily bizakodásra.“ A német birodalmi kancellár is újból is kifejezte a békére való­­ hajlandóságot, s ezt a német birodalom nevében cselekedte. A rettenetes háború iszonyatai közt vergődő világ már régóta vágyakozással összeforrt bizakodással hallja­, és veszi tudomásul Bethmann-Holweg békés nyilatkozatait, amikhez érdekesen és becsesen fűződik hozzá á IV­ik Károly királyunk első ural­kodói cselekedetében, első ünnepies szóra­­j­­ában kifejezésre jutott , békés törekvés, a­mely szinte fogadalom jellegével bir, s melynek jelentőségét fokozta és fokozza az, hogy uj királyunk úgyszólván uralkodói­­ programmjának egyik pontjaképpen adta ezt tudtára Magyarország és Ausztria né* A központi hatalmak két vezető ténye­­zője: a német birodalom kancellárja és a magyar-osztrák monarchia uralkodója áll­am a világháború harmadik esztendejében s e háborúnak még egyre dühöngő rettenetes i­dulásai közepette most már a béke eszméje mellé. •• A német birodalmi kancellár tegnap­i megismételt nyilatkozata és IV. Károly ki­rályunk ünnepies, úgyszólván fogadalom­­szerű szózata, arról­ tesznek tanúságot,­­hogy nemcsak lehet, de-kell is a békéről beszélni. A békéről beszélni . . . De vájjon elég a békéről csak beszélni? Vájjon elég-e, ha csak vágyakoznak a béke után. Ez jelent­het a béke felé való törekvést, de még nem pozitív cselekedet a béke megteremtésére. Kétségtelenül jelentős a béke megteremté­sének szempontjából, hogy a német biro­­­­d­almi kancellár és IV. Károly királyunk­­ békés hajlamaikról konfessziót tesznek a világ­­nai -termész-dk­ sem sokkal folyba­

Next