Magyarország, 1916. december (23. évfolyam, 334-363. szám)

1916-12-16 / 349. szám

Budapest, 1916. szom­bat-december 16. KAmSOSSZAff közélelmezési hivataltól azt az ígéretet kapta, hogy az árdrágítóktól el­­kobzandó szalonnát és zsírt maxi­mális áron a Perles­z-c­ég fogja megkapni Mikor aztán Ligetiné, Czinner és Sáska detektívek a Perlesz-cégtől kapott száznegyvenszer koronával megjelentek Ba­rossnál, ez elvitte őket Rotschild Adolf Koszor­ú­ utca 20. szám alatti szalámigyáros­­hoz. — Majd Rothschild úr most már el­viszi az urakat oda, ahol megkapják az árut Tessék neki lefizetni a száznegy­vmezer ko­ronát. — Így is történt, mikor Rothschild a pénzt zsebrevágta, a társaság élére állott s elvezette őket arra a helyre, ahol — mint mondotta — az áru van. A detektívek nagy meglepetésére ez a hely a Perlesz-cég irodája volt. — Várjanak itt, — mondotta Rothschild, — majd előbb fölmegyek én. Kisvártatva nagy zavartan jött le. — Nincs áru. Tessék a pénzük. — Ej, dehogy nincs! Kell hogy legyen! — mondotta Boross, — gyerünk fel mind­nyájan. Fölment az egész társaság s Boross oda­fent lármázni kezdett: — Azért akarják eltagadni, hogy árujuk VII, mert sajnálják tőlem a províziót! — De hisz ezek az urak detektívek! — súgta Taubner cégvezető Borossnak s rámuta­tott Sáskára és Czinnerre. — Dehogy detektívek, komoly vevők ezek, hisz már száznegyvenezer koronát le is űzet-­é tek! — lármázott tovább Boross. — Igaz, de az a mi saját száznegyvenezer ■, koronánk volt! — folytatta felvilágosításait a Taubner cégvezető. ■ Most már persze a detektívek vették át a szót Kiderült, hogy a Perfesz-cég egyik ügy­nöke, Révész­ Géza bízta meg Borosst, hogy adja el maximális áron felül az árut. J Két per­centet ígért neki közvetítési díjban, Boross pedig Ligetinét és Rothschildot bízta meg az eladással, a jutalék megosztása fejében. A Perlesz-cég persze nem tudott róla, hogy az ő ügynökén kívül mások is eladásra kínálják az árut s persze nagy volt a meglepetés, mikor kiderült, hogy a kölcsönzött 140.000 koronával a maguk szándékát segítettek le­leplezni s a közélelmezési hív­ás segítségé­vel a saját szalonnájukat és zsírjukat akar­ták visszavásárolni, persze ekkor már maxi­mális áron. Kiderült azonban az is, hogy még nincs áru, hanem majd csak a jövő h­éten­ lesz, amikor a cég ezerkétszáz, vidékről érkező sertést fog levágatni Az eljárás folyik annak megállapítására, hogy merült-e fel ebben az ügyben bünte­tendő cselekmény. NAPIHÍREK. Az idő. A Meteorológiai Intézet felemása. Hazánkban állandóan enyhe idő uralkodik. A­­tegnapi eső kiterjedt az ország északnyugati felére. d-3 szórványosan a Délvidéken is esett. Meny­­nyiség­­ekb­i­telében kevés helyen szaladta meg a 10 mm.Tz A hőmérséklet a nyugati részeken ma régesre alacsonyabb lett. A maximum 14 fok C. volt Nagyváradon^, a minimum 12 fok C. Marosvásárhelyein. Néhány külföldi állomás r^ge® hőmérsék­lete.­ Bécs 3, Lemberg 2­, Bertin 2, Brüsszel 3, Stockholm 1, Szerajevó 3,­ SaSSa 3 fok C. Mar déli hőmérséklet Budapesten - &.S fok C -1 oslat: Lényegtelen hőwsttoeán «£■ helye­n- Hst csapadék várható. de?k' fi közönséghez! Aláírott lapvállalatok közös meg­egyezés alapján elhatározták, hogy­ 1917 január hó 1-től kezdve a lapok előfizetési árát évi 6.5 koronával emelik fel. E lé­pésre az a körülmény kényszeríttette a lap­vállalatokat, hogy a háború kitörése óta a lapok technikai előállítására szükséges nyersanyagok (papír, nyomdafesték, olaj, ólom, spárga stb.) és munkabérek állan­dóan és rohamosan emelkedtek és előre­­láthatólag emelkedni fognak. Az ebből származó terheket mindezideig a vállala­tok maguk viselték, anélkül, hogy bár­milyen többköltséget az előfizetőkre áthá­rítottak volna.­­A lapvállalatok áldozatkészsége ed­di­gelé megakadályozta azt, hogy akár a lapok­ szellemi része, akár technikai elő­állításának tökéletessége csorbát szenved­jen ; minthogy azonban mindkettő veszé­lyeztetve volt, tudván azt, hogy a jelen viszonyok között mivel tartozunk a magyar közönségnek, mely joggal kívánja meg azt, hogy lapjai tájékozottság, értesülés és technikai előállítás tekintetében a legma­gasabb színvonalon álljanak, elhatározták, hogy a súlyos terhek csekély töredékének viselésére a közönséget kérik fel, mely bizonyára méltányolni fogja teljes mérték­ben a felsorolt körülményeket. Ezek szerint a lapok előfizetési ára 1917 január hó 1-től kezdve következő lesz: 1 évre 38.— korona % „ 19.— „ V 4 „ 9.50 H * • 1 hónapra 3.30 „ Budapest, 1916 december-vhat­alom. Alkotmány­os Újság Budapesti Hirla; Magyarország Pesti Hirlan -r lesz holnap ? Szombat, december 16-án. Rón., kath- és gör- kath., üzséb pk. vt. — Protestáns: Albina — Csörög-orosz: Szofoniasz pr. — Zsidó: Kiszlev 21. — A nap két reggel 7 óra 43 perckor, nyugszik délután 4 óra 8 perckor. A hold kél este 11 óra 12 perc­kor, nyugszik délelőtt 11 óra 18 perckor. A király elutazott Bécsből. Bécsből je­lentik, hogy a király tegnap este Bécsből el­utazol "-ír A király és a magyar képzőművészet. Az Országos Magyar Képzőművészeti Tár­­sulat választmánya tudvalevőleg rendkívüli ülésén áldozott néhai Ferenc József király emlékének s egyúttal hódolatát fejezte ki az uj­ király, IV. Károly iránt. Az idevonatkozó határozatokat Andrássy Gyula gróf, a tár­sulat elnöke juttata el az uralkodó elé. A résztvevő és hódoló írásra most a követ­kező távirati válasz érkezett a társulat el­nökségéhez : — A császári és apostoli királyi Fel­sége szives köszönetét küldi az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat választ­mányának I. Ferenc József Őfelsége el­hunyta feletti mély részvétéért. Őfelsége az egyesületnek trónralépte alkalmából egyidejűleg hozzájuttatott hódolatteljes tisztelgését élénk megelégedéssel fogadta biztosítja a választmányt, hogy a ma­gyar művészet iránt mindig meleg érdek­lődéssel fog viseltetni. Legfelsőbb megha­gyásból : báró Nagy. — Svájc új szövetségi elnöke, Bernből je­lentik. A svájci szövetségi gyűlés tegnapi együttes ülésén Decoppet helyére, kinek mandátuma december v­égén lejár, Sehül­­­t­h­e­s­s Ödön szövetségi tanácsost választotta meg a szövetségtanács elnökévé. Schulthess 1912 óta tagja a szövetségtanácsnak ahol eddig a közgazdasági ügyosztályt vezette. Ak­­­i I elnökül Colonder­­ I .Iyásöööak W ' 1 — Gyergyóditró szenvedései. Gyergyótfitrők­­ egyike Erdély legnagyobb színtiszta székely községeinek. A háború előtt, mintegy nyolc­ezer lelket számlált. A községben rengeteg állat maradt az oláhok kezében, mivel a nép különösen állattenyésztéssel foglalkozott. Mint ottani tudósítónk írja, a községnek virágzó méhészete volt körülbelül 7­ 800 kaptár mélyét tenyésztettek a különböző gazdáknál. Pet­res Sándor és Gaál Ignác tanító, valamint Józsa Sándor még Oláh­országba, a királyi családnak is szállított méze. Jelenleg az egész községben egyetlen egy méhcsaládot sem lehet találni. A méheseket felégették az oláh rablók. Józsa igazgató-tanítónál az elmene­kült család fehérneműjével és nárnáival füs­tölték ki a kaptárokat. Az öregebb lakosok közül sokan maradtak odahaza, de számos család gyermekestül együtt végigélte az oláh betörés szenvedéseit. Zakariás Antal 68 éves községi elöljáró szintén odahaza maradt. Az öreg elbeszélése szerint a rendes oláh katonaság rabolt és pusztított mindenfelé. A trón egyebet sem tett, mint rablóit holmit és bútorokat szállítottak­ Oláhország felé. A tisztek közül sokan felesé­güket is magukkal hozták és az asszonyok vá­logatták ki a bútorokat. Az öreg Zakariás há­zában egy százados szállott meg, aki későbben a görgényi hegyekben megsebesült és újból hozzávitette magát Sokat beszélgettek együtt és egész bizalmassá vált társalgásuk. Zakariás egyszerű székely okosságával elmondta, hogy meg volt győződve, miszerint Oláhország mel­lettünk lesz és hogy a termékeny oláh Bessz­­arábiát velünk együtt fogja megszerezni az orosztól. Reánk, de Oláhországra is veszedel­mes a muszka, így hát ideje lenne meg­fékezni őket :'-h —• Látod uram magyarázta Zakariás­­— itten csak kopár sziklák, meg erdős hegyek varrna. Itt a ti bőségesen termő földetek népe meg sem élne, mert sokat kell dolgozni. Inneni bőséget nem kaptok, hanem Besszarábiáhaz, oláh rokonaitok földjei sokkal gazdagabbak. ‘Az itteni oláhok szabad népek. Nem kell­ektt, fölszabadítani. Nézd csak a szomszédos Békás község oláh lakosait, külön birtokkal, erdővel bírnak, azokat mivelik, de szabadok, akárcsak a székelyek. És hogy el nem nyomjuk őket? azt onnan láthatod, hogy papjuk, iskolájuk van és még magyarul sem tudnak. Nálatok nem igy van ez, nem tűrnétek meg az égett állapotokat. - ' -­­ A százados mindenben Helyeselte­­az öreg székely beszédét, szidta kor­*­mányát és különösen nagy gyűlölettel emléke­zett meg a bojárokról. Végül aztán­­jelen­tette, hogy ő meg van győződve az oláhok kö­zeli vereségéről. _■ • Λ V Az­ oláh katonákat tisztjeik általában az­zal hitegették, hogy a hegyen túl nyomban Budapest következik. Egy öreg néninek egy oláh őrmester megígérte, hogy Budapest­ről hoz neki ajándékot. Mikor azután eszeveszetten menekültek, a székely gyerekek utánuuk kiabálták: „Nye, Budapesti“ Ezért egy pár gyerekeivel is harcoltak maguk­kal, de néhány kilométerel odább elbocsátot­ták őket. Sok öreget és férfit azonban végleg elvittek. Elvitték Zakariás István tekinté­lyes földbirtokost a függetlenségi párt 69 éves elnökét is. A fölszabadítás után hazatért szé­kely családok helyzete nem valami irigylésre­­, arra illetékesek népre is, méltó és üdvös lenne, ha az arra gondot fordítanának a ditrói székel Maradandó érték® ií?I!Há!i!­&Bi!feliött„­ayBrilk, makttek. Jegwagye&ls wáSssa Sélle&a» Solsen­föld Imrénél ’ ©©áfe Ferenstik­a SU **­*■.•

Next