Magyarország, 1917. március (24. évfolyam, 60-87. szám)

1917-03-01 / 60. szám

BUDAPEST, 1917. MÁRCZIUS 1­ ­.|MrTwiEy.»1 u;nm«wtr*r.CieczicflCT«»P..>V TW'K»gX3KatWai:?V,1<T Eififlzeiésl är : Negyedévre S.50 korona. Egész évre 38 korona. Egyes szám ára helyben ás vidéken 12 fillér. XXIV. ÉVFOLYAM 60. SZÁM Hirdetések milliméter számítással díjszabás szerint. Szerkesztőség és kiadóhivatal­ VI., Téres­ körút 22. szám. Győzelmes támadásunk a valjevutnai­álon : 1300 orosz fogoly, 11 gépfegyver, 9 aknavető — Keleti harctér: Mackensen vezértábornagy hadcsoportja: Nincs jelen­teni­­Taló­ József főherceg vezérezredes harcvortala: Campuritetől keletre megsemmi­sítettünk egy ellenséges tábori őrséget. A valjeputnai út két oldalán csapataink tegnap délután meglepő támadásban rohammal elfoglaltak több magaslati állást. Az „alagút-támaszpontot“ a védelmi művek szétroml­olása után, kedvezőtlen fekvése miatt az ellenség beavatkozása nélkül kiürítettük. Az összes többi elfoglalt területet több makacs támadással szemben megtartották. A nap zsákmánya 12 tiszt, több mint 1300 főnyi legénység, 11 gépfegyver és 9 aknavető. Lipót bajor herceg vezértábornagy harcvonala: Lucktól nyugatra rohamcsapa­­taink rajtaütöttek egy orosz előőrsön. Olasz harctér: A tengermelléki harcvonalon a tüzérségi tevékenység mér­sékelt határok között maradt. Repülőink a göröi grófságban sikeresen dobtak bombá­kat olasz csapattáborokra. Marmolatától délre tüzelésünkkel rajtaütöttünk az ellen­ség ambrctta-állásain és 2 ágyút, egy lőszerraktárt és az olaszok fedezékeit me­­semmi­­sítettük. Délkeleti harctér: Biztosító csapataink paliktól északnyugatra szétugrasz­­tottak eső ellenséges osztagot. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Berlin, február 28. Keleti harctér: Lipót bajor herceg vezér tábornagy arcvonala: A helyzet vál­tozatlan. József főherceg vezérezredes harcvonala: A valeputnai út mindkét oldalán az Erdős- Kárpátok déli részén csapataink jól előkészített, bravúrosan végrehajtott támadása több orosz magaslati állást juttatott birtokunkba. 12 tisztet és több mint 13000 főnyi legénységet fog­lyul ejtettünk, 11 géppuskát és 9 aknavetőt zsákmányoltunk. Az elfoglalt vonalakat több éjjeli csentárpadással szemben is megtartottuk. Az úttól délre az oroszoktól elfoglalt támasz­pontot védelmi berendezéseinek megsemmisítése után e pontnak ránk nézve kedvezőtlen fek­vése miatt az ellenség behatása nélkül kiürítettük. Mackensen vezértábornagy hadcsoportja: Nincs ors­­ág-Macedóniai harcvonal: A Cserva-hajlásban az olaszok a Paralovotól keletre február 12-én tőlük elfoglalt magaslati állásokat bőséges tű­zelőkészítés után nagy erőkkel megtámad­ták. Támadásuk nagy veszteségükkel omlott össze. Egy talpalatnyi földőt sem vesztettünk. Ludendorff, első főszállásmester: Meghiúsult anon­ is francia támadások Berlin, február 28. Nyugati harctér: Az Artois-arcvonal néhány helye ellen intézett angol felderítő előretöréseket visszavertünk. Az Anere-területen állásaink előterében gyalogsági harcok hadvezetésünk szándékai szerint folytu­k le. Vaillytól nyugatra, az Aisne mentén, folyó­­biztosító csapataink egyikén a franciák rajta ütöttek; az őrállás és a már fogságban lévő megszálló csapat ellentámadással ismét a piténk lett. A Maas balpartján a franciák­nak erős tüzelés után éjjel Avocourttól északkeletre fekvő árkaink ellen intézett résztámadásai meghiúsultak. Markrichtől nyugatra (a Vogézekben) négy francia felderítő osztag vál­lalkozásai kudarcot vallottak. Ludendorff, d­ec. főszállásmester. Hollandián nem üzen háborút Genf, február 28. * (Saját­­tudósítónktól.) Az Eclaire-nek je­lentik Amsterdamból, hogy a hollandi keres­kedelmi hajók elsülyesztése miatt Németor­szággal keletkezett ko­­fliktus semmi esetre sem lesz háborús ok, mert a hollandi kormány a konfliktus békés megoldására törekszik. Németország válasza Brazíliának Genf, február 28. (Saját tudósítónktól.) A Progrés rio de janeirói jelentése szerint a brazíliai tiltakozó jegyzékre érkezett német válasz minden táá­r­gyalást visszautasít a blokád enyhítése iránt, mert a szigorú blokád életkérdés Németország­ra nézve. Francia-angol tanácskozásCalaisban Paris, február 28. A külüg­ym­inisz­tériu­m egy közleménye sze­rint hétfőn és kedden Calaisban francia-angol konferencia volt,­­ amelyen francia részről Briand miniszterelnök, továbbá Nivelle és Liau­­­tey tábornokok, angol részről Lloyd George, továbbá Robertson tábornok és fiáig marsall vettek részt. Haphes tám­ad­ta Wi­lsont Genf, február 28. (Saját tudósítónktól.) Párisi lapoknak je­lentik Newyorkból. A szenátusnak az után az ülése után, amelyen a republikánusok és de­mokraták között szokatlanul izgatott jeleneid: játszódtak le Hughes, Wilson volt ellenjelöltje, felszólította a pólitusokat, lépjenek egyetér­tésre és haladéktalanul szavazzák meg Wilson-­­ nak a kívánt teljhatalmat a félmillió piskentes I toborzásával együtt. Xífvpuhk kvví saásna 12 old»!. Wilson reménye „Egész szívemből azt remélem, , nem lesz szükséges, hogy a fegyveres erőt műkö­désbe léptessük. Az amerikai nép ezt nem kívánja. Az általam választott utak egyike sem fog háborúra vezetni minket.“ Ezeket a rendkívül érdekes kijelentése­ket tette Wilson elnök a kongresszushoz in­tézett üzenetében. Őszinte megelégedéssel olvassuk az amerikai Egyesült­ Államok elnökének eze­ket a kijelentéseit, s nem lévén különös okunk arra, hogy azok őszinteségében ké­telkedjünk, feltehetjük, hogy Wilson csak­ugyan békére törekszik. Ebben a törekvésé­ben bizonyára találkozik az összes hadvi­selő országok népeinek legmelegebb vágya­kozásával. Mert ámbátor a hadviselő népek valamennyien hősies elszántsággal folytat­ják a háborút, mint rájjuk mért sorscsapást, immáron eljutottak oda, hogy a háborúsko­dással járó rettenetes­­ áldozatokat igazán csak a békéért hozzák meg. A békéért, mél’ fölváltandó lesz a maga áldásaival, mind­azt a tengernyi szenvedést, gyászt és bor­zalmat, amivel a háború már közel három esztendőn át sújtja az emberiséget Wilson elnök elég alaposan megismer­hette a maga eddigi semleges álláspontjáról a háború ama kárhozatait, melyek irtózatos sulylyal nehezednek rá a hadviselő orszá­gokra és nemzetekre. Mint lelkiismeretes államfő igyekszik is az amerikai Egyesült­ Államokat megmenteni ily kárhozatoktól Ma is az a felfogásunk, hogy Wilson el­nöknek nem a háború bonyodalmainak fo­kozása terén, hanem épp ellenkezőleg, a béke megteremtése­ körül van a hivatása és feladata. Wilson elnök hozzá is látott volt e feladata teljesítéséhez, de ebben az esemé­nyen­ megakadályozták. Melegen óhajtjuk,­­ hogy Wilson elnök visszatérhessen az’gyé,sz emberiség * 'számára megteremtendő állandó

Next