Magyarország, 1917. március (24. évfolyam, 60-87. szám)
1917-03-01 / 60. szám
imnapest, IVII csütörtök, március, 1. MAGYARORSZAG // £)s3i utalások a vörös postakocsin NEGYEDIK RÉSZ 88 Minden zsák megtalálja foltját XIV. Madame Louise kártyái Pest ebben az időben, tavasz kezdetével már majdnem olyan rossz szagú város, mint nyáron. A dohos, régi házak kapualjából télen megrekedt levegő ömlött ki, az ablakokat kinyitották és betegszobák levegője áramlott. Öreg emberek bújtak elő, akiket télen nem lehetett látni, csontfejű botokra támaszkodva, zöldre kopott ruhákban ténferegtek a napfényben, amely a Belváros utcáit hűvössé és nedvessé tette. Serház-szag, mint útonálló, régi pincék, bolthajtásos földszintek, csodálatosan zárt udvarok és gyanús lépcsőházak szaga, mint megannyi odvából előmászó szarvasbogár volt feltalálható a városban. Mintha sohasem szellőztetnek vala a negyedik kerületben, csak tavaszi napon, ebéd után, mikor már mindenki megebédelt és lefeküdt szunyókálni. A régi hordár a sarkon életuntán guggolt Ids zsámolyán, a zálogház pádimentumára nyolcasokat locsolt a tulajdonos és a szerelmi levelezésre váró dáma még lompos slaffokban és mezítelen lábára húzott papucsban olvasta a regényfolytatást a hírlapban. Régente Pest ebéd után mindig elaludt egy órácskára, nyugodt emberek voltak itt, csak az üzletükbe igyekvő iparosok, nőszabók és füzökészilók játszottak egy kéglipartit a Koronában, Péchy Andor még a fészekben bóbiskolt, a púpos marker, Fridolin ügyet sem vetett a feketéjüket gyorsan fogyasztó pasasorokra. Ebéd után csak a kölcsönkérő sietett végig utcákon. Az urak a Nemzeti szállóban késő délután keltek és előkészítették, megbeszélték az elmúlt éjjel afférjeit, párviadalait. A város területén egy csomó úriember ásítozott, aki más gentlemanek bajából, részeg indulatából, kártyanyereségéből óhajtott, megélni. A titkos kártyabarlangokban estefelé kezdődött az élet, fényesen berendezett lakásokon jelszóra nyílott meg az ajtó a mellékutcában; Bodr Elek roulettebankja, a „kis doktor“ nasi-vasi asztala, Somosy Károly délutáni ferbli-partija, majd a Terézváros felé „Siró“ bankja, a város pénztelen semmitévőit a szerencsekerék közelébe csalogatta. Sárkány, a vidéki földesúr még négylovon jött Budapestre és a Császárfürdőtől a Fehér Lóig, a lóvasúton elveszített tízezer forintot azon elmés játékon, hogy „fej vagy hrás“. A belvárosi kaszinóból dr. D. hazaküldött a múlt héten viselt harisnyájáért, mert abban szerencséje volt. Az Erzsébet téri kioszkban Lányi Manó adta a bankot és már Thaisz kapitány idejében tudták, mivel kell elhallgattatni a rendőrséget és öreg Szvobodát. A Tigrisben, Európában, István királyban — e régen letűnt szállodákban — kedves vidéki emberek vártak, hogyan adhassanak túl pénzükön. A bűncselekményesek közül : Spangát, Pitélit és Berecet, a posztkisztli tolvaját, Farkas Menyhértet, a temesvári lottóst és Kecskeméti Viktort volt szokásban emlegetni, mint jeles férfiakat; a szarvastéri és újpesti bankrablás még ismeretlen dolog volt a pestiek előtt, a legnagyobb tekintély a görög volt, aki a biztos Wertheim-szekrényeket fúrni kezdte. Kitartott nők és feleségek ébren várták a kártyás éjszakák eredményeit, míg a rostély utcai Folies Caprice-ban, a hajósutcai Herzmannban vagy az Imperiálban türelmesen, egymás között kártyázgatva virrasztottak az éj művésznői; a zenekar várakozólag hallgatott; a pincérek és a ház elé érkező fiákeresek jelbeszédet folytatnak? az Ármin pincéjében a Dobler-bazárban, a Ferenczi-kávéházban (az éjjeli szerelem helyén vagy a nappali szerelmi találkozóhelyen, a budai Elipsz-kávéházban, B. bácsi, mint egy éjféli főfelügyelő minden éjszaka ébren volt és pontosan tudta, hogy mi történik a város különböző részeiben, ahol az úritársadalom megfordulni szokott; (míg a Nemzeti Casino kártyacsatárról, mulatságairól madame Louisehoz mentek a posták a Belvárosba), amíg hajnalodni kezdett és a legizgalmasabb kártyázások is véget értek. Némely kártyacsatánál, midőn naponta újult erővel mérkőztek az ellenfelek, mintha az egész város érdekelve lett volna. Zsákokban hozták a vidékiek és a bécsiek a játszani való pénzt Pestre, a kártyaasztalról a földre esett egy százas vagy egy ezres, nem igen törődtek vele. Az első felületes pillantásra úgy nézett ki Pest ez években, hogy itt senki sem akar a munkájából megélni; gazdag emberek megkopasztásán töri fejét, mindenki a városban; lutrizók, akik Frankl Móric nevű csodagyermek útbaigazítása nyomán nem egyszer tornát ütnek és lóverseny-játékosok hemzsegnek . Göndöcs Benedek békésgyulai apátplébános a képiró-utcai ablakból lógatjale csibukját Luft Rézi házában, ahová vendégként betévedt; a „Csankák“ című élclap kiírja a városbeli hamiskártyásokat. Eduard, a Continentál-szálloda portása először mutat ajtót a bécsi vagabundoknak. Bécsi levél Pécs, február 27^'] ^ (Saját tudósítónktól.) Bécsben megértik azokat a dodonai nyilatkozatokat, melyek a magyar miniszterelnök ajkáról hangzottak el és az Ausztria és Magyarország közti kiegyezés ügyét inkább homályba burkolják, semhogy felderítenék. Bécsben tudják, hogy a miniszterelnök már azért sem adhat mit és határozott választ a hozzá intézett kérdésekre, mert még mindig éles és jelentős dienteek vannak a két kormány között a kiegyezés részletei tárgyában, arra nézve azonban, hogy húsz évre kötik meg, az egyezséget, megállapodtak, mert a két kormány egybehangzó véleménye szerint az eddigi egyezségek tíz éves tartama nem elég arra, hogy kellőképp konszolidálódjanak az egyezség eredményi. Hogy úgy az osztrák, mint a magyar miniszterelnök kénytelenek a még készülő egyezséget olybá tüntetni fel, mintha máris kész volna, ennek az okát Berlinben találhatják meg. Berlinben a monarchiával kötendő gazdasági kiegyezésről mindaddig nem akarnak érdemben tárgyalni, míg a monarchia két állama egymás közt nem egyezett meg, már pedig mind a két uralkodó sürgeti a Németország és Ausztria-Magyarország közti gazdasági kiegyezést. A Siu¥árit8jQ-háború 'A szenátus viharos vitája r. Bern, február 28. A VPetit Parisien» washingotoi tudósítója jelenti kábeltávirattal, hogy a szenátus vitája eddig ismeretlen hőfokra emelkedett. A demokraták a szombati ülésen kétségbe vonták azoknak az indító okoknak az őszinteséget, amelyek a köztársaságiakat obstrukcióra késztették. Kitetszik ebből, milyen nagy fokba emelkedett a két kamarában aszenvedelem. Lodge szenátor azzal a nyilatkozatával, amelyben kimondta, hogy az elnök az egész kongresszust maga mögött találja, ha cselekedni fog, de elveszi a bizalmát, ha nem cselekszik, világosan kifejtettea republikánus párt álláspontját, de egyszersmind felszabadítota a szenvedelmeket is. Az izgatottság a parorcizmusig fokozódott, amikor Lodge szenátornak Wilson ellen mondott támadó beszéde után Fali republikánus szenátor fölolvasta azt a javaslatot, amely az elnököt meghatalmazza azUnió hadierejének az amerikai élet és amerikai vagyon védelmére való felhasználására. ■ | Elsül,vesztett hajók éy Amsterdam, február 28. djFr^fAz ’«Beusland', Baulong' és a «Zandijki» nevű gőzösökről, amelyek megtorpedóztatásuk után a tengeren hánykolódtak, nem érkeztek újabb hírek. A hajóknak többé nyomukat sem látták. A brit admiralitás megállapítja, hogy elsülyedtek. Bern, február 28. rf A «Temps» jelentése szerint a :* * *.Voety» nevű aknakereső, gránit útján, aknára futott és elsülyedt. " ” • , London, február 28. A Lloyd-ügynökség jelenti. A '‚ Seaguly», és aleadby, nevű angol gőzösöket elsülyesztették. A 'éframta Croanotfeb nevű, 151 tonnás angol vitorlást szintén elsülyesztették. ■isi Imúvárhajóhajcok a Földközi-tengeren Zürich, február 28. földborlóEső hírek szerint az olasz kikötőben mind teljesebb lesz a hajóforgalom szünetelése. Madridi híradás szerint az osztrákmagyar búvárhajók élénk tevékenység**-t fejtenek ki a Földközi-tengeren. A „Lakoma“ elsülyesztése Amsterdam, február 2&. Az „Allgemeen Handelsblad“-nak jelentik Londonból. A „Lakoma“ megtorpedózásáról szóló jelentésekből kiderült, hogy a hajót két torpedó érte. A második húsz perccel az első után, amikor a mentőcsónakot már lebocsátották. A nyolc mentőcsónak vasárnap este 10 órától hétfő reggelig hánykolódott a tengeren. Az egyik csónakban, amely két léket kapott, néhány utas a kimerültségtől meghalt. Azt hiszik, hogy 13 ember eltűnt, köztük 2 amerikai nő. A “Chicago Tribune“ haditudósítója, Gibbon, szintén a megmentettek között van. London, február 28. A Lloyd-ügyrnökség jelenti: Megerősítik azt a jelentést, hogy a „Lakonia“ megtorpedózásánál két amerikai nő megfagyott. Elsüllyesztett halászflotta %■ >.*■ Bern, február 28. A Matin tudósítója azt hallotta több halásztól, akik a csatornában szoktak halászni, hogy néhány nappal ezelőtt egy német tengeralattjáró egész halászitól itt állül vesztett e I. Francia tengernagy a hazárhajóharc eredményéről f .n. Bem, február 28. Bergny tengernagy a «Petit Párisien» hasábjain « Blokád alatt állanak-e a szövetségesek?» címmel a következőket írja: «El kell ismerni, hogy az felsülyesztéseknek a regutófél» hónapban való aránylag csekély száma arra vezethető vissza, hogy sokkal kevesebb semleges hajó közlekedik, mint azelőtt. Ez sikere a németeknek. Mindazonáltal nem szabad elhamarkodva ítélnünk, hanem be kell várnunk, várjon a semlegesek újból megkezdik-e a hajózást. Időközben mindenesetre fel kell merülnie a kérdésnek, vajjon a szövet .