Magyarország, 1917. március (24. évfolyam, 60-87. szám)
1917-03-11 / 70. szám
Valamely különös láz támad a városban, amely napról-napra, évről-évre emelkedik, mint egy második forradalom, amelyet már ■nius tizenötödike és ócska lőfegyverek nélkül visz véghez az ifjúság, a sajtó és a jóravaló terror. Magyarosodjunk! Ez a jelszava a korszaknak. Az Egyetértésnél Csávolszky Lajos lobogva és szangvinikus, rövid felkiáltásokkal fut görbe lábain, ha tüntetés vagy lárma keletkezik a németség ellen a városban; új lapok alakulnak, amelyeknek egyetlen céljuk az erőszakos magyarosítás; a pincérnek kiütik kezéből a német újságot és nemzeti hősként jár minden verekedő, aki az osztrák tisztekkel skandalumot rendez az orfeumban, a Kossuth-nóta, vagy egy német szó miatt. Vérmes, erőszakos, szinte a megfélemlítésben örömét lelő korszaka ez Pesten a magyarságnak. A sajtó vérbeborult szemmel uszít, mindennaposak a csetepaték a belvárosi spiszbürgerek és a lelkes ifjak között, amely harcok többnyire hatósági beavatkozás nélkül érnek véget; nyert ügye van Halász Lajosnak, akit Nagyváradon a Kossuth-nóta miatt lefokoznak ; Carola Cecilia is kibontja az orfeum színpadán a trikolort, mikor a Hölgyzászlóalj utolsó kvadrillja következik, az egész ország tapsol, mikor kísérlet történik a Hentzi-szobor felrobbantására. De amíg idáig jutottunk, két kézzel dolgoztak Pesten a hazafiak. Ezt a régen letűnt korszakot Pesten, lehetne az asztalársaságok korszakának is nevezni. Ezt a német eredetű szokást hajdanában a spieszek gyakorolták a belváros kiskorcsmáiban; jelvényeiket még látták, az elnöki kalapot, a perselyt és a különböző szertartási eszközöket. Nagyokat ittak és ünnepélyesen elénekelték nótáikat; a bor jó és olcsó volt a belvárosban, éjfélig mindenki megihatta a maga porcióját. Nos, a komolyabb hazafiak, akik nem jártak az utcára meg az orfeumba verekedni a magyarságért, asztaltársaságba gyülekeztek. Tetszetős, ízléses és kényelmes alakulás volt az ilyesmi. Gyorsan népszerű lett a városban. A német polgárok egyszerre azon vették észre magukat, hogy a saját régi korcsmáikból, megszokott sarkaikból és az önállóan befüstölt bolthajtások alól, Kossuth-nótával, magyar pohárköszöntővel, hazafias, harsogó lármával küldik őket hazafelé. Már alig lehet németül megszólalni az Uhrban vagy a Komlónál, hogy rá ne dördülne egy erőszakos hang valamerről: — Magyarul! A Pipában, a Kiskoronában, Buda városánál, a Zenélő óránál, Csalánjánál, Szikszaynál, Vörösmarty ekkori korcsmájában, a Komlóban, a Szőlőtőkénél, végig az egész Belvárosban lelkes tanárok, ügyvédek, hírlapírók, költők tréfálkoznak egymás között, de a havas kosárral belépő kucsósierre és rákiáltanak: ■— Magyarul az ebadlát ! (Ugyanebben az időben a Vígszínház német színészeket szerződtet, akiket csaknem a testi erő fennsőbbségénél fogva távolít el a Faludiak színpadáról a magyar közönség ; a tüntetést Bartha Miklós rendezte, miközben egy szürkedilinderes urat és Neszmély hírlapíót tizenhétszer vezetett ki a színházból Sajó rendőrkapitány.) A belvárosi hazafiak sikeres működése éreztette hatását a még félig felépített körutak tájékán, amerre lámpással járt a rendőr. A Józsefvárosban és a Terézvárosban egymásután alakultak hazafias bizottságok, mint Carlyle forradalmi járosában. (Gyakran a nők is kokárdát tűznek mellükre és Damjanics Jánosáé több egyesületnek a vezetője ) A terézvárosi Tyúkketrec ■ vendéglőben hangzik fel először az erőszakos, követelő kiáltvány, régi időknek jelszava: — Magyarul! A fogadós, kermnerek, veinbursok, csaposok és vendégek rémülten néznek körül. A Terézia városrész még olyan sült-német, hogy sermánul ugatják az idevaló kutyák a holdat. Legfeljebb a tolvajnyelvet ismerik még ebben a kerületben, magyarult itt utoljára a lövészete ünnepélyén beszélt egy becsípett jurátus. A hónapos szobákat hirdető német cédulákat kezdik letépni egy idő óta, a cégtáblákat földhöz verik, a boltokban, korcsmákban megdördül az ismeretessé váló jelszó. A Tyúkketrec-beli hazafiak félelmetes lármája felveri a sötétségbe merült városrész csendjét. A polgárok ijedten húzzák fejükre hálósipkájukat, mint akár egy emberöltő előtt, amikor az utolsó jurátusok rángatták meg itt a csengetyüket. Márkus József, a későbbi főpolgármester magyar nótákat énekel a Tyúkketrec német törzsvendégeinek, az öreg Baintner Imre (Bódi alpolgármester édesatyja) találja ki a tréfa nevű fröccsöt, Örley Lajos, Dezsényi József, Sümegi Vilmos, Takács Gyula ülik körül az asztalt és nem egyszer tettlegesen részt vesznek a magyarosítás munkájában. (A történelmi hűség kedvéért fel kell jegyezni a fejedelem asztaltársaságát, amely a háború előtt utolsó szervezete volt a régi, bohókás, de szent célzatú asztaltársaságoknak. A fejedelem asztaltársaságának már nem kellett verekedni a magyarságért, csupán őrizni kellett a múltak emlékeinek ereklyéit. Feszty Árpád ült az asztalfőn a régi Vampeticsben, Bariba Miklós, Holló Lajos és a nevezetes magyar politikusok megfordultak itt, hogy fehér asztalnál megbeszéljék a nemzeti szomorúságokat és néha megvigasztalódjanak a baráti hangoknál.) Régen letűnt idők emlékei. Manapság már alig tudjuk elképzelni, hogy Pest valamikor német város volt és keménykötésű, többnyire vidékről származott hazafiaknak volt feladatuk az utcát, a korcsmát és a színházat magyarosítani. A sajtó gulliveri tekintélyével, nem egyszer az igazság rovására vette üldözőbe a germanizálókat, mint manapság a hadseregcsalókat. Az irodalom csöndes berkeiben fuvolázott és a könyv, a sois nyomtatott betű a hamelni patkányfogó módjára csalogatta a gyermekeket, az ifjakat, a nőket a magyar kultúra felé. Krúdy Gyula: Dráma a fehér cár birodalmából négy felvon. Bemutatja a Előadások V14, 5, 7*7 és 7*8 órakor, jegyek előreválthatók d. c. 11—1-ig és d. u. 4 órától Telefon 74—34* UAOTAROSSZÁJf Budapest, 1917. vasárnap, március 1. MAPUHIREK: Az idő. A Meteorológiai Intézet Jelentése. Hazánkban változékony, szeles és hűvös idő uralkodott A hőmérséklet sülyedt és éjjel mindenütt a 0 alatt volt Maximuma 8 fok C. volt Fiuméban és Zsombolyán, minimuma —10 fok C. Tátravüréden. Csapadék szórványosan és csekély mennyiségben fordult elő. Néhány külföldi állomás reggeli hőmérséklete: Bécs — L Lemberg —2, Berlin —3, Brüsszel 3, Stockholm —3, Szerajevó —5, Szófia —2 fok. Budapesten a mai déli hőmérséklet 1.2 C fok volt Időjóslat: Változóan, felhős idő várható, elvétve csapadékkal és lényegtelen hő változással. (Sürgöny-jóslat: Elvétve csapadék, hűvös.) — Mi lesz holnap ? Vasárnap, március 11. Rom. kath. és gör. kath.: Ocun. — Protestáns: Konstantin. — Görög-orosz, február 26. Nagyböjt — Zsidó: Adar 17. — A nap két reggel 6 óra 23 perckor, nyugszik délután 5 óra 59 perckor. A hold két este 9 óra 9 perckor, nyugszik reggel 6 óra 49 perckor. — Megszűnik a hétfői lap. A hivatalos lap mai száma rendeletet közöl az újságpapír felhasználásának korlátozásáról, illetve a lapok vasárnap délután és hétfőn reggel megjelenő kiadásainak megszüntetéséről. A rendelet szerint a lapok vasárnap délután, illetve hétfőn reggel nem jelenhetnek meg. Ezt az intézkedést régen követelték már a hírlapírók és a kiadók, mert a közönségnek ebből tulajdonképpen semmiféle hátránya sem származik, viszont sok fölösleges terhet vesz le a hírlapírók és lapkiadók vállairól is. Hétfőn reggel eztán csupán azok a lapok jelenhetnek meg, amelyek egy héten egyszer, hétfőn reggel jelentek meg eddig is kizárólag , a rendelet hatálya alól tehát csupán az úgynevezett hétfői lapokat vonták ki. A rendelet érvényben léte alatt újságpapír felhasználásával nyomtatott új időszaki lap nem jelenhetik meg, ami annyit jelent, hogy, amíg ez a rendelet érvényben van, új napilapot nem lehet alapítani. Megállapítja továbbá a rendelet a lapok terjedelmét is. A nagy lapok, völük a Magyarország is, hétköznapon tizenhat, ünnep- és vasárnapon harminckét oldal terjedelemben jelenhetnek meg, de csak természetesen akkor, ha megfelelő újságpapír áll rendelkezésükre. A rendelet intézkedik végül a nyomdászok elmaradó vasárnapi munkabéréről, amelyet ezentúl is meg kell fizetni, a heti munkabér egy hatodrészének megfelelő összegben. E rendelet március 11-én lép életbe és így a Magyarország holnap, vasárnap délutáni kiadása és a reggel megjelenő újságok hétfő reggeli kiadása már elmarad. — Miksa főherceg kitüntetése. A király Miksa főhercegnek notifikáló küldetéséről való visszaérkezése után, amelynek teljesítésében a főherceg a német, ottomán és bolgár udvaroknál járt, a Szent István-rend nagykeresztjét adományozta. — Népszámlálás Szerbiában. Belgrádból jelentik Szerbiában a katonai főkormányzóság népszámlálást tartott, amelynek eredménye a következő: Szerbia megszállott területe kereken 3,083.000 hektár, ennek nem egészen fele a mi kormányzóságunk alatt áll. A megszállott területen 1,373.511 lakik, ebből 575.643 férfi, 797.868 nő. Az 1910-iki népszámlálás alkalmával a lakosság száma 2.911.701 volt. — Tiszteletbeli műszaki doktorok. A királymegengedte, hogy a József-műegyetem tanácsa Bláthy Ottó Tituszt, a Ganz-féle elektrotechikai gyár részvénytársaság és főigazgatóját és igazgatótanácsosát, továbbá pusztákért Forster Gyula uátó, belső titkos tanácsost, a Műemlékek Országos Bizottsága elnökét, lóczi Lőczy Lajost, a Földtani Intézet igazgatóját, nagyszigeti Szily Kálmán, a Magyar Tudondámos Akadémia főkönyvtárnokát és dunaszentgyörgyi Tolnay Lajost, belső titkos tanú, sossú"Magyar Államvasutafő" nyugatm ázott elnök igazgaóját tiszteletbeli más aki doktorrá a assa,és részükre a tiszteletbeli doktori oklevelet kiszolgálássá.