Magyarország, 1917. május (24. évfolyam, 113-138. szám)

1917-05-01 / 113. szám

BUDAPEST, 1917. MÁJUS 1. Előfizetési art Negyedévre 9.Só korona- Egész évre 38 koromt­egyet szám­ára helyben és vidéken 12 fillér. 6000 napp­ esen el április 26-ikis — Más ezret a németek elfogtak — Berlinből jelentik. A nagy főhadiszállás közli április 30-ikáról. (Érkezett 5 órakor.) Nyugati harctér: Ruprecht trónörökös hadcsoportja. Az április 28-iki nagy támadás meghiúsulása után az angolok csak egyes támadásokra vállalkoztak Oppy ellen, a Douaiból Arrasba vezető úttól északra. A heves vetélykedés tárgyát képező hely ellen intézett négyszeres rohamban kimerítették erejüket A falu kezünkön maradt. A Scarpe mindkét partján a tüzérség állandóan erős harci tevékenységet fejtett ki. Az angolok április 28-iki vesztesége óvatos becslés szerint több mint hatezer em­ber, akik állásainkban és állásaink előtt elestek. Ezen kívül csapataink több mint ezer foglyot és negyven géppuskát szállítottak be, tíz páncélos gépkocsit pedig elpusztítottunk. A­ német trónörökös hadcsoportja: A franciák tegnap reggel erőszakos fel­derítésekkel megkísérelték, hogy megállapítsák a Berry au Bac mellett, a Brimonton és Reimstől északra lévő állásaink ellen intézett francia pusztító tüzelés eredményét. Árokvédő csapataink az előretöréseket visszaverték. A tűzharc Soissonstól a Soippeig dél óta heves szünettel ismét fokozódott, az esti órákban a legnagyobb hevességet érte el, vál­takozó erővel éjjel is tartott és reggeli szürkületre a legerősebb­ hatásig emelkedett Albert württembergi herceg hadcsoportja. Lényeges esemény nem volt. Ellenfeleink április 28-án 11, 29-én 23 repülőgépet vesztettek, ezenkívül még há­rom kötött léggömböt Az eredményben egyaránt része van repülőinknek és repülők elleni védőágyúinknak, a Blehthofen báró százados 48., 49., 50., 51. és 52-szer ma­radt győztes légiharcban. Az 5 vadászkülönítményéhez tartozó Wolf­ hadnagy 22— 26-ik ellenfelét lőtte le. Felderítő portyázások és bombavetés céljából végzett repülé­sek alkalmával repülőink mélyen eljutottak a Somme és a tenger között levő Angol- Franciaországba, az Aisne-harcvonaltól délre, túl a Man­eon. Keleti harctér: A helyzet változatlan. Macedón harcvonal: A Prespa-tó és a Cserna között élénk tüzérségi tevékenység Egyik harci repülőrajunk, mely a Cserna hajlásban fekvő táborok és vasútvonalak el­len intézett légitámadásról tért vissza, lelőtt két angol repülőt Lodendorf, ásó tőffaá’HásaTMyiar . * Höfer mai jelentése HivStak* jelentés április 30-ról. (Érkezett délután 4 órakor.) Egyik harctérről sincs különösebb jelenteni való. Hofer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. A legújabb angol jelentés London, április 30. (Második hivatalos ha­dijelentés.) Egy mértföldnyi harcvonalon elfoglalták reggel az ellenséges árokrendszeri Oppytól délre. Az el­lenség sikertelen ellentámadást intézett. Tegnap reggel óta 960 foglyot ejtettünk, köztük 16 tisz­tet. A múlt éjjel megleptünk egy német oszta­got Pentruct (?)-től délkeletre, amely alkalom­mal néhány embert megöltünk vagy elfogtunk. Német repülőgépeket leszedtünk. Három gé­pünk eltűnt. Orosz lap a Scheidemann pártja ellen Stockholm, április 30. (Saját tudósítónktól.) A Ruszkoje Szlovo Svájcon át megkapta a német túlzó szocialisták deklarációjának eredeti szövegét és megjegyzi ezzel kapcsolatban, hogy ez a legtöbb válasz a Len­in-csoport ama nyilatkozatára, amely ta­gadja a német militarizmus jelentőségét és ab­ban a véleményben van, hogy Németország nem oka a háborúnak. A pápa és a spanyol-német konfliktus Frankfurt, április 30. (Saját tudósítónktól) Madridból jelentik: Rómából érkezett h­ít szerint a pápa kifejezte azt a szilárd reménységét, hogy a német-spa­nyol n ügy barátságos elintézést fog nyerni, ami annál kellemesebb volna a pápára nézve, mert humanitárius törekvéseiben, számít a spanyol király támogatására. ■ Libéria is csatlakozik az antanthoz London, április 30. A Reuter-ügynökség értesülése szerint tel­jes a valószínűsége annak, hogy legközelebb Libéria köztársaság csatlakozik a szövetsége­sekhez. Hire jár, hogy az amerikai, angol és francia képviseletek Monroviában utasítást kaptak, hogy egymással egy­etért­őleg járjanak el, ha Liberia által a szövetségesek javára in­dítványozandó lépésekhez hozzájárulnak. Li­beria csatlakozása igen előnyös volna, mert ez megközelítőleg a német kereskedelmi befo­lyás kikapcsolását jelentené Nyugat-Afrikában és teljesen megakadályozná a német drótnél­küli táviratok továbbítását. Liberia kereske­delmének nagy része német kezekben volt. Hire jár, hogy az ottani német kolónia számos tagja arra törekedett, hogy Angliába vigyék és­­ ott internálják. paplak Bild­ IS oldal 1 A vörös május Májusi, a szerelem és a bimbófakadás hónapját, a „csodaszépet“, ahogy Heine mondta, már régen a „vörös“ jelzővel tiszteli meg a polgári közönség és csendes­­borzongással emlékezik meg róla. Május elseje már régen nem a naiv és gondtalan örömek napja a városi népnek, ami egykor volt. Amikor zeneszó verte fel a hajnali álmából a városi embert, kora reggel egész népvándorlás volt a ked­veltebb kirándulóhelyek felé és az emberek örültek a meleg napfénynek, az enyhe má­jusi szellőnek, a zöld gyepnek, a lombos fáknak és a vidám bőséges reggelinek. De vagy egy negyedszázada más érzésekkel vár­ják és más szemmel nézik ezt a napot Ezen a napon szünetel a gyárak és műhelyek munkája, a kémények nem okádják a füs­töt és kormot, a gépek nem zakatolnak, ha­nem e helyett komor, sötét tömegek zárt sorai verik fel az utcák csendjét. A rengeteg sok rosszul öltözött ember gyűlésekbe verő­dik össze, szónoklatokat, hallgat végig, aztán végenélküli körmenetben járja az utcá­kat és olyan dolgokért lelkesedik, ami csöndes borzongást és félelmet okoz a békés polgári gondolkozásnak Jogot és kenyeret a népnek... Ezeket a szavakat már régen hallják, de még mindig idegenül és félelem­­gerjesztő módon hatolnak a polgári fülekbe. Az „intellektuellek“ hiába magyarázzák, hogy ez a „jövő távoli jövő zenéje“, a polgár­ság egy része borzong, fél attól a jövőtől, ámenben va­lamikor előkelő rendjeles ulak helyett ezek­nek a rosszul öltözött tömegeknek a válasz­tottjai fognak uralkodni. Mi lesz akkor a szép és előkelő életből, mi lesz a rangokból, címekből, melyekért annyira lelkesednek még a legszabadelvűbb körökben is, mi lesz a szerzett és öröklött vagyon békés élveze­téből? Ilyen és ehhez hasonló gondok gyöt­rik a békés polgári társadalmat, amelyet Marx, a tudományos szocializmus megalko­tója, nem hiába nevezett el „reakciós tö­megnek“. A polgárság kacérkodik a szabad­sággal — de egyben fél is tőle. Aki az utóbbi napokban polgári társa­ságokban megfordult, gyakran hallhatta azt a félénk kérdést: mi lesz május elsején ? És suttogtak mindenféle félelmes dolgokról, rendőrség, katonaság nagy készülődéséről, valami ismeretlen veszedelemről, mely ezek­ben a gondterhes napokban még új bajok­kal fenyegeti a szűkös és nehéz polgári éle­tet. Hiába magyarázták már több mint ne­gyedszázada, hogy a „vörös május“ csak bé­kés szimbólum, csak emlékeztető a szociális lelkiismeret ébrentartására, hiába látták már több mint negyedszázada azt a példás rendet és fegyelmet, melylyel évről-évre ezek a tüntetések lefolynak, még mindig fél­nek tőle, hogy „hátha ez a május vagy a kö­vetkező hozza meg azt az ismeretlen vesze­delmet, mely mindent felforgat, mindent felborít és maga alá temeti az egész mai politikai és­ társa­dalmi rendet?

Next