Magyarország, 1917. július (24. évfolyam, 165-190. szám)
1917-07-01 / 165. szám
BUDAPEST, 1917. JULIUS 1. Előfizetési ért Negyedévre 9,50 korona. Egész évre 38 korona Egyes szánt ára helyben és vidéken 12 fillér. VASÁRNAP Szerkesztő bizottság: BECK LAJOS LOVÁSZY MÁRTON XXIV. ÉVFOLYAM 165. SZÁM Hirdetések milliméter számítással díjszabás szerint Szerkesztőség és kiadóhivatal VI., Teréz-körut 22. szám. Hz arat im Misi itt Hi A támadás zárótüzünkben összeomlott Hiutulos jelentés junius 30-ról. (Érkezett délután 3 óra 45 perckor.) Keleti harctér: Galíciában az ellenségnek néhány nap óta erősbödő tüzérségi tüze tegnap délben Brzezany és Koniuchy környékén a legnagyobb hevességre fokozódott. Ott, ahol azt a helyzet megköveteli, tüzérségünk erőteljes megsemmisítő tűzzel válaszol. Egy, Koninchynál intézett gyalogsági támadás zárótüzünkben összeomlott. Olasz harctér: Ellenséges repülők Trieszt közelében több bombát dobtak le. A Monte Ortigarán eddig tizenkét zsákmányolt ágyat szállítottunk be. Délkeleti harctér: Nincs jelenteni való. A vezérkar főnöke* Szafttá Szarszki *( Hátország közelid) Stockholm, ,junius 30. (Saját tudósítónktól,.) Az „Ufrotoszij" szerint a Jasszyban kivégzett harninckét ember közt volt Wechsler oláh szocialista is, aki május elsején elősegítette stakovszki oláh szocialista vezér menekülését a börtönből. Pétervári jelentések szerint ez a hír a katonák és munkások tanácsában olyan nagyfokú izgalmat keltett, hogy szinte kikér Sikeretlennek látszik a* Oroszország és Oláhország körütt való nyílt szakadás. A szocialista körökhöz közelálló Politiken határozottan kijelenti, hogy az ideiglenes orosz kormány nem hibás ebben a dologban. Az oláh kormány,amely dacára a szabad Oroszországgal való szoros viszonyánál, boszúvágyának szabad folyást engedett, teljesen a maga felelősségére cselekedett. A történtek talán némi magyarázatot telnek abban a körülményben, hogy az orosz hadsereg a Moldva-frontról már teljesen visszavonul tenstrommá lőtték Berlin, június 30. ,saját tudósítónktól.) A Wolff-ügynökség jelenti: A nemrégiben virágzó tens bányavároska rommokban fekszik. A salakhalmazok között újabb törmelékhegyeket alkotnak a szétrombolt munástelepek és külvárosok. A vidék jellegzetes aknatornyait szétlőtték, a fölhúzógépeket megsemmisítették, az aknákat lerombolták. A francia nemzeti vagyon sokmilliós értékét pusztították el az angolok. Az összes tartalékosok a frontra! Genf, június 30. (Saját tudósítónktól.) A „Journal de Geneve“ párisi tudósítója azt jelenti, hogy a háború a döntő válságos pillanathoz közeledik, miért is a szövetségesek elhatározták, hogy összes tartalékaikat felhasználják. Sarrail utóda Dauglisz táborra Genf, június 30. (Saját tudósítónktól.) Szalonikiból érkezett táviratok szerint Venizelosz kormányának bizalmi férfiául Danglis tábornok Szalonikiban marad. Lehetséges, hogy Sarrail előbb vagy utóbb átengedi neki az operációk vezetését Bulgária ellen. .. Malin jelentése szerint, a főparancsnokság ilyetén változása megfelelne az ántánt szándékainak is. Az ántánt újabb miniszteri konferenciája Lugano, június 30 (ónja a tudósítónktól.) A Corriere della Seri szerint július havában az ántánt miniszterei újabb konferenciára jönnek össze, mégpedig Párisban vagy Londonban, de a legnagyobb valószínűség szerint Milanóban. 35 ezer anarchista Pétervárott Stockholm, junius 30. (Saját tudósítónktól.) A ,,Novo je Vremja“ szerint ez idő szerint 35.000 anarkista tartózkodik Pétervárott. Az anarkisták valamennyien pompásan vannak fölfegyverkezve katonai fegyverekkel és számuk napról-napra növekedik a szökevényekkel. A kormányt megfenyegették , hogy ha a hadioperációk megkezdődnek, a pétervári muníciógyárakakat felrobbantják. Kerenszkihez intézett levekben pedig azzal fenyegetőznek, hogy az anarchisták kimondják az ostromállapotot Pétervárott, ha a gyülekezési jog teljes szabadságéit nem teremtik meg. Kerenszkij kövei dobálták meg Berlin, június 30. (Saját tudósítónktól.) Az orosz határról jelentik: Az ideiglenes kormány proklamációit, amelyek a házfalakra voltakkiragasztva, a bolsevik bizalmi férfiak tanácsának rendeletéreeltávolították. Kerenski a Viborg városrészben automobilon jelent meg és megnyugtatni igyekezett a kedélyeket. Türelem kell — mondotta — a béke eljön, az elsietés veszélyes lelne, zavargásokat nem lehetne többé eltűrni. Végre rendet kell csinálni Oroszországban. Axelrod közbekiáltott : A forradalmat sem csak beszédek csinálták, a békét is csak erélyes cselekedet teremtheti meg. Kerenszki felingerelve a sok közbekiáltás miatt, erre kijelentette, hogy az ideiglenes kormány nem fog engedni semmiféle demagóg áramlatnak. Erre a tömegek nagyon izgatottak lettek, köveket dobtak Kerenszki automobilja után. Kerenszkit magát karján érintette egy ütés, mire sietősen eltávozott a Vyborg-városrészből. Lapunk mai száma ££ oldal Harc a békéért Károlyi Mihály gróf folytatja a békepropagandát. Bátran, férfiasan, az erős meggyőződésnek azzal az erejével, mely az ő államférfim egyéniségét jellemzi. Nem rettentik vissza az oly bomlrt támadások, aminőket Tisza István intézett a minap ellene s amelyekkel szemben állanak a népek és nemzetek roppant életérdekei, az egész emberiség nagy békevágyai. Tisza István sötét filozófiája és még sötétebb politikája hogyan is barátkozhatnék meg Károlyi Mihály fenségesen emberies törekvéseivel; de Tisza István már hiába fújja a harcias tárogatót és hiába takarózik állami érdekekkel, a háború által elgyötört, megkínzott milliók és milliók lelkében a Károlyi Mihály tanai és elvei találnak nagyszerű visszhangra. Károlyi Mihály gróf tegnap Komáromban beszélt Ugyanabból a hangnemből és ugyanazokkal a józan, okos, becsületes és hazafias okfejtésekkel, mint Kiskunfélegyházán. A béke mellett és a békét veszélyeztető, a háború okait magában hordozó miltarizmus ellen. Beszéde túlhangzik, túlharsog a határokon. Megértő elmékre, átérző szívekre talál az egész földkerekségen; mindenütt, ahol a háború borzalmai közt vergődő népek a békéért fohászkodnak és az emberiséget a háborúk iszonyataitól megoltalmazó nemzetközi intézmények megteremtését követelik. Ma már csak a Tisza-féle ármányos természetű politikusok látnak veszedelmet a békevágy őszinte hangoztatásában. Az egész emberiség túlemelkedett már azon az otrombaságon, hogy a békevágy gyöngeséget jelent Az egymással még mindig harcban álló nemzetek a rettenetes három esztendő alatt bebizonyították már hősiességüket, elszántságukat, bátorságukat, halálmegvetésöket, hazájukért való roppant áldozatkészségöket. Ki lehet oly vak, kegyetlen és bárdolatlan, hogy akár gyöngeségre, akár lemondásra vagy csüggedésre vezesse vissza a jövendőbe is bátran belenéző és tiszta szemmel belelátó államférfiaknak arra irányzott buzgólkodását, hogy immár vége vettessék az irtó háborúnak ? Az egymással harcoló, egymást pusztító, gyilkoló nemzetek már megtanulták becsülni egymást. A háború rettenetes, de nagyszerű iskolája volt a nemzetek kölcsönös megbecsültetésének. És ebben a borzadalmas iskolában azt is megtanulhatták, hogy a háború minden nemzetnek, minden országnak,az egész emberiségnek csak kárára, kárhozatára van; megtanulhatták azt, hogy a jövendő számára új nemzetközi viszonyokat kell teremteni; újakat, melyek mellett szakítva a régi hatalmaskodó rendszerekkel, hódítási törekvésekre