Magyarország, 1917. július (24. évfolyam, 165-190. szám)
1917-07-01 / 165. szám
l alapított világhatalmi politikákkal, a világ összes népeit és nemzeteit átölelő kölcsönös megértés útján kell keresni és kell megtalálni az egész emberiség igazán demokratikus fejlődésének módjait. Károlyi Mihály gróf a kölcsönös megértésnek ezt az eszméjét hirdeti és lehetetlen, hogy ebben a tevékenységében tanúsított határozottsága, bátorsága, férfiassága és államférfi okossága ne imponáljon mindenfelé, ahol már úrrá lett, lehetett az a meggyőződés, hogy a háború továbbfolytatása nem változtat a háborúskodó nemzetek erőviszonyain s a további öldöklés, pusztítás csak fölösleges, de egyúttal bűnös gyöngítése az élő emberiségnek. Ennek a mostani háborúnak pusztításai csak úgy mérhetők meg, ha összehasonlítjuk az utóbbi idők nagy háborúinak rombolásaival. E mellett az összehasonlítás mellett tűnik ki egész teljességében ennek a háborúnak az emberiségre kiható rettenetessége. Grosz Emil dr. egyetemi tanár épp most szolgál néhány szörnyűséges adattal. Az 1870—71-iki porosz-francia háborúban, a németek részéről bevonult másfél millió emberből a háború alatt sebesülés és betegség következtében mindössze 43.000 ember halt meg. Az orosz-japán háborúban japán részről 75.000 ember halt meg. A mostani háború adatait még pontosan nem ismerhetjük, de a kopenhágai statisztikai közlések szerint a háború első két esztendejében a német birodalomnak 885.500 halottja, másfélmillió könnyű, félmillió súlyos sebesültje és 000.000 rokkantja van. Csak a német birodalomnak és csak a háború első két esztendejében, így vérzett, pusztult minden haborékodó nemzet, így véreztünk, pusztultunk mi magyarok is. A nemzeti erőnek szine-java, a nemzeti élet produktív teremtő- és alkotóképessége pusztult így a harctereken. Menynyi mérhetetlen drága kincs csak emberéletben ! Mennyi mérhetetlen gyász és fájdalom kisérte, kiséri ezt az életben maradottak sorában ! És ehez jön a többi rengeteg veszteség vagyonbeli értékekben és százféle emberi energiákban . Csak sötét gonoszság, vad embertelenség zárkózhatik el a háború által okozott károk, szenvedések, fájdalmak, gyászok és kétségbeesések elől. Az emberies, becsületes, igazságos törekvéseknek világszerte ám kell irányozódniok, hogy legyen vége a háborúnak és hogy jövendőre háborúk borzalmai ne ismétlődjenek. A demokratikus világfelfogásnak diadalmaskodnia kell; a világ összes nemzeteinek össze kell fogniuk a végből, hogy az emberiséget megoltalmazzák minden időkre a háborúk szörnyűséges megpróbáltatásaitól. Ez a nemes és nagyszerű törekvés vezeti Károlyi Mihály grófot a világbékéért megindult harcában. Büszkék lehetünk rá uki magyarok, hogy magyar államférfi jár elől ilyen nemes harcban. Si. M TELEFONSZANJS Főszerkesztő ... 2S—U« Felelős szerkesztő 94—44 Szerkesztőség • . 23-51 interurhái? «... b 40 Nyomda (lapzártkor) 80—40 lüadefescelai ...iLi J&eét.151—■. MAGYARORSZÁG Ifutfapest, 1917. vasárnap, Julius 1. A lliletensi liüisifitte és ez idepairpit Hii Nour.elsőben esik szó arról, hogy a közlekedésügy a kereskedelmi minisztérium ügyköréből kivétessék. Hiszen mindjárt kezdetben is, az első felelős Andrássy-kormánynak már volt külön közlekedési minisztere Péchis Manó gróf személyében, akit e tárca vezetésében nemsokára Isikó Imre gróf váltott fel..Nem tudni mi okból, aztán a kereskedelmi ágazattal egyesítették a közlekedés kormányzását is. Majd fölmerült újra a külön vasúti minisztérium terve, míg végre a jelen kormány egész komolyan foglalkozik a kereskedelem és közlekedésügy verésének a szétválasztásával. Eszmecsere is indult, hogy tulajdonképpen mik is tartoznának a közlekedési miniszter hatáskörébe. Ilyenek volnának egyfelől a vasút, a posta és távíró, a hajózás, az úthálózat, másfelől a gépkocsiközlekedés és az aviatika. Szerény véleményem szerint, idetartozik az idegenforgalom emelése is. A tágabb értelemben vett turistaság, vagyis az idegenforgalom alatt értjük a természetkedvelésből rendszeresen tiztett kirándulásszerű utazásokat, barangolásokat és gyaloglásokat, melyek a honismeret és közjólét előmozdítását vonják maguk után. Nálunk a külföld helyes tájékoztatására és hazánk megismertetésére eddigelé jóformán semmiféle tervszerű kormányzati programmal nem találkoztunk, pedig a külföld idegenforgalmi propagandája elég példával előzött meg. Hiszen bebizonyult, hogy az idegenforgalom rendszeres irányításával nagy közgazdasági érdekek járnak karöltve. A tájszépségek, a fürdőhelyek, a történelmi emlékek és a néprajzi különlegességek, a természeti ritkaságok és szórakozást nyújtó városaink egytől-egyik alkalmasak arra, hogy folyton emelkedő látogatottságnak örvendjenek ne csak a belföldi, hanem a külföldi utasok tömegeinek is az érdeklődése mellett.A____* Hiszen a többek közt a Magas-Tátra, a Balaton és Erdély idegenforgalmi szempontból is olyan értékes országrészek, amelyeknek írásban és képben való hirdetése, utazási viszonyainak javítása s az idegenek ottani kényelmének kielégítése országosérdekű közgazdasági föllendülést vonnának maguk után. És mit látunk ? A magyar állam alig tett valamit, más külföldi áldozatok mintájára, hogy Istentől megáldott gyönyörű vidékeit, világhírűvé válható természeti csodáit, népipari készítményeit, régiségeit és egyéb látnivalóit ország-világ utasai számára könnyen hozzáférhetőkké tegye Pedig e tekintetben az idegenforgalom nyomában fakad a népjólét és az új keresetforrások egész sora. A turistaság és az idegenforgalom emelését eddigelé szűkös anyagi eszközeikkel jóformán csak egyes hegyvidékeink turistaegyesületei teljesítették, nem kis önfeláldozás mellett. Még a Balaton és a Tátra inkább érezhette a jobb vasúti összeköttetés ét, a kényelmesebb közellátási és szállóviszonyok hasznát, azonban Erdély idegenforgalmi érdekei teljes mellőzésben részesültek. Az oláh betörés okozta károk után most gyakran halljuk hangoztatni Erdély talpraállítását. E délkeleti országrészünk rekonstrukciójakor nagy feladat vár az erdélyi közlekedési poltika reformjára s ezzel kapcsolatban a hazai idegenforgalmi propaganda államosítására. Ennek ezerféle módja kínálkozik a reklámozás, kiadványok, idegenforgalmi irodák, mozgófényképek, múzeumok, kiállítások, turistautazások, kirándulások, társasutazások, különleges emléktárgyak segélyével. A közlekedésügyi minisztérium fölállításakor az ország idegfinforgalmi szervezete is ez alá a tárca alá kell, hogy kerüljön, hogy az egyes hegyvidékek turista- és Kárpát-egyesületeinek anyagi és erkölcsi támogatásával hazánk ismertetése tervszerűlt, eszközöltessék. Hiszen igaz, hogy még a békekötés első éveiben is legfeljebb csak szövetségeseinkre és a semleges országok érdeklődésére számíthatunk, ámde lassanként csak föl fog ébredni a többi nemzeteknél is az utazás kedve és a mostan még ellenséges külföld idegenforgalmi érintkezése is fokozatosan bekövetkezik.. Ennek előkésíítésére a &&&* A népek imdeikra joga A külügyminiszter lapjának cikke Bécsből jelentik, hogy a «Bremdenbluth a külügyminisztérium félhivatalos lapja a népek önrendelkező jogáról mai vezéreik'-ében a következőket írja: Ez évi, június 27-én Dascynski képviselő a képviselőházban kérdést intézett a békére való előkészületek tárgyában és ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a külügyi kormány ismételt kijelentéseiben késznek nyilatkozott arra, hogy belemegy egy annexiók és kártérítések nélkül való békébe a népek önrendelkező joga alapján. E kifejezés sokféle értelmezése lehet oka annak, hogy a miniszterelnök erre vonatkozó nyilatkozatát félreértették. Az említett formaid első ízbenWilson elnök 1917 január 23-iki üzenetében fordult elő, mint az általános demokratizálás követelése és a nemzetiségi jogoknak politikai és gazdasági téren az állam keretében való kiépítése, mint időszerű és a megokolt eszme teljesen megfelel kormányköreink fölfogásának is. A trónbeszédben és a reformgondolat programmatikus kifejezésre jutott. Az ideiglenes kormány pedig ez évi április 11-iki nyilatkozatában a népek önrendelkező jogáról szóló formulának teljesen más, politikától mentes tartalmat adott. Ezt a fölfogást a tartós béke alapjáról az osztrák-magyar köüülügyi kormány is magáévá tette. Azóta azonban a formula azántant-hatalmak különböző nyilatkozataiban isj értelmezést nyert. A népek önrendelkező jogának kifejezése alatt azt értjük, hogyó monarchia mondjon le önrendelkező jogáról, azaz szuverenitásáról és integritásáról, mondjon le a maga és népei ama jogáról, hogyó nemzetiségeknek az államhoz való viszonyát a belső politika talaján a korona és a parlament alkotmányos együttműködéseútján maga határozza meg. Ez a monarchia belső ügyeibe való beleavatkozást jelent és e formula alapján Ausztriáu Magyarország egyes nemzetiségei az ántaurtól azt a jogot kapnák, hogy maguk döntsenek arról, hogy mely államhoz tartozzanak. Ez egyenes ellentétbeli volt Lvov eszméjével és nyíltan az volt a célja, hogy Ausztria és Magyarország nemzetiségeit egymás ellen kijátsza és a monarchia kereteit meglazítsa. A népeknek ilyképpen értelmezett önrendelkező jogát a külügyi kormány, sohasemismerte el,s soha sem ismert e fel és sohasem szabad elismernie. .. . A népek önrendelkező jogának ezt az értelmezését tartotta szem előtt a miniszerelnök, amikor a külügyminiszterrel való egyetértésben- június 27-i nyilatkozatában azt mondta, hogy téves Dascynski képviselő ama fölfogása, mintha a külügyi kormány a nemzetek önrendelkező jogát elismerte volna a tartós béke alapján. A miniszterelnöknek e szavai tehát "az antant ama szándékai ellen irányultak, hogy belső viszonyainkba beleavatkozzanak, de természetesen nem irányultak saját népeink ama jogai ellen, hogy résztvegyenek a béke megalkotásában és belső állami rendünk fölépitésében. Hj értelemben a korona békekötési jogáia való utalás azt jelenti, hogy az ellenségeinkhez való viszonyunkat az uralkodó juttatja alkotmányosan kifejezésre a közös kormány magától értetődő felelőssége mellett, amit az antant-államok által értelmezettönrendelkező joga a nemzeteknek nem csorbíthat. A kormányt kizáróan az a gondolat irányítja, hogy a tisztességes békét, amelyre törekszik, Ausztria-Magyarország népeivel való teljes egyértelműséggel érje el. És minthogy meg van győződve arról, hogy a békekérdés tekintetében egységes nézetet vall a monarchia népeivel, távol áll a kormánytól az, hogy Ausztria-Magyarország népeinek a békeprobléma területén való törvényes nézetnyilvánítása elé elé akadályt gördítsen P. kedési miniszternek kell már jóelőre megszerezni az előfeltételeket, mint amelyek az eljövendő nemzetközi béke megszilárdulásának legbiztosabb tényezői közé fognak tartozni. M. Gy.