Magyarország, 1917. augusztus (24. évfolyam, 191-217. szám)

1917-08-01 / 191. szám

BUDAPEST, 1917. AUGUSZTUS 1. Előfizetési Ár 1. negyedévre 9,50 korona. Egész évre 38 koron. Egyes sírm ára helyben és vidéken 12 fillér. SZERDA Szerkesztő bizottság: BECK LAJOS LOVÁSZY MÁRTON XXIV. ÉVFOLYAM 191. SZÁM Hirdetések milliméter számítással díjszabás szerint. Szerkesztőség és kiadóhivatal, VI., Teréz»körut 22. szám. Az oroszok kiürítették a Cseremosz-vonalat A Mesticatsesti»sia­sasion is feladták eiüis® állásaikat — A Zbrycs határfolyót 50 kilométer szélességben léptük át — A berecki hegységben öt rohamot vertünk vissza Hivatalos jelentés julius 31-éről. (Érkezett délután 5 órakor.) Keleti harctére­kA Casini-völgy minkét oldalán az ellenség ismételten nagy erőkkel támadott. A völgytől északra teljesen visszavertük. A völgytől délre levő magasla­tokon elülső árkainkat hatalmába kerítette. Bukovinában az oroszok tegnap is jelenté­keny ellenállást tanúsítottak. A szövetséges csapatok harcok közben a Jakubeni—Fundul—Moldogi—Lipot-vonaltól keletre nyomulnak előre. A Kutyn túl előretörő hadosztályok kiküzdötték a felső Szeret-vonalat. A Prut és a Dnyeszter között az ellenséget a Sniatintól keletre és Zalesz­­tíkitól délkeletre lévő állásaiból heves harcok árán kivetettük. a Dnyesztertől északra Krzyvcenél török csapatok bevált vitézséggel­­elfoglalták az ellenséges állásokat. A Zbrucon osztrák-magyar és német csapatok 50 kilométer harcvonal szélességben sok helyen kiküzdötték az átkelést a keleti partra. Volhiniában eredményes rohamcsapat-vállalkozások. Olasz- és délkeleti harctér: Nincs újság,­­ A vezérkar főnöke. Berlinből jelentik: A nagy főhadiszállás közli július 31 -éről. (Érkezett 4 ó. 55 p.-kor,) keleti harctér: Lipót bajor herceg vezértábornagy harcvonala: Böhin-Er­­mosli vezérezredes hadcsoportja: Az előretörő támadási kedv Galíciában és Bukovinában újabb sikereket hozott a német és szövetséges csapatoknak. A Zbruc határfolyót a Husiatintól északra fekvő vidéktől egészen a Skálától délre levő vidékig ötven kilométer szélességben a legelkeseredettebb, ellenállás dacára német és osztrák-magyar hadosztályok sokhelyütt átlépték. A török csapatok is ismét tanúságot tettek régi vitézségük­ről. Amint július elején rendíthetetlen kitartással dacoltak az oroszok tömegtámadásaival, azután pedig gyors győzelmi rohamban az ellenséget a Zlota Lipától az északi Szeretig vissza­vetették, ahol állást foglaltak, ugyanúgy foglalták el tegnap harcikedvtől duzzadó rohammal a makacsul védelmezett állásokat a Zbruc-menti Nivranál. A Dnyeszter és a Pruth között a szövetséges csapatok Csernovic irányában harcok között elfoglalták Vork­anka és Sniatin helységeket. József főherceg vezérezredes harcvonala: Német vadászok erőteljes rohammal át­törték az orosz utóvéd-állásokat Vijsznicnél. Az ellenség ennek következté­ben kénytelen volt a Csere­mos­z-v­onalat kiüríteni és kelet felé vonult vissza. Az Erdős-Kárpátokban a déli Szeret felső folyásánál is, valamint a Mol­­dava és a Szucsava mindkét partján támadásunkkal kelet fele tért nyertünk. Ezeknek a sikereknek hatása alatt az oroszok raesti­anesti szakaszán feladták elülső állásaikat. A Berecki-hegy­ségben az ellenség folytatta támadásait.­­A nap folyamán ötször támadott a Magura-Casinului ellen anélkül, hogy valami ered­ményt ért volna el. Tovább délre egy ezredünket az ellenség egy erős előretörése egy tovább nyugatra fekvő magaslati állásba szorította vissza. "Mackensen vezértábornagy hadcsoportjánál és a macedón­ harcvonalon a helyzet változatlan. " Ludendorff, első főszállásmester. Amerika és a kancellár beszéde Genf, július 31. (Saját tudósítónktól.) A Schweitzer Press­­telegraph jelenti New Yorkból e hó 25-éről. Az amerikai sajtó legnagyobb része felháborodás­sal utasítja vissza dr. Michaelisnak, az új né­met birodalmi kancellárnak a beszédét, s a benne kifejezésre jutó lebecsülését Amerikának meggyalázónak bélyegzők. A Newyork World a beszédet a karakterisztikus Junker-arrogan­cia produktumának nevezi. Ezzel szemben az Evening Post a birodalmi kancellár beszédét kapcsolatban a békerezolucióval, világos felbá­­torításnak jelenti a béke érdekében való további munkálkodásra. . ........­­ . . , Flandriában megkezdődött a gyalogsági csata Berlinből jelentik. A nagy főhadiszállás közli július 31-éről (Érkezett 4 ó. 55 p.-kor.) Nyugati harctér: Rupprecht trónörökös hadcsoportja: Flandriában a tüzérségi harc este ismét legnagyobb hevességre fokozódott, éjszakán át változatlan erővel tartott és ma reggel a­ legerősebb pergőtűzbe ment át Ezután az Yser­­től a Lysig széles arcvonalon erős ellenséges támadások következtek. Ezzel megkez­dő­dt a flandriai gyalogsági csata. A német trónörökös hadcsoportja. A Chemin des Dameson a franciák Vil­laintől délkeletre három kilométer szélességben támadtak. Az előretörés a legtöbb he­lyen elhárító védekezésünkön megtört, két korlátozott betörési pont még az ellenség kezében van. Ludendorff, első főszállásmester. -----------------__-------*-----------------------_ Etái­st’«» ta­slaal A népek nap­szövetsége A népek éltető ereje, tiszta légköre a szabadság. Ha szabadság van, akkor fejlőd­nek, virulnak, gazdagodnak a népek, ha megszűnik : rideg, kietlen lesz életük s el­szegényedés, elbutultság az osztályrészük. A szabadság diadalmas gondolata haza­­szeretetre, altruizmusra buzdít, a leláncolt­­ság elernyedte, közömbössé teszi a társa­dalmi tudatot. A szabadság érzete nem gyű­löletre, nem egymás leigázására, a megsemmi­­sítésére int, hanem a kölcsönös becsülésre, kölcsönös támogatásra. Az emberiség Isten­től kiszabott pályája oly rögös, oly tövises,­ az egyén küzdelme oly kétségbeesett és mégis egymást akadályozzák a fejlődésben, ahelyett hogy az emberiség világeszméjét vinnék diadalra. A népeknek szent törekvései voltak­­ felszabadítani a gondolatot a szolgasorsból, kiemelni a nagy és lélekemelő eszméket a sárból, melybe­ hosszú idők abszolutizmusa, rettenetes korszakok osztályuralma tiporta bele. Fejlődni akartak, művelődni, dolgozni, azt hitték, hogy elérik ideáljaikat, megvaló­síthatják gondolataikat, s ime, pőrére vet­­kőztetve látjuk tombolni* a béte­g urnái nőt, az emberi bestiát, melyről Schiller azt mondja, hogy a legrémesebb a rémségek között Az okot, mely mindezt felidézte, az erőt, mely a tüzcsóvát a népek közé hají­totta, nem tudjuk még, annak felderítése nagyeszű emberelv, elfogulatlan szemlélők feladata lesz. De a tacsóra lángba boritotta a népeket tehát gyúlékony anyagra talált, volt mit felgyújtania, mert elő volt készítve a rozsé, mely fellobbanjon s készen állt olaj, mely azt elaludni ne engedje. A valódi szabadság teljes hiánya, a népek értelmének, öntudatának tudato­san hibás vezetése lehetett csak az a fontos momentum, mely mintegy öntudat­lanná, önuralomra képtelenné egyfelől, másfelől teljesen tehetetlenné, a vakságig degenerálttá varázsolta át a népeket. Mert a háború elején őrjöngő tombolást, a féke­vesztett pusztulásért való lelkesedést, to­vábbi fázisaiban már elpuhultságot, hogy úgy mondjuk, jámborságot, igábahajlást, egyszóval csordaszellemet látunk. Azt észlel­jük, hogy a népek ösztönös igyekezettel siet­nek biztos vesztük felé, melyben még az a vigasza sem lehet az egyénnek, melyet az utilitarista felfogás nyújt, hogy a jövő nem­zedékért, gyermekei jólétéért szenved, mert hisz az ifjú nemzedék éhezik legjobban s érzi leglesujtóbban a háború ezernyi bor­zalmait. Az anyag, melyre a tüzcsóvát valahon­nan hajították, jól elő­ volt készítve s biz­tos kezek őrizetére bízva. Egész

Next