Magyarország, 1917. december (24. évfolyam, 296-320. szám)

1917-12-01 / 296. szám

­ Ki kell jelentenem, hogy az orosz kor­mány eddig ismert javaslataiban elfogad­ható alapot látok a tárgyalások megkezdésére és hogy hajlandó vagyok a tárgyalást meg­kezdeni, amint az orosz kormány elküldi meghatalmazott képviselőit.. Remélem és kí­vánom, hogy ezek a törekvések csakhamar határozott alakot nyernek és meghozzák ne­künk a békét. Trotzkij Jegyzéke a serlegesekhez Pétervár, november 30. A­ pétervári távirati ügynökség jelenti: Az a jegyzék, amelyet a külügyek biztosa, t­rockij küldött a semleges államok nagyköve­teinek, illetőleg követeinek, így szól: A munkás- és parasztképviselők kon-J­gresszusának határozata értelmében abban a helyzetben vágyul­, hogy a népbiztosok ta­nácsának nevében javaslatot tehetek a szö­vetséges államok képviselőinek, kezdjenek tárgyalást az összes frontokra vonatkozó­­ fegyverszünet dolgában abból a célból hogy az annexiók és kártalanítás nélkül való demokratikus békéről a népek szabad fejlő­­d­­lésének alapján megindítsák a tárgyaláso­kat. A népbiztosok tanácsa egyidejűleg megbízta a katonai hatóságokat és a köztár­­­­saság hadseregeinek delegáltjait, kezdjenek előzetes megbeszélést az ellenséges hadsere­gek illetékes hatóságaival, hogy frontunkon és minden más fronton is azonnal megkös­sék a fegyverszünetet. Amidőn eleget teszek annak a kötelessé­gemnek, hogy önt, nagykövet úr erről a lé­pésről értesítsem, van szerencsém önt meg­kérni, tegyen meg mindent, ami módjában van, hogy a fegyverszünet megkötésére és a tárgyalások megkezdésére vonatkozó javas­­latról, hivatalos formában tudomására jus­son az ellenséges országok kormányainak. Végül van szerencsém azt a reménysé­gemet kifejezni, hogy Nagykövet úr minden lehető intézkedést megtesz arra nézve, hogy ez a közlésem a lehető leggyorsabban elter­jedjen az Ön országának népe között. Min­den semleges ország rendkívül sokat szenved ettől a gonosz háborútól, mely, ha véget nem vetnek neki, magával rántja az örvénybe azokat a népeket is, amelyek nem vesznek benne részt. A rögtöni békekötés minden hadviselő és semleges ország dolgozó osztá­lyainak követelése. Ezért a népbiztosok ta­nácsának kormánya teljesen biztos benne, hogy a semleges országok dolgozó osztályai támogatni fogják és kéri önt, Nagykövet úr. Talán koncessziót akar ezzel tenni a szerző a tömegizlésnek ? Mi azonban ezt az igyekezetet deplaszírozva érezzük és csodálkozunk, hogy az ízig-vérig muzsikális Ábrányi ilyen esetekben nem eléggé szigorú kritikus — önmaga iránt. Parti­túrájából különben sok hatásos részletet idézhet­nénk. Az első felvonásban hangulatosan festi a zenekar a hajnalhasadást, a természet ébredését, poétikusan elgondolt zenei illusztrációval. A máso­dik, felvonásban Pe­pita­­dalának könnyed szár­nyalása és ritmikus frissesége számíthat tetszésre. Az operett és vígopera stílusa között mozog a kuplészerű­ énekszám és ugyancsak a könnyebb fajsúlyú muzsikához tartozik a páros jelenet „Pe­pita“ és „Sancho Panza“ közt, valamint a későbbi jelenet ,amikor a királyleány kíséretével megérke­zik. „Don Quijote“ harca a szélmalommal, kissé érthetetlenül van beállítva a tabló végén..­ A mai bemutatón a rendező ötletességének kell majd közbelépnie, hogy a szcéna érthetővé legyen. „Sancho Panza“ humorát találóan érzékelteti meg ebben a képben Ábrányi muzsikája, amely a harma­dik kép udvari ceremóniájának precíz mókáit szin­tén jellemzetesen festi. A II. kép „Entr­act“-jában, valamint az utolsó képhez átvezető „Intermezz­ó“­­ban is sok tehetséget látunk. Ezeket azonban bát­ran megrövidíthetné a szerző, és még sok egyebet, ami az előadás előnyöse válna. A dalmű főpróbája tegnap lé 11-től 13 óráig tartott. A szereplő művé­szek kosztümben és egész hanggal énekeltek­. „Don Quijote“ és „Sancho Pauza“, Dore Gusztáv is­mert illusztrációjához hűségesen jelennek meg a szilien. Pilinszky, fia ma este jó diszpozícióban énekel, meglepetést kelthet ábrázolóképességével .­Don Quijote­ szerepében. Dalnoki „Sancho Panzá“-ját már a főpróbán is tökéletesnek találtuk. A hölgyszereplők: Hajdú­né, az ösztöndíjas Nagy Katinka, Budánovits Mária és Serák Márta mindent elkövetnek a siker érdekében. Úgy a kisebb szerepek alakítói is. Az operát a szerző tanította be, a rendezést pedig Ferenczi Frigyes végzi. Merkler Andor: magyarország Budapest, 1917. szombat, december, 1. legyen biztos felőle, hogy az orosz demokrá­cia át van hatva attól a kívánságtól, hogy testvéries viszonyban éljen minden országok demokráciájával. Krilenko letartóztatja a renitens parancsnokokat Amsterdam, november 30. A Daily Telegraph pétervári jelentése s­ze­­rint­ a főhadiszálláson lévő haditanács vona­kodik Krilenko főparancsnokságát elismerni. Cseremisov, az északi front főparancsnoka, szintén nem akarta elismerni Krilenkot, mire ez az 5. hadsereghez ment. Itt is elutasításra talált a parancsnok részéről, de Krilenkonak sikerült a tábornokot fogságba vetni. A nyu­gati front parancsnokát, a minszki forradalmi bizottság jelentése szerint elmozdították állá­sából, mert vonakodott megkezdeni a fegyver­­szünetre vonatkozó tárgyalásokat. Helyét egy bolseviki tábornokai töltötték be. A bolsevikik többnapos harcban elfoglalták Taskendet és Korovicsenkó tábornokot letartóztatták. Trockij a külügyi államtitkárt és a külügyminiszté­rium harminc más tisztviselőjét, akik nem akarták elismerni a bolseviki kormányt, elbo­csátotta állásából. Spanyolország kedvező válasza Rotterdam, november 30. P­étervárról táviratozzak. A pétervári spanyol meghatalmazott Trockij hoz levelet intézett, amelyben közli, hogy a közvetlen, fegyverszünetre és a béketárgyalások meg­kezdésére vonatkozóó orosz ajánlatot Trockij törvényes (jogos) kívánságára kor­mányával táviratilag közölte és így a jegyzéket a spanyol nép tudomására adta. A meghatalmazott hozzátette még, hogy igyekezni fog közreműködni ab­ban, hogy a békét, az az egész emberiség óha­ját, megvalósítsa. Jós oláh hadsereg veszedelme Genf, november 30. (Saját tudósítónktól.) A „Progrés de Lyon“ Iliescu oláh tábornokkal folytatott beszélgetést közöl, amelyben a tábornok — többek közt — ezeket mondta : — Az oláh hadsereg helyzete az élelmisze­rek elmaradása következtében rendkívül súlyos. Szemben az orosz különbéke veszedelmével az antantnak a még csekélyszámú oroszok se­gítségével — le kellene foglalni a Fekete-tengeri flottát és át kellene venni a hadsereg főpa­rancsnokságát. Oláhország erre bázisát Dél- Oroszországba helyezné át. Ellenkező esetben katasztrófa fenyeget. A lap azt mondja tovább, hogy Oláh­ország helyzete az antantot nyugtalanítja és hogy Berthelot tábornok ott nemsokára nagyobb ha­táskört kap. ftst ©?á?*©rsság» ©r©sz front is akar Rotterdam, november 30. Pétervárról jelentik a ,.Daily Telegraph­nak. Az oláh fronton lévő hadsereg-bizottság táviratban k­lszólította Duchonin főparancsno­kot, hogy vessen véget a háborúnak és koalíciós szocialista kormány vegye kezébe a vezetést. S­tansillár beszéde A n­émet birodalmi gyűlés tegnapi ülésén az elnöki előterjesztések után fölszólalt Hertling gróf birodalmi kancellár. Mindenekelőtt utalt arra, hogy kötelességének tartotta elvállalni a felelősséggel járó kancellári állást, majd így folytatta: • (A harctéri helyzet) Olyan esztendőnek a végén vagyunk, mely több harctéren hozott messzire kiható döntő eseményeket. Csaknem az egész angol had­sereg a flandriai síkságon van és nagy szám­beli túlsulyival vetik harcba frontunk ellen. Több francia hadosztály is részt vesz ezekben a harcokban, de flandriai frontunk néhány falu és major elvesztése ellenére is rendületle­nül­ áll és az ellenség most is oly távol van, mint azelőtt, attól a céljától, hogy tengeralatt­járóink bázisainak elpusztítása végett elérje a flandriai tengerpartot. Az angolok felismervén flandriai támadásaik eredménytelenségét és szörnyű veszteségeit, most Cambrainál akarják kierőszakolni a­ döntést. Nagyszámú páncélos automobilt vetettek a harcba. E páncélos auto­mobilok mint eredményes védekezésünk áldo­zatai, szétroncsoltan hevernek a harctéren. A harc még most is teljes erővel tart, a vezérek és a csapatok azonban jogos bizalommal néznek győzelmes befejezése elé. (Zajos tetszés.) A franciák Soissonstól és Verduntől északkeletre helyi sikereket értek el, sikereiket azonban nem tudták kihasználni, mivel hadvezetőségünk gyors ellenintézkedése minden stratégiai ki­használást lehetetlenné tett. A keleti harctér eseményeire, amelyek Riga és Jakobstadt el­foglalását eredményezték, valamennyien élén­ken emlékeznek. A szövetséges hadseregeknek Olaszországé­ban való győzelmes előrenyomulása még ma is nagy feszültségben tartja az egész világot. Olaszország hadserege legénységi állományá­nak jelentékeny részét és összes hadianyagának legalább a felét elveszítette. Elveszített olyan területeket is, amelyek bőségesen ellátták éle­lemmel. A nagy zsákmányt nem is tudtuk mostanig megszámlálni. Ha a nyereségünket pénzre akarnánk átszámítani, milliárdokat tevő összegeket kapnánk. Ez a győzelem Ma­cedóniában is éreztette hatását, mert az ellen­ség most, úgy látszik, önkéntesen feladja ama csekély sikereit, amelyeket az Oh­rida-tótól­­ nyugatra kivívott. A színai félsziget felől az angolok a palesztinai török csapatok ellen operálnak és ott kezdetben bizonyos sikereket értek el, de e sikerek az egész katonai helyzetre nem gyakorolnak befolyást. Hadiflottánk a reményeket mindenképpen beigazolta. A nyílt tengeri flotta a skagernaki dicsőséges ütközetet követő hosszabb szünet után Ősei, Dage és Moon szigetek elfoglalásá­nál újból bebizonyította állandó harci készsé­gét. Oltalmazza és támogatja azonkívül tenger­alattjáróinkat, védelmezi támaszpontjaikat és biztosítja útjukat a nyílt tenger felé. A tenger­alattjáró kereskedelmi hadjárat tervszerűen gyakorolja hatalmas és elkerülhetetlen hatását. (Élénk tetszés.) Ez volt és ez ma is az egyedüli sikeres, hathatós eszköze annak a ránk kény­­szerített gazdasági háborúnak, amelyet ellen­feleink vezető hatalma ellen folytatunk, hogy­ ütőerén találjuk. (Tetszés.) Ellenfeleink bár­mily megfeszített módon fokozzák a hajó­­építést, az elsülyesztések számadata mindig­ felül fogja múlni az újonnan épített hajók, számát és összes megfigyeléseink azt a meg-,, győző bizonyítékot szolgáltatják, hogy a tenger-i alatt járó­ háború eléri majd kitűzött célját. (Élénk tetszés.) . . .! A kancellár ezután az ú­j hadihitelek­ dol­gára tért át. Közel 73 millió márkát szereztünk; eddig — így szólt — önkéntes jegyzés útján,, amit a háború céljára fordítottunk. A legutóbb­ megszavazott hitel már fogytán van, ezért ha-­­sonló nagyságú hitelköveteléssel póthitel­ javas­­latot terjeszt elő. (A belső reformok.) A kancellár azután arról szólt, hogy ez a­­ háború mily mély nyomokat fog hagyni a­ nép életében, s mily uj feladatok elé állítja ajj birodalmat. Azt fogjuk tenni, ami népéletünk­ reális igényeinek, a német szellemnek és aj német nép sajátságainal­ megfelel. Birodalmi alkotmányi alapjait nem lehet és nem is fogjuk megváltoztatni. Ha uj feladatok állnak elő, úgy a birodalom vezetősége az e házból jövő óhajokat és kérdéseket mindenkor meg fogja hallgatni és gondosan megvizsgálni. Magától értetődő, hogy azt a szociálpolitikát, amelylyel Németország a világ összes országait megelőzte,­ az eddigi módon fogjuk folytatni és szükség­szerűen kifejleszteni. A birodalmi gyűlésen legközelebbi össze­gyűlése alkalmából be fogjuk terjeszteni a­ munkáskamarák létesítéséről szóló törvény­­javaslatot. Előkészít továbbá egy törvényjavas­latot, amely megszünteti az egyesülési szabad-­ságnak a birodalmi ivartörvény 153. szakasza által védő korlátozását. A cenzúra ügyében kijelentette, hogy híve a szabad véleménynyilvánításnak, de a kor­látokat nem mellőzheti. Megállapítja, hogy november 18-án a hadügyminiszter rendeletett adott ki, amely a lapok eltiltása dolgában számot vet a sajtó és a birodalmi gyűlés óhajaival. Szövetségeinket különböző időkben kötöt­tük, de egységes a cél * is a nemzeti ideálok Régi ezüst* és ékszertárgyakat, antik teuteroscat porsei­án* tárgyakat veszek Schiönwald Imre ékszerész Bécsi-utca és Deák Ferencz­ utca. Saroküzlet. _________________________________________________

Next