Magyarország, 1918. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1918-01-01 / 1. szám
Budapest 1915 tel. január 1. vetségesek• megjelennek-e ott. Az a béke, a melyet Breszt-Iitovszkban meg fogunk kötni, nem lesz kapituláció béke, bár nem lesz általános és nem is tesz részleges dékemtiv béke. (Az Est.) Az ukránok a bresztlitovszki tárgyalásokon Bécs, december 31. Az ukrán sajtóiroda jelenti Stockholmból. Az ukránok főtitkári hivatala e hónap 25-én jegyzéket küldött valamennyi hadviselő és semleges államnak és bejelenti, hogy az ukrán köztársaság, mint szuverén állam jogosítva van a bresztlitovszki béketárgyalásokon való részvételre. A központi hatalmak jelentették válaszukban, hogy hajlandók az ukrán köztársaság képviselőit a béketárgyaláson elfogadni és sajnálatukat fejezték ki azon, hogy az ukránok a fegyverszünetről szóló tárgyalásokon nem képviseltették magukat. Olaszországom serarfit sem tudnok a Breszifto*33kisan történtekrül Lugano, december 1l. Az olasz közvélemény most sem tud semmit a bresznittovszki béketárgyalásról. Sounino lapja, akieraule általia arra használja fel Pichonnak a francia kamarában elmondott beszédét, hogy kijelentse, Olaszország csak olyan békét fogad el amely nemzeti aspirációi, valamint az ántani rossz -es , 1z. ezutabb vágyait kielégíti. * A nerwietkeji Migyes v Hág kibékiHéss Hága,december 31. A három skandináv ország tudósai, írói és újságírói értekezletre készülnek Stockholmba, hogy előkészítsék a nemzetközi tudományos világ kibékülését. A többi közt Stockholmban nemzetközi tudományos akadémiát akarnak létesíteni, amelyben helyet kapnának minden állam és nemzet legkiválóbb tudósai. Remélik, hogy az egyik Nobeldíjat megszerezhetik e terv megvalósítására. * mennek végbe. Lansdowne tábora, amelyben kétségtelen ol mágiai király, Asquith és Ssenderson is jelen van, egyre növekedik. A legfontosabb azonban közöttük a Labour party politikai szervezete. Az angol szocialisták, akiknek 40 képviselőjük áll az alsóházban, teljes biztonsággal számítanak a legközelebbi választáson 113 mandátumra és a két történelmi párttal együtt az alsóház harmadik nagyságú pártját fogják alkotni. Henderson tekintélye a lemondás óta rendkívüli mértékben növekedett. Hrsszt Lot harangja ábrája nélkül nincs benn Amsterdam, december 31. Ficken beszéde dolgában a Times kifejti, hogy Franciaország, Anglia és Amerika azokért az elvekért küzdenek, amelyeket a demokrata államférfiak oly sűrűn hangoztattak. Ezen alapelvek az etzászhtharingifii kérdésnek a szövetségesek által hangsúlyozott szellemben való megoldását követelik. ha a megoldás nem történik meg ebben a szellemben, lehetetlen maradandó békét, a népek életének kellő biztonságát megteremteni. Pichonnak Oroszországgal szemben elfoglalt álláspontja józan él megfelel az Süsan-i férfiúi okosságnak. Franeze Bern, december 31. A párisi lapok csaknem kizárólagosan a középponti hatalmak Breszt-Litoeszkban közzétett válaszával és Fitchon külügyminiszternek a kamarában elmondott beszédével foglalkoznak. A lapok szembe-, állják ezt a két nyilatkozatot és megállapítják, hogy a középponti hatalmak válasza a kétértelműség remekműve. A Temps szerint Fickón csodálatos világossággal fejtette ki tegnap Elzász-Lotharingia problémáját, amelyet a többivel együtt nem lehet tovább megoldatlanul hagyni. Pichon kijelentette, hogy most már nem francia kérdés Elzász-Lotharingia visszaadása, hanem az egész világot érintő kérdés, így teremthetnénk meg az európai egyensúly biztosítékait. Mindaddig azonban, amíg Elzász-Lotharingia a németek hatalma- Irán van, a hatalom uralkodik e jogon. Németországnak, ha le akarja vonni Breszt-Litovszkban tett nyilatkozatának logikus következtetését, vissza kell adnia Elzász-Lotharingiát. A fő feladatunk még most is az, hogy a német imperializmust végleg megsemmisítsük. Más módon nem remélhetjük a békét. A Petit Journal hangsúlyozza, hogy a középponti hatalmak válasza sem szabatosnak nem mondható, sem Franciaországgal szemben nem igazságos. Hervé kijelentette a Victorie-ban, hogy Németország a status quot kínálja fel. Ez már haladást jelent. Ez azonban még nem elég. Fél év múlva ismét megkezdhetjük a tárgyalást és akkor már francia békét fognak felajánlani a németek Franciaországnak. A Figaroa németeknek Breszt-Litovszkban tett javaslatát kétségbeesett kísérletnek mondja, amelyet egy örvény választ el a francia békétől. Elzeisz-Lotharingia visszaadása és a hadikárok megtérítése. Csakis Elzász-Lotharingia visszaadása esetén uralna el az emberiséget fenyegető német veszedelem. A Gaulois szintén visszautasítja a bresztlitovszki békejavaslatot, követeli azonban, hogy a szövetségesek okolják meg, miért vonakodnak a meghívást elfogadni. Egészen más hangon K Kenaudel a „Humatuté“-ban. Nem magasztalja Pichon beszédét, neim egyes részleteihez és Elzász-Lotharingiáról tett nyilatkozatához hozzájárul. Szerinte a kormány a hallgatást és a tétlenséget választotta megoldásul. Pichon egyszerűen megvetéssel félredobta a német-orosz dokumentumokat, ami veszedelmes eljárás volt. Pichon nyilván nem is lépett érintkezésbe a szövetségesekkel a választ illetőe:".. A Lanbine főképpen Oroszországról tett megjegyzéseiért támadja Pichont, akit borzalmas rövidlátással vádol. Lansdoume Joch tábora növekszik Stockholm, december 31. Huysmann kijelentette a Svenska Dagbladed. tudósíójának, hogy Olaszországban a belső politika nagyon befolyásolja a hadi eseményeket. A legnagyobb változások azonban Angliában A fiaszemít három fia írta: Török Gyula ’A déli nap nyilas ragyogásában, mikor harmadszor bukott föl a tízétes mélyvízből, megrázta magát és végigtapogatta dohánybarna bőrét. Kutató ujjai végigtutkároztak karjain, derekán és combján siklottak lefelé. A térdhajlás alatt megállották és izgatottan tapintgattak valami duzzadt csomókat erős ikráján. Görcsös erek hurkolódtak a bőre alatt és úgy pattogtak, mintha ki akartak volna csattani. Riadt halszemei, amelyek mereven tekintgettek szét a mélyvizek mélyén is, megzavarodva forogtak; a sötét érgörcsök zegzugairól a zöld tenger, a sárgás ég és a szőke föveny felé fordultak, mintha segítségért vagy vigasztalásért könyörögnének. A vizek szörnyetegeivel vivott csatákban is nyugodt szíve hirtelen összehúzódott kemény ököl módjára, aztán verni kezdett olyan szaporán, mint ahogyan a dob pereg. — Ez a nyomorúság — lebegtek a lila ajkak és remegni kezdték. Sohasem gondolt rája, de most tisztán emlékezett, hogy húsz vagy ki tudja hány esztendővel ezelőtt ilyen sötét jeleket látott az apja lábain ,és karjain is. Már hetek óta nehéznek érezte magát a víz alatt, de azt hitte, hogy elmúlik a baj és megint fürgén, vidáman fog sürögni a hasszina korallok és zöld kagylók után, mint a csikóhal. A sötét jelek azonban mást mondanak, a nyomorúság betűi, amelyeket mindenki el tud olvasni, még az is, aki sohasem tanult jelképes vonalakat róni. Lehajtója bankos, fejét elhatároza, hogy egy szól se szól senkinek, az asszonynak se. Este elment a gazdájához, elkéredzkedett tőle egy éjszakára meg egy napra, aztán a pálmaerdőkön át megindult a kikötő felé, ahol a parttól nem messze olyan hajók állanak, akár egy pagoda vagy sziklatemplom, esténkint ragyognak a sok fényes lámpástól és a tetejükön muzsikálnak az idegen emberek. Ment ment nehezedő pöffedő lábakkal és hajnalra odaért. A kőparton leült, lábait a langyos tengervízben áztatta. A messzeségben fehéren ragyogtak a vitorlák, lomba nagy hajók haladtak fekete füst zászlóval. Szemközt az ébredő hajókon nyüzsögtek a fehérképű idegenek. Kihajoltak a korlátokon, a reggeli nap megcsillant az apró, kerek ércdarabokon, amelyeket a víz felé dobtak. Valahányszor egy-egy fényes karika megcsapta a zöld víz hátát, felpattant egy pár apró gyerek és utána ugrott. A pálmaerdőkön át jött ember pillanatra elfeledte a fekete jeleket, tátott szájjal gyönyörködött a mezítelen kölykökben, akik, ha ismét felbukott kerek fejük, diadalmas orditozással mutatták két ujjuk között a messzi országokból való fényes ércdarabokat. Különösen az egyiket figyelte Bunkófeje, széles melle, hosszú karja volt, úgy ugrott, mint a lapos kő a vizen, az átlátszó hullámok mélyén nyílsebesen siklott, mint a kis halak a sekélyben és ha kiugrott a kopartra, a leghangosabban üvöltött. Fényes barna bőre ragyogott, tekintete szünetlen futkározott, gyöngyfogai világítottak, ha nevetett vágya szájába rejtette a pénzt. "Myan szép volt, mint a napsugár. — Ez az — mondta magában a Lábáit áztató ember — az én gyönyörű kisfiam. A naferenitk megnedvenedtek. Ke ideje nem már rája. Két esztendei hozta ide v pálmaerdőkön át, mer r 'Ét W evett a fiú és félni ishetedt, hfl V elég az anyjának. ..• ik U ; legapróbbnak, aki éppen hl* • ; W , gazda kutyául fizetett, a kagyfl V bán lettek volna, a korállok fl V színezetű ágbogokat, a ta ■ ... /; felöl éhínség hire érkezett szaporodtak. Itt, fosán megél a kisfiú írfi hál vállára emelte og;; partra :\zAá: forgatagban, szaladjon. * a mellkasát d — M w Estér U mj hajnalba és fll'V gyerek. M W mond? cainek kagyl^F MAnIARORSZÁO n Budapest, december 31. — Nemzetközi nökongresszus Bernben. December első napjaiban svájci nők ölööklése mellett magyar, osztrák, német, francia, orosz és belga nők együttes tanácskozásban, elhatározták, hogy február 17—23 között Bernben nemzetközi kongresszust tartanak a népek egymással kibékítése érdekében. A kongresszus programja: február 18-án este 8 órakor nyilvános nagygyűlés: „Mit tettek a nők a békéért a háború alatt?" Február 10-én . ..A háború hatása a nők érdekeire, fajegészségi, gazdasági, társadalmi szempontból". Este X-1 órakor nyilvános nagygyűlés: „A nők választójoga és a béke". Február 20-án: „Melyek a népek közötti megértés akadályai és hogyan győzhetők le?" 1. A sajtó, a művészet és az irodalom terén. 2. Helytelen nevelési elvek. 3. Gazdasági okok. 4. Nemzetközi szervezettség hiánya és titkos diplomág^^VH |'V'ív VT ke A". V't ^g|§||§ „Az ál! nd't bólé ni tv '.!j'..Mit lehelnek . ”.o (’ V: i ! imiil ivV.;': ::u lér 0.» VBHH Jm