Magyarország, 1918. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1918-02-01 / 27. szám
8 1 MA©YARÖRSZAÖ Budapest, 1918. péntek, február 1. éljeneztek, de a zöme csöndes maradt. Jó ilyenkor csöndesen várni. öt percnyi szünet után Mihályi Péter beszélt, majd Polóniji Géza mondott hatalmas beszédet, élesen bírálva a kormány programmját. Ideg Tisza szólalt föl személyes megtámadtatás címén és Apponyi Albert gróf válaszolt röviden Tolonyi szavaira. A legközelebbi ülés február 5-én lesz, amikor, még többen hozzászólnak a kormányprogrammhoz. Az észlelés tudósításunk a következő : "Szása Károly elnök délelőtt háromnegyed "tizenegykor nyitja meg az ülést. Bemutatja a Munkácson megválasztott J Sckönborn Károly gróf mandátumát, egyben jelenti, hogy nevezett képviselőösszeférhetetlenségi bejelentést tett maga ellen. Bejelenti, hogy Esterházy Móric gróf, Tóth János, Szterényi József és Windischgraetz Lajos herceg miniszterré történt kinevez Irak folytán lemondottak mandátumukról. Az új választásokra megteszik az intézkedést. Bejelenti, hogy Windischgraetz Lajos herceg és I.:Herényi József miniszterrétörtént kirenevezése folytán a delegációba Juhabffy Elemér és Iilgbersberg Kurfo gróf póttagokat hívták be. Bethlen Pál vizsgálóbiztos beterjesztette a IX. bíráló bizottság jelentésétGuttmann Henrik báró mandátuma tárgyában. Hammersberg László jegyző ezután felolvasta a kormány kinevezéséről szóló királyi kéziratot. Ezzel kapcsolatosan fölolvassák Wekerle miniszterelnök átiratát az uj miniszterek kinevezéséről. A kormány programumja •Wekerle Sándor miniszterelnök álltatt föl ezután szólásra és a következő beszédben terjesztette elő a kormány programmját. (Az általános választójog) Népek létért való küzdelmek nagy korszakát éljük. Államalakulatok bomlanak fel, újak keletkeznek. Európa összes népüknek egész erejét negyedik éve vetik a küzdelembe. A népek e nagy erőfesztése elmossa a társadalmi osztályoknak a jogoknak megállapított határait, kiegyenlítőleg hal az egész köz- életre, a terhekkel együtt a jogoknak, általánossá tételét tolja előtérbe. “ Idyeslés a baloldalon.) A mi közéletünkben nem az a világküzdelem vetette fel a jogkiterjesztések nagy kérdését, hanem a történelmi fejlődés rendes folyamata már a háború előtt tolta azt előtérbe. (ügy van!) Ez a nagy küzdelem csak igazolta ezeket a törekvéseket s azt a tanulságot, azt az intelmet állítja elénk, hogy nem szabad a kérdés megoldásával késlekednünk,nyugvópontra kell azt mielőbb juttatni. (Elérik helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon. És azért törekvésünk az, hogy mindenekelőtt e kérdés megoldását siettessük. (Élénk helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) A nagy politikai kiegyenlítő műveletnek első láncszemét, a választójogáltalánosítását történelmi fejlődésünknek megfelelő alapon kitszi tettük elő (Helyeslés balfelől), általánosítani kívánják a jogokat, megóvni nemzeti érdekeinket, biztosítani az erkölcsi, műveltségi, a kulturális iránynak vezető szerepét. (Helyeslés jobbfelől. Csak félmunkát végezünk, ha anagy politikai kiegyenlítő műveletnek ennél az első lépésénél megállnánk. (Szociális feladatok) Hanyatló irányú népesedési mozgalmunk fejlesztése, munkaerőnk fokozása, értékének, védelmének, biztosítottságának nemzetközi színvonalra való emelése sok és nagy feladatot szabnak elénk. A haladó kornak megfelelő szociálpolitikát akarunk követni és a szociális érzést a nemzet szélesebb rétegeibe átültetni. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Fokozott gondossággal kell munkálnunk az anya- és gyermekvédelmet. (Helyeslés balésul.) a közegészségügyet,, a szociális biztosítást, a betegsegélyezést, a balésetek elleni s az aggkor- és rokkantbiztositást s a lakásügyet. (Helyeslés a baloldalon. Azerkölcsi, a műveltségi, a kulturális erők irányvezető szerepének biztosítása érdekében, nagy áldozatokat kell hoznunk népnevelési, és egyéb oktatási intézményeink általános fejlesztése s ezekkel kapcsolatosan a nemzeti és állami szempontok biztos meg-i óvása érdekében. (Elénk helyeslés a baloldalon. Nemcsak tanítani, hanem neveim és J óhajtunk s ezerc az erkölcs' szempontok rokozoruiöt) érvényes kifestri kivímjlUv elíTSegi- elem azokkal az Interkomesszionaris viszo-nyokat is megerősítő javaslatokkal, amelye- ket a katholikus autonómiára s az 1618. XX. ] t.-c. fokozatos végrehajtására vonatkozólag előterjesztettünk. A nép lelkűidéhez és felfogásához közelebb kell hoznunk közigazgatásunknak és igazságszolgáljal ajánlaink számos intézményét. Megél tudóvá és hozzáférhetővé kell azokat tennünk széles rétegek részére. (A közigazgatás egyszerűsítése) Vezérelvünk az egyszerűsítés lesz. Azt követeli nemcsak a jelzett irány, hanem emellett teherviselési képességünk is,mert azokat a nagy kiadásokat amelyekkel a közalkalmazottak díjazása jár, elviselni csal, úgy leszünk képesek ha egyszerűsítünk szervezetet és eljárást. A közigazgatás égetően szükséges reformjánál a súlyt a községekre kell fektetnünk; materiális erőben jól megalapozott, megfelelő kulturális és erkölcsi színvonalon álló községek vagy körzetek biztosíthatják csak a jó közigazgatást. "Ipar! Úgy van bárflől,irányelvünk az lesz, hogy a vezetés s a községi hatalom végrehajtása a magasabb színvonalon it élő jegyző vagy más ,elnevezés dalt annak helyét betöltő tisztviselőkre hizassék. A magasabb színvonal biztosítása végez ezen községi elöljárói állások betöltésénél fölös számú ügyvédi karunknak kivárniuk elsőbbséget, biztosítani s ezúton oly intézkedéseket is" létesíteni, melyek igazságszolgáltatásunk teendőinek megkönnyítésére is vezetnek. A közigazgatás különböző ágazatainak szerves egyesítése, az eljárás egyszerűsításe és gyorsítása és a szakszerű adminisztráció jóságának megóvása az önkormányzat s a jogvédlem hatályosabb érvényesítése mellett a középfokú hatóságok hatáskörének és döntőbb jellegének kialakítását teszi szükségessé. Mellőzhetlen leendőségből az állandó jelegű, jól dotált és megfelelő szolgálati pragmatikával védett tisztviselői kar, melyet egyelőre úgy óhajtunk biztosítani, hogy iy megyei törvényhatósági választott tisztviselők élethossziglan választassanak (Helyeslés a baloldalon. Mozgás a szélsőbal oldalon.) Mind nemzeti, mind kulturális és gazdasági haladásunk leghatékonyabb tényezőinek a városokat s elsősorban fővárosunkat kell tekintenünk. Arra kell törekednünk, hogy hármas feladatuknak valóban meg is feleljenek, gazdasági tevékenységünk emeltjűi legyenek. Autonómiájuk megerősítése, tevékenységük támogatása és elősegítése, anyagi segédeszközeik növelése Ullán igyekszünk céljaiknak elérését valóra váltani. igazságszolgáltatásunk körében az egyes bírói intézménynek a felsőbb fórumokon való bevezetése s különösen a büntető igazságszolgáltatás körében a bírónak a törvény rendelkezésének merev alkalmazása helyett a felelős arbiter jogi körével való felruházása lesznek az egyszerűsítésnek és gyorsabb eljárásnak módozatai. Az egyszerűsítés és gyorsabb eljárás biztosítása mellett az érdekeltek bevonásával alakítandó szaktóságok, gazdasági érdekeink megóvásának lesznek mellőzhetetlen tényezőivé. Különös gondot kíváltunk fordítani a bírói szervezet végleges szabályozására s a bírói függetlenség intézményes megerősítésére. (Élénk helyeslés és taps a bal- és szélsőbaloldalon.) Erősbbíteni kívánjuk az önkormányzatot az ügyvédek szervezetében is. Szükségesnek tartjuk, hogy a közigazgatási bíráskodás keretei kii*t terjesztessenek. Alkotmányunk egyik főbiztosítéka a szabad sajtó lévén, mihelyt a normális viszonyok helyreállának, a, sajtó szabadsága érdekében revízió alá kívánjuk venni a sajtótörvényt s helyre akarjuk állítani az esküdtszéki bíráskodást. (Helyeslés és fapádó a bal- és szélsőbaloldalon.) Fényes László: Látjuk a tényeket. Wekerle Sándor miniszterelnök: Gazdasági érdekeinknek ápolása, a közélet összes terén való érvényre jutása a kulcsa jövő boldogulásunknak. A háború tanulságai kétségtelenül beigazolták, hogy a gazdasági erő egyenértékű tényezője; a védelemnek, ,a biztos irottságnak a. a népek versenyében való sikeres ~vételnek. Ettől a gazdasági erőtől :tü*£, képesek leünk-e és mennyiben nemzetünk erejét növelni, a korszerű igényeket kielégíteni, kultúránkat színen tartani s minden gazdasági fejlődésnek mellőzhetetlen feltételét, pénzünk értékének helyreállítását, állami pénzügyeink rendben tartását megvalósítani. A különböző gazdasági ágazatok szét nem választható egymásra utaltsága, szerves összefüggése megköveti, hogy helyzetüket egyaránt biztosítsuk, fejlődésüket egyenlően elősegítsük. (A feladatokpolitika) Különös nyom Mekkal tolul itt előtérbe a földbírtok politika. Nemzeti érdekeink első követelménye e politikánál, hogy a földbirtok kezünkön maradjon. (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon. Taps a szélsőbaloldalon.) erőnk fokozása annak kimerítőbb hasznosítását teszi feladatunkká s e szempontok megóvása mellett szociális érdekek azt követelik, hogy széles rétegeknek nyissuk meg a fejlődés útját azáltal, hogy a kisebb birtokok megszerzését lehetővé tegyük. (Helyeslés a baloldalon ) E cél elérését a tulajdon szentségének feltétlen megóvása mellett kell megvalósítanunk, de másfelől a kisajátítás jogát nemcsak a kötött birtok, hanem a községek, társulatok, sőt egyesek kezén lévő nagyebi) birtokokra nézve is fenn kell tartanunk, mindenütt (Élénk helyeslés és taps a bal- és szélsőbaloldalon.), ahol a telepítési, földarabolási, vagy különösen a hadirokkantak elhelyezési akciója ezt melézhetetlenné teszi. A magántevékenységet sem kívánjuk mellőzni, csak ellenőrzés alá helyezni, hogy az ne lehessen ellenakciónak, nyerészkedésnek vagy nem életképes gazdasági alanyok beállításának külforrása. (Helyeslés a baloldalon.) A kisajátítás jogán túl a hírbizományokat is annyiban kívánjuk korlátozni, hogy újak ne legyenek felállíthatók (Helyeslés balfelől.). .a meglévők pedig csak a szőkébb családi körre korlátoztassanak é s azontúla tulajdoni jogosultság megóvása mellett szabad birtokokká váljanak. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Polonyi Géza: Nagyon helyes! El kell törölni ezt a középkori visszaélést. (Zaj.) Wekerle Sándor miniszterelnök: A földbirtokpolitika terén elénk táruló második legnagyobb feladat a fokozottabb hasznosítás reend. El kell érnünk azt a célt, hogy szükség-, léteinket minden ágban magunk fedezzük, hogy ott, ahol azt éghajlati viszonyaink nem engedik, azt alsz anyagokkal pótoljuk, amelyek nálunk termelhetők, hogy iparfejlesztésünk érdekében az itt előállítható nyers- és segédanyagok termelésére tartozzanak azok a mezőgazdaságnak vagy az őstermelés más ágazatainak, mi irt a bányászatnak körében, különös és rendszeres gondot fordítsunk. (Helyeslés.) .Mindezek az irányítás és beosztás tekintetében kényszerítő intézkedéseket is tesznek szükségesekké. ( Gazdasági kérdések) Nem kívánok most azokra a részletekre kiterjeszkedni, melyek a járadék-birtokok be- vezetése, a birtok megszerzésével, vagy annak beruházásával járó hiteligények megkönnyí- tése tekintetében fognak szükségeseknek bízó- nyúlni. Csak a kép áttekinthetősége érdekébe at, annyit kívánok megjegyezni, hogy ,habár: úgy a birtokeltagolási, valamint az intenzívebb gazdaság érdekében szükséges intézkedések, azok irányítása és végrehajtása természetszerűen a kormányhatóságok feladatát képezik is, amennyiben kényszerintézkedésekről van szó, a tulajdoni érdekek megóvása szempontjából minden kényszerintézkedést egy közjogilag szervezett független tanács hozzájárulásával kívánunk végrehajtani s a törvényhozás közvetlen ellenőrzése alá helyezni. (Helyeslés.) Állattenyésztésünk minősített és számszerű emelése, különös fontossággalbíró állati melléktermények fokozottabb hasznosítása, szőlőtermelésünk nehézségeinek elhárítása, gyümölcstermelésünk tervszerű általánosítása a megkezdett munka hatékonyabb folytatását igénylik s a helyesebb birtokmegoszlásban kétségtelenül fogékony talajra fognak találni. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznám, a mezőgazdasággal kapcsolatosan csak érinteni kívánom a mezőgazdasági érdekképviselet szervezésének szükségét (Helyeslés baltelől) s az idegenforgalom rendszeres elősegítésének s az egész országra kiterjedő megalapozásának szükségét. (Helyeslés.) Lehetetlen közömbösen néznünk, hogy sok millióval adózunk a külföld idegenforgalmának anélkül, a mo-