Magyarország, 1918. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1918-03-01 / 51. szám
ojM........ . • wy MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1918. MÁRCZIUS 1. PÉNTEK XXV. ÉVFOLYAM 51. SZÁM Szerkesztőség és kiadóhivatal ~” “I Előfizetési ár: Egy hónapra 5 kor., negyedévre VI., Teréz-korut 22. szám. Főszerkesztő: 14 kor, félévre 28 kor., egész évre 56 korona Taoffniczáin • főszerkesz.023 51. Felelős szerkesztő 94-94. Szerkessio- -- — l.—Egyes szám ára 20 fillér, leieinfinani. Lég 23-51. Interurban B40. Nyomda (lap,áriakor)80-40. LOVASZY MARTON , T. *7 TM . Kiadóhivatal 13-97. Hirdetések milliméter számítássa) díjszabás szerint Jönnek a hadifoglyok ! (Sz.jf) Oroszországból özönlenek ha-zafelé a hadifoglyok. Eleintén csak szórvá- Vvoníni jöttek. Most már hatalmas csoportokban. Eleintén szökevényképpen, mert az orosz belső állapotok zavarai közben módját ejthették a bátrabbak, az erősebbek, a leleményesebbek, hogy kijátsszák az amúgy is lagymataggá vált ellenőrzést. De amióta Oroszországban feloszlatták a fogolytáborokat, csoportokba alakulnak rabságba sínylődött fiaink, véreink és megindulnak ezrével, tízezrével mindenfelől, hogy súlyos viszontagságok, százféle nehézségek legyőzésével újra láthassák hazájukat, itthagyott szeretteiket és erejöket odaszentelhessék a magyar ügyek védelmének. Hosszú rabságuk ideje alatt mennyit ábrándozhattak a szabadságról, hogyan rajzolták ki maguknak a rájuk váró nagy örömöket, gyönyörűségeket, az ünnepies, diadalmas fogadtatást, meg azt, hogy micsoda nagy odaadással, áldozatkészséggel, testüknek, lelküknek tetsző gondoskodással,segítéssel, becézgetéssel veszik őket körül , ha hazajönnek. És mi is, hogy vártuk nehéz szívvel, de szépséges elképzeléssel őket. A sok ezer meg százezer magyart, aki szenvedett, gyötrődött, kínlódott előbb avérözönben, a háború pusztító tüzében, azután meg a súlyos rabságban, mely festőket, lelküket emésztette. Ezeket a szegény, szerencsétlen áldozatokat, akiknek örök hálával, soha le nem róható nagy adóssággal tartozunk. Most jönnek ezrével, tízezrével. Meg se kellett várniuk az oroszokkal való béke megkötését. Hirtelen,, váratlan özönlésük meglepte a hadvezetőséget is, melynek bizonyos intézkedéseket kell tennie az Oroszországgal, Ukrajnával határos frontokra érkező hadifoglyokkal szemben. Egészségügyi vesztegzár, erkölcsi vesztegzár vár reájuk legelőször. Ez bizony nem valami gyönyörűségteljes dolog, de elkerülhetetlen. Megelégedéssel halljuk Szurmay báró honvédelmi minisztertől a felvilágosításokat arról, hogy a rendelkezésre álló minden módon gondoskodnak róluk már ott a frontokon, még mielőtt hazakerülhetnének. Haza. De haza csak négyheti szabadságra ! és azután be kell vonulniok csapattesteik- ! hez, ahol tovább kell szolgálniok és ha sora kerül, megint állhatnak szembe ellenséggel, hogy megint harcoljanak. A rabságot így fölcserélik a további katonáskodással. Hát nem így képzeltük kiz ezt, mert azt hittük, hogy mire hazajöhetnek, vége lesz a háborúnak és ők újból hozzáláthatnak a polgári élet folytatásához, amit a háború szakított félbe. És idehaza mennyit szónokoltak, írtak az emberek arról, hogy mi a magyar nemzet és magyar társadalom feladata a majd hazaérkező hadifoglyokkal szemben ! A sok szónoklás és írás azonban még nem teremtette meg azokat az intézményeket, melyek szükségesek. Mulasztások történtek. Ezeket mentheti ugyan, de nem igazolhatja a meglepetés. Hiszen arra mégis csak gondolni lehetett és kellett is, hogy a háborúban is vannak, lehetnek meglepetések. Most már csakugyan nincsen idő többé a késedelmezésekre. Gyorsan és erélyesen kell megtenni minden előkészületet a hadifoglyok segítésére, gondozására, mert lehetetlen, hogy a nemzet eleget tett légyen velük szemben tartozó kötelességének azzal, ha újból besorozzák őket harcoló katonáknak. És mert lehetnek közöttük sok ezeren, akik már nem is alkalmasak a háborús állapotok elviselésére. Az államnak és a nemzeti társadalomnak össze kell fognia, hogy a hazaérkező hadifoglyoknak megszerezze a róluk való gondoskodást, mert isten őrizzen attól, hogy ezeknek a sokat szenvedett fiainknak lelkét elkeseríthesse nemzeti hálátlanságnak bármiféle tapasztalása. Czen beszélgetése az oláh ingliai Ferding király rídd gondolkozási elit kért Válaszától függ 3 •...................................... Mte HHffiSWeS —~ A Távirati Iroda jelenti Bukarestből Int'wsztveiséjaes hatalmak küldöttségeinek Bukarestbe érkezése óta nem kötelező előzetes megbeszélések folytak Averescu tábornokival. Az egyik ilyen megbeszélés során létrejött megegyezés alapján Czernin gróf külügyminiszter az oláh csapatok által még megszállott oláh területen beszélgetést folytatott Ferdinánd királylyal. A szövetségesekkel való egyetértésben Czernin gróf közölte a királylyal a feltételeket, amelyek mellett a négy szövetséges hatalom kész volna Oláhországgal békét kötni. Ferdinánd király rövid gondolkozási időt kért, amelyet megadtak neki. A választól fog függni, váljon lehetséges lesz-e a békés megoldás. te® hí niglüis a tatai Main Berlinből jelentik: A nagy főhadiszállás közli február 28-án. (Érk. d. u. 4 ó. lap-kor.) Nyugati harctér: Rupprecht trónörökös hadcsoportja. Az angolok felderítő tevékenységüket az arcvonal számos helyén folytatták. Éjjel a houthoulssi erdőben és a Scarpetól északra heves tűzhatás után nagy erőkkel törtek elő. Közelharcban és ellentámadással visszavertük őket. A német trónörökös és Albert württembergi herceg hadcsoportjai: Avocourt és Les Éparges mellett eredményes vállakozásunk huszonhét foglyot eredményezett. Keleti harctér: A hadműveletek tovább folynak. Észtlandban a negyedik őszi ezred parancsnokságunk alá helyezkedett az országban portyázó bandák leküzdésére. Minszkben kétezer géppuskát és ötvenezer fegyvert zsákmányoltunk. A többi harctérről nincs újság. Ludendorff, első főszállásmester. Velence légi bombázása Hivatalos jelentés február 28-áról. (Érkezett délután 4 óra 30 perckor.) A Piave arcvonal egyes szakaszain fokozódott a tüzérségi tevékenység. Innsbruck nyílt városnak az olaszok által való bombázásának megtorlásául repülőgéprajaink február 27-ének éjjelén Velence hadikikötő vasúti állomásait és katonai telepeit bombázták és ez alkalommal számos, határozottan felismerhető találatot értek el, amelyek tüzeket okoztak. A vezérkar főnöke. Csapataink bevonultak Podoliába. Bécs, február 28. (A ,,Magyarország“ tudósítójának telefon jelentése.) Illetékes diplomáciai helyen a podoliai kormányzónak az a kérése, hogy a kettős monarchia siessen a bolseviki bandák által veszélyeztetett nyugati Ukrajna, vagyis Podolia tartomány segítségére, beható tanácskozás tárgya. Osztrák parlamenti körökben elterjedt hírek szerint hadvezetőségünk JMÍMH eleget..jelt .pqdolai kormányzó kérésének, csapataink előrenyomulása podoliai területen JWPlTOfRWSfwmt' a pfirtmw»ben elterjedt hir szerint csápájaink közvetlenül Podova fővárosa, Kamienec-Podolszki előtt állanak. Bécs, február 28. (A Magyarország tudósítójának telefon■* jelentése.) Bresztlitovszkból érkezett hivatalos híradás szerint az orosz békedelegátusokat a mai nap folyamán várják oda. Amennyiben az orosz delegátusok ma megérkeznek, a német ultimátum szövege értelmében a békeszerződésnek három napon belül aláírva kell lenni. Ennek következtében legkésőbb szombatig be kell fejezni a tárgyalásokat, s szombaton már készen volna a békemegállapodás. Miután a feltételeket az oroszok már elfogadták, a mostani megbeszéléseknél csakis az egyes részletek megállapításáról lehet szó. A Presse közlése szerint ezúttal fogják megszövegezni a hadifog Az oroszoknak szombatig alá kell mi a feékeszerzősést Bresztlitovszkból jelentik. Február 28. Az orosz küldöttség ma délután érkezik Bresztiitovszkba a béketárgyalások újból való felvételére. A bizottság a következő tagokból áll: Sokolnikov, a küldöttség vezetője, Petrovski belügyminiszter, s ennek segédeiként Csicserin és Karadan, Joffe, Alexejev, a földmivelési ügyi miniszter segédje, a tengerészeti vezérkar részéről Alvater tengernagy, a vezérkar részéről Danilov, Adaski és Lipski, továbbá Terreterkovics, azonkívül megfelelő számú titkár és gyorsíró. lapusi wai csoma. J12 ©Mai