Magyarország, 1918. május (25. évfolyam, 103-128. szám)

1918-05-01 / 103. szám

4 MA&T&BOSSZÁCt A Bourbonok páriai ága UralkodóbE levele ráterelte a Közérileklő­­dést Sixtu­s hercegre, Károly király sógorára és általában a Bourbonok pármai ágára. A Habs­­burg-háznak a Bourbon-családdal és a pármai ággal való rokonsága régi keletű. Már József császár első felesége is pármai hercegnő volt, IV. Lajos egyik unokája. A többi Habsburg- Bourbon-féle házassági kötelék Kaunitz herceg, a híres osztrák diplomata fáradozásának ered­ménye. Kaunitz egyébként is a maga bátor, kezdeményező családi politikájával szinte új arculatot kölcsönzött az osztrák állampolitiká­nak. Ennek a politikának egyik kései jelensége Károly­­ királynak francia királyok leszárma­zottjával való házassága is. Hiszen Zita ki­rályné Bent] hercegnőnek unokája és Ch­am­­bor­d grófnak dédunokája, annak a Chambord grófnak, aki Frohsdorf várában, amelyben 37 éven át tartózkodott, tehát osztrák területen egy darab francia világot teremtett... ,,Francia­­ország unokája"-nek nevezte magát s a vár kocsiszíneiben állandóan felkészülten álltak a diszkintők, amelyeken ünneplésen akart be­vonulni a francia fővárosba, mint a francia trón jogos várományosa. Halála után a vár molahus hangulatú parkjával unnokaöc­csének,­­Róbert pármai hercegnek, Zita királyné atyjá­nak tulajdonába került, akinek a legtöbb gyer­meke volt az összes európai fejedelmi család­apák­­közt. Róbert hercegnek két felesége volt: az első Mária Pia bourbon-szicíliai hercegnő, aki tizenhárom évi házasság után halt meg, a második pedig Mária Antónia por­tugál infánsnő. A hercegnek összesen, harminc­hat évi boldog házaséletéből huszonnégy gyer­meke született, akik közül tizennyolc van élet­ben. Kilenc gyermeke első házasságából szár­mazott, ezek közt volt Ferdinánd bolgár fejede­lem első felesége, Mária Lujza. Zita királyné és Sixtus herceg a második házasságból szár­maznak. Sixtus Herceg a párisi egyetemen­ jogot ta­nult, le is tette a doktorátust s aztán szociál­politikai, történelmi és földrajzi tanulmányok­kal foglalkozott. Egy előkelő személyiség, aki huzamosabb ideig tartózkodott Sixtus herceg közelében, a pármai herceg özvegyének várá­ban Schwarzauban,a rendkívül eszes, igazi •„galli I' humorú férfinak" mondja a herceget, aki pompás társalgó s fölényes ura a szellemes be­szédnek. A herceg abban a szerencsés helyzet­ben van, hogy bármelyik országban is akadna dolga, mindenütt családi birtokon szállhatna meg. A párm­ai hercegi családnak ugyanis a következő helyeken vannak birtokai : Alsó- Au­sztriában: Schwarzau, Frohsdorf, Feistritz várai s Hatalmas erődségek ’Aspang környékén. Stájeroszágban: Bruhnsee, Gchoder, Buchberg. Magyarországon : a Bánságban nagy földbirto­kok értékes ménesekkel é­s malmokkal. Svájc­ban : Wartegg és Marbanch, Franciaországban, Rosny-sur-Seine vára Paris közelében, Cham­­bord vára, amelyhez a közeli falvak is tartoz­nak. Olaszországban, ji. család második hazá­jában, a Pianorli-kastély, Lucca közelében, hatalmas mezőgazdasággal, nagy olajteleppel, Imbarcalli és Viareggio fürdőhely, ahol a pármai család sírboltja van. Ennek a roppant vagyonnak értékét ponto­san föl se lehet becsülni. Róbert herceg özvegye a vagyonból évente 250.000 márka járadékot kapott, abból a tőkéből, amelyet férje, a bécsi főudvarmesteri hivatalnál tett le. A nagy va­gyon egyik fele első házasságából való har­madik nára, Illés hercegre, Frigyes főherceg vejére maradt, a vagyon másik fele pedig a végrendelet értelmében megoszlik a többi gyer­mek között. Budapest. ‘szer­ k május 1* NAPIHIREK. Hálás A küllő, az átvirrasztott tavaszi éjszaka után­­ isa m­­­alícié kitárja az ablakot és mámoros szemével látja­, hogy a fekete, szomorú kis utca megszépült és meg­fiatalodott és az illat olyan benne, mint egy har­matos kertben, a reggeli párázatok merengő kéksége alatt. Május királynője felkászonizza szőke fejét ékes virággal*, — dalolja ekkor a költő és remegő bódulatot érez, mert a lila orgonák, sárga márci­­ szok és fehér gesztenyefavirágok ébredező sóhajai egyszerre megrohanták, mintha új, ismeretlen, fel­pezsdülő érzéseket akarnának belőle kicsikarni. A keleti égen pedig a vörös­ Május vérszíne ömlik szét, mint az olvasztott arany valamely izzó kohóban. i í '■ '■ A $ : •' v­­í­z. Délelőtt. Csönd.­ Az; utca olyan méltósággá­ léjes, illi.nf: a pihenő erői A kocsik zörgése elhalkult. Ün­­neplőhe- öltözött munkások mennek a járdán. A nagy távszekerek és szállító kocsik, amelyek május elsőén harsány dübörgéssel gürdülne­k a kövezeten a nagy szekrényekkel, pazar ágyakkal és a hatalmas, vésett velencei tükrökkel, vagy pedig a roskadozó kondik, felkötözve rá a szerény kis kopott asztalok és ferdeláb­i székek, ma tfö «é jeninek a homályos kocsiszínekből és st külvárosi udvarokból. Május elseje van és illgyen hurcolkodás, legfeljebb tahin néhány sápadt, kétségbeesett család hurcolkodik.. le az utcára és nem tndjig miére tesz-e, ahová fejét lehajtsa. i­tg-A ívötös Május* elvesztette fenyegető jéfen­forgés Közel harminc év előtt tartották május elsején w első munkásünnepet és azóta sok minden meg­­rendesedett Ma csak egy szép, nagy ünnep, a nyugid energia ünnepe, amely éppen ezzel a nyugvásával és pihenésével mutatja félelmetes hatalmát Munka­­szünet. A munkatermek üresek ezen a napon és a csöndet, még a fürge rikkancsok kiáltásai sem zavarják m­eg, az újságok is pihennek május elsején. Dé­lután­. A budai híroldalak, a kizöldült ligetek, erdők, terek és mezők megelevenednek. Vidám ki­rándulók népesítik be a környéket. Hajh, de hol marad a sör és a szalámi, ami azelőtt uzsonna időben egy-egy terebélyes fa alatt előkerült a bő zsebek rejtekéből? A regényes kis kocsmák a zöld­ben itt-ott megnyílnak, de a korlátozva kimért sörből a gyöngyöző szénsavat és a tetejéről a dús, fehér habot eltt­jta a háború. A halvány, falszínű pesti gyerekek ficánkolnak a pázsiton, de legfőbb táp­lálékuk az üde, friss levegő, amit még ma is ingyer, és bőkezűen mér a természet. Holnap lesz május elseje és fiók minden úgy fest, min­t régen, mert­ nincsen Új a nap alatt. De most komor akkordok vegyülnek belé. A május elseje más, ridegebb, szomorúbb, mint azelőtt Meri, semmi sem örök és semmi sem változatlan. ■ '.t& - - Pdn. Az idő: A Meteorológiai Intézet jelentést íd" Hazánkban te Tehgern teHéfcet kivéve, üffolt; '' nagyobb eső esett, az idő száraz és enyhe vol, y A hőmérséklet lényegtelen­ változás melletti ma­­­gasabb a normálisnál, maximuma 26 C fok le­ ‘ megvárott, nimumma 2 C fok Kolozsvárott; A’ » Néhány külföldi1 álomás reggeli hőméretlel : létér Becs 10- Lantiéig 12, Berlin 5? Brüsszel­­ 9, Stockholmi 0, Szerajevój 10- Szólal 8 G fók. !.V mai déli hőmérséklt: Budapesten 11#1« ;c fok volt. ; %\ fcKS-jósM; Ny­ugat $gt?. ztvármosi «sofc -ySr­# halók, későbbi hősülyedfesek (Sürgöny-JósSati Sokv helyütt­­esn apóéi: zwatagok­, nyugatOW; faTvösebb.*) — Ml 1643* holnap? Szerda, ntórasF ®/ Exim. kath. Fülőp — Protestáns: Fül és Jak. —. Gór. kath.: Jeremiás. — Görög-orosz: Április 18. János. — Izraelita: ijar 10. — A nap kél reggel 4 óra 46 perckor: nyugszik délután 7 óm 10 perckor.— A hold kél éjjel 11 óra 49 perckor; nyugszik reggel 8 óra 18 perckor; trak­omis nem azért volt­ oly fölényes teresrafe, hogy hel­lyel-közzel ne lett légyen kivételeket, így láttuk, hogy Szent Justina mellett is meg­­lük­te egy férfi tisztelőjét, sőt mi több, mikor Szent István vértanú vérében feküdt, az egy­korú ábrázolások szerint ő tartott rendet — a szent nemére való tekintet nélkül — a köréje seregle­tt bestiák között. Mindenesetre tudnia­­ fejlett, miért volt ennyire a nők pártján. A férfiak ugyanis nem állhatták győzhetetlenségét és ellene törtek. .Van egy biblia-magyarázat, amely szerint az í­r, amíg a többi állatokat egyszerre teremtette, külön szakított időt arra, hogy létrehozza őt; e­ megkülönböztetés tragikai­ következményeiül Ádám első áldozataképpen egy unicornist mu­tatott be a Mindenhatónak. A scholastikusok kapva-kaptak az ilyen témákon és kétségtelen, hogy a középkorban számos elkeseredett vita tárgya volt, vájjon a biblia szerint csakugyan feltétlenül megátt-e az unicornis legyőzhetet­lensége,­avagy el kell-eüsmerni ezt a magában álló legyőzetést? _ , , A későbbi időben' ’ azonban már ravasz ipói­ bzert eszeltek ki a'szegény egyszarvú meg­­ejtésére. Ez a módszer, amit Cypriapus János lipcsei egyetemi tanár Franzius 1688-iki javi­­tott kiádásábíni‘szóról-szóra, előadja, az util­­ceanis nőtiszteletének" kihasználásán alapult. Eszerint meg kellett várni,­­hogy az állat női­ közelében álomba ringatódjon és így kelleit ól foglyul ejteni. Így is veszélyes volt azonban a dolog, amiért is sokkal tanácsosabb volt egy erőteljes ifjút lányruhába öltöztetni, illatsze­rekkel meghinteni és lesbe oillani, amíg a szellő az állat orrához nem hajtja az illatot; ezalatt a vadászok lesben állanak, mígnem az állat az ifjúhoz lépdel, mire ez szagosított kézig újévei befogja a szemét, hogy Hírképp prédájául essél: az odasiető csetvelőknek. ■­­ v‘>Ez .golf,Tttóg.4»káig:.az­­ ogsietfon -módszer, Hogy­­ az emberek Hozzájuttassanak az óhajtott vadhoz, v­ilágjáró utazók azonban nem eléged­tek meg az ősi módszerrel, úgy hogy mikor Magellanos Ferenc őrgróf, a jeles Afrika-kutató család sarja. 1032 október Havában­­ Guineából követségbe jött te­kinlandi hercegh­ez, hosszú előadást tartott az untcornisnak egészen közön­séges módon való vadászatáról. Szerinte eleve­nen ugyan nem lehet elsegíti ezt a páratlanul gyors ad­atot, az afrikai benszülöttek azonban nyilaikkal le tudják teríteni. Mind e mesterkedés célja az volt, hogy hozzájussanak az unicornis­ szarvához, amely drága kincset ért. Ma már tudjuk, hogy más­képpen juloltak hozzá, mert nem lévén uni­cornis, szarva sem lehetett neki. Már a XVII. században sejtették ugyanis, hogy mindaz a csontnemű, amelyet az egyszarvú meséjéhez fűznek, nem más, mint egy cellial-fajtának, a narvalnak (Monodon Menoceros E.) agyara, így lesz érthető a Grönlandb­ól hozott unicornis­­szarv. Az élelmes kalmárok azonban — üzle­tük érdekében — rejtelmes sötétségben, hagyták a kincsként bemutatott csont eredetét. Itt kell megemlítenem, hogy amíg az ókorban a kereskedés egyik bicélja az volt, hogy idegen világrészekből, pl. Egyiptomból, nagy mennyiségben szállítsanak élelmiszere­ket, addig a középkorban meglehetősen el­­kicsinyesedik a nemzetközi forgalom. A köz­lekedési eszközök mivel sem javultak s így a kalmárok részére sokkal kényelmesebb és nye­reségesebb üzletként kínálkozott a fűszer- és drágaságbehozatal. Nagy szerepet játszottak ezek az újkor kezdetén is s naiv európaiak épp oly csodálattal fogadták az újvilág ter­mékeit, mint az­­ amerikai bennszülöttek a fel­fedezők üveggyöngyeit. Egyébként is a közép­korban s az újkor elején egyes olyan anyagok, melyeket mai szemünkkel nem sokra becsü­lünk, fokozott isztekiben nszesújlek. Iívv.pl.:­A kvarc egyes változatai! — Ezeki koacíli­ói &-t gyi kristály — csiszolatlanul is díszes és mun­­ká« foglalatokba kerültek. A megerősödött import még növelte ily. efféle anyagok számát. A legkiválóbb ötvös-művészek dolgoztak pl» azon, hogy » kókuszdió burkát, s az n.- ny szerecsendiót, méltó keretbe foglalják. A Nem­zeti Múzeumiadó van egy szoborművek­ közé foglalt strucctojása, amelyen ahol a vadászó Diana, felül egy szmecot vezető szerecsen lát­­­ható, pompásan mrceit ezüstből. Egyes díszes­, de értéktelen kagylók műipari feldolgozásán pedig a­ reneszánsz és barokk legkiválóbb ipar­művészei törték a fejüket. így jöttek létre a­­nautilus-kagyló remek foglalásai, amelyeknek egy Báthory-rímerrel ellátott példányát nem­­régiben szerezte meg Radvánszky Gézte báró­. Hasonló megtiszteltetésekhez jutottak az egzo­tikus állatok csontjai, szarvai, agyarai. Nagy volt ezek között a becsülete az elefántcsontnak, a rinoceros- és rozmáragyarnak, de legna­­­gy­obb az állítólagos unicornis-szarvnak. És ennek megvolt az oka. Ez a­ szarv ugyanis közhit szerint mindenféle mérget ár­talmatlanná tett. Égetett porát általános ör­­i sósságként még a XVIII. században is rendel­­ lék az orvosok.­­így esett, hogy amig a 'griff­­iszadár kedvelt kocsma-cégér lett, addig az unicornist a gyógytízerlárak foglalták le. ,,"Az­­ unicornishoz“ címződött pl. Kolozsvárott a nagy templom mellett az Engel-féle patika.) A méregital üdítő folyadékká változott az uni­­cornis-serlegben, az unicornis-kés ellenmér­get bocsátott a megmérgezett húsra, ami oly­ megbízható dolog volt, hogy a XIV. századtól egészen 1789-ig ezen a próbán kellett keresz­­tülmenniök a francia királyok menüinek, forradalomnak kellett jönnie, hogy ezt a gya­­­korlatban jól bevált szokást elsöpörje. Érthető, hogy eddig az időpontig az uralkodók bő­­vá­gya­ volt, h­ogy Egyen Áfecn t^odáfottos gyé-

Next