Magyarország, 1918. június (25. évfolyam, 129-150. szám)
1918-06-01 / 129. szám
.Timii,Tmm— '■‚ n— ■ii-'hin——n—i. ii.mm min in~ n, i hmmn ni■■■`*—BBBa| » ' BUDAPEST, 1918. JUNIUS 1. ___ SZOMBAT XXV. ÉVFOLYAM 129. SZÁM Szerkesztőség és kiadóhivatala Főszerkesztő: Előfizetési ár: Egy hónapra Shaw., negyedévre JF jttfw VI., Teré£-korut 22. szám. I.QWASZY A&MTQH 14 kor., félévre 23 kor., egész évre 56 korona^<^v' /’ Tommnóám 1 F5szerk®s*:S 23-S 1. Bektösszerkesztő 91-9 d.szerkeszd Felelős szerkesztő: Egyes szára ára 26 fülér. Kiadóhivatal 13.97. ^ MAGYAR ELEK Hirdetések milliméter számítássá! díjszabás szerint. / n n »■— vvmmmwummzji.iii ■ ■■ ■■■■■—r m-jmmmt i _ hm r iMfra-nz mi unni.................mm* II Mtiüt éli i Mne tttf iireptt a SMssw-Mbk kU M - TM KDÜM fllnkUM I liiiyoi SZiH IpSé «§« MA Berlinből jelentik: A nagy főhadiszállás közli május 31-én. (Érk. u. u. I d. 30 p.-kor.) Nyugati harctér: Rupprecht trónörökös hadcsoportja: Váltakozó erejű tüzérségi harcok. A német trónörökös hadcsoportja: Az Ailielie-frontról és az Oisetól délre hátráló ellenséget az Oisen és az Aislelien túl keményen üldözzük és elértük a Bretigny— St. Paul—Trosly hőbe topajat. Az Aisrietől északra folytonos harcok közben az ellenségét a Biéry—Chavigny voval mögé vetettük vissza. Soissonstól délre a franciák lovasságot és gyalogságot vetettek heves ellentámadásra, azonban,megsemmisítő tüzelésünk körébe kerültek és megvertük őket. Átléptük a Soissons és Hartennes közti utat. A Fére en Tardennois felé délről a Martién át és délkeletről érkező hadosztályok kétségbeesett ellentámadásaik dacára sem voltak képesek sikeresen ellenállni előnyomuló hadtesteinknek. Arcy és Grand Rocoy mellett áttörtük az ellenség hátulsó állásait. Fére en Tardennoistól délre elértük a Marne-folyót. A Champsvoisy,St. Gemme és Rovigny melletti magaslatok turtgkunkban vannak. A Vesle déli partján, Reimstől nyugatra lefoglaltuk Germigny, Gieux és Thir- Joys helységeket. A foglyok száma és a zsákmány folyton növekszik. Eddig negyvenötezer foglyot, négyszáznál több ágyút és géppuskák ezreit zsákmányolják. Ludendorff, első főszállásmester. válló-e Clemenceaunak az a kijelentése, hogy a mostani harcoknál csupán diverzióról van szó, amennyiben a németek a franciák figyelmét el akarják terelni a harctér más pontjairól,, hogy aztán más helyeken annál sikeresebben csukhassanak le, a hivatalos berlini katonai helyen azt a választ adták, hogy a mostani támdásnak lőtámadás jellege van, ami különben kitűnik abból is, hogy a német csapatok ötven kilométer szélességben támadtak és harminc kilométer mélységben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ennek a főtámadásnak egyszersmind döntőjellege van-e vagy sem és nemcsak előzője-e egy még nagyobb srámju akciónak. / jr Bécs, május 31. / (A Majyarország tudósitójának telefonjerintése .yjmxvichből táviratoztak . A Havas-Ugynyjjjeg Soissons elfoglalásáról szóló jelentőségeit különös nyomatékkal emeli ki, hogy a németeknek csaló órák hosszattartó utcai harcok után sikerült bevenni a várost. A franciáknak nem maradt más választásuk, mint hogy a Soissons mögötti magaslatokra vonuljanak vissza. Soissonstól nyugatra a francia csapatok szilárdan tartják magukat. Utcai lurcok Soissonban 35 lövést adnak le naponta Párisra Visszaverttasi támadás Tüzérségi tűi a Tanasék délén Hivatalos jelentés május Sírról. (Érkezett délután 4 óra 15 perckor.) Afonalé vidékén a harci tevékenység tegnap csak időnkét megújuló tüzérségi tüzelésre szorítkozott. Cápa Siletől keletre visszavertünk egy támadást. A vezérkar főnöke. A mostani német offemiva főtámadás De lehet, hmy csak előzője egy még irigyebb akciónak . Bécs, május 3. ) iA magyarország tudósítójának telefonjei(mese.) illetékes berlini katonai helyen a következő felvilágosítást adták a sajtó képviselőinek a nagy német offenzíváról: Ne ints erődjét harapófogó módjára veszi!: körül a német, csapatok, úgy hogy a város már nem sokáig tarthatja magát, annak ellenére, hogy Foch tábornok mindent elkövet, hogy nagy tartalékokat vessen még idejekorán erre a vidékre, azzal a céllal, hogy javítson a jelenlegi katasztrofális helyiden. A legutóbbi napok történetében a legfigyelemreméltóbb az a körülménés, hogy a német csapatok, amióta eredeti állásaikat elhagyták, folytonos harcok közben harminc kilométert tettek előre, ami a haditörténelemben páratlanul álló jelenség. Az ellenség kénytelen volt nyitóanyagát északi és déli irányba biztonságba helyezni, végis rendkívül sok ágyut zsákmányoltunk, köztük úgynevezett vasúti ágyukat, amelyekkel a franciák Laont lődözték és amelyeket a legnagyobb könnyedséggel lehet ide-oda szállítani. A német csapatok támadó ereje éselőrehaladása a harmadik napon még nagyobb volt, mint az offenzíva megindulásakor. Az ellenség ellenálló képessége viszont mindinkább csökkent.' ........ ................... A te újságírók ama kérdésére, hogy Helyt- Bécs, május 31. (A Magyarország tudósítójának telefonjelentése.) Genfi távirat szerint a németek ágyúi naponta átlag 35 lövést adnak le Páris legkülönbözőbb pontjaira és mindenütt a legnagyobb pánikot okozzák. alapnak mai grafllrft "íg Földet a rokkantaknak (Sz. M.) A hadirokkantak földhöz juttatásának gondolatát intézményes formába foglalta a pénzügyi bizottság tegnapi ülésén Sebess Dénes indítványa. A lényege az,, hogy a hadirokkant legénység nyugdíja, sebesülési pótdíja, rokkantházi ellátása és hadipótléka, valamint a legénységi személyek özvegyeinek nyugdíja haditelkek vételárának törlesztésére, ilyen telkek tehermentesítésére, vagy ilyen telkekre fordítandó beruházásokra leköthető legyen. Az intézkedésnek a katonai ellátásról szóló törvényjavaslatba való beiktatását ugyan függőben hagyta , a bizottság, de az indítványhoz elvileg hozzájárult. Szinte meglepő a pénzügyi bizottságnak az a szociális érzéke, mely Sebess Dénes indítványának megbeszélésénél nyilvánult. Örvendünk ennek a jelenségnek, mert a rokkantak földhöz juttatása jóval több, mint afféle közönséges humanitárius intézkedés. Belevág az alaposan megreformálandó földbirtokpolitikába is, új, jövedelmi források teremtésébe is, a hadirokkantat oly ellátási módjának megalkotásába is, mely legalábbmegfelel a-lökhmvelést űző osztályhoz tartozó hadirokkantakról történő tisztes, de egyúttal köteles gondoskodásnak Gondolatnak is rettenetes, hogy a háború után , hadirokkantak ezrei itt kódorogjanak az országban, egyedül arra a csekélységre utalva, amit az épp most bizottsági tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat értelmében az állam pénzben juttathat nekik. Isten mentsen attól, hogy a hadirokkantak szánalmas sorsban vergődjenek a háború után s önmaguk és a hozzájuk tartozók hálátlansággal vádolhassák az államot is, a nemzetet is, a társadalmat is azokért a soha semmivel eléggé nem viszonozható áldozatokért, amiket katonáink hoztak az államnak is, a nemzetnek is, a társadalomnak is. Az egész jövő társadalmi rend követeli meg, hogy a rokkantak ellátásában az állam kötelességének teljes és tökéletes megértése nyilatkozzék meg és jusson kifejezésre, mert el sem képzelhető nagyobb szociális izgatóanyag, mint az lenne, ha majd a fokozatos leszerelésnél és a leszerelés után a visszatérő katonák a hadirokkantakat itt az országban koldussorban találnák. Földet a rokkantaknak! Osztályrész? abból a földből, melyért annyit szenvedtek, melyet lelkesedve imádnak, s melynek birtokáért oly epedve vágyakoznak. Földet, melyet szeretettel mivelhessenek, melynek kiaknázandó kincseivel hasznára váljanak önmaguknak és az országnak. Földet, mely nek verejtékes, de hűséges, művelése mellett fokozódhatik bennök az anyaföldhöz, a haszához fűzödő nagy szeretetek. Földet, melynek termékenysége és áldása emlékeztesse őket ne csak a kiállott szenvedésekre, ne csak a magyar haza védelmében szerzett rokkantságukra, hanem arra is, hogy nem harcoltak, szenvedtek, áldoztak hiába. De hiszen nemcsak efféle érzelmi és erkölcsi szempontok fűződnek a rokkantak földhöz való juttatásának intézményes rendszeréhez. Nagy gazdasági érdekek is követelik, hogy a rokkantak a nekik legmegfelelőbb munkakörbe helyeztessenek. És nem