Magyarország, 1918. június (25. évfolyam, 129-150. szám)
1918-06-01 / 129. szám
Budapest, 1918. szombat, június 6. URSZAKORSZÁG 1 Nőstény farkas Irta: Lázár István Szeme fölé hajlította tenyerét s azon a nagy, kerek kőrésen, hol a sziklák összeértek, úgy nézett le a messze völgybe, mint egy óriás teleszkópon. A szerelmes asszony a lelkével lát Marica, a szép oláh menyecske, Kerekes erdészt várta. A kedvesét. Üzenni nem üzente domin Kerekes, hogy kijön a havasokra, de tudta Marica, hogy ma meglátja szerelmesét: érezte a végtelen levegőn keresztül azt a forró sugarat, mi kedvese szeméből a nagyerdő felé szállt Ez a sugár olyan sugár, hogy a sziklákon is átsuhan, előtte nincs akadály s megtalálja, akit illet, erdők sűrűjében, vizek fenekén is. Jön láthatatlanul és kopogtat a szivén, mint kedves vendég az ajtón. Szép a szerelem, szép és jó a szerelem! Köszönt Mi domni Kerekesnek. Megigazította kékes-fekete haján a babvirágos keszkenőt, hátrakötötte menyecskésen s nyújtózkodott a kakiba előtt. A fiatalság erőhullámai ringatták karcsú termetét, mely sudár szilfához hasonlított. A szerelemről emlékezett s duzzadt melle fehér inge alatt reszketett az emlékek gyönyörében, mint szélfuvallatban az éret gyümölcs. A nap forrón sütött, a fenyők toboza szinte pattogott a nyár hevében s mégis didergett Marica: az első csókra gondolt, mikor a málnabokor tövében elkapta nyakát domin Kerekes erőerejével ... Tud Petra is csókolni, aki az ő ura, de Petra csókja lágy és nyálas, mintha földicsiga érintené az ajakit. Mamna, mamra, mamm, csámcsog ilyenkor, domin Kerekes csókja pedig eleven parázzsal égeti, nincs védekezés ellene, a szájra tapad, mint a tűzzel izzó vasiakat, ér, bezárja a lelket is, hogy lélegzeni sem lehet Petrunak sárgásbarna sörte van az állán s úgy szúr, mint a tű, domnu Kerekes képe pedig gyönge, mint a harmat. Ez a különbség, aztán meg az is, hogy Petrunak mindig hagymaszaga van, domnu Kerekes pedig rózsavízzel öntözi magát. Jó az uraknak. És jó a parasztmenyecskének is, akinek úri szeretője van. Gyehennára vettetik az asszony, ki hűtlen az urához. Kihirdette a pópa. Nem baj. Érdemes elkárhozni azért, akit szeretünk. Úgyis édes kárhozat a szerelem. Az, mert gyehennát érez a testében, mióta domin Kerekes kíséri nappal és álmában. Úgy jön a ködön keresztül, mint egy óriás lovas, feje felhőkig ér, lovának hétszeges patkója pedig odabent dörömböl valahol a föld mélységében. Hallja, mikor elindul hazulról, s nem tudja, amikor elmegy tőle, mert ő is vele megy, ha utána sóhajt. Jön most is, Hallja lova dobogástd, csak a fejét nem láthatja még, mert a bárányfelhők eltakarják. Jön! És ölbe veszi őt, hogy vagy, Marica? Jól vagyok, mondja neki, pedig forog vele az erdő, mint a boszorkány, motolája. Szent és áldott a szerelem. Az ember azt sem tudja, hogy melyik pillanatban hal meg a boldogságtól! " őrzi Petru a tizenhét kecskét s annyi sem tud mindezekről, mint a ma született gyermek. Paimnak bükkfacsutak a feje. Vájjon megtudja-e valaha ? Nem, mert csak az erdő madarai látják az ő szerelmüket. De az sem baj, na megtudja. Üsse agyon., akkor is szereli domin Kerekest. .Az árnyék hamarább elhagyja a testet, mint ők egymást, megmondta domni Kerekes. Gyűrűt is adott bizonyságul, valóságos aranygyűrűt,aminek gyönyörű-piros feje van. És a múlt héten rózsáskendőt is hozott neki a szentmiklósi országos vásárból. Csak az a baj, hogy Petra miatt sem a gyűrűt, sem a kendőt nem viselheti ! Jó ember domnu Kerekes, mindig hoz neki valamit, egyszer ezt, máskor azt, cifra fésűt, pántlikát és ő még egy ital vizet sem adott neki! Szereti őt domnu Kerekes, különben nem jönne hozzá ilyen nagy melegben, mikor a forróságtól még a vízparti fűz is elejti a koronáját, nem jönne oly gyakran és ilyen messze ki a havasokra. Jó darab itt, bizonyosan meg is éhezik a félnapi járó földön és ő még hamuból sült pogácsával sem kínálta meg! Mert nincs. Szegények ők, mint a targyík. Csak puliszkalisztjük van. Az is kevés. De ez az úrfélének nem kell. Leszavazták a nők választójogát A hazaárulók kirekesztése (Saját tudósítónktól.) A választójogi bizottság ma egyheti pihenő után ismét folytatta a választójogi javaslat részletes tárgyalását. Az ülés elején a hazaárulóknak a választójogból való kizárására vonatkozó új szakaszt tárgyalták. A nők választójogára vonatkozó szakasz tárgyalása előtt az elnök megkérdezte a bizottságot, elvileg elfogadja-e a nők választójogát vagy sem, mert hiszen, ha elvileg se járulnak hozzá, akkor fölösleges minden vita. A szavazás eredménye az lett, hogy tizenegy szavazattal tíz ellen elvezeték a nők válaszójogát. Részletes tudósításunk ez. A válaszójogi bizottság ma az új 11. j.-ttárgyalta, amely azokat az eseteket foglalja össze, amelyek kizárnak egyeseket a választójogból. E'§. szerint ki van zárva a választójogból, aki gondnokság alatt áll, az elmebeteg, aki csőd alatt áll, aki közsegélyben részesül, akinek gyermeke fölött való atyai hatalmát a hatóság megszüntete, aki vagy akinek házastársa bordélyüzletet tart, aki nyilvános helyen botrányt okozó részegség miatt két éven belül öt koronát meghaladó pénzbüntetésre legalább két ízben jogerősen el volt ítélve az utolsó büntetés kiállásától egy év alatt, akit bűntett, vagy szándékosan elkövetett vétség miatt szabadságvesztésre ítéltek a büntetés kiállásáig, akit nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség, felségsértés, hűtlenség, lázadás, csoport által elkövetett hatósági erőszak, az alkotmány, a törvény, a hatóságok és hatósági közegek elleni izgatás vagy kémkedés miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek e büntetés kiállásától vagy az elévüléstől számítva vétség esetében ötév alatt, bűntett esetében tíz év alatt, akit a közveszélyes munkakerülőkről szóló törvény alapján szabadságvesztésre ítéltek, vagy _ dologházba utaltak kihágás esetében öt év alatt, egyéb esetekben tíz év alatt, aki előzetes letartóztatásban, vizsgálati fogságban vagy feltételes szabadságon van, akit politikai jogainak felfüggesztésére ítéltek, az a közhivatalnok, tanító, lelkész vagy ügyvéd, akit hazafiatlan magatartása miatt az illetékes hatóság fegyelmiúton hivatalvesztésre ítélt, akire nézve bírói vagy más közhatóság kétségtelenül megállapította, hogy háború idején az ellenséghez pártolt és azt kémkedéssel, fegyverrel vagy másképp támogatta, ellenséges csapathoz csatlakozott vagy önként ellenséges területre távozott, vagy háború idején az ellenséggel együttérzését szóval vagy írásban, vagy irat, nyomtatvány, kép terjesztése által nyilvánvalóan kifejezésre juttatta és végül, akit katonai (honvéd) bíróság jogerősen szabadságvesztésre ítélt. Balogh Jenő a tulajdon elleni izgatásra nézve megjegyzi, hogy igazoltnak tartja a törvény meghozatala előtt elítéltekre is megfelelő intézkedés fölvételét, tekintettel egyes szociáldemokrata vezetőkre. A közhivatalnokokról szóló pontba kéri a „tanár” s az izgatásra vonatkozó pontba a „tettes" szó fölvételét. Csizmazia Endre előadó azt ajánlja, hogy a hitfelekezet, tulajdon, házasság elleni vétségeket ne vegyék fel, maradjunk az eredeti javaslatnál. Nem igazolt, hogy egyes társadalmi osztályok, amelyeknek az iránya ezek ellen az intézmények ellen néha hangosabb kifejezésre talált, kizárassanak. Egyes esetekben mérséklést ajánl. Tisza István hozzájárul Balogh Jenő módosításához és nem fogadja el az előadó módosításait. Ne mentesítsük a nemzetiségi izgatókat. Nem túlságosan szigorú Balogh módosítása. Bakonyi Samu az előadó módosítását pártolja, az eredeti szöveg eléggé megvédi a vitális érdekeket. Lehetővé kell tenni a békés propagandát. Wekerle Sándor hozzájárul Balogh módosításaihoz. Balogh Jenő azt vitatja, hogy a szakasz nem gátolja a békés propagandát, csak az irredenta mozgalmakat teszi lehetetlenné. Kéri az új szakasz és módosításai elfogadását. A szakaszt és Balogh módosításait ezután elfogadják. ■ › A mezőgazdasági alkalmazottakra vonatkozó szakaszt többek hozzászólása után módosították, hogy’ az őstermelés körében és más köz- vagy magánszolgálatban állandó alkalmazottnak azt kell tekinteni, aki legfeljebb három munkaadónál az utolsó négyévi időtartamon belül — bár megszakításokkal — legalább három éven át állott alkalmazásban. Leszavazták a nők választójogai A nők választójogáról szóló szakasz tárgyalásánál az elnök kérdést tett a bizottsághoz, várjon elvileg elfogadja-e a nők választójogát, vagy sem, mert ha nem, akkor nincs is helye semmiféle vitának. Ehhez a kérdéshez Bakonyi Samu és Borónyi Géza szólott hozzá, majd az elnök szavazásra tette föl a kérdést. A nők választójoga ellen ezek szavaztak:Beöthy László, Tisza István gróf, Ghiliami Imre báró, Hegedűs Kálmán, Pál Alfréd, Mátidy Marau, Almássy László, Desbordes Ernő, Vargha Gyulát Pollányi Géza és Kostyál Miklós, mellette pedig: Bizony Ákos, Vadász Lipót, Iklódi Szabó János, Schuller Rezső, Kozma Andor, Bakonyi Samu, Csizmazia Endre, Telészky János, Jrakovszky Iván és Balogh Jenő. Tizenegy szavazattal tíz ellenében tehát elvetették a javaslatnak a nők választójogára vonatkozó részét Főispánok és főpolgármesterek A részletes tárgyalás további során Pál Alfréd azt indítványozza, hogy a főpolgármesterek, főispánok, alispánok, polgármesterek ne legyenek kizárva a képviselőkké választhatók közül. Teleszky János azt indítványozza, hogy a rendezett tanácsú városok polgármesterei ne lehessenek saját városukban megválaszthatók, Tisza hozzájárul Pál Alfréd és Teleszky indítványaihoz. Polónyi Géza ezzel szemben az eredeti javaslat mellett foglal állást. A bizottság délután két órakor a tárgyalás folytatását délután öt órára halasztotta. MOS* tissítetése a focpyissiSBsá* elött A képviselőház választójogi bizottsága — mint lapunk más helyen olvasható — ma délelőtt tárgyalta a választójogi javaslatnak a női választójogra vonatkozó részét. A Kőtisztviselők Országos Egyesületének mintegy hetven tgja ezért a déli órákban a képviselőház elé vonult, hogy tüntessen a nők választójoga mellett. A bizottság le is tárgyalta ezt a szakaszt és mint ismeretes, egy* szavazattal le szavazta a nők választójogát. A riasztó Ilin csakhamar elterjedt a várakozó nőcsoportban, és izgalmasan tárgyalták sérelmüket. A tünetelő nők csak délután két órakor vonultak el méltatlankodva a képviselőház elől, amikor a bizottság tagjai már eltávoztak. 3 I stent offemiva & németek zsákmánya áSiajíd&acs stöwe5@ss3Sc Berlin, május 31. (Wolff.) A csata" KáP* 1 nádik napján is egymást érték csapataink jelentései újabb sikereinkről. Soissonst elfoglaltuk. Brandenburgi utászkatonák benyomultak a városba,meggátolták a hidak elpusztítását és nagymennyiségű készletet zsákmányoltak. A város fölött kierőszakolták az Aisne folyón való átkelést és elérték a Soissonstól délkeletre levő fensikot. Citynél egy körülzárt francia zászlóst is kénytelen volt felerni a fegyver. Nanteuilt és Brangest: kemény harc után elfoglaltuk, Loupsige, Harcull és Gravegny városokon áthaladtunk, Goneherynél átkeltünk a .Vés.' ■ folyón és megszálltuk Thierryt. A nap folyamán több ízben megtörtük az ellenség makacs ellenállását a drótsövényekkel sérült behálózott régi hátulsó állásokban és az ellenséget visszaver