Magyarország, 1918. június (25. évfolyam, 129-150. szám)

1918-06-20 / 145. szám

Budapest, 1018. csütörtök,, junius 20. frta HAG­YALORSZÁG f férje! A Bácsalmási rendőrség elfogta. Érdekes,­­ frogy Zelicset néhány év előtt azzal vádolták, frogy anyósát meggyilkolta. A vád alól annak idején a törvényszék felmentette.­­ A filmgyárosok küldöttsége a kereske-­delemügyi miniszternél. A mozikra és film­gyárakra vonatkozó törvényjavaslat annyira konszernáló hatással volt nemcsak az érdekelt filmszakmára, hanem a nagy nyilvánosságra is, hogy Szterémyi József kereskedelemügyi mi­niszter saját elhatározásából magához kérette a filmgyárak igazgatóit, hogy őket és közvetve a nagyközönséget is megnyugtassa kijelentésé­vel, hogy ismerve a film nagy kulturális és ipari jelentőségét, mindent el fog követni, a törvényjavaslatnak oly irányú módosítása érdekében, hogy az a filmgyártást, ezt a nagy­­hivatottságú műipart fejlődésében a leg­messzebbmenő módon segítse és hogy a mozgó­­színházak a jelenlegi tulajdonosok kezében ma­radjanak meg. A megjelent Ungerleider Mór, Roboz Imre, Uher Ödön, Szűcs Ernő dr., Korda Sándor, Strasser Jenő, Pakots József és Geiger gyárigazgatók a legnagyobb elégtétellel vették­ tudomásul a miniszter nagyfontosságú ki­­jelentését és alkalmuk nyílt a minisztert meggyőzni, hogy ezt a törvény­javaslat jelen­legi formájában keresztülvihetetlen. Kuriózum­kép felmutattak vidékről érkező panaszos leve­­­­leket, melyek szerint néhány túlbuzgó szolga­­bíró máris a mozik bezárásával fenyegetett, ha j­úlius 1-e után cenzurálatlan filmeket mutat­nának be. Tehát még csak javaslatról van szó­­és néhány főszolgabró máris cenzúrálni vagy bezárni akar. A kereskedelemügyi miniszter a felmerült panaszok távirati uton történő orvos­lását rendelte el. A gyárosok holnap újból meg­jelennek a miniszternél, kinek írásban fogják átadni a törvényjavaslatra vonatkozó észre­vér­­teleiket és kívánságaikat. 1' — Gyászrovat. Wajda István nyugalmazott jegyző június 15-én 64 éves korában Barátudvaron­­ meghalt. Hétfőn temették nagy részvét mellett. I. D o b r­e­á n Ágoston nagybirtokos, megyebizott­­s­á­gi tag, kereskedő, a gyergyótölgyesi gazdasági bank elnöke, életének 70-ik évében Gyergyótölgye­­ses elhunyt. Nagy részvét mellett temették. I. — A helyi hajó. Szives olvasó, akinek az a­­ legnagyobb élvezeted, hogy a kegyetlen napi robot Után esténktől felülsz a margitszigeti hajóra és egy órácskát hajókázván, friss dunai levegővel üdíted a portól belepett tüdődet, ugye, mennyire örültél tavaly, hogy az osztrák társaság szűk, kényelmetlen tojói helyett ezentúl a virágozva fejlődő magyar tár­saság kényelmes gőzösei fogyaik a Dunán fel-alá csa­­takóztatnii vagy kiszállítani a Margitsziget lövész­­árkos virányai közé? örömödben, nemde, azt se bántad, hogy a gőzösök ezentúl, ideiglenesen, ritkább időközökben és rövidebb úton közlekednek, mert szeöfcélted, hogy hamarosan minden a legnagyobb rendben lesz. Az idén egy kis csalódás ért, mert még nincs minden rendben, azonban ha kedvenc élvezetedet többször gyakorlod, nyilván néhány merész u­yitást vettél észre, amely sehogysem tudja megnyerni tetszésedet. Például ha beülsz a gőzösre és mond­juk, a fedélzet­en igen fúj a szél, a szalon pedig nagyon tele van, tehát a hajó legkellemesebb, hátsó részébe akarsz vonulni családoddal, megdöbbenve veszed észre, hogy kötél állja el utadat, merthogy a tojó egész hátsó része el van zárva a közönség elől. Oda csak a matróznak szabad menni, aki kidobja a kötél végét az állomásra. Elférnének ott ugyan két­százan is, de hát ha egyszer nem szabad oda menni Kiszállsz tehát a szigeten és kifújod nemes hara­godat, aztán negyven perc múlva beszállsz a másik tojóba. Itt nem kapsz ülőhelyet, tehát nekitámasz­ , kódol az ajtófélfának és elmélázol. Nemsokára el a­karsz onnan menni­, ám ez nem olyan könnyű, mert a hátad o­cfaragadt az ajtófélfához, akkor megrökö­nyödve látod, hogy csakugyan, az ajtófélfa mellett egy szál spárga lóg alá és rajta két kis papiros­­­fecni himbálódzik, ami annyit jelent, hogy * vigyázat, frissen mázolva*, ám sötétkék ruhád háta hófehér lett és minek szólnál, mikor már úgy sem lehet rajta segíteni? A Lánchíd alatt megpillantod a tar­­talékhajót, amely leeresztett kéménnyel pihen a part mellett. Éppen festik. Holnapra készen lesz és akkor emezt kivonják a forgalomból, minthogy megszáradt, amazt pedig beállítják, minthogy frissen van festve. De ez még semmi. Mondjuk, hogy nagyon szeretsz Újpestre hajókázni, nagyon szereted az újpesti hűvös, regényes, öblöt, — vagy mondjuk, újpesti vagy, aki két évig dühöngtél, hogy az újpesti közlekedést meg­szüntették, mig néhány hét előtt Végre, kö­riv - Babodra megnyitották. Tehát föl akarsz hajókázni Új­­­r­pestre. A dolog kicsit körülményes, mert megtudod,­­ faagy 'jafrudán Át kül­ssáfu­tod a kis csavargőzösre, amely majd föl fog veled csavargató Újpestre. Dagadó szívvel vitorlázol ennélfogva Óbuda felé. Hol van a kis újpesti csavargőzös ? Ahol van ii, ott áll már az állomáson, várja a nagy gőzöst, ahonnan majd át­szállnak beléje az újpestiek. A hajó sietve köze­ledik és ekkor — puff neki — a kis csavargőzös rikkant egyet és elindul. Elszelelt. Éppen az orrod elől. Na, ez megvárhatott volna, — gondolod sze­líden forrongva, és amikor megtudod, hogy a kö­vetkező csak egy óra múlva indul, elhatározod, hogy most már nem szállsz ki Óbudán, hanem átmegy a szigetre, megiszol egy pohár sört és a következő hajó­val visszatérve Óbudára, a következő propellerbe fog­­ beszállni. Úgy is történik. A Felsőszigeten megiszod a sörödet és jössz vissza. A hajód éppen vár, te be­­szállsz? Nézedj, jön-e már a kis újpesti amellyel talá­­koznod kell Óbudán? Ahol van ii, éppen most jön, kiköt Na gyerünk, induljunk, át akarok szállni A hajód egy* pár perc múlva fütyül, indul. És ekkor Óbudán a kis csavargőzös — paft neki — megint rik­kant egyet és megint elszelek Éppen az orrod elől Valahányszor Óbuda felé közeledsz, akár fölülről, akár alulról, *Itt eg­y kiló csavargőzös — püff neki — rikkant egyet és elszerel az orrod elől. Ezt akár­hányszor megcsinálhatod, ez mindig úgy van, így van berendezve. Galambepéjű szíves olvasó, ha m­i nem próbáltad, próbáld ezt meg. Akkor majd írunk egy szép kérvényt az igazgatóságnak, nézzen egy kicsit a tojós után. Gondoljon egy kicsit a közön­ségre. A galambepéjyre (—pán.) — Bonyodalom egy kocsi bőr körül. Nagy érdekességű árdrágítási ügyet tárgyalt a VI. kerületi rendőrkapitányságon Kakg Elemér dr. rendőrkapitány, a kerület árdrágító ügyeinek referense. Az árdrágító-bonyodalom központ­jában a nagybossányi bőrgyár részvénytársa­ság áll. Még a múlt esztendőben történt, hogy a gyár egy vasúti kocsi bőrt a Bőrbeszerzési Részvénytársaság tudta nélkül eladott egy Sonnenfeld Jakab nevű pesti kereskedőnek, ak­i azután a bőrt jóval magasabb áron Sándor Hugónak és Moskovits Farkas bőrkereskedőnek adta tovább. A közvetítő árdrágító-kereskede­­lem azonban nem fejlődhetett tovább, mert a Bőrbeszerzési Részvénytársaság tudomást szer­zett a vagyon bőrről és azt a budapesti állam­rendőrség segítségével lefoglalta. A mai tár­gyaláson Baracs Marcel dr., a nagybossányi bőrgyár részvénytársaság ügyvédje előadta, hogy azon a napon, mikor a kérdéses bőrszál­­lítmány Budapestre indult el, még egy másik vagyonban bőrhulladé­kot küldtek Nagybos­­sányból Budapestre, Sonnenfeld címére. Ezt a vagyon bőrhulladékot kapta meg Sonnenfeld, míg a kérdéses bőrt a Bőrközpont címére ad­ták fel. A Bőrbeszerzési Részvénytársaság könyvszakértőket küldött le Nagybossányba, akik megállapították, hogy a gyárnak az a vé­dekezése, hogy ezt a két vagyon bőrt akár Nagybossányban, ak­ár Budapesten elcserélték volna és a jó bőr csak tévedésből került Son­nenfeld bőrkereskedőhöz, nem állhat meg. A nagybossányi bőrgyár részvénytársaság üzleti könyveiben a szakértők megállapításai szerint törlések és vakarások vannak ott, ahol a két vagyon bőrre vonatkozó feljegyzések vannak. Kihallgatta Laky Elemér rendőrkapitány Bacher Pál dr.-t, a Bőrbeszerzési Részvénytár­saság vezérigazgatóját, Bacher azonban üzleti könyvei nélkül nem tudott a kérdésekre választ adni és ezért Laky rendőrkapitány a tárgyalás folytatását július 3-ára halasztotta el. — Rehabilitált főszolgabíró. Sátoraljaújhelyről jelentik : Malonyay Tamás homonnai főszolgabírót a kárpáti orosz betörés után állásától felfüggesztet­ték, minthogy a polgári lakosság számára szerve­zett egyik szállítási csoportnál érdekeltsége volt. A kassai törvényszék előtt megtartott tárgyaláson a bíróság felmentő ítélettel rehabilitálta a főszolga­bírót. Huszárezredének tisztikara, amelynek képvi­selői az egész tárgyalás alatt jelen voltak, tisztele­tére díszvacsorát rendezett. A vármegye fegyelmi választmányának határozata folytán most Malo­­nyayt állásába visszahelyezték és a napok­ban át is vette hivatala vezetését. — Királynők púdere és púderek királynője a Yes porcellán-púder. Mindenütt kapható. — Országos Vásár a Nemzeti parkban. Szom­baton, június 15-én, folyt le a Nemzeti Parkban az Országos vásár, melyet Vázsonyi Vilmosné és Bódy Tivadarné vezetésével a pesti úrinők rendeztek, a VI. ker. felruházási egylet és a VI. ker. Vöröske­reszt választmány javára. A rendezőbizotságot a következők alkották: Márkus Jenőné, Ugrón Gá­­borné, Bischitz Matild, Kovács Ernőné, Neszmélyi Lajosné, Salamon Vilmosné, Lessner-Lukács Ri­­chárdné Pető Sándorné, Rácz Dezsőné, Reiner Edéné, Jeausz Pálné, Szabó Imréné, Bogneri An­tiimé, Oesterreicher Ferencné, Barczen Lajosné, Halasi Lajosné, Lédermann Fini. A vásár kitűnően sikerült, amennyiben százezer koronát jövedelme­zett a jótékony célra. A Nemzeti Park területén sátrak voltak felállítva, ahol eladásra kerültek női kelmék, gyermekruhák és cipők, blúzok, kendők és kötények, azonkívül rizs, cukor, liszt , jegy nél­kül. Különös látványosságot nyújtott a zöldség- és gyümölcs-sátor, ahol mezőkövesdi és székely nép­viseletben árulták a gyümölcsöt és a legszebb fő­zelékféléket Az egyik sátor óriás csárda volt, ahol igazi magyar gulyás és a legszebb felvágott­ félék kerültek eladásra, míg az Alpesi-falu melletti sá­torban virslit, kohászt, temérdek sóskiflit és sós­­perecet árusítottak. — A Hadimiliomosok második kiadása. Ma jelent­­ meg Kozma Nándor feltűnést keltett könyvének, a „Hadimillimosok“-nak második kiadása. E komoly hitelességében is izgalmas részletekkel teli könyv a magyar közönségnek megmutatta a háború pén­zf pontjának, milliós va­gyonok megteremtőinek történetét s a háborús karrierek érdekes momentumait.­­ Az Intim Kabaré Beregi-estéi nagy haj­tással vannak a közönségre, jelentős vonzóereje a kabaré nagyszerű műsorának és a telt ház nem győz eléggé tapsolni a művésznek és a kitűnő művészgárdának. Beregi ma közkívánatra Az őrültet, Petőfi remek költeményét el fogja sza­valni. Jegyek előre válthatók a pénztárnál. Te­­réz-körút 46. és a jegyirodákban . Kellemes és hűvös a Royal­ Orfcum intéi­i­kai jeges szellőztető­gépekkel ventillált nézőtere; nem csoda, hogy még a nyári melegben is zsú­folt házak tapsolnak minden este a Pitypa­y kis­­asszony­nak, Faragó Jenő és Zer­miitz Béla ba­jos operettjének. Csütörtökön délután olcsó hely­árak mellett kerül színre a teljes esti műsor. k­öiségi jegyzői intéz­elmi reformja és a járásbiróságok tehermentesítése (Rose Gyula nyug. fáblibirónak egyik napilapban megjelent cikkébsi) A községi jegyzői intézmény reformjáról mostaná­ban sok szó esik. Aktuális kérdés, amely nemcsak az intéző felsőbb köröket foglalkoztatja, harom magát a községi, tisztviselői kart is a legközelebbről érdekli. Kétségtelenül áll mindenki előtt, hogy a községek­nek szervezetükben mégújhodva kel ki­kerülni a háború forgatagából. A magyar fa­urak gazdasági és kulturális téren való fejlesztése egy­ike a legfontosabb nemzeti feladatoknak- E tárgyban hiva­tottnál hivatottéb a szakt­ekintély ok­ettek pip a torkát és várjuk, hogy a kormány a kellő lépéseket mielőbb megteszi A reformnál főleg az az irányelv tartandó szem előtti, hogy a falvak vezetését törvényhozási után olyan kezekre bízzák, amelyek kellő garanciát nyújtanak arra, hogy a magyar falut régi maradiságából fel lehet támasztani és olyan modern tökéletességig fejleszteni, melyet annak érdeke megkíván. Hog­y­­ez elérhető legyen, ahelyett, hogy a jegyző vállaira újabb terheket rónánk, tehermentesí­teni kell őt sok mindentől. Arra­­kell töre­kednünk, hogy a jegyzőt visszaadjuk falu­jának Mert ma minden a jegyző, csak az nem, aminek lennie kellene; a községet ve­zető, tör­vény­e , j­ogokka­l és hatásk­örre­­ be­l­ruhá­zott funkcionárius. Semmi körülmények között nem érthet­ek egyet cikkíró úrnak ázz®­ a Véleményével, hogy a jegyzőnek ezeroldalú munkakörét e járásbíróságok javára újabb teherrel szaporítsuk. A bíróságok nin­csenek annyira túlterhelve, hogy e­z indokolt lenne, de még a községi jegyző élethivatása is kizárja ezt. Annyi: bizonyos, hogy a jegyző rövid időn belül a községek élére kerül. A haladás" missziójának fon­t­­­sága feltétlenül megkívánják a kvalifikáció emel­éüt. A jegyzőnek azonban olyan sajátos a szerepe a falu­ban, sokágazatú feladatai olyan különös szakisme­retet igényelnek, hogy kellő képesítést sem az állam­tudományi vizsga, sem pedig az ügyvédi diploma nem nyújtanak. Az újabb közigazgatási jogi tanulmányok között első helyet foglal el F­erdinandy Gyula dr.-nak a falu szociális szervezeti kérdéseiről írolt könyve, mivel ez legközelebb áll a­ivaló élethez. E munkájá­ban nagy súlyt helyez a jegyzőképzésre és az ő javaslatait tartjuk a legelfogadhatóbb­aknak. Az ő terve szerint közigazgatási f­ő­is­k­o­l­a lenne létesítendő. A tanulmányi időtartam két évre terjedne két alapvizsgával, ezek elvégzése után a hallgatók közigazgaaási államoks­á a boc­ás­atrá ak. A tananyag, figyelemmel a gyakorl­ai életre, felöleli mindazt, amire a községi jegyzőnek valóban szük­sége van. Gyakorlatot pedig a közigazgatási főiskolát vég­zett egyének kizárólag csak a jegyzői irodában szerezhetnek. Kir. közjegyző mellett egyoldalú, több­nyire olyan irányú gyakorlatot sajátítanának csak el, amelyre falun szükségük nincsen. Most pedig legyen szabad néhány megjegyzést fűzni az újonnan nyert epitheton o­r p­a­xi­s­­hoz is. i •­L fefWi* fi* igStt nSfZjsy erkkuő .urpak pm

Next