Magyarország, 1918. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1918-10-01 / 229. szám

rfé / i /a^v i Lf h í . f i<n.B ss-t m v?? .r.skxzrBgssx&aExcaBk: n m aa»BKaaaeMaBKMa^^^^aM»iiBÍ'i ri'ii' BUDAPEST, 1918. OKTÓBER 1. _____________ KEDD_____________fg XXV. ÉVFOLYAM 229. SZÁM Szerkesztőség és kiadóhivatal: j ■ ^s^r­xeszto: Előfizetési ár: Egy hónapra 5 kor., negyedévre VI., Teráz-februs 22. szám. LOVASZY MARTON 14 kor., félévre 28 kor., egész évre 56 korona fitaffirmám* F?31Ark-e,sz.513'611 F*i*i^*íí®rkoírtí,fl414zsí"kSS*!S' I Felelős szerkesztő: Egyes szám ára 20 fillér. Kiadóhivatal 13-97.­­ MAGYAR ELEK Hirdetések milliméter számítássá! díjszabás szerint. Az antant feltételei Bulgáriának A Versailles- konferencia ma dönt A bolgár hadsereget le kell fegyverezni, a hódított területeket kiüríteni, a központi ha­talmakkal szakítani és a bolgár vasutakat az antant ellenőrzése alá bocsátani. Polgárháború fenyeget Bulgáriában. _ , ’ (R­észletes tudósítások lapunk Harmadik és következő oldalain.) Kiürítettünk új frontszakaszt Makedóniában Hivatalos jelentés szeptember 30-áról. (Érkezett délután 4 órakor. Az olasz harctéren sikeres járőrvállalkozások. Az O eh r i d­a-t­ó t­ó­l közvetlenül keletre a bolgár front helyzetére való tekintettel, helyi harcok után egy terepszakaszt kiürítettünk. A vezérkar főnöke, I nogati­mi antant-offenziva Flandriában a németek visszavonták vonalaikat a Handzame-szakasz mögé s kiürítették a Wytsehaete állást a Tamtsral külvárosaiban az ellen­ség befészkelt® magát — Marcsiiktól délre visszaszorultak a németek a csatornaszakasz mögé — Német sikerek az amerikaiak ellen Berlinből jelentik. A nagy főhadiszállás közli szeptember 30-án. (Érk. 5 ó. 15 p.-kort) Nyugati harctér: Rupprecht trónörökös és B­r­­e­h­n vezérezredes had­csoportjai. Flandriában az ellenség folytatta támadásait. A szeptember 27-én állásainkba történt ellenséges betörés arra késztetett bennünket, hogy védelmi harc­vonalunk jobbszárnyát -a Hantszarae-szakasz­at­ögé vonjuk vissza Bixm­uidentől Merkhemig, a harctér balszárnyán kiürítsük az igalaku Wytscha­ete-á­llást. A Handzama-szakasz és a Zarren-Roosebeckétől nyugatra húzódó vonal ellen irányuló ellenséges támadásokat visszautasították. Pasehandaere és Becolaere között az ellenség Mooralero és Dedicediig nyomult előre, ahol a lökést felfogtuk. A Houtsaemtől Komenig a­­ Lys mentén kora reggel előrenyomuló ellenséget ellentámadással visszavetettük. Itt a Lys-­ lapályon küzdünk. Hatalmas viaskodás folyt a Cambrai és a St. Quentini harcvonalon. A város ellen és tőle két oldalt az ellenség 16 hadosztályt vetett harcba, hogy­ Cambrait elfoglalja és vonalunkat az út mindkét oldalán áttörje. Cambraitől északra a helyenként nyolc ízben megismételt erős ellenséges támadások St Lancourtnál és Tilloysnál vonalaink előtt eredményes ellentámadásaink következtében meghiúsultak. Cambrai külvárosában, Meonvilleben és Cantimoreben az ellenség befész­kelte magát. Itt a város nyugati szegélyén állunk a Sebei­de mögött, ahol visszaver­tük az ellenség megújított heves támadásait. A csatornaszakaszon túl Macoingtól északra történt ellenséges támadások a Ch­ambrai— Mesnières út előtt és az út mentén össze­­omlottak. Marcoingtól délre az ellen­ség visszaszorított bennünket a Mes­­siers—Crèvecocuri csatornaszakasz mögé. Hasonló erővel támadta az ellenség­­Conne­­lieuxtől, Belle Eglistől délre terjedő vonalunkat. Belle Eglis és Bellincourt között az ellen­ség többszörös rohamát teljesen visszavertük. Villé Guislaint, amelyet át­menetileg elvesztettünk, ismét visszafoglaltuk. Helyi jellegű betörési pontokat ellen­­lökéssel megtisztítottunk az ellenségtől. A Connelicux és Viller Guislaint mellett harcoló hadosztályok a Marcoing irányában szárnyuk ellen előretörő ellenséget ta­rtalékzász­lóaljaink elszánt ellentámadásával vissza­verték. Berlicourt és Belle Eglise között az ellenség áttört a csator­nán. Előnyomulását este a Berlicourt északi szegélye — Jeancourt nyugati szegélye — Leo­­court vonalain megállították. A Gircourttól északra minden rohammal dacoló ezredeink este kénytelenek voltak szárnyaikat Leocourtba visszavonni. A tegnapi súlyos harcok nagyjában sikeres eredményében az összes német törzsek­nek egyenlő részük van. Az angolok helyi jellegű sikereiket igen nagy véráldozatok árán érték el. A német trónörökös és Gallwitz tábornok hadcsoportja. Az Oise- és Aisne-csatorna mentén új vonalaink ellen az ellenség erősen utánunk nyomult. Sikeres előtéri harcok­ban új foglyokat ejtettünk. A franciák a Suippe és az Aisne között, az a­m­­erikaiak az Argonneok keleti szegé­lyén, valamint az Argonneok és a Maas között folytatták elkeseredett támadásaikat. Tegnap is több új hadosztályt vetett harcba az ellenség. Auborive és Sommepy között többszörös, Sommepytől északnyugatra kilenc ízben megújított ellenséges rohamot vertünk vissza vonalaink előtt. Tovább keddve Maure és Ardeuil az ellenség kezén maradt. Ette az ellenség ki­védése után a Sitire és Ardeuytől északra Sefhaulptól északra Boncon Villé vonalon állottunk. Az afrikaiak is nagy erőkkel támadtak az argonnei erdők keleti, valamint az ‘Argonneok és a Maas között levő arcvonalunk ellen. Rohamuk teljesen meghiúsult. Az Aire völgy két oldalán elragadták az ellenségtől Apremontot, valamint a Montre- Raul erdőt és több mint egy­ kilométerrel visszavetettük az amerikaiakat • Ludendorff, első föszállásmester. vs®-IjSüssIs wm siáaá 3L§ oLüaüt I Ne vesztegessük az időt! (Sz. M.) A" kínos bizonytalanság minden gyötrelme ránkszakadt a­­ legutóbbi napok súlyos esményeivel. Legmegdöbbentőbb az, hogy ezek az események meglepetésszerűen érték Burián grófot és az egész magyar-osz­trák és német "diplomáciát. Olyan esemé­nyek, amik —­ mint most már nyilvánvaló — heteken, sőt talán hónapokon át készülődtek Bulgáriában. De Burián gróf meg az ő diplo­máciája minderről semmit sem tudott. Me­gint letette a vizsgát. És megint gyalázatosait megbukott. Épp úgy, mint az oláhok had­üzenete és hirtelen betörése előtt. Burián gróf akkor is épp oly süketen és vakon ült a külügyminiszteri székben, mint most. Sej­­telme sem volt­ arról a nagy belső forrongás­ /j [A ról, mely Bulgáriában ment végbe, s mely A ’ Áj * megteremtette ott a következményeiben még a beláthatatlan nagy fordulatot. Kacagni lehetne rajta, ha nem lenne olyan rettenetesen szomorú a dolog. Ha még mindig ujjongó győzedelmek­­és katonai sikerek napjait élnék is, akkor is kétségbeejtővé tenné a Helyzetet ilyen sze­rencsétlen, tehetetlen, balkezes diplomácia, mint­ amint külügyi politikánkat vezeti, mert ez csak rontani tud. Hát m­ég a mostani vi­szonyok közt! Azt kell hinnünk, hogy Burián gróf és az a diplomáciája még most sem tudja, hogy, mik történnek és ezek hogyan és mi végből történnek, úgy látszik, még mindig nincs tisztában az eseményekkel, se a helyzettel. Nagy és igazán sorsdöntő elhatározásokra lenne szükség, e helyett kísérletező kapkodá­sokat látunk. Minden, ami történik, arra vall, szinte harsogva bizonyítja, hogy a mostani emberek és mostani rendszerek egyenesen katasztrófákat csinálnak és még mindig he­lyükön maradnak az emberek és nem vál­toznak a rendszerek. Valami végzetes tragi­kum van az emberek és rendszerek e­lső­, könyös, gonosz megátalkodottságában. Burián gróf meg akarja ismételni béke­akcióját. Mi végből ? Hiszen minden jóslás­ tehetség nélkül előre megmondható, hogy megint nem lesz, nem lehet eredménye. Nem­ lehet, mert ellenségeink a központi hatalmak mostani embereit és rendszereit tartják a béke megteremtése tulajdonképpen való akadályának. Erre meg vannak az okaik. Százszor is megmondták, de Burián úr még mindig nem tudja ezt megérteni, valamint- a hogy nem tudta megérteni azt sem, hogy a bukaresti és bresztlitovszki békék nem hogy előbbre nem viszik, hanem veszélyeztetik az általános békét. Hogy az emberiséget megváltó, béke létrejöhessen, pusztulniok kell mindazok­nak, akik egyéniségükkel és politikai rend­­szerekkel a békének utjában állanak. Mert nem elég az, h­ogy­ ezek az emberek most már békülni akarnak. Értsék meg, hogy ve­lük az antant nem tárgyal. Olyan emberekre van szükség, akik legkevésbbé gyűlöletesek ellenségeink előtt, olyanokra, akik eddig is a békülés­ és megértés hívei és apostolai vol­tak ; olyanokra, akik keresekül szolgáln­a­k arra, hogy amit akarnak, őszintén, becsüle­tesen akarják és nemzetüket is bele akarják és bele tudják illeszteni a demokratikus új világrend alkotmányaiba.

Next