Magyarország, 1918. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1918-10-10 / 237. szám
Buckgest, 1918. Csütörtök, október 10. MAGYARORSZÁG torkolik bele Palesztina keskeny vágánya ,vasúttrendszerébe. Az utóbbi vasút egész terjedelmében kezünkre jutott. Nagymennyiségű vasúti anyagot, muníciót és utászanyagot zsákmányoltunk. A vasúti állomást és a repülőteret az ellenség visszavonulása előtt felgyújtotta. A tengerparton kiürítette az ellenség Beirut városát és északi irányban vonult vissza. Szaida városát csapataink 2-án ellenállás nélkül megszállták. Az orosz-ukrán béketárgyalást megszakították Kiev, október 9. Az orosz-ukrán béketárgyalásokat a hétfői plenáris ülésen egyelőre megszakították.A fegyverszüneti szerződés érvényben maradt. A konzuláris képviseletek továbbra is fenmaradtak. A fegyverszüneti szerződés megkötésekor forgalmi kérdésekben, az árucsere kérdéseiben és a vöröskereszt kérdéseiben kiküldőtt bizottság munkálatait folytatja. Az orosz delegátusok egy része elutazik, egy részük Kievben maradt és vezeti a bizottság munkálkodását. Akció a lengyel légió volt parancsnokának kiszabadítása érdekében Berlin, október 9. (Saját tudósítónktól.) Dasynszki galíciai szocialista képviselő levelet írt Scheidemann államidgárnak, amelyben felszólítja, hogy interveniálja Pilsudskinak, a lengyel légió volt parancsnokának és vezérkari főnökének Soskowskinak szabadon bocsátása érdekében. Dasynszki Pilsudskit a lengyel nép egyik hősének mondja, akit — úgymond — a német kormány eddig teljesen ismeretlen okból internált a magdeburgi várba,sőt vádat se emeltek ellene. Az a hír járja, hogy a lengyel nép körében mozgalom indul még Pilsudski szabadon bocsátása érdekében. t.VtW^A.WVWVVW^ViW.,\,W^WWWVW A spanyol járvány pusztítási— A közegészségügyi bizottság ülése — A tiszti főorvos javaslatai a látvány lekezdésére — Új áldozatok (Saját tudósítónktól.) Alább részletesen beszámolunk a főváros közegészségügyi bizottságának ma délelőtt lefolyt üléséről, amelyen Szabó Sándor tiszti főorvos beszámolt a járványos betegség eddigi pusztításairól, a már megtett óvintézkedésekről és javaslatokat tett a jövő védekezés módjára nézve. E javaslatok legtöbbje ugyanazt tartalmazza, amit a „Magyarország“ a járvány első fellépése óta állandóan sürgetett: az orvos- és gyógyszerhiányon való segítést, a kórházi férőhelyek szaporítását s a betegszállítások gyors lebonyolításainak lehetővé tételét. Az indítványok legtöbbjét természetesen magáévá tette a bizottság és szívesen elismerjük, hogy azok helyénvaló és okos gondolatokat tartalmaznak, de mért kellett azokkal teljes három hétig várni, amíg a kór az egész fővárosban elharapódzott? Hiszen a bekövetkezett veszedelem előrelátható volt abban a pillanatban, amikor a járvány legelőször ütötte fel fejét! Ha idejében történtek volna meg a most javasolt és elfogadott intézkedések, ma nem kellene beszámolnunk arról a fájdalmas tényről, hogy Budapesten a járványban megbetegedettek 50 százaléka pusztult el, hogy a fővárosi kórházakban tegnapról mára közel másfélezerre szaporodott a spanyol betegek száma és az olyan félelmetesen nő, hogy a fertőtlenítő intézet egyetlen napon 200 betegszállítást végez s katonai fuvart kell segítségül kérni, hogy a betegszállítás nehézségei legyőzhettük legyenek. És hányan vergődnek a ragályban, akikről a hivatalos statisztika mit sem tud ? Rá kellett mutatnunk ezekre a lesújtó állapotokra, amelyek teljesen igazolják a hatósálgok hanyagsága, késedelmessége és indolenciája tekintetében általánosan emelt panaszokat. Az áldozatok száma pedig nem akar fogyni. Szomorú az is, hogy a betegség éppen az intelligensközéposztály körében pusztul legveszedelmesebben, amelyet a háborús öt esztendő a legsúlyosabb is megpróbáltatásoknak tesz ki. A legsürgősebb most már, hogy a ma felvetett javaslatokat elfogadva, azokat azonnal foganatosítsák. A közegészségügyi bizottság intézkedései A főváros közegészségügyi bizottsága Bódy Tivadar dr. polgármester elnöklésével ma délelőtt ülést tartott a járvány terjedése ellen teendő újabb intézkedések dolgában. Az ülés megnyitása után a polgármester elmondta, hogy mi történt eddig és mit szándékoznak tulajdonképpen a mai ülésen határozattá emelni. Felhívására Véssei, Ede dr. tanácsjegyző részletesen ismertette az eddig tett intézkedéseket. A polgármester ismeretes felhívását a közönséghez, az iskolák bezárását, a járványos betegek elhelyezése céljábólegyes kórházak megnyitását, majd elmondta azt is, hogy a kormányhoz felterjesztést intéztek, kérve a színházak, mulatók, mozik és állami iskolák bezárását, az orvosi és gyógyszerhiányon való sürgős segítségét. Ismertette a főkapitánysághoz és a hadvezetőséghez intézett átiratokat, az orvosokkal szemben kötelezővé tett betegbejelentést, amelynek, sajnos, kevés eredménye van, mert a legtöbb beteg egyáltalán nem kerül bejdentés alá s ezért van az, hogy sokkal több a beteg a fővárosban, mint amennyit bejelentenek. Végül megemlítette, hogy a járványra való tekintettel a fővárosban a búcsútartást besiltolják. Az elnök ezután elmondta, hogy a főváros felterjesztésére a belügyminisztérium már meghozta a döntését. A leirat, amely még nem érkezett meg a fővároshoz, főbb rendelkezéseiben ez : A színházak, mulatók stb. bezárását a minisztérium nem tartja szükségesnek, ellenben gondoskodott arról, hogy a hiányzó gyógyszereket a gyógyszerészek megkapják. Megkereste a hadvezetőséget, hogy a budapesti orvosokat és gyógyszerészeket a katonai szolgálat alól a járvány idejére, mindenesetre azonban két hónapra felmentsék. Ezután Szabó Sándor dr. tisztifőorvos adta elő az eddig szerzett tapasztalatokat és az új javaslatokat. Megállapította, hogy a járvány terjesztése leginkább a behurcolás és egyes zsúfolt helyek révén történik. A járvány leginkább a többmógti társadalmi osztályban pusztít. Főképpen a 14—36 éves korúak és ezek közt is inkább a nők közül szedi áldozatait. Véleménye szerint:ez a kor azért esik könnyebben áldozattal, mert egyáltalán nem fél a bajtól, nem óvakodik és nem gondozza "magát. A halálozási arány meglehetősen nagy. A járvány fellépése óta 400-on felül van a halottak száma, október 1-től 9-éig pedig 228-an haltak meg. A mai jelentés szerint a kerületekben 620 beteg, a Gellért-kórházban 720 beteg van. Persze ezek a jelentések teljesen megbízhatatlanok, mert a könnyebb lefolyású betegségeket egyáltalában nem jelentik be, így legutóbb is meggyőződött, hogy egy házból, amelyben 18 beteg feküdt, csak hármat jelentettek be. Ezek után a következőket javasolja: A kezelőorvosok munkájának könnyítése végett a betegbejelentés ne egyénenként, hanem egy tömegben történjék. Különösen szól ez a mukkásbetegpénztár orvosaira. — A járvány idejére a katonaság sürgősen szabadságoljon legalább 150 gyakorlóorvost és 100 gyógyszerészt.—A gyógyszertárakat a hiányzó és járvány elleni szerekkel sürgősen el kell látni. — A járvány idejére minden gyógyszertár éjjel is fogadjon el rendelést. — Miután a fertőtlenítő intézet nem győzi , a betegszállítást (tegnap is több mint 200 beteget szállított a kórházba), kérjék fel a Vöröskereszt Egyesületet, hogy azokat a betegszállító autókat, amikre a katonaságnak jelenleg nincs szüksége, adja kölcsön a járvány idejére. — A betegek elhelyezése céljából, a katonaságtól a Zita-kórház területén még öt pavillont kérjenek el. — Bejelenti, hogy a rendőrség értesütése szerint sürgős rendeletet dolgoznak ki a moziszínházak egészségügyi rendészete tárgyában. — A napközi otthonok bezárását most sem javasolja. — Az iskolák további zárvatartása ellen nincs észrevétele, de tapasztalatból állíthatja, hogy az iskolai szünet óta élelmiszerekért, trafikokért stb. most már nema felnőttek, hanem a gyermekek ücsörögnek, ahol éppen úgy megszerezhetik a bajt, mintha iskolába járnak. Végül összehasonlítja a tavalyi influenzajárvány és az idei spanyoljárvány pusztításának az eredményét. 1911 . tenderben az influenzának áldozatul esett 95 egyén, 1918 szeptemberben spanyolnáthában meghalt 295 egyén, 1917 október 1-től 9-éig az influenza elvitt 58 embert, 1918-ban ugyanennyi idő alatt 228 ember halt meg spanyolnáthában . Meisels Vilmos dr. főképpen azt sürgette felszólalásában, hogy ha a beteg elszállítása sürgős, hatalmaztassék fel a kezelőorvos arra, hogy az elszállításra direkt utasítást adhasson a fertőtlenítő intézetnek. Friedrich Vilmos dr. az orvoshiányra való tekintettel azt ajánlja, miután a tisztiorvosok nem győzik a munkájukat, hogy járványorvosokat kell szerződtetni. «Gerber Béla dr. azt kivánja, hogy a kezelőorvos közvetlen a tiszti főorvosi hivatalba adhassa le a bejelentést. Sürgősnek tartja, hogy a villamosok túlzsúfoltságán minden áron segítsenek. Követeli végül azt is, hogy a kávéházak nyitvatartását is szabályozzák és mondják ki, hogy minden kávéház déli 11 és 2 óra közt tartozik bezárni, takarítani és szellőztetni és este 9 órakor végleg becsukandó. .. Szabó Sándor tiszti főorvos pótlólag bejelenti, hogy a rendőrség intézkedett a színházak és mulatók szellőztetése és tisztántartása dolgáról, és hogy a zsúfoltság megszüntetése végett kevesebb jegyet adjanak ki. Gerber dr. felszólalására azt javasolja, hogy a kezelőorvosok bejelentéseiket ne a főorvosi hivatalhoz, hanem a központi fertőtlenítő intézethez adják le, amely erre a célra két telefonszámot kapott, 116—80 és 116—81 szám alatt. Reiner Ede dr. különösen amiatt panaszkodik, hogy az orvosoknak rendkívül nagy fáradtságba kerül a beteglátogatás és a mai közlekedési viszonyok javítását kéri. — Baross Ernő dr. a nagy vasúti forgalom korlátozása mellett szólalt fel. Bayer Anal a gyógyszerészek érdekében kéri a hiányzó gyógyszerekről való gondoskodást és a személyzet szaporítása céljából a felmentéseiket. Az elnök ezután bejelenti, hogy az ülés folyama alatt megérkezett a belügyminiszter leirata, amely ugyanazokat az intézkedéseket tartalmazza, amiket az imént előadott. Hajniss Géza dr. felszólalása után Senhardt János dr. kórházigazgató azt a kívánságát adja elő, hogy a katonaságtól az egész Zita-kórházat kérjék el a járvány idejére. Gerber Béla dr. és Laumann József felszólalása után az elnöklő- polgármester összegezi a felszólalók javaslatait, megállapítja, hogy valamennyi megegyezik a tisztifőorvos előterjesztésével és így ezt az utóbbit egyhangúlag elfogadottnak jelenti ki, azzal, hogy az iskolákat az eddigi határozattól eltérően még nyolc napig, vagyis október 20-áig tartsák zárva és az előadásokat csak október 21-én kezdjék meg. Ezzel az ülés véget ért . A járvány pusztításai A tisztifőorvos, a fent ismertetett beszámolója szerint a fővárosban összesen 1340 a mai ülésen bejelentett betegek száma, s a járvány napról-napra több áldozatot szed. A lipótmezei állami elmegyógyintézetben három nap alatt összesen 39-en betegedtek meg a járványban, betegek és ápolók egyaránt. A járványos betegeket elkülönítették az intézetben. Andor József dr., a kultuszminisztériumba központi szolgálatra beosztott főgimnáziumi igazgató, a katolikus írók és hírlapírók Országos Pázmány Egyesületének két év óta alelnöke, a Szent István Akadémia rendes tagja, az Élet című folyóirat szerkesztője, jeles szépíró, spanyol náthából fejlődött tüdőgyuladásban egyheti szenvedés után 47 éves korában elhunyt. Már fiatalon kezdett a szépirodalommal foglalkozni. Cyprián néven számos tárcája jelent meg a fővárosi lapokban. Tizenkét kötet elbeszélést irt és rövid megszakítással innenonnan tíz éven át szerkesztette az Élet című szépirodalmi hetilapot. A ragálynak rövid négy nap alatt áldozatául esett e hó 8-án egy fiatal művészi tehetség, a mindössze 16 éves Jellinek Henrik, a gyakorló főgimnázium VII. osztályának jeles növendéke. Jellinek Lajos vasúti igazgató és felesége, Bródy Lilla fia. Kora gyermekségéről megnyilatkozó festői talentuma egyesült benne . Ügyvédi vizsgára és színám biztos sikerrel készít elő a Fővárosi jogi Szemiflárium V., Bzérleg utca 9., III. 14. Jegyzet kölcsönzés. Irkád Játékániház SSffm&SSSES?