Magyarország, 1918. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1918-10-11 / 238. szám
/ Budapest, 1918. feéntek, október 11 MAGYARORSZÁG! ahol szaktudásukat teljes mértékben érvényesithetik. Sokkal többet tehetnek ma a műszaki érdekek, javítása, téréie, mint a jogász-vezetők informátorai, mintha ők maguk tennének a vezetők, és ezer apró-cseprő, hozzájuk nem tartozó, adminisztratív teendőkkel lennének túlterhelve, amelyek igazán "nem kivánnak semmiféle műszaki tudás.i. Az értekeztet minden egyesi ■ tagúi 'kifejtette a maga véleményét, amelynekértelmében a tanácsnak olyan értelmű javaslatai tesznek, hogy az indítvány megvalósítása nem időszerű, és nem áll a főváros érdekében. A spasis oS Járvány A polgármester újabb rentierete — A mai beteg-statisztika — A Járvány terjedése Pest megyében (Saját tudósítónktól.) A tiszti főorvos tegnapi javaslata alapján Bódy ,polgármester ma a járvány ügyében újabb rendeletet bocsájtott ki, amelyet alább ismertetünk. Pest vármegye közigazgatási bizottsága szintén" foglalkozott ma "a spanyoljárvány ügyével, amely nemcsak a fővárosban,hanem egész Pest megyében nagy mértékben terjed, úgy hogy számos község iskolájában szüneteltetni kellett a laukást. A legújabb statisztika A fővárosban a spanyolnáthában megbetegedettek kórházi létszáma ma 1015. Tegnap felvettek 47 férfit és 135 nőt. A "Genírt-kórházból■" ‘gyógyultan 63 egyén távozott. Új betegek száma 18. Haláleset a tegnapi napon ’ig fordult elő, ezek közül kórházban halt el 18, a különböző kerületekben pedig 22. . A polgármester remiekéje A járvány ügyében a közegészségügyi bizottság tegnapi ülésén történt megbeszéléseit alapján a polgármester ma kibocsájtott rendeletében az összes oktatásügyi intézmények működését e hó 20-áig szünetelteti. Nem terjed ki e rendelkezés a napközi otthonokra és a műhelyoktatás tanoncintézeteire. A bejelentésekre nézve elrendelte a polgármester, hogy az orvosok, azokon a napokon, amikor tíznél több járványos beteget vettek kezelés alá, ezeket nem egyénenként, hanem a tiszti főorvoshoz címezve. ..egybefoglalva jelentsék be.Figyelmezteti az orvosokat, hogy szigorúan ügyeljenek a ragályos betegséget jelző vörös cédulának a lakások ajtaján való azonnali kifüggesztésére és arra, hogy azt csak a betegség teljes lefolyása után kerüljön be onnan. Állandó orvosi inspektjó a Fertőtlenítő intézetben közegészségügyi bizottság Nőnapi lufi00-ra.tá következtében a polgárheater inp- drenddel, a tiszti főorvos javaslatára, hogy a központi fertőtlenítő intézetben állandó orvosi inspekciót rendezzenek be. Ennek az a célja, hogy a kezelő orvosok, amennyiben arra halásziba latind szükség van, közvetlenül a fertőtlenítő intéző inspekciós orvosától kérhetik a beteg elszállítását. Az inspekciós orvos telefonszáma — amint azt tegnap mármegírtuk - 116-80 és 116-81. ‘ Megáll a köztisztasági hivatal üzeme A jáminios betegség igen nagy mérvben pusztí 1 a köztisztasági hivatal tisztviselői és munkásai között is. A tisztviselőknek majdnem fele beteg, a munkásoknak pedig több, mint fele. Balfő Alfréd,a köztisztasági hivatal igazgatója ma jelentést tett erről a körülményről Rányi Dezső tanácsosnak azzal, hogy azüzem nem tudja működését folytatni, ha gyors segítséget nem kap. Az utca tisztogatása, a háziszemét eltávolítása amúgy is nagy nehézséggel jár, a köztisztaság ellen jogosan tettek sok kifogást, most azonban olyan '"állampólók következnek, amelyekért az ' igazgató nem meri elvállalni a felelősséget. Rényi sajnácsos nyomban érintkezésbe lépett a tisztifőorvossal és együtt jelentést tettek Bódy polgárnezternek. Arra kérték a polgármestert, hogy a helyzet orvoslása végett a legsürgősebben kérjen katonai segítséget, nehogy a köztisztaság kezelése a fővárosban teljesen megakadjon. A jelentésalapján a polgármester a hadvezetéseihez fordult és megfelelő katonai segítséget kért a köztisztasági munkások pótlására. ' Újabb áldozatok Csorba 'Alajos, a Szent László utcai iskola tanítója és felesége,Csorba Alajosnié fővárosi óvónő, spanyol betegségbőleredő tüdőlokban meghaltak.. Temetésük szombaton délelőtt 11 14 órakor lesz a Mór utca 11. számú gyászházból. A járvány Pestmegyében Pest vármegye közigazgatási bizottsága s ma délelőtt Palotis Tibor dr. főispán elnöksé,sével rendes havi ülés tartóit. Ago László ,Ti-i. Vader főjegyző ,havijelentése' Során megemlé kezett 'a 'spanyol járványnak a megyében való terjedéséről. Petii Klár dr. királyi tanácsos, J tanfelügyelő jelentése után' Lőrinczy György királyi tanácsos, újpesti tanfelügyelő tette meg 1 .jelentését, melynek során felemlítette, hogy a katonaság még egysilehegy épületet sem adott vj.ss~il...d-pi\ közüL ,melyeket, lefoglal’. A j$pa■ rmot járnám] miatt be kellett zárni a követekítő községek iskoláit: Albertfalva Bia,3uran.'k. budatétény, Nagytétény, Szentendre, Rá, J'OSpi tota-lisfalu. Újpest és Vác: Ajárvány egyre terjed.T vidékeit Ayiregyházától táviratozzák . A városbeli meg miidig nagy mértékben dúl a spajyJ’os betegség. Eddig mintegy GH't0 ember fek~ • '''jk benne. Sok eset tüidőgyuladással és mellhártisaginntartással komptikálódik, ami gyakran halállal végződik. Eddig körülbelül 40 cm- s brr hunyt el Nyíregyházán spanyol betegség* | Ben, .rzely között volt Bukna József adeviva- ij főpénztáros, Váraljai Ferenc földbirtokos," Kővé" Miklós kereskedő és Bállay Gyula törvényszéki jegyző. A vámm megye égési területért i i nagy mértékben dúl a járvány. Kisvárdán 3000, Nyírbátorban2900 a betegek száma. Súlyosítja a járásokban, a bajt az a körülmény, hogy nogy az orvoshiánis és a betegek legtöbbje gyógykezelés nélkül áll. A sprfjyry ’tér-: ijedésének megakadályzására szigorú íntézkedések vannak folyamatban, el - iskolákat bej zárták és a mozik előadásait, nemkülönben a hangversenyek megtartását betiltották. Szabadkán . Bíró Károly polgármester ,i tiszti főorvosjavaslatára elrendelte, hogy a spanyol járvány rohamos terjedésein való tekintettel az összes iskolákat ma reggeltől további intézkedésig tartsák zárva. Szombathelyről jelentik: Tóth Ferencnek az elmúlt héten három leánya halt meg spanyol járványban. A mém a sújtott Apának, most ismét két gyem engedett meg és, ezek egyike a járvároskórházba való szállítás közben a mentőkocsiban meghalt. Egerből jelentik: A járvány a városban már olyan nagy méreteket öltött, hogy az alispán elrendelte az iskolák bezárását. Gyöngyösön a járvány már engedett hevességéből s igy valószínű, hogy az iskolák bezárására nem kerül sor. • Kossuth Mldeán, mint nekünk írják, háromszáznál többen betegedtek már meg spanyol betegségben s sajnos, már több halottja is van a járványnak. _így október 6-án a falujban kilencen, a szállásokon pedig hárman haltak meg, a következő két napon pedig öszszesen tizenöt halott volt. Lőcséről írják, hogy a Szepességben és Lőcsén is mindjobban terjed a veszedelmes , spanyol betegség. .4 A iskolákat október 20-ig megyeszerte bezárták. ___________ _ s vonulásának céljára kellett a hidat még a tél beköszöntésekor is meghagyni. Hogy az ilyesmi nem volt minden veszély nélkül való, az a rákövetkező 1774- év november 24-én lett nyilvánvaló, amikor hirtelen nagy fagy állott be, amelynek következtében a hajók nagy része elszakadt; a dereglyék részbenvíz alá kerültek, részben pedig befagytak a jégbe. Csakhamar ezután a,.pesti oldalrólmegindult ajég, amihez december 15-én erős vihar szegődött, amelyi hajót elsodorte a Kis-Dunában szétszórt. Svétségbe is estek, ahidbérlők, áld lenek szerződét eszerint abérlet lejártával, új hidat kellett volna átadnbk, ami számitásunk szerint "4.000 forintba került volna. A hérná a küszöbön álló 177edik esztendőben volt lejárandó. Ez az év a hidra nézve szintén a megpróbált a járók esztendeje volt. 'A,'hidat ekkor, már jelnuáéban felállitották, 15-én azonbaiv váratlan vizáradás látogatta émeg'a várost, amely a 611.házat rombadölitetté ái a hidat is láncokkal, valamint mindennemű alkatrészekkel együtt elsodort:?. úgy hogy a. bérlők ' állitásuk szerint: 20.000. Xorhal. j.ukL.sp'Crrrvdlk.. Ugyanebben az esztendőben még egy .baleset, történt. három’ márkakereskedő igyekezett ugyanis 163 szarvasmarhiával - Várról Székesfehérvárra, a hid «*»nban. beszakadt alattuk; tíz állat kivételével mégis, meg lehetett menteni a szállitványt. A szerződés lejárta hiájén aVIbérlőknekvolt okuk vn.'fölött panaszkodni.' mitfd is. arra kérték a kamarát,’ hogy' )?ár-)pótlásuk további három évre hagyja, náluk a bérletet. Ez meg is történt, amiről a kamara 1735 november 17-én kelt leirata "tanúskodik, így tehát a Falk-féle társaság még 1778 november 5-ig birtokban, maradt. Kisebb-nagyobb bajok mindenesztendőbenfordultak elő. A hadszemélyzet nem egyszer önbíráskodás útján igyekezett kikerülni a későbbi kártérítési pereket, így 1770-ban Tóth Mihály hajóját sodorta az ár a búdnak; a bérlők rögtön 60 forint erejéig meg is zálogolták, aminek persze ismét nem maradt el a folytatása. Az ilyen apró Verce-hurcánál fontosabb jelentőségűi volt a hídnak és a pnsközi hajózásnak egymással való versenye. Sokan ugyanis csónakon mentek át egyik partról a másikra, csakhogy ne vámolják meg őket, amiért a hektartó tanácsnál, még 1776-ban szeptember 2-án meg kellett, tiltania Pest és Buda között a magánhajók közlekedését. Ezáltal azokban az óbudaiak kerültek előnyös helyzetbe, mert pl. Budáról Pestre nem volt szabad csónakon jönni, de Óbudáról már igen. Különösen érezhető volt a helyzet előnyös vagy hátrányos volta az áruszállításnál. A pest-budai polgárság vádja szerint ugyanis az óbudai zsidóság nemcsak saját árui tekintetében takarította meg ahídpénzt, de kijátszotta a hídszabályokat úgy is, hogy árurakozmányokat vállalt el az egyik partról ,a macikra való vízi álfuvarozás céljából. A helytartótanács tehát az ilyen irányú tevékenységet megtiltotta,ellenben az egyéb községekkel való vízi közlekedés szabadságát érintetlenül hagyta. Mondanunk sem kell, hogy igen furcsa szabadhajózás volt az, amely a szemközt levő partok érintkezését sem ismerte. Mindent egybevetve a hídbérlet mégis jövedelmezőnek bizonyult olyannyira, hogy a kamara elhatározta, hogy a saját kezelésébe veszi át a hidat, a jövedelmet azonban meghagyja a városnak. E célból 1778 július 17-én elrendelte a hid leltározását és megbecsülését, amelyet budai, részről Forstmayer Domokos és Gigl Mátyás, pesti részről Nika György hajósmesterek eszközöltek. A leltár összeállításában Dimschiitz és Hillebrunni hadibiztosok segédkeztek. A syslés eredményeképpen 17.235 forint 22 krajcárt mutattak ki, a Fáikkal eszközölt vég-, elszámolás eredményeképpen pedig Fáik terhére 1057 forint 54 krajcárt. 1778 augusztus 21-én kellett volna a hidat halknak átadnia, azonban betegen, feküdt Bécsben; helyettesét és rokonát, Jálics Kristófot, a külső tanács tagját, bízta meg az átadással Ez egyébként csak formalitás volt,mert a kamara a híd kezelésére adminisztrátorul tizenöt évre amúgy is Falkot nevezte ki, aki erre való nyermességét évek során ál megmutatta. Az új üzem második tisztviselője, az ellenőr volt, akit a város által ajánlott három egyén közül a király hevezett ki.Az adminisztrátor fizetése évi 500 íp-* ríni, az ellenőrré 800 forint volt, ezenkívül az eddigi bérnél magasabb bevételek 10 százalékában ivat a négyhez való arányban is ők osztozkodtak. A híd további személyzetét az archninisztrátor nevezte ki, de a kinevezéseket megerősítés céljából a kamara elé kellett terjeszteni. Ez a személyzet a két pénzbeszedőből egy írnokból, négy hidszolgából, két nőszolgából és még két szolgából állott. A pénzbeszedőknek esküt kellett tenniök, amely szerint: " éjjel-nappal buzgón és őszintén fognak szolgálni, a hidszolgákat kötelességeikre szorítják, a tarifákat megtartják és megtartatják.). A kezelés ellenőrzésére a városok két polgárt alkalmaztak, akik részére, a kamara 1771. április 16-án napi 30 krajcár, napidíjat állapított meg. Ezenközben a híd mind hasznosabbnak bizonyult és országos fontossága is növekedett. Lépten-nyomon hasznát vette a kormány is. 1778-ban pl. azt kívánta, hogy lehetőleg december 20-ig tartsák meg a hidat, hogya szegény adózó nép át tudja szállítani rajta azt a zabot és árpát, amelyet ő Felsége hadserege rétére hoz, mert a hajón 5