Magyarország, 1918. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1918-12-22 / 300. szám
10 nrába?! Itt éltük át legizgalmasabb óráinkat. A Teiméii felől visszaforduló katonáinkkal szemben, még ha akarnánk se tudnánk haladni. Visszafordulunk. Micsoda feladat, nyájainkat, ezer betegünket, aki már kikapta az utasítást az útirányra nézve, összekiabálni s megfordítani a keskeny hegyi után roskadásig rakott szekereinket, amelyeknek kerekei besüppedtek a sárba! Egy egész délelőtt lelt bele pusztán a visszafordulásba. Kegellen sors várt ránk ezen a napon. Novembr 1-én két tűz között. Ki melyiket válasszal Betegeink közül többen előre mentek a szlovén karmokba, mások azt mondották, jobb az olasz fogság, voltak, akik se erre, se arra, hanem nekivágtak az irdatlan nagy havasoknak, elképzelhetlen szenvedéseknek. — Hazaszöktem én már Szibériából is! — Hazaszököm én a két ellenség közül is, — mondogatták többen és hiába volt minden lebeszélés. A visszafordulásnál elszakadt az 1008. sz. tábori kórház összekötő láncszeme és az ijedtség, a rémület, a bizonytalanság elérte ütőpontját. Nem tudtuk mit tegyünk. Veszídg.'hánk egy lisztáson *s lehet tenni .tiltunk. Felvetették az eszm.l. térjünk vissza Cividaléba, húzódjunk vissza a kőrubba, ahol az egész kórházat átveszi majd az■ olasz. .Közben a hegyek közt ágyuder'és h.m. Ti. Erős, aüvós szél süvöltött, az országút szélén bebújtunk a szerdul! szénába és fásultan múltak az órák. A kórh.ázi parancsnok betovagóit K.rheitba vissza, "hogy ott valami,hivatalos ulasszist kapjon es".■ reg. Senkise tud e rvd Künn táborozunk két tűz közé és már elféledik. A tisztek térképieket tanululányo a ... Még egy egérül! Ha a hegyükön át elérnek, dilladoz Li remény. De közben híretet hallunk november 1-én, hogy Görze i, Tri .s,.tben már betűi van az olasz s hogy Gemoha idői minket is bekékeltek és hogy a S tövének kikiáltót!ők a köztársaságot. Aut 'k,rónék, csapatok ide-oda as hídon hányod, jön* nek, mennek. Semmi re-' lsz jr, s mrhi u as t. s, mindenki azt tesz, ami akar. Tár...vd .mkkel egy ezredorvos és fvk . vd nt rra kapaszkodva. Horvátors régele nyírnek - ‘'egeink közül is főleg a tisztek erre.a.-.u f. tkapaszkodnak. Jó annak, akit Je p- r,i löknik sikerekről, autókról, mert az dl l.:-i-.»rc-K- nak, kutyáknak, maja-..'••■.ne';, a b t—. . ' roskadozzon, amíg összeesik. A őri-parancsnok maga is tehetetlenül ál!. .-z utiprognanmja felbomlót! Embre a nita mögött odé,éiettetlnkedni kezdenek, ho y nem jól vezetett. De ki tudhatta azt, hogy Tolmndn felé elzárják az utunkat? A parancsnok határoz: Vlfiáchnak megyünk!'Nehéz hegyi utakon. Kirostálják' su csomagokat. Mindenti kell dobni, csak a konyhát és élelmiszereinket vigyék át a megroskant állatok ölmyeken. Meghatóan szomorú őszi délután. Bús, nagy temetés halottak napján Ki kell temetnünk sok mindent, hogy ntvezethessük a reményt, szegény mellem?.oU adataink átmennek-e a hegyen több szd* inb rél- riszéraivel és legszükségesebb töomagjainál ? Voltak ápolónőink, kik szamárháton jöttek, voltak betegeink, akik tehén hátán jöttk, most gyalog vágunk neki többnapos utaknak. Az árok megtelik holminkkal. M'nea lekoppanó darab üt egyet az er.i er sén. Aztán hatalmas tábortűzt raknak a tisztikar gyűlést tart. A hivatalos párt, közösen megszámlálva, jegyzőkönyvei vésnek az és megőrzés végett egymás köztt f irják. A hivatalos iratok, annyi lelk ismereteség el éveken át vezetett könyvek, egy gazdag él tű kórház élettörténete elhamvad a táborra. A gyógyszertár drága szerei, kitűnő orvosságai sajátságos halotti szagot árasztanak a tűzben s megfekszi a völgyeket s felcsapódik a Kun oldalán. Morfiumok, mérgek sisteregnek a lángokban. A tábori kápolna-eszközök az ismeretes ládában hamvadásra várnak. Csipkés miseingek, misztikus szimbólumok mind, mind. A szemek megtelnek könnel. Ráfogják, hogy a csípős orvosságoktól. A kelyhet egy megbízható katona Isten nevében magához rejti. A tábori lelkész bevándorol a közelebbi faluba, ott akarja elhelyezni az egyházi dolgokat Nincs pap. És a tábori lelkész visszalopja a ládát és hi lolti könyveket és áthozzuk mégis a hegyen! Szomorú nap, állataink kidőlnek, a betegek nem bírják tolni a szekereket tovább, ezért kell annyi mindennek pusztulnia. Itt nincs semmi más cél, csak az élet. A hamvadó parázsnak nekiesnek a betegek. Sütnek, főznek. Burgonyát, gesztenyét, amit felszedtek az utón. Megneszetik, hogy valami történt a tűz körül. Zúgolódni kezdenek. A parancsnok beszédet tart, férfias, acélos hantja messze csepg és mvid£űi£k- nyelven kihirdeti, hogy mindnyájunk sorsa függ a kitartástól. Ha mint kórház kerülünk bármi ellenség kezébe, jobb sorsunk lesz, mintha szét megyünk. A Zsoltiját mindenki megkapja ott túl a hegyeken. Itt nincs idő kiosztásra, itt még két ellenség között állunk, csak egy célunk lehet, minél előbb a hegyeken túl lenni. Állataink kidőltek, baj lesz, ha széthúzunk. Az emberek lecsendesedtek. Ali, a két méter 20 centiméteres bosnyák biccentett egyet a fejével, rövidesen jelentik, hogy tehenet, bivalyt ,rekvizálak. Fellelkesül a csapat. A tehénkéket kórházi lepedőkkel hámozzák fel, izmos testű bivalyainkat is, melyeknek hátára borultunk melegedni, ha fáztunk. Már útra készen álltunk a pusztában, mikor harcias paripán, szörnyű káromkodással jön egy hadnagy és legényeire rivall, hogy lovainkat elfogják. — Hadnagy úr! -- harsan fel Lazák ezredorvos szava, mire káromkodás a felelet. — Revolvert! — kiáltja egy másik Liszt, mire a legénység ordítva hajszolja errearra marháinkat, tisztek rivalnak egymásra. Majdnem fegyverre kerülnek. Végre kiderül, hogy katonátok a hadnagy csapatjától «rekvirálták» a lovakat és a hadnagy utánuk vágtatott és visszavitte. De az Isten megsegítő: I. ujabb rekvirálásokkal kivergődtünk a hegyekbe A Kun roppant sziklái között ujjabb csapatokkal keveredtünk össze, akik azt újságolták, hogy Károlyi kiáltványára a magyarok levotték a fegyvert a fronton. Tollát fegyverk-telel?! Akkor hát nem üldöz az olasz‘! Csöndesebben haladtunk. Szembejövő M'z’.ek ujabb h'rvkrf 'mondanak: az öltev-v I .pbf’.clibr.n és Görztjei vannak már. T'iát fe.rv,re r,''.t•'•te! dacára bekerítenek né-gs? A hírek hadása alatt a legteljesebb zár-: rban voltenk, mikor tábort ütöttünk a Fon ata’t vín re, hőre nyt hoz s holnap? Ádám Éva. 2 -f•? " követségi X -- s a magyarokról * - , .1 • * 'b-magyar követpián aki lelkes híve és báréi.;;. : 0,;/;.-;ro. ; ■ é , :i ,, a háború idején igen Ti- ‘ p„ ír, -.t h'. m nvp.r.t a svájci jár. ’. !•.·'■ - ut/m .kaptam mer-: E levelet mely .eredet! Ith- ' • pótiv,ch ·1 Íródott szeretném eredeti szívegben ki'-/ölni, r.r' is egynémely részt ki kell hagynom mivel a»Ck közlése e pillanatban tahin hátrányos volna t derék írpárr Utti-rére. így is, a velem optima üde kőről: dolgok közül mindazt, ami a szoroson vett jelenben aktuális, kellemes kötelességemnek tartom közölni — önök, magvarok — írja többek között —toppon szimpazisok nálunk. Ezért nem nevezzük önöket úgy, mint a többi nemzetek ,,auszttroungároknak", hanem igazi nevükön magyar- Jincki-n ek" (fin . ember). Iskolai földajkunkban pedig nem „.Jusui’O-Hungary", hanem ..Auston And Hungary" szerepel. Ismerjük irodalmi történetüket a tokiói egyetemi könyvtárban megtalálhatják Arany, Vörösmarty Kisfaludy, Jókai és Petőfi műveit. Olvastunk sokat nagy nemzeti küzdelmeikről, Széchenyiről de még többet Kossuth Lajosról. Bámultuk azt a nagy küzdelmet, melyet önállóságukért folytattak és csodálkoztunk azon, hogy egy, a világtörténelemben oly sok nagyszerű szereplésben kitűnt nemzet, nem tudja gyorsabban kivívni teljes függetlenségét. És jól ismerve igazságos és jogos törekvéseiket, mélyen fájlaltuk azt, hogy egymással hadiállapotba kerültünk. Persze, önök nem tehettek arról, hogy a „Kaiserin Elisabeth“ a csingtaói vizeken horgonyzott. A mi hivatalos köreink nem is említettek soha magyarjapán ellentéteket, mert olyan nem is létezett Ellenkezőleg, Fushimi herceg, Kató, Chiba, Wakimizu professzor, Shiratori és még sok jelese társadalmi politikai és tudományos életünknek, kik valamennyien személyesen jártak Önöknél, a legmelegebben emlékeztek meg Önökről, s talán szerénytelenség csekélységemtől az, ha kijelentem hogy a magyarok elhintett magja igen szép csírázásnak indult Japánban Még a hadiállapot sem gátolta szimpátiánkat, mert tudtuk, hogy az önök igazi jövendője még bölcsőben fekszik. Nem háború, békesség kellene most önöknek, hisz rengeteg időt fognak eltölteni haszontalan csatározásokkal, (hiszen tudja, milyen kemény legény, az angol), nem lesz olyarsáami.misz MAGYARORSZÁG Budapest, 1918. vasárnap, december 22. mint azt általában hiszik, különösen a németek számára. Sőt, tovább megyek. Annyi értékes és pótolhatatlan anyagot, de különösen presztízst fognak veszíteni, hogy soká lesz, míg a háború előtti állapotok visszatérhetnek. Ezt saját hazámról, Japánról tudom, mely az orosz háborúban annyira kimerült, hogy közmondássá vált hogy „nem a tenger választ el minket a kontinenstől mind a négy oldalrón, hanem az adósság". Tehát vigyázzanak jól, nehogy a politikai függetlenséggel pénzügyi függőségbe kerüljenek. Ez is épp oly rossz, sőt sok tekintetben megalázóbb. De nem folytatom, inkább tekintsünk el a komoly dolgoktól egy percre. Nálunk éppen cseresznyefavirágzás van, pihenünk és ünneplünk. Bevégzem a prófétaisorok fordítását. Egyik szemünkkel sírunk, de a másikkal bizakodón tekintünk Keletre. Ott talán megértenének, ha mi felkeresnők őket, ha őszintén elpanaszolnák fájdalmunkat. Ha nem is vehetnék el a reánk váró végzetet teljesen, talán megnyerhetnék a jövőben e hatalmas nemzet támogató jóakaratát. De akkor már most kell behoznunk a múltban gondtalanul elkövetett mulasztásainkat, álljanak össze azok a magyarok, kiknek Japánban befolyásos barátaik, ismerőseik vannak, teljes erkölcsi súlyukkal vegyék fel a bizonyára szép és kedves emlékű vonatkozásokat s igy egyesült erővel szerezzük meg magunknak a legnagyobb Kelet-Ázsiai hatalom barátságát „Per Omnia Ad Materem Fraternitatie Glóriám ! Ifj. Metzger Nándor. NAPIHIREK. — Mi tesz holnap? Vasárnap dec. 20. Rám. kath. Zeno út — Protestáns: Zeno. — Görögkath.. Anasztázia — Görög orosz. Dec. 9. B.-A. — Izraelita. Tebeth 19. — A nap két reggel 7 óra 47 perckor; nyugszik délután 4 óra 9 perckor. — Hold két este 9 óra 47 perckor, nyugszik délelőtt 10 óra 23 perckor — Miniszteri tanácsosi cím adományozása. A kereskedelemügyi miniszter Kallós Bertalan műszaki főtanácsosnak a miniszteri tanácsosi címet adományozta. — A hadisegélyeket február végéig fizetik. A hadügyminisztérium elrendelte, hogy a hadisegélyek 1919 február végéig továbbra is kifizettessenek. Február végével azonban a hadisegélyeket beszüntetik. A beszüntetés időpontjában ugyanis a falusi lakosság a mezőgazdaságban már foglalkozást és keresetet talál. A Városok lakosságát illetően pedig a hadügyminisztérium külön fog intézkedni. Akik eddig nem kaptak hadisegélyt, azok abban utólag nem részesíthetők. — Negyven tiszti étkezik a francia tisztek számára. A francia tiszti összekötő bizottság legutóbb azt a kérelmet terjesztette a hadügyminiszter elé, hogy negyven étkezőhelyiséget létesítsenek a megszálló sereg tisztjei számára. Ma vagy holnap jelenik meg a hadügyminiszter rendelete, mely a francia tiszti étkezdék számára rekvirálja az összes budapesti kaszinók és társaskörök nélkülözhető helyiségeit. Étkezőket állítanak föl egyes kávéházakban és vendéglőkben is, mégpedig azokban, melyeknek szeparált helyiségei, főképpen pedig emeleti helyiségei vannak. A rekvirálást a kaszinók közül elsősorban a Nemzeti, az Országos, a Lipótvárosi és az Erzsébetvárosi Kaszinókat, a Központi Demokrata- és az Erzsébetvárosi Kört, a kávéházak közül az EMKE-, a Newyork-, az Abbázia- és Kovács-kávéházakat, a vendéglők közül a Wagner- és a Frenreisz-féle vendéglőket érinti. A Budapesti Újságíróegyesületeinek Betegpénztára vasárnap, e hónap 22-én délután 3 órakor a kereskedelmi és iparkamara tanácskozó termében (V., Szentere utca *.) tartja alapszabálymódosító rendkívüli közgyűlését. Tekintettel arra, hogy az alapszabálymódosításhoz a tagok kétharmad részének jelenléte szükséges, az igazgatóság kéri a tagokat, hogy a közgyűlésen teljes számban jelenjenek meg. Róka minden színben Sealskin- Perzsia-patetok leszállított áron RÓZSA Andrássy-út 29.