Magyarország, 1919. január (26. évfolyam, 1-27. szám)

1919-01-01 / 1. szám

MAGYARORSZÁG BUDAPEST 1919. JANUÁR 1. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI., Teréz­ körut 22. szám. rfllflffllK79l­t • szerkesztő 94-94. Szerkesztőség 98-81. Interorban l­BlQluilotalU • b4Q. Nyomda (lapzártakor) 80-40. Kiadóhivatal 18-97. SZERDA XXVI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Felelős szerkesztő: MAGYAR ELEK Előfizetési ár: Egy hónapra 8 kor., negyedévre 22 kor., félévre 44 kor., egész évre 88 korona Egyes szám ára helyben és vidéken 30 fülét Hirdetések milliméter számitással díjszabás szerint. A magyar problémát a békekonferencián bilin bizottság tárgyalja Kommunista katonák zavargása Budapesten Tárgyalás a Mackensen-ügyrő! A francia parancsnokság szigorító intézkedései A hadügyminisztériumban ma Festetics hadügyminiszter, Károl­yi mi­niszterelnök, Nagy Vince belügyminiszter és B­ö­h­m Vilmos államtitkár megbeszélésre ült össze. Megbeszélésük tárgya volt a Mackense­n-ü­­g­y is, amely ma ismét újabb stádiumba lépett azért, mert a francia parancsnokság újabb intézkedéseket kért Mackensen és társainak i­n­t­e­r­n­á­lt­a­t­á­s­a d­o­l­g­á­b­an. Az a hír, hogy Fóthot, ahol Mackensent internálták, megszállotta volna a francia ka­tonaság, tévedése­n alapul. Az éjjel érkezett 400—500 francia spahit Rákospalotán szállásolták el, ez Fóthnak vasúti állomása, de a községtől nyolc kilométerre van. Fóth községben francia, katonák nincsenek. Újabb francia csapatok érintik­e Mresia A mai éjszaka folyamán és ma hajnalban Temesvár felől összesen három vonat futott be a nyugati pályaudvarra, amely francia katonaság-t­ hezott. Fél vonalon :lovas gyarmati katonaság (szpahik), egy vonaton pedig francia gyalogos csapat érkezett s ezek a főváros környékén, legnagyobb részük Rákospalotán, nyernek elhelyezést. Az a hír, hogy Gambella tábornok még a mai nap folyamán Budapestre érkezik, nem felel meg a valóság­nak. A ma érkezett katonák létszáma 800 főnyire tehető. Velük együtt hoztak 400 lovat is. Német-Ausztria még nem kapott meghívást a békekonferenciára Bécs, december 31. (A ,,Magyarország"­­ tudósítójának telefon­­jelentése.) A Magyarország bécsi munkatársá­nak értesülése szerint az a hír mintha az an­tant értesítette volna Német-Ausztriát, hogy a békekonferenciára képviselőket küldhet, nem felel meg a valóságnak. Ezek a hírek még koraiak, ilyfajta értesítés az antanttól sehova se érkezett. Legközelebbi napokban Bécsben a volt monarchia területén keletkezett nemzeti ál­lamok közös likvidáló hivatalt állítanak fel, amelyre máris megtettél­ összes előkészü­leteket. Fölösleges volna a nemzetek ligája ? Bécs, december 31. (A ..Magyarország“ tudósítójának telefon­­jelentése.) A Neue Freie Pressének táviratoz­tak Génfből. Clemenceaunak a kamarában el­mondott legutóbbi beszéde arra vall, hogy Fran­ciaországnak Angliával, Amerikával és Olasz­országgal eddig kötött és megkötendő megálla­podásai a nemzetek ligáját fölöslegessé akar­ják tenni. A kérdéssel most már csak az etikett szempontjából foglalkoznak. Ugyanez a ten­dencia nyilvánul Pichon beszédében is. Angol csapatok Rigában, Libauban és Mu­­tanban Bécs, december 31. (A Magyarország tudósítóinak telefon­­jelentése.) Berlinből jelentik: Ideérkezett táv­iratok szerint az angolok Rigában csapatokat tettek­ partra, hasonlóképen Libauban és Mu­lattban. Az angolok állítólag a kelettengeri tar­tományok védelme céljából szállítottak e he­lyekre katonaságot. Később e helyek operációs bázisul fognak szolgálni. Rigában teljes a­­nyu­galom. Rendet csinálnak Nagyváradon Nagyvárad, december 31. Mint ismeretes, Sierthelot francia tábornok azt az ígéretet tette, hogy Nagyvárad megszál­lása csak rendbontás esetén következik be. A rendőrtanács most elrendelte az összes mulatók és kabarék bezárását, a színház és a mozi kivé­telével. A határozatot felebbezésre való tekintet nélkül rögtön végrehajtják. A megokolás sze­rint preventív intézkedésekkel kell megaka­dályozni minden tényt, melynek esetleges túl­zott beállítása alkalmas jogcímül szolgálhat a megszállás elrendelésére. Nagyváradon alapjá­ban rend van, s a szórványosan előforduló ap­róbb rendzavaró cselekmények nem eshetnek súlyos beszámítás alá. Léha, romlott elemek azonban éppen a mulatóhelyeken kezdik a ga­rázdálkodást s a város hírnevét veszélyeztetik,­­ noha éppen a lakosság magatartásától függ az idegen megszállás. A rendőrtanács megokolásá­­ban kifejti azt a felfogását is, mely szerint a mulatók tulajdonosai az eddigi konjunktúrán az életfentartásukhoz és esetleg más foglalko­záshoz szükséges tőkét bőségesen megszereztek, a mulatókban alkalmazott nőkre pedig éppen­séggel nem lealázó, ha a gyárakba, vagy a ház­tartásokba visszatérnek. Ágoston Péter kor­mánybiztos nagyarányú akcióval szervezi a rendet. Lukács Ödönnél, Nagyvárad főjegyzőjénél, aki az itteni közélelmezés vezetője, megjelent­­ Basán Miklós és közölte vele, hogy őt az erdélyi román kormány Bihar megye és Nagyvárad köz­­élelmezési kormánybiztosává nevezte ki. Adato­kat kért a készletekről, az ellátatlanok számá­ról és a szükséglet fokáról. Bésán­ információit táviratban közölte a nagyszebeni­ kormánnyal­. Lapunk mai száma 12 oldal Újév (Sz. M.) Súlyos bűnük végzetes követ­kezményeivel terhelten áll nemzetünk az új­év küszöbén. A bűnöket nem a nemzet kö­vette el, de a következmények rettenetes súlya alatt mégis a nemzet rohmadoz. Isten lehet tanunk az egész világ előtt, hogy ártat­lanul szenvedünk, s a kegyetlen sors, ami ránk méretett, nem igazságos. A múltban ez a nemzet nem volt ura a maga akaratának. Egy gonosz és ostoba rendszer nyűge alatt gyötrődött s a népakarat nem érvényesülhe­tett az ország és népe sorsának intézésében. Beleerőszakolták a véres, borzalmas hábo­rúba, melynek irtózatos gyötrelmeit negyed­fél esztendőn át szenvedte. De soha egy pil­lanatra sem voltak ennek a nemzetnek rom­boló, hódító szándékai. Fiait, akik véröket idegen országokban ontották, s életöket idegen földeken áldozták, sohase bevitette más gondolat, mint a haza védelme s a nem­zeti függetlenség kivívásának fönséges vá­gyakozása. És a magyar népet, mely a há­ború alatt idehaza annyi tenger­szenvedésen ment át és a világba zokogta bele a maga fájdalmait, csak az a reménykedés vigasz­talta, hogy a háborúban, vagy a háború után, lerázhatja magáról a Habsburgok sok évszá­zados jármait és visszanyerheti ősi függet­lenségét. A forradalom, melyben a magyar nép akarata először nyilvánult meg egész erejé­vel a megpróbáltatások rettenetes idői alatt, véget­ vetett a magyarok háborújának. Abban a hitben, azzal a bizodalommal, hogy a világ most ismeri meg a magyar nép igazi lelkét, most ismeri meg igazán a magyar nép törek­véseit, nemes szándékait s egy új életre, az új világfelfogások szellemét átérző, átérző és azok szerint élni akaró elhatározását. Le­rázta magáról az évszázados bilincseket. Le­taszította trónjáról a Habsburg-fajtát. Sza­bad népként szabad köztársaságot alkotván, a maga szabadságát a világot átölelő szeretet teljes és tökéletes átérzésével odakínálta mindazoknak, akik ebben az országban él­nek. Azt akarta, hogy teljes legyen itt a jog­egyenlőség s az összes nemzetiségek velünk­ együtt egyformán élvezzék az uj Magyaror­szág szabadságait, aminthogy egyformán szenvedtünk a régi Magyarországon az ide­gen hatalom embertelenségeit. A forradalom által megteremtett uj Ma­gyarországnak kegyetlen csalódásokon kell keresztül mennie. Nem értették meg. Üldö­zőbe vették és most el kell szenvednie ennek az üldözésnek minden kínját, keservét. Ül­dözőbe vették, mert nem ismerik a magyar népet, mert a régi bűnös rendszer által szí­tott nemzetiségi gyűlöletek, egyoldalú rágal­mazások rendjén hamis képet festettek a kül­földön a magyarokról. És most a románok és csehek egyszerre le akarják aratni régi vetéseiket Magyarország ősi, ezeresztendős területeinek elfoglalásával úgy, hogy jogok és igazságok ellenére a területekkel együtt magyar polgárok millióit is román és cseh hatalom alá akarnak igázni. Mindenkitől elhagyatva, ellenségektől környezve, legszükségesebb életföltételüktől úgyszólván elzárva, jövendőnk biztosításá­nak eszközeitől egyelőre m­egfosztottan és ezenfelül még szűk határok közé szorított

Next