Magyarország, 1919. február (26. évfolyam, 28-51. szám)

1919-02-01 / 28. szám

­ MAGYARORSZÁG Budapest, 1919. feb­ruriat, február 3. teltek ezen a napon, annak bizonyságául, hogy semmiféle idegen kormány rendelkezéseinek magukat alávetni nem fogják. És egyetért ve­lük a város és vármegye egész polgársága és munkástömege, mely minden erejével tiltako­zik az ellen, hogy magyar voltának megcsúfo­lásával, akarata és érdeke ellenére, igaztalan erőszakkal Jugoszláviához csatoltassék. Az új főispán délben bankettet adott a le­­fuvarozott kecskepásztoroknak és fosztogatók­nak. Este pedig szerb színészekkel előadást rendezett nekik a színházban, ahol a nézőtér felét fegyveres katonák, másik felét már tisz­tára elázott ünneplő szerb csőcselék töltötte meg. A komédia napján erős lovas járőrök cir­káltak a városban, géppuskák álltak a tereken és ágyuk kandikáltak a szomszéd hegyekről, hogy nagyobb bizonyságot tegyenek arról, mint örül a nép, hogy végre olyan főispánja lesz, akit Belgrád nevez ki. De nem történt semmi összeütközés. Nem is volt szükség erre. Nevet­ségességbe fült a szerb erőszakoskodás, mely szláv várossá akarja kinevezni Pécset, a szinmagyar bányavárost A csehek viselkedése Hontban A csehek Hont megye egyik részét megszál­lották, bevonultak Ipolyszakállosra, Ipolybélre és Somlóra. Ez utóbbi he­lyen legelső dolguk volt, hogy Evva Lajos tartalékos huszárfőhadnagy, odavaló földbirto­kost fogságra vessék, akiről megtudták, hogy ő szervezte a megyei ellenállást. Evva Lajost Ipolyszakálloson hüségeskü letevésére akarták rávenni, ő azonban kereken megtagadta ezt, mire azzal fenyegették meg, hogy S­p­i­e­l­­berg várába viszik. Evva az udvaron álló fára mutatott és kijelentette, hogy nem bánja, ha felakasztják is, de nem tesz hü­­ségesküt,­ mire az Ipolyságon székelő cseh pa­rancsnok rendeletére kétnapi fogság után szabadon bocsátották. Az eperjesi főtisztviselőket letartóz­­tatták a csehek A cseh-szlovák uralom a legva­kmerőbb erőszakkal lép fel a magyarok ellen. Egyes vasúti vonalakon a katonák inzultálják, sőt le is tartóztatják a magyarul beszélőket. A csehek főképpen a magyar iskolák ellen fordulnak. E hó 28-án Galló sárosi tót tanfelügyelő magá­hoz rendelte a megye tanítóit. Háromszázan jelentek meg és ezektől tót nyelven azt köve­telte, hogy tegyék le a hűségesküt. A hazafias tanítók erre rázendítettek a himnuszra. Meg­torlásul a tanfelügyelő tizenkét tanítót nyom­ban letartóztatott, majd rövid idő múlva még huszonkilencet. Másnap a katolikus főgimná­zium került sorra. Szuronyos katonák törtek be az intézetbe és felszólították a tanárokat, hogy hagyják abba az előadást. A katonákat vezető cseh tiszt a tanári kar fegyveres elő­vezetésével fenyegetőzött, majd fegyveres ka­tonákkal kísértette végig őket a városon a tü­­zérkaszárnyába. Itt azt a vádat emelték ellenük, hogy nem­zetiségi izgatást űznek, azért a tanári kart cseh­szlovák tanárokkal váltják fel és addig is be­zárják az iskolát. Le is akarta tartóztatni a ta­nári kart, ez ellen azonban Tóth Sándor igaz­gató tiltakozott. A letartóztatástól csakugyan elállottak, de Tóth igazgatót és Kiss Rezső ta­nárt túsz gyanánt internálták és az intézetet csakugyan bezárták. Másnap a cseh parancsnok a város tizenkét vezető állásban lévő tisztviselő­jét is letartóztatta és Kassára szállíttatta őket. A cseh parancsnokság négy napra elrendelte az összes eperjesi iskolák bezárását és rendeletet adott ki, hogy február 15-étől kezdve az összes iskolákban csakis tót nyelven engedi meg a ta­nítást. Az eperjesiek orvoslásért fordultak a kormányhoz. Nagy elkeseredést keltett, hogy a hivatalban lévő gentry-családok tagjai letették a hűségesküt, dicséret s kivétel a Rónó-család, melynek hivatalnok tagjai inkább lemondottak állásukról, de a hűségesküt nem voltak hajlan­dók letenni. A kormány tiltakodása Pozsony megszállása ellen A cseh-szlovák kormány elhatározta, hogy február 4-én Skrobar Lőrinccel a cseh-szlo­­vákok által megszállott területek miniszteré­vel élükön, ünnepélyesen bevonulnak Po­zsonyba, hogy a várost birtokukba vegyék. Ezzel a hírrel kapcsolatban illetékes helyről óvást emelnek és tiltakoznak az ellen, hogy a csehszlovákok birtokukba vegyék Pozsonyt. A magyar kormány a wilsoni elvek alapján til­takozik az önrendelkezési jog brutális megsér­tése, ellen. Igazságának győzelmét kétségen kí­vül elvárja a békekonferenciától, amely elég­­tételt fog szolgáltatni a kétségbevonhatatlan igazságtalanságokért A cseh-tót megszállást és birtokbavételt természetesen el nem ismeri s Pozsonyt változatlanul magyar városnak te­kinti. Román kegyetlenkedés a magyar vasutakon Megírtuk, hogy a román megszálló csapa­tok milyen embertelen kegyetlenséggel­­bántak az erdélyi magyar vasutasokkal. Az államvas­utak igazgatósága az alkalmazottain esett sé­relmek orvoslására vizsgálatot indított, hogy elégtételt szerezzen a magyar vasutasságnak. A Máv­ igazgatósága jóhiszeműen bízván a fegy­verszüneti szerződés feltételeiben, a megszállás előtt felhívta a vasutasokat, hogy mindenki maradjon a helyén, teljesítse kötelességét és őrizze meg a közvagyont. A fegyverszüneti szerződés csupán ellenőrzést biztosított a meg­szálló csapatoknak, amelyek azonban ehelyett nyomban birtokba vették a vasutakat, külö­nösen a cseh­ szlovákok és a románok. Sehon­nan nem érkezett olyan kegyetlenkedésekről hír, mint a románok által megszállott vona­lakról. A Máv­ igazgatósága gyűjti a személy­­zetén esett barbárságról szóló adatokat és a kormány alján elégtételt kér az embertelen kegyet­lenkedésekért. Erdály iskolaügyeiben a magyar népkormány nem illetékes Nagyszebenből táviratozzák. A román kormányzó­tanács rendeletet intézett az egy­házi hatóságokhoz, amelyben utasítja őket, hogy iskolai ügyekben szakítsanak meg min­den vonatkozást a magyar népkormánynyal és forduljanak a nagyszebeni román kor­mányzótanács vallás- és közoktatásügyi osz­tályához. A románok parancsot kaptak a harc beszüntetésére Nagyváradról jelentik. A nagyváradi állo­másparancsnokság tegnap este a következő hi­vatalos jelentést adta ki: A budapesti francia bizottság közlése sze­rint Pathé francia tábornok január 28-dika dél­től kezdve román részen Csucsa környékén a lövöldözést beszüntette. Román részen tegnap délután és az éj folyamán e parancsot még nem hajtották végre, mert a délután és az éjjel mind­két részen kisebb előőrs-csatározások voltak. Amennyiben a románok nem lépnek fel táma­dólag, a tüzelést mi is beszüntetjük. A magyar csapatokat parancsban értesítet­ték, hogy a fegyverszüneti bizottság a romá­noknak betiltotta a tüzelést. Az erdélyi sztrájk megszűnt Nagyváradról jelentik. A kolozsvári mun­kástanács a sztrájkolók kívánságait a Kolozs­várt idéző Pathé francia tábornok, továbbá írorbán tábornok, a VI. román hadosztály pa­rancsnoka elé terjesztette, akik készséggel meg­ígérték, hogy a kívánalmakat minden pontban teljesítik, kivéve azt, amit ez idő szerint katonai szempontból nem elégíthetnek ki. A munkásta­nács erre úgy döntött, hogy proklamálja a sztrájk befejezését. A munkásokat röpcédulá­kon hívták fel a munka felvételére.­­ A románok soroknak Nagyszebenből jelentik­ . A megszállott területen a románok megbízták a jegyzőket, hogy készítsék el az állítási lajstromokat, mi­vel márciusban meg akarják kezdeni a soro­zást. i­­vvvvvvwvwwwvvwvvwwvv­vv,vvvv 1^ F eUdoís a Kereskedelmi Csarnok taglalta az! Kereskedő kartársak! Bizottságunk a rend­kívüli közgyűlés anyagával teljesen elkészült és február 1-én, szombaton d. u. 4 órakor tartja utolsó bizo­tsági gyűlését. Alapos azon feltevésünk, hogy a munka jegyében meg­indított fáradozásainkat a teljes siker fogja koronázni. A rendkívüli közgyűlést megelő­zőleg a napirend és a még ak­tuális részlet­­kérdések együttes megbeszélésé­e és meg­­vi­­t­sára február hó 2-án, vasárnap ,f. e. 11 órakor a Kereskedelmi Csarnok helyiségében teljes gy ülést hívunk egybe. A siker érdekében kérünk benneteket, hogy ott teljes számban jelenjetek meg. A választá­si el­készíté Bt nen­ bizottság. Expedíció a brémai Spartacusok ellen Vilmos császár hamisított levele — 7 millió 400 ezer szocialista szavazat a porosz választásokon Bérán, január 11. " Posi­ti sebe Nachrichten" munkatársa beszélge­tést folytatott Noskeval, a birodalmi kormány tagjával a brémai expedíció okairól és k®­­közelebbi céljairól. Noske ezeket mondta: A brémai viszonyok tűrhetetlenné váltak. Bréma azok közé a városok közé tart már, ame­lyekben törpe kisebbség igyekszik erőszakosan­ uralkodni jelentékeny többségen. A Brémában tett legutóbbi tapasztalások után semmi bizto­sítékunk nem volt arra nézve, hogy a hajók megérkezésénél ts­­m tfcttesa­■­ek-e incidensek vagy zavargások. Az élelmi­szerbehozatalt készleteink rendkívül szűkös vona­lian fonellenns biztosítanunk kell. Máért küldtünk nagyobb csapatokat Brémába. Ha engedelmeszkedik ez a kisebbség, amely most minden jog ellenére kezében tartja a hatal­mat, akkor akciónk teljes nyugodtsággal me­het végbe, ha azonban a kise­bbség eRecsségén a legkíméletlenebbül fogunk fellépni. Berlin, január 31. A brémai Weber­­részvénytársaság munkásai nagyszámú tenge­részszel együtt a hajógyárba vonultak. Hogy Bréma felfegyverzett proletárjai hogyan ké­szülődnek a kormánycsapatok ellen a­­véde­lemre, még nem lehetett megállapítani A katonatanácsok tiltakozása Berlin, január 31. Nagyberlin katona­­tanácsainak tegnapi ülésén nagy többség­gel fogadták el azt a határozati javaslatot, amely szerint Nagyberlin katonatanácsainak együttes ülése a legerélyesebben tiltakozik a parancsnoki hatalom módosítására, vonatkozó intézkedések ellen, mivel a katonatanácsokat teljesen megfosztják hatalmuktól és jelentősé­güktől. A gyűlésen követelték a birodalom valamennyi katonatanácsának és hadtestének kongresszusra való ösz­­szehívását és a szóban lévő rendelet felfüggesz­tését a kongresszus végleges állásfoglalásáig és határozatáig. A határozati javaslatot 148 sza­vazattal fogadták el 47 szavazat ellenében. A lapok megjegyzik, hogy ez a határozat bizal­matlansági szavazatot jelent a központi tanácséval szemben. A ka­tonatanácsok csaknem valamennyien szimpátiá­val fogadták a javaslatot, a szociáldemokrata és demokrata munkások azonban bizonyára tiltakozni fognak a független szociáldemokrata­­párt kebeléből kiindult javaslattal szemben. A Vilmos császár bűnösségét bizonyító levele­s hamisítvány Berlin, január 31. (Wolff.) Clemenceau miniszterelnök a békekonferencia elé terjeszt­­ette francia jogtudósok véleményét arról a kérdésről, várjon vád alá helyezhető-e a volt német császár? A francia jogtudósok a maguk álláspontját többek között egy levéllel indokol­ták meg, melyet állítólag Vilmos volt császár írt annak idején Ferenc Józsefnek. A B. Z. am Mittag jól informált helyről arról értesül, hogy ez a levél hamisítvány. Ez az írás első ízben több mint két évvel ezelőtt a francia sajtóban jelent meg és már akkor megcáfolták­ a való­diságát. A levelet egy spanyol karlista gróf ha­­misította, aki a háború első hónapjaiban Ausz­triában élt. A gróf azzal a megjegyzéssel adta át a levelet francia újságíróknak, hogy azt Berchtold gróftól kapta. Noha nyilvánvaló volt, hogy a volt császár képtelen volt arra, hogy ilyen levelet megírjon, minden józan ésszel el­lenkezik az a föltevés, hogy Berchtold gróf ilyen levelet bárkinek megmutatott volna. Bolsevik­ és lengyel előnyomulás veszedelme Berlin, január 31. A keletnémetországi te­rületek helyzete, mint illetékes helyről jelentik, rosszabbra fordult. Keletporoszország határán nagy bolseviki seregek állanak. Nyugatpor­osz­­országot lengyel betörés veszedelme fenyegeti. Az orosz hadsereg a Libau-Lubisse-Kovna vo­nalon áll. Kovna vára még a németek kezén van, az orosz csapatok azonban már közvetle­nül a vár előtt vannak. A szovjet csapatokkal szemben a nyolcadik és tizedik német hadse­reg lépett fel. Kétségtelenül föl lehetne tartóz­tatni a bolsevikokat még a keletporoszországi határon ,ng ha a csapatokat egységes és só-

Next