Magyarország, 1919. március (26. évfolyam, 52-76. szám)

1919-03-01 / 52. szám

MAGYARORSZÁG BUDAPEST 1919. MÁRCIUS 1. SZOMBAT XXVI. ÉVFOLYAM 52. SZÁM . ' 4. .­. .«■¡', ju­vr.vi.v ' Egy percért egy év Franciaországban megálltak az összes vonatok egy percre. v­­­r .. ?■ Ezt a tüntetést, a vonatok megállítását, királyi hatalom gyakorolta először, gyá­­szoló birodalom. Amikor 1910 nyarán híre télen halállal múlt el VII. Edward, Anglia királya, India császára és azonkívül is a világ ura, a temetés órájában megálltak­ az összes vonatok öt percre az egész brit impériumban. Skóciától Tranzválig, Kairan­dától Ausztráliáig, Indiától Egyptomig mindenütt álltak a vonatok ugyanaz alatt az 6 perc alatt. A legnagyobb birodalom­­­ban pihent a legegységesebb munka. Sok ezer vonat, mozdony és kocsi, sok tízezer vasutas és millió utas — nincs perc, amely­­ben az angol lobogó védelme alatt ne legalább millió ember utaznék — így adta meg tisztelete jelét a brit halott felségé­­nek. A világ késett öt percig, mert meg­­halt VII. Edvárd, aki az ő bűbájos közvet­­lenségével mint valami könnyű kis cinikus ötletet, készítette elő Középeurópa be­­kerítését, a világháborút. M­gg Franciaországban nem öt, csak egy percre álltak meg a vonatok, nem egy királyi pompes funébres okán, hanem azért, mert a köztársaság vasutasai nem voltak megelégedve sorsukkal. Egy percig tartott a sztrájk és most a sztrájk szerve­­zőjét, Micolt, a vasutas szakszervezet tit­­kárát elítélték egy egész esztendőre. (Ma­­gától értetődik: börtönre.) Egy percért egy év. Számoljunk csak egy kicsit. Egy órában van hatvan, a huszonnégy órás napban ezernégyszáznegyven perc. Egy év háromszázhatvanöt nap. Ezer­négyszáz­­negyvenet meg kell hát sokszorozni há­­romszázhatvanöttel. Ez: 525.600. Ennyi perc van egy esztendőben. A fizetség tehát több mint félmilliós. Szép summa, de Clémenceauval nem is lehet olcsón tré­­fálni. Egy a félmillióhoz ez volt körülbelül a mérték nálunk is tavaly júniusban az „Eltaposom ,­­ szterényi#boldogságos korszakában, amikor vizsgálóbírói jegyző­­könyvet, haditörvényszéki vádiratot ka­­pott az, aki fizetésemelést mert kérni. Nem vagyunk olyan vakmerőek, hogy azt jósoljuk: Clémenceau, a megcsontosodott szabadgondolkozó, a híres antiklerikális is kolostorban fogja végezni, azonban... Azonban megfontolni való, hogy­ Párisban sem lehet drótsövényeket építeni az áramló világeszmék ellen. Clémenceau el­­len van nemcsak a munkásság, hanem Franciaország egész szellemi fiatalsága. A legjobb, a legbátrabb gondolkozók. A Magyarország tegnapi számában ismer­­tettük a Világosság-ot, Henri Barbusse új regényét, amelynek erkölcsi magasrendű­­ségét a francia kritika Tolsztojéhoz ha­­sonlította. Clémenceau pedig, mint mas kedvelő író, szorgalmas és finom olvasó, maga is tudni fogja azt a belső és szerves összeköttetést, ami volt Tolsztoj apostoli működése és az orosz forradalom közt. Mekkora Óperenciás távolság az új eszmék evangéliumi igazságossága és a Midobper félmilliós igazságtalansága közt. Higgyék meg: a börtön sosem volt valami bűbájos erejű agitáció és — mint megfélemlítési eszköz is az utóbbi idők­­ben vesztett valamicskét régi erejéből. Ez a matézis kevéssé illik ahhoz a Párishoz, amely most — a békekonferencia napjai­­ban —­ az emberi jog és igazságosság zsis Budapest, február 28. (­­ Magyarország tudósítójától.) A kor­mánynak a választások elrendeléséről szóló intézkedése már tegnap az összes politikai pártok körében nagy viszhangra talált, noha a nemzetgyűlési választások híre egészen ké­születlenül találta őket. Eddig a sarradiakai kormányzó pártok érdeklődését a Néptanács választásának ügye foglalta le.­­ • "­­ A­ pártok tulajdonképpen nem foglalhat­tak állást a választások kérdésében, mert még­ nincsen értesülésük arról, hogy hogyan ala­kulnak az egyes választókerületek. A­­kor­mányzó pártok a választásokkal kapcsolatos kérdéseket együttesen fogják megbeszélni. E végből a pártok vezetői a legközelebbi napok­ban közös értekezletet tartanak. A nemzet­gyűlési választások ügye előtérbe tolta a forra­dalmi polgári pártok kooperációját. A Károlyi­párt és a Kisgazda­párt között erre nézve a svéd párt szövetségre lépésével már megvan a teljes harmónia. A Radikális-párt dolga azon­­­iban még tisztázatlan. Bizonyos, hogy­ a Károlyi-párt vezetőségének egy része erősen hajlik a radikálisokkal való szövetkezésre, viszont sokan vannak olyanok a párt veze­tőségében, akik mindössze válaszási paktumra gondolnak. A két párt közötti fúzió tervét teljesen elejtették. A Károlyi-párt vezetősége azonban még foglalkozni fog a kérdéssel és könnyen lehetséges, hogy a választásokra való tekintettel mégis sikerül a radikálisok­kal valamely kooperációt létesíteni. A Szociáldemokrata­ párt teljesen egyedül szándékozik a nemzetgyűlési választásban résztvenni. Nem kér és nem fogad el támoga­tást a többi forradalmi pártoktól, annál ke­­vésbbé, mert a polgári■ pártok ellen válogatás nélkül felveszi a harcot. A Szociáldemokrata­párt nemcsak ipari centrumokban, de az ag­rárvidékeken is jelölteket állít. A Kisgazda- és Károlyi-pari szövetségéhez csatlakozni fog a Radikális-párt is. Eddig a legnagyobb előké­születeket a választásokra a Keresztény­­szocialista­ párt tette. Főleg a Dunántúl szer­vezkedett az egykori néppárt, amely reméli, hogy a nemzetgyűlésen aránylag tekintélyes számmal lesz képviselve. A Lovászy Márton­ natjaként kíván szerepelni. Ügyész és sztrájktörvény — ez az a magasztos er­­kölcsi parancs­ólat, amelynek nevében * népeknek diktálnak! És mi jogon adnának vármegyéket cseh#szlovák országoknak; azok, akik a vasutastól sajnálnak egy nyo­ morult százfrankos fizetésemelést. Nean*­zeteket csak az szabadíthat fel, aki nem­ tiporja le az egyes embert. Franciaország­­ban egy percig, a hódított Magyarorszá­­gon hetekig állnak a vonatok. A világ* minden szenvedője tiltakozik a győzelet­ és erő ököljoga ellen. vezetése alatt álló 48-as függetlenségi pártban is örömmel értesültek a kormány szándékáról.­ A lajstromos szavazás terve azonban nem ta­j­­átt náluk tetszésre. .­" Kjunfi jelentése svájci útjáról Ma délben Károlyi Mihály köztársasági elnöknél nagy fontosságú értekezlet volt, ame­­­lyen résztvettek Berinkey miniszterelnök, slarrer követ, a külügyminisztérium vezetője, Kunfi közoktatásügyi miniszter és Csáky­ Imre külügyi osztályfőnök. A tanácskozáson azzal a részletes jelentéssel foglalkoztak, amelyet Kunfi Zsigmond tett berni tapasz­­talatairól. Értesülésünk szerint szó volt ennek­ a jelentésnek tárgyalása során konkrét javas­latokról Magyarország külpolitikájának új irányait és ezzel kapcsolatosan a kormány leg­sürgősebb intézkedéseit illetőleg. A pártok készülődése a választásokra Tanácskozás az elnöknél külpolitikánk új irányáról » ' ’ ' I Egyes szám­ára 30 fillér Püspökök hüségesküje A klérus tagjai között még többen van-­ n­ak, akikről feltehető, hogy a régi rezsim hí­vei. Ténykedésüket nagyon megkönnyítette az a körülmény, hogy mindezideig elmulaszt­­ották a hüségi fogadalmat letenni. Ezért a vallásügyi miniszter rendeletileg szólította fel a püspököket és a katholikus főpapság tag­jait, hogy záros határidőn belül vagy nála, vagy megyéjük kormánybiztosainál jelent­kezzenek és esküvel bizonyíták, hogy a nép­­köztársaság állameszméjének hívei Várady L. Árpád kalocsai érsek, Széchényi Miklós győri püspök és Kovák eperjesi püspök tegnap Vass János vallásügyi miniszter előtt letette az es­küt a köztársaságra. Hock János nem fogadta el a váci püspökséget Károlyi Mihály, a köztársaság elnöke, tegnap kihallgatáson fogadta Hock Jánost, a Nemzeti Tanács elnökét és felajánlotta neki a Csáky Károly gróf halálával megüresedett váci püspökséget. Az elnök ezzel a tényével dokumentálni­­ akarta a népköztársaság elis­merését Hock János iránt, akinek a forra­dalmi harcokban és a forradalom utáni ese­ményekben olyan kimagasló szerepe volt. Hock János megköszönte az elnök bizalmát

Next