Magyarország, 1919. április (26. évfolyam, 77-102. szám)
1919-04-01 / 77. szám
Titok a már megtevő néptörvényekkel ezenítesze rendelkezés, például kisüzemek szocializálása, az üzletükből áruk önkényes birtokbavétele, lakások ás üzletek önkényes elfoglalása, élelmiszer rekvirálás, adóók és járulákok önkényes kielése, a fogadalm kormányzótanács rendelkezéseinek a nyilvánosságokig való elrejtése,, vagy a forradalmi kormányzótanács által, kiadott törvényekhez és rendeletiekhez fűzött önkényes magyarázat, a forradalmi törvényszékek önkényes alakítása és ilyenformán való ítélkezés sí vádlott feleli, a munkásoknak a belügy népbiztosok tudtán kívül való felfegyverzése, mert mindezeknek rendszertetlen végrehajtása felbomítja a forradalmi rendet és nagymértékben elősegíti az elinforradalom lehetőségeit. A budapesti már eddig megalakult tanácsok és j direktóriumok összes ténykedéseiket az illetékesnépbiztosságokkal egyetértésben végezhetik, esetről-esetre ezeknek írásos meghatalmazásával. Olyan esetekben, amikor a tanácsnak, és diveiktóriumnaik munkavesztesége van, legfeljebb ezer toorona tisz'.ck Ifij adhat'ó halomiként ideiglenesen. .Egyéb nagyobb kiadások dolgában kérjék a belügyi népbiztosság hozzájárulását. Ezen kiadások a lefoglalt pénzből fedezhetők. Az újonnan szervezett karhatalmaikhoz felvett dolláriak javadalmazásai az eddigi karhatalmi javadtallanárokká lesznekegyöntetűek. Szigorúankötelesek ellenben a tanácsoki és diffektoflaffiók ákra ügyelni, hogy most már a proletárok birtokában lévő pénzzel semmiféle pazarlás vagy pónispocsékolás ne történjék,mert ilyen esetben a Kormányzótanács a legszigorúbban fog eljárni, mint a proletárság ellenségével. Felhírvjwik az összes tanácsokat és direktorhancsait, hogy ami megalakultek, azonnal jelent,sék a belügyi népbiztonsághoz, esectkivül eddigi ■működésűkről és minden intézkedésükből haladóktalanul tegyenek írásbeli, sürgöny- vagy telefonjelentést a belügyi alapbiztosságnak és addig, amíg a tanácsok alkalmazoty a milironát az alkotmány meg nem határozza, neoliganus eknél, mint ..a tanács vagy direktórium megbízottja“ felvenni nem szabad. A népbiztosi cím kizárólag a kormányzai tanács tagjait illeti meg. Egybcen közöljék a direktórium tagjaink nevét és címét. Elvárja a kományzótanács a prolelúrállamo krendi építőitől, a nagyaországi prolehkroktól, hogy a pélvhár álltam rendjét fegyelemmyel meglőrizszék. Mindazok, akik a kormányzótanács eddigi treaddlétéel szemben, vagy ezen renddel utesztá- Sahtal .szita »hőn cádrikcünek, a forradalom eltelitségei, akiktél szembeb a forradalmi prolelárság minden Ikteidtet néént fog eljárni. . .1 forradalmi kormányzótanács: Garbót Sándor s. k.. elnök, Kondler Jenő 9. k., Vágó Béla. s. k., .belügyi népbiztosok, amelyekben az iskoláztatás ügyének rejtettsége ezt megokolja, az oktatásügy állami jellegének feltártása mellett engedelmet adhat arra, hogy iskoláinkat a közoktatásügyi népbiztos felügyeletei mellett továbbra is fentarthatták. Ez a jog Budapestnek megadatik. 6. §. Ez a midelet kihirdetésének napján lép életbe. A rendeletet a közoktatásügyi nép, bkiut. végrehajtja, az intézetek úrvéjének bizlostására szükséges szerveket kijelöli és külön rendelettel megállapítja az oktatásügyi igazgatás uj szervezetét. Budapest, 1919 március 29-én. A forradalmi kormányzótanács: Kunfi Zsigmond közoktatásügyi népbiztos, Garbói Sándor, a kormányzótanács elnöke. MAGYALRESZ Budapest, 1919 kedd. április 1. -----' "■ -----••••••*!••---- : Á állami közoktatás (XXII. számú rendelet) §. A magyarországi tanácsköztársaság a föoktatás ügyét állami feladatnak tekinti. Ehhez képest a tanácsköztársasáág van,amennyi nem állami nevelés és oktatási intézetet kezelésébe vesz át.Az intézetek céljaira szolgáló manden ingatlan és ingó ennek a kormányzótanácsi rendeletnek az alapján köztulajdonná válik. 2. §. A tanácsi köztárársaság a munkásság művelődésének emelésére minden eddiginél nagyobb szabású oktató- és nevelőmunkát szándékozik végezni. Mindazokat, akik a tanácsköztársaság társadalmába ésszellemébe be- illeszkednek, képességükhöz mérten szolgálatába kívánja állítani. Ennek folytán ii nem állami nevelési és oktatási intézetek alkalmazottai közül azokat, akik ennek a feltételnek megfelelnek, a tanácsköztársaság szolgálatába veszi át. Az egyházi személyeket (papokat, szerzeteseket, apácáikat) azonban csak akkor, ha világi személyekké lesznek. Az átvétel akként történik, hogy az iratérzetek alkalmazó fiai ennek a rendeletnek az alapján külön intézkedés nélkül a tanácsköztársaság ideiglenes szolgálatába lépnek. Állandó alkalmaztatásuk tekintetében a közoktatásügyi népbiztos ama vizsgálat letételének alapján fog határozni, mely az illetők társadalmi felfogására és ismereteire terjed ki. A vizsgálat anyagát és módját a tízoktatásügyi népbiztos rendelettel szabályozza, időpontját pedig a vizsgálati anyag közlésétől szónt mitott egy, legfeljebb háromhónapon belül tűzi.4- 3. §. Az egyesek ésközüketek (községek, hitt községek) kötelesek mindazokat a ■ járulékokat, amelyekből az intézetüket eddig egészben vagy részben fentartották, a végleges rendezésig az ed* i digi módon az intézetek céljaira továbbra is be- t szolgáltatni. 4. §. Az intézeteik céljaira szolgáló ingatlanok és ingók átadásának megtagadása, an* nak késedelmes foganatosítása, az ingók bárminemű megrongálása, elrejtése, elvitele, az intéze- tek fentartásáx® szolgáló járulékai, beszolgáltatá- s jának elmulasztása, késedelmes, vagy nem az eddigi módon való teljesítése bűncselekmény. Az ilyen bűncselekmény elkövetőit forradalmi törvényszék elé kell álltani. 5. §- A közoktatásügyi egyes városoknak vagy köztesnek, Munkásegyetemet: (XVIII. számú rendelet) A Kormányzótanács kimondotta, hogy a Szocializmus állami propagandájának céljaira minduzó egyetemeket és a középfokú oktatás keretében előkészítő tanfolyanyokat létesil’s ennek ímégyenézésére biztosi minőségben Szabados Sándort küldötte ki. A Kormányzótanács kimondotta, hogy az ifjunmukósok nevelése és piktatás ügyei a közoilatásügyi népbktosság haátskörébe tartoznak. A kormányzótanács utasította a közoktatásügyi népbiztost, hogy a 16 éven aluli ifjumunkások részére oktatási alkalmakat létestsen. Az ifjúmunkások az oktatásba való bevonásukkal párhuzamosan a munka alól mentesitendők lesznek. Budapest, 1919 március hó 28. — A Korrád alant Kormányzótanács. Garbui, a Forrradaliui Kormányzótanács elnöke, Lukács György, közoktatásügyi népbiztos-helyettes. Munkások betegségi és baleseti biztositásának kiépítése (XXL számú rendelet) vannak. —12. §» A betegségi biztosítási járulék az átlagos papibért hat százaléka. ' üzemi bölcseiből felimerüly minden költség a sérülés első napjától köttetve balesct birtokitásií’'költség. 13. §. A közalkfiljuazottaív után a betegségi biztosítási járulékot további rendelkezésig a munkáltató fizeti. Ezeknek táppénzébe és baleseti járadékába talán* baj» be kell számitani azt, amit, szolgálul» rendtartásuk i illetmélyszabályzatuk, nyugdijszabályzatik alapján a megfelelő időre ,illetményeik (nyugdijuk) fejében i munkáltatójuktól, illetőleg nyugdijintézetükröl kapnak. E rendelet szempontjából közalkalmazottak az állami, ‘törvényhatósági, községi és közalapitványi’ hivatalokban ’és vállalatoknál, a közintézeteknél illetőleg a helyükbe lépő hatóságoknál, az országos és a ■kerületi tmunkásbiztos is.» pénztáraknál, ugysainién a . nyilvános, forgalmu vasuti és gőzhajózási vállalatoknál szlkhumzottnk. — 14. §. Az országos és kerületi mimka biztosító pénzt adak önkormányzatában, a választott bíráskodásban mindkét fokon kizárólag csak a biztositásra kötelezeti munkások vesznek részt. — 16. §. A vállalasi és dohánygyári betegség»"ver« pénz kirak megszűnnek. A nyitvánap forgalman vagusi és hajózási, vállalatok által fentadott vállalati metegsegélyző, pénztáraak, a magánegyesületi betegsegélyző pénztárak, úgyszintén a hányatársládák fennmaradása vagy megszűnése ügyében a munkaügyi és népjóléti népbiztosság külön rendelettel intézkedik. Ezen intézmények is azonban kötelesek a beteg, illetőleg a balesetet szenvedett anunkasnak betegség vagy baleset esetén ugyanannyit adni, mint az országos pénztár..— 16. §. Az ad huni munkásbiztosítási hivatal eddigi hatáskíir — a bírói és biztosítási tanácsai elé tartozó ügyek» kivételével »— a munkaügyi és népjóléti népbiztosság hatáskörébe megy át. — 1,7. §. Ez a rendeld 1919. márciusi 30-án lép érvénybe. A renddel Végrehajtása érdekében a munkaügyi és népjóléti népbiztos intézkedik. Budapest, 1919. évi március hó 29. napján. A Forradalmi Kormányzót::Bács, Garbói s. k., a Forradalmi Kormány Biztamác" elnöke. Bokányi Dezső s. k . Fiedler Rezső s. k., Goth Antal s. k., munkaügyi és népjóléti anyaísosok. Kétezer koronánál nagyobb értékű ékszerek beszolgáltatása (XXII. számu rendelet) 1:"§. Azokat az aranytárgyakat, ékszerekert, drágaköveket, melyek jelenlegi értéke darabonkint 2000 (kettőezer) koronát meghalad, a szociálistermelés népbiztosa által kielölemlő helyen és napon elismervény ellenében be kell szogáttatni. A leszolgááltatási kötelezettség azokat is terheli, akik másnak tulajdonát képező ily értéktárgyakat tartanak birtokukban. Az érték megállapítása végett az aranytárgyakat, ékszereket vagy drágaköveket a szociális termelés népbiztosa által kijelölendő bedrföödyeken be lehet mutatni. E becslőhelyek a becslés eredményéről tanúsítványt adnak. A beszolgáltatott értéktárgyakért megtérítés nem jár. 2. §. Ez a rendelet nem terjed ki az aranytárgyak, ékszerek és drágakövek darusításával foglalkozó üzletekre. 3. §. A forradalmi törvényszék ítél azok felett, akik e rendelő szabályait megszegik. Budapest, 1919. március 30. — A Forradalmi kormányzótanács. Garbói s. k., elnök. Böhm s. k., szocializálás népbiztos. 1. k. Betegségi és baleseti biztosítás hatálya alatt ál minden munkás (földmivesmunkás is). Munkás mindenki, aki köz- vagy magánszolgálatban munkabér vagy fizetés fejében dolgozik. A földmnvesy munkások biztosításának módozatairól a munkaügyi és népjóléti népbiztosság külön rendelettel fog intézkedni. .. 2. §: A szügtségi segélyekre való igényjogosultság a betegség kezdetétől számitott egy évig tart. — 3. §. Tánpénz az első négy hétben az átlagos napibér 60%-a. az első négy hét lejártától az átlagos napibér 75%-a. családfentartóknak a huszonhatodik hét lejártától kezdve az átlagos napibér teljes összege. 1—. 4. 8 A gyermekágyi segély az átlagos napikér teljes ősszége. A nem biztostott családtagok részére': szülés esetében napi 3 korona gyermekágyi segély fizetendő. ..• O. S. A biztosított nő a ternesség uitolsó négy hetéi)« átlagos napibérének teljes összegét kapja terhességi segély gyanánt, ha megelőzőleg egy esztendőn belül három hónapig a pénztárunk tagja volt. —6. §. Az átlagos ivaibér ötféle : öt korona, akiknek keresete nincs Vagy keresete legfeljebb öt koronáig terjed ; tiz korona, akiknek napibére öt kor.-tól tiz kor-ig terjed ; tizenkét korona, akiknek napi bére tiz koronától tizennégy koronáig terjed: tizenhat korona, akiknek napi bére tizennégy koronától titrai nyolc koronáig terjed: husz korona, akiknek napibére huszonkét koronánál nagyobb. — 1. §. Baleseti sérülteknek a táppénz mindaddig jár, amíg gyógykez.elésE izomlóbetegek...— 8. §. Baleseti sérültek kártalanításának alapjául a keresetet évi négyezernyolcszáz koronáig kell számításba venni és teljes munkaképtelenség esetén 66/1 százalékkal, részleges munkaképességveszteség esetén pedig ennek megfelelő arányban kell kártalanítani. — 9. §. Tanoncok, gyakornokok és oly egyének, akik be nem fejezett kiképzésük miatt fizetést vagy miért egyáltalán nem, vagy csak a szokásosnál csekélyebbet kapnak, baleseti sérülés esetén, kárlabnntásukat koruk emelkedésével emelkedően olyan javadalmazás alapján kapják, amely eléri az ugyanabban vagy hasonló üzemijén és ugyanabban az időben hasonló munkakörben alkalmazón, hasonló korimunkások átlagos legkisebb keresményét. — 10. Azokat a kedvezményeket, amelyeket a 8. és 9. §-ok elrendelnek, megkapják azok a járadékosok is, akiknek balesete korábban történt, de a kártalanítás összege még nincs jogerősen megállapítva. 1. §. Minthogy a régi rendszer idején megállapított járadékok nem felelnek meg a mai megélhetési viszonyoknak, rendkívüli járadékpótlékot adunk mindazoknak a baleseti sérülteknek, akiknek járadékát a jelen rendelet érvénybelépése előtt jogerősen isegálapították. A havi járadékpótlék a havi járadéknak száz százaléka akkor, ám a baleset 1914 év végéig történt; I hetvenötszázaléna, ha a baleset 1914-ben történt; ötven százaléka, ha a baleset 1916-ban történt és huszonöt százaléka, ha a baleset 1917-ben vagy 1917 után történt- A járadékpótlékra csak azoknak van joguk, akik munkaképességüknek legalább felét elvesztették. A járadékpótlákra vonatkozó kérelmek az Országos Munkásbiztosító Pénztárhoz intézendők. Kérdem nélkül a pénztár nem intézkedik. Ugyancsak az Országos Pénztárnál kérhetnek hasonló járadákpótlékot azoknak azz Ig. effaajtaknak hozzátartozói tg. afck. segdyxe m* i segtagdy Központi Lakásbiztosság (XV. számú rendelet) 1. §. A Budapesti Központi Lakóhivatal a budapestikerületi lakáshivatalok és a lakásügyi- felülvizsgálati bizottság, végül az idegeneket ellenőrző hivatal e rendelet hatálybaléptével megszü mik. Budapesten és azokban a környékbeli községekben, amelyekben a Budapesti Központi Lakáshivatal működése eddig kiterjedt, megszűnik, a központi járásbíróság mellett működő lakbérleti bizottságok működése is. Mindezeknek a meg-szüntetett szerveknek hatásköre a Magyar Tanács-Köztársaság Központi Lakásbiztosságára száll át, amelynek élén, háromtagú direktórium áll., A di-rektórium tagjait a Kormányzó Tanács nevezi rá. Az előbbi rendelkezés szerint megszűnt hatóságoknál folyamatban levő összes ügyek is megszűnteknek tekintendők. — 2. §. Budapesten és a volt Budapesti Központi Lakáshivatal hatáskörébe tartozó községekben és városokban levő összes he- lyiségek (lakások, penziók, szállodák, üzlethelyisé- gek, irodák stb.) fölött (kizárólag a .Központi Lakásbiztosság rendelkezik. — 3. §. A. Központi Lakásbiztosság a hatásköréhez tartozó fő ügyeket: 1. Budapesten központi szervek, 2. a környékbeli községekben az ott fölállított holyi lakásbizottsá-gok útján látja el. A hozott határozatok a direktóriumhoz megfelebbezhetők. A fellebbezés azonban a végrehajtást, illetőleg behelyezést neax akadályozza. A környékbali községekben fölállított helyi lakásbizottságok kötelesek Q, helyi szükségletet ' w& vggx lakatlan helyiségekéit Köz-