Magyarország, 1919. május (26. évfolyam, 103-113. szám)
1919-05-01 / 103. szám
I ipari szakosztálya felhívja a tagjait, hogy a május 1-i felvonulásra 7 órakor gyülekezzenek a Gizellás tér—Dorottya utcai részén. Az Országos Zeneművészeti Főiskola igazgatósága május elfén délelőtt 11 órakoraz intézet nagytermében ifjúsági ünnepélyt rendez. Az érdeklődök jegyeket a Zeneművészeti főiskola portásánál (Liszt Ferenc tér 12.) díjtalanul kaphatnak. A májusi ünnep szónokai í£ párttitkárság a május elsejei ünnepség különböző helyeire a következő szónokokat jelölte ki, akik a kijelölt helyen mindjárt a tömeg odaérkezése után tartják meg beszédüket. Vérmező közepe: Farkas István. Vérmező délkeleti sarka: Weltner Jakab. Vérmező felső része:Biró Dezső. Iparcsarnok: Bokányi Dezső és Landler Jenő. Kéményseprő vendéglő: Rabinovits József Grnch vendéglő: Harti Emil. Beketow cirkusz: Kertész Mihály és Ilasz Kálmán. Angol park: Andorka Sándor és Brandstein Illés. Gregorits-vendéglő: Ágoston Péter. Cirkusz-kávéház: Hirossik János. Nagy Amadeusz: Szakosíts Árpád. Zöldvadász vendéglő: Vincze Sándor. Hungária kert: Preisz Mór. Róna vendéglő: Hamburger Sándor . Trieszti nőhöz: Perősz Jenő. M. T. K. pálya: Fridífer Rezső és Kalmár Simon. Millenáris pálya: Kani Béla és Biró Dezső. Népliget: Kellner Sándor, C.:írlag Ferenc, Goldschmied Sári Ügetőpálya: Biermann István, Itt gát Ignác és Singer Vera Ártér. ■ fürdő körlete: Bmiáth Frigyes. Margitsziget: Brand- Steinné, Horváth Katica, Cseni Ilona. A városligeti szórakozóhelyeken délután hárrom órakor beszélnek: Müszinkőr: Grimbergerné M. Mária. Kis színház: Fonyó Sári. Barokadi: Bárdos Mariska. Alpesi falu: Spády Adél. Royal Vie: Mánuel Sári. Jardin de Paris: Vincze Sándor- 1 né. Általában: Hegedűs Márton, Zelenka Gyula. A közellátás május elsején a közellátási népbiztosság rendeletéből a fiktmer és élelmiszerüzletek május 1-én délelőtt 10 óráig kötelesek nyitva tartani. Május elsejének megünnepléséből a közellátási népbiztosság alkalmazottai is kiveszik részüiket. Hogy azonban a proletárság ellátása semmiféle fennakadást ne szenvedjen, a népbiztosság elhatározta, hogy a rendes hivatali órák alatt inspekcióst tart. Ennélfogva a népbiztosság legfontosabb ügyosztályai — de csakis « legsürgősebb ügyekben: — holnap is a felek rendelkezésére álln.ma.I. A Vörös Orfîk holnapi szolgálata ’ AB ossiae vörös török holnap regigei hat órakor , .«»Biztásí heilyükön SiznSlgálat,tétel rejtdlsnjenak meg. Ez vonatepeak a kirüteti parancsnokság összes katonát elérnyesire és a IV. dandárra is. relési tárgyakat még nem adták volna be, hogy a katonai cikkeket a fenti gyűjtőbizottságnál május hó 3-ig (a bizottság székhelye: VI., Aradi utca 23., 1. emelet 24.) álinál is inkább szolgáltassák be, mert ellenkező esetben forradalmi törvényszék elé állíttatnak. A VII. kerületi forradalmi munkás- és katonatanács felhívja a lerlajstromozott, de még katonailag ki nem képzelt elvtársakat, hogy május 2-án délután öt órakor az Almásy téren jelenjenek meg. Továbbá elrendeli, hogy azon elvtársak, akiket április 22-én belajstromoztak, de igazolványt még nem kaptak, ugyancsak május 2-án délelőtt 9—12 és délután 4,—9 óra közt a VII. kerület Akácfa- és Wessényi-utcai toborzóhelyiségben igazolványuk átvétele végett jelenjenek meg. — Rendelet: Valamennyi budapesti plébánia, lelkészi hivatal és szerzetesrend vezetőségéhez. A közoktatásügyi népbiztosság vallásügyilikvidáló meghatalmazottjának 947/1919. elnöki szám alatt, valamint 1259/1919. szám alatt kelt utasításai alapján felhívjuk valamennyi budapesti plébánia és lelkészi hivatalt, továbbá valamennyi Budapesten tartózkodó szerzetesrend vezetőségét, hogy a hozzájuk tartozó egyházi személyekről (felszentelt papokról és apácákról) 48 óra alatt a lakóhelyük szerint illetékes kerületi munkás- és katonatanácsokhoz terjesszenek be pontos kimutatásokat és ezekben a kimutatásokban az illető egyházi személyek nevét és lakását, továbbá azt, hogy magyar vagy idegen állampolgárok-t, pontosan tüntessék fel. A kimutatások adatainak pontosságáért és megbízhatóságáért azok kiállásói a felelősek. Budapest, 1919. április hó 28-án. A budapesti forradalmi központi munkás- és katonatanács elnöksége, Ágoston s. k. 3 Budapest, 1919 csütörtök, május 1. MAGYARORSZÁG FŐVÁROS *ferA Főváros direktóriumának felhívása a vidéki direktóriumokhoz. A fővárosi direktora cum felkéri a vidéki városok és községeik direktóriumait, hogy ha betegeiket Budapestre akarják, küldeni, kórházi elhelyezés céljaiból, úgy előzetesen a Közpori Kézikórház (Rókus) ágynyilvántartójához forduljanak telefon vagy társulat útján. A fővárosban a kórházi ágyak száma, lényegesen növekedett ugyani, ezzel személbn azonban az eddigi kórházi ápolásihoz nem jutott betegek olyan tömegeit kell elhelyezni, hogy jelenleg még mindig van hiány betegágyak ism. —— Kerületi élet. A VI. kerületi forradalmi munkás- és katonatanács intézőbizottsága felhívja a tanács valamennyi tagját, hogy a VI. kerület Bajza utca 31. szám alatt lévő polgári leányiskola tornatermében működő lajstromozó-bizottságnál délután 4—9 óra között 24 órán belül okvetlenül jelentkezzen. A VI. kerület (Angyalföld) IV. csoportja felhívja az összes e területen lakó elvtársaikat, hogy május elsején pontban 9 órakor a Gömbutca és Teve utca sarkán lévő kertiben találkoznak. (Felhívatnak az elvtársak, hogy a rendezőségnek minden tekintetben engedelmeskedjenek. A VII. kerületi forradalmi munkás- és katonatanács intézőbizottsága elrendeli, hogy a házbizottságok, illetve házi bizalmiak, akik esetleg még bélyegzővel nem rendelkeznek, május 10-ig bezárólag az utcát és házszámot feltüntető téglaalakú bélyegzővel lássák el magukat, mert ez idő letelte után a lakók részére kiállított bármiféle igazolásokat csakis ilyen bélyegzővel, és aláírásaikkal ellátva fogadják el. A VI. kerületi katonai ruhákat és felszereléseket gyűjtő bizottság értesíti azV. és VI. kerület lakosságát, hogy a bizottság működése május 3-án megszűnik. Ismételten felhívja a bizottság mindazokat, akik a birtokukban lévő katonai ruhákat és felsze Az osztrák kármány támogatja a magyar eiorradalmárokat Budapest, április 30. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A németosztrák kormány válasz nélkül hagyta a magyar tanácskormány utolsó jegyzékét. Válasz helyett rövid kommünikét tett közzé, amelyben görcsösen erőlködik, hogy az egész vitát hamis vágányokra terelje. Miröviden és világosan kijelentettük, hogy hajlandók, vagyunk döntőbíróság elé állni. A német-osztrák kormány ezt a félremagyarázhatatlan nyilatkozatunkat ellenkezőképpen értelmezi s határozottan állítja, hogy elutasítottuk a döntőbíróságot. Ez természetesen durva valótlanság. A német-osztrák kormány azzal akarja, az elferdített valóságotvalósulnává tenni, hogy azt állítja, mi csak azért javasoltuk aharmadik Internationale döntését, mert Moszkvában TM a székhelye, tehát olyan városban, amely mindenféle közvetetten közlekedéstől el van zárva. Úgylátszik, Bauer, a szociális soviniszta, amióta állami hivatalban dolgozik, az Internacionálét is olyan hivatalnak tartja, amelyben néhány bürokrata is, és aktacsomókat rendez. A harmadik Internacionálé azonban nemcsak Moszkvában van, hanem világraszóló eleven mozgalom, amely mindenütt jelen van, Oroszországban éppen úgy, mint Magyarországon, Németországban éppenugÿ,' mmnt Svájcban, Olaszországban, Franciaországban, Hollandiában, sőt Bauer úr közvetlen közelében, Bécsben is. Ha tehát Bauer úr meg akar jelenni a harmadik Internacionale döntőbírósága előtt, nem is kell Moszkvába mennie. Ez a kifogás csupán átlátszó ürügye a szocializmust eláruló burzsoákormánynak, amely el akarja kerülni a valóban illetékes nemzetközi proletár ítélőszék ítéletét. A kommüniké megkísérli, hogy az úgynevezett sajtószakszabadságra való utalással mentegesse azt a kedvezést, amelyben a német-osztrák kormány a magyar ellenforradalmi mozgalmat részesül. Azt nem is meri kétségbe vonni, hogy ő maga lábbal tapossa ezt az úgynevezett sajtószabadságot, amenynyiben a neki nem kedvező helyreigazításainkat nem engedi közzétenni. E szánalmas kifogásuk után lemondhatnánk a vita nyilvános folytatásáról, ha a német osztrák kormány nem adna nekünk napról-napra újabb anyagot a kertjükbe, amelyből világosan látszik, hogy lépten-nyomon megkönnyíti a magyar elleni forradalmárok munkáját. Még meg sem száradt annak az utolsó jegyzéknek a tintája, amellyel Bauer úr bizonyítani aktírta, hogy nem segíti a magyar elenforradalmiat, a midőn közölték velesfiétaiegy # fra&i -«.paigiou. kor. mány Szmrecsányi úrnak, a magyar elenforradalmi mozgalom vezérének nemcsak vendégjogotad Ausztriában, hanem a német-osztrák állampolgári jogokat is megadta neki, tehát nem esnipán ellenforradalmi üzelmeit, hanem magyar parasztok kifosztása útján szerzett értéktárgyait is a német-osztrák követség különös oltalmába vette. E tényekkel szemben merészség kell hozzá, hogy tagadják az ellenforradalmi mozgalom támogatását. Nincs diplomáciai kifejezésünk ennek az eljárásnak a jellemzésére. PÉNZÜGY A biztosítás-ügy reformja A Pénzügyi Népbiztos a kis vagyonok megvédéséről ismételten tett megnyugtató kijelentéseket. Ezek közé tartoznak azok is, amelyek a kisbiztosítások védelméről szólnak. A népbiztosság és a direktórium felívásaiban figyelmeztették a biztosított feleket, hogy esedékes díjaikat saját érdekükben ezután is fizessék. A pénzügyi direktórium intézkedett, hogy a folyószámláikról a biztosítók folyószámláira korlátlan összegű beutalások történhessenek. Intézkedés történt abban az irányban is, hogy a szocializált üzemek a fennálló biztosítások esedékes díjait feltétlenül fizessék. A biztosításnak az átmeneti időben való fenmaradására több fontos intézkedés történt. A direktórium szakmák szerint tanácsokat szervezett, amelyek az élet, a baleset, a tűz, a betörés, a jég és az állatbiztosítás átszervezésével foglalkozna. A jégbiztosítás intézését egy központosított iroda látja el, amely már megkezdte működését. A balesetbiztosítás kérdésére vonatkozóan is elhatározó lépés történt. A direktórium elrendelte, hogy a balesetbiztosítások húszezer koronáig feltétlenül érvényben maradnak. Az új módozatok megállapítása is megtörtént és mihelyt a népbiztosság azokat jóváhagyja, életbe is lépnek. Az új tervezet a kor szellemének megfelelően alakítja át a balesetbiztosítást. Az eddigi nyolc kategória helyett csak kettő marad meg. Kétféle megkülönböztetés van: nehéz és könnyű munka. A könnyű munka alatt a szellemi munkán kívül a kevésbbé veszélyes testi munka is értendő. A múlékony, munkaképtelenség esetére ezentúl nem a tőke egyötöd ezreléke, hanem fél százaléka jár, s egész évre folyósítható. A díjakat teljesem altruista alapon állapítottuk meg. A tartam engedmény kedvezménye és az ügynöki jutalék megszűnt. ’ fjrVI*,--'. $ ^DSgi-fá y,, *"*• V: 1 Az állatbiztosítás tervezete is elkészült és annak megvalósításához legközelebb hozzáfogunk. Az alapfeltételeket a napokban tárgyaljukle a földművelésügyi népbiztossággal. A tervezet nemcsak az állatok biztosítására terjed ki, hanem az állategészségügy és az állattenyésztés fejlesztése kérdésében is fontos újításokat tartalmaz. A biztosítás abból az alapelvből indul ki, hogy a gazdát semmiféle költség nem terhelheti. A végleges díjösszeget a tényleges kárarány alapján az esztendő végén szabják meg. Minden községben, ahol legalább tíz gazda van, a földművestanács életbe léptetheti az állatbiztosítást, amelyet propaganda útján fogunk népszerűsíteni. Ezzel kapcsolatban meg kell oldani az adatnyilvántartást, a tenyészállatok anyakönyvelését és az állattenyésztés egyéb kérdéseit. Az életbiztosítás terén is fontos újítást kezdeményez a direktórium. Egy évre köthető halálesetre szóló biztosítást fogunk életbeléptetni, amely zendülésekre, lázadásokra, harctéren való elhalálozásokra is kiterjed. A biztosított fal kedvezményezettje egyszerű gyorssegélyben részesül. A Szociális Termelés Népbiztossága a gyárak tűzrendészeti osztályát már megszervezte. — A hadi károk megtérítése. A Tanácskormány mindenre kiterjedő figyelme radikális és rövid megoldást készít elő a háború utáni nehéz problémák egyik legnehezebbje, a hadikárok megtérítése tekintetében is. A Belügyi Népbiztosság, hatáskörébe tartozó kérdésben legközelebb rcorderot fog megjelenni, amely végleg, dinek