Magyarország, 1919. szeptember (26. évfolyam, 114-115. szám)

1919-09-28 / 114. szám

Forradalmak után ötödfér hiónapos ájult dermedtség utin­­köszöntjük az olvasót, aki nem lehet sem fá­­radtabb, sem szomorúbb, mint mi vagyunk. Szófián tanúi lenni egy cservénynek — még Hozzá olyannak, melynél megrázóbb az aligha' ö­smert nemzet történelme — való­­ban­­rendkívüli sors az eseményeket­ esik t uláló‘3 eseményeket bíráló újság számára. Í Mink ‘ magunk, mintha halottak lettünk .Volna, de az ország ájultsága is olyan, komoly, rémítően hasonlított a halálhoz. Nem egyszer úgy éreztük, mintha a ma­­agyarság pulzusa végleg kihagyott volna... A­ múlt október végén, amikor fele­oszlott két, az idők által egyformán és egyforma okok miatt is meghaladott biro­­dalom, az ausztriai és az ottomán, látszot­ilag rég elvesztett nemzeti függetlenségére ébredt a magyar. Úgy volt, hogy az ország ismét szabad és egy eszményi demokrácia­­ dúsan jutalmazza a hosszú háború vétek* nélküli­ mártírját, a magyar népet. Gyö* Inyörű­ álom volt, érzésben intenziv,de idő* tartamra siralmasan rövid. Az októberi kor* hiány­­ egyformán volt súlytalan a győztes külországok és a háború és forradalom által a végsőkig .exaftálódott a tömegek előtt. Gyengeség és táj­ékozatlan?• ■ -* ' országot, am Stett kormányzásnak egy hisztérikus félelme, hogy népszerűségben lemarad­­az őt követő és nála is radikális­­f­abbi áramlatok­ mögött..Akkor pedig min­­den új fertályóra radikálisabb volt az eb­múltnál, így"haladni nem lehetett, csak zuhanni." -­­­j jött az ázsiai diktatúra: a bofeeviz* inus.-fAi gonosz és gyűlölködő exaltáció; ezen a kis országterületen akart boszut­­ állni , mindazért, ami az emberiség történ­y nelmében valaha is volt. A­ lesorvadt,, halálos beikig Magyarország fetrengett ab*n­ban a legnagyobb válságban, ami több, mint kétezer esztendő óta a fehér ember műveltségét­ érte. Kiragadtak minket a munka és a jog folytonosságából, halálos ré* műtétben élt éhínségben lesorvassztott tes* tünk és rabságra vetett értelmünk. Sit­­! Egy vakmerő elmélet azt hirdette, hogy­ az emberiség végső fejlődését való*­sítja itt meg, amikor pedig az értelem Utolsó megmaradt paránya előtt is világos Volt, hogy ez nem kommunizmus — nem, s­­még az sem! — hanem egy példátlan há*­ borút elvesztett nemzet katasztrófája. Sö*s­tét kalghd, amelyben a patologikus go* nosztettől az éhínségig ránkszakadt min* den, ami ellen az emberi élet és értelem, a természet és a társadalom rendje vagy halálra kész elszántsággal fellázad, vagy általános nyomorúság és hülyeség köze* pette belehal. .Végül is az élet teteperte a gyilkos rögeszmét, elmúlt a b­olsevizmus, ■ amely nem volt fejlődési folyamat,­­ csak otromba rablókaland. A telj­es­­ gyógyulás meg­­sem­jöjte meg.; - ’ij' i ij ffji ’iiijiii i ijWWKinjiii f|~ i [ A betegség vírusa tovább dolgozott,­­a vörös rettenetét felváltotta a dunántúli fehér rémuralom, amely az első napokban a demagógiának ugyanama szélsőségeivel dolgozott, m­int akár az októberi forrada­­lom, vagy a márciusi államcsíny, amely jogtalanul bitorolta a forradalom nevét. Most, mintha valamennyire kifele mennénk a bajból és a viszontagságból. A bolsevizmusra természetszerűen követ­­kezett reakció természetszerűen veszít mérges erejéből. Gazdaságiakban legalább árnyéka tért vissza az életnek, ami pedig a politikát illeti: a szenvedés legalább kiv­áltásban és­ fohászban enyhülhet. Igaz, ez nagyon kevés. Ezt az országot, amely rö* vid egy éven belül beteges sietséggel vál* totta államformáit, immár a harmadik rendszer kormányozza parlament, minisz­ teri felelősség és költségvetés nélkül. Ta* valy október óta nem vagyunk alkotmá* nyos ország és mi vagyunk" ma.Európának­ az­ egyetlen ország, amely,­­ nem alkotmá­­nyos. Hogy újra éljünk, hogy­ lélegzetünk újra normális legyen, ahhoz szükségünk van egy változhatlanul magyar nemzeti és alkotmányosan demokratikus politikára. Egyedül a nemzeti demokrácia képte arra, hogy az új­­ Magyarországot egy­­formán elismerje a külföld és az or­­szág lakossága, csak ez tudja végképp likvidálni a világháborút és a polgári­háborút, amin átestünk. Magyar nemzet­ demokrácia — alakulása, óta hirdetett programmja ennek a lapnak. Becsülettel váltottuk mindig, iránta bensőnkben soha egy pillanatra hűtlenek nem voltunk jó az elszántság elkeseredésével hirdetjük most, amikor nyilvánvaló, hogy nélküle* művelt magyar élet elképzelhetetlen ebben az országban, ^ b kV ’• 4*.w* ve** u ......... ' 1 .......... k - i/'^' ty.'j y-1’­ ^ Reggeli Kiadás ^ Cenzúrát! Trandafir. MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1919 SZEPTEMBER 28.__________VASÁRNAP XXVI. ÉVFOLYAM 114. SZÁM 1 v. Megalakul a szabadelvű blokk Lovászy-párt, a nemzeti szabadelvűek, a polgári párt a demokraták, kisgazdák és szociáldemokraták koalícióin . A függetlenségi és 48-as párt szeptember­­ 24.-i párt programból p ! A Függetlenségi és 48-a Párt kijelenti hogy minden olyant kormányt támogat, mely h ‘ - ■■ r a legnagyobb eséllyel szembeszáll a régi közjogi kapcsolat és a Stabsburg-uralom helyreállítására • irányuló törekvésekkel. .­­.. Sie, • 1- 2. összetételűtél fogva alkalamas arra, hogy a győztes antant-hatalmak bizalmát oly mértékben megnyerje, hogy a nemzet­gyűlési választások elrendelése és megejtése szármára lehetővé váljék. K­­r. 1­3. olyan belpolitikai programot vall magáénak, mely, a megzavart társadalmi béke és egyensúly helyreállítását az osz­tály-, táj- és felekezeti harcok­ ellenőrzését és a gyöngéknek védelmét tűzi ki céljául és ezen célok megvalósítására alkalmas, 4. a proletárdiktatura létrehozásáért és fenntartásáért fele­s elemeket a közélet teréről távósertjé,­­v 5. a proletárdiktatura alatt elkövetett visszaéléseknek és bűnöknek a­ legszigorúbb törvényes meggbüntetéséről gondoskodik, 6. el van határozva mindennemű ön­bíráskodás és felforgató törekvés meggáto­lására és­­megtorlására, a közrend és nyuga­lom helyreállítására. " * T" _ A kibontakozásnak ezen az egyedül lehet­séges alapon leendő megteremtése végett elha­tározza a párt, hogy a kezdeményezést meg­tagadja és e célból felhívással fordul a haza minden jóérzésű, rendet és nyugalmat akaró polgárához a sorakozásra és tömörülésre, más­­­­részt megbízza­­a párt elnökségét azzal, hogy a többi pártokk­al és a kormánnyal a má­sokat erre a célra azonnal­­indítsa meg. & E.'h­atározatnak­ 'megfelelőés már másnap, a^.parf f­el$píie,jLvvysZy 'Márton / tárgyalásokat kezdemé^v^ fw ' líópgaladi Szabó­ István­nal, m»jy ugyartcoa ’í, t&^yalFa szoeiateno­krata párt,két' vezetőjével, GoromfíEi^iByeliáá Bnchingerrelé'Á.' követl­ező napokbaama® pifirtt állású politikai vezetőférfiakk­aFtaná­cSkoEOtti tavaszy. tirgyalásai mára­ annyiva i­dőrehaladt­­ak, hogy­ lehetségessé vált a polgári pártok vezetőivel az első közös konferencia, amely máris lötető fordulatot adott az e­ddigi tárgya­lásoknak és leh­etővé;.tette,­hogy a sifeóhalotti szükséges és kívánatos együ­ttműködés­­ hamarább megteremtődjél" . A mai esti értekezleten megjelent a sör­­saffeos kisgazda párt részéről nagyatádi Szabó István, a Magyar Polgári Pá­rt­ részéről Scrio-­­tos Gyula dr­., a Nemzeti Szabadelvű párt Ugróti Gáborral és Sándor Pállal képviseltette magát, a demokraták részéről Vázsonyi Vilmos úrt vett részt, a Simontsits-féle munkapárti frak­ciót Mándi­ Samu képviselte, a köztársasági párt megbízásából Nagy György úr vett a ta­­­nácskozá­son részt. A független­s­égi párt részé­ről Lovászy Mártonon kívül résztvettek még a tárgyalásson Ábrahám Dezső, Bárt­ha Albert, Bakonyi Samu, Dingl­a Albert dr., Létay Er­nő, Ligárt János és Újlaki Marcell. Az ér­­­tekezlet előtt a szociáldemokraták is meg­jelentek a pártkörben. A tárgyaláson Lovászy elnökölt. Előadásá­hoz az értekezlet résztvevői kivétel nélkül, sőt egyesek többször is felszólaltak. A beszédek mezSiomlásakor megállapítást nyert,­­hogy­az értekezet résztvevői a magik és pér-­­sirtt nevélven egyhangúlag szü­kségtani!. tartják a liberális pagíri blokk fürd­őb'' megalakítását, mely egyetKil teszi lehir* -' vé az ország érdekében oly sürgős én . . .11 11 szükséges kibtaitakozást. Arblokk megalakítást ilyenformán belé­

Next