Magyarország, 1919. december (26. évfolyam, 168-192. szám)

1919-12-02 / 168. szám

Budapest, 1919 kedd. december 2. MAGYARORSZÁG Lloyd George a magyar békéről Az ötös tanács nem hozza nyilvánosságra a Romániához intézett jegy­zéket — Nem lesz olasz-jugoszláv bábom — A republikánus szená­torok ultimátuma Wilsonhoz — Graziani tábornok békefeltételeinkről A M. T. J. jelenti Amsterdamból: A Nieuwe Rotterdamsche Courant jelenti Lon­donból. Lloyd George kijelentette az alsóház­ban, hogy a szövetségesek már jóideje át akarták adni a békefeltételeket Magyarország­nak, de eddig nem volt olyan kormánya, a amely az országot képviselte volna. Most végre az összes pártokból álló kormány ala­kult, amely választatni fog és várható, hogy ez lesz az első lépés a gyors béke felé. Lloyd George kijelentette továbbá, hogy az angol kormány nem nyújtott hitelt Németország­nak és arról sincs tudomása, hogy m­ás kor­mány Németországnak hitelt nyújtott volna. Páris, december 1. A legfőbb tanács vasárnap a Románia és a szövetségesek között fölmerült nehézségek­kel foglalkozott, valamint Románia belső helyzetével, amelyre nézve Bukarestből jelen­tések érkeztek. A legfőbb tanács elhatározta, hogy december 1-én nyilvánosságra hozza a 24-én Romániához intézett jegyzék szószerinti szövegét. (MTI.) Páris, december 1. A román király a francia köztársasági elnökhöz, a­z angol királyhoz és az olasz ki­rályhoz üzenetet küldött, amelylyel a leg­felsőbb tanács tegnapi ülésén foglalkozott. Az üzenet tartalmát nem hozták nyilvános­ságra, de elmarad a szövetségesek Romániához intézett jegyzékének a közzététele is, amit eredetileg terveztek. Nagy becskerek, december . (Laibachi távirati iroda.) A román lapok jelentése szerint a román kormány legköze­lebb sárga vagy zöld könyvet ad ki s ebben ismerteti azokat a nézeteltéréseket, amelyek Románia és a párisi békekonferencia között felmerültek. (MTI.) Newyork, november 30. (A Magyar Távirati Iroda szikratávirata a csepeli rádióállomás útján.) A Ne­wyork Sünnek jelentik Párisból. A békeértekezlet kö­reiben kétségtelen tudomást szereztek arról, hogy a jugoszlávoknak alig van lőszerük és kórházberendezésük, úgy hogy a lőszerhiány valószínűleg meg fogja akadályozni azt, hogy az Adria mentén nyítt kenyértörésre kerül­jön a sor, feltéve, hogy I­‘Annunzio maga nem provokálja. A jugoszláv békedelegációnak egyik tagja kijelentette, hogy a part mentén levő jugoszláv csapatoknak alig van egy napra elegendő lőszerük, kórházi felszerelé­sük pedig még a polgári lakosság szükségle­teit sem tudja kielégíteni, árunál kevésbé ele­gendő háború esetére. A jugoszlávok különben is félnek attól, hogyha Olaszországgal hábo­rúba keverednek, akkor egyidejűleg a szom­széd népek is megtámadják Jugoszláviát, mert irigylik az újonnala szerzett területeket. Ennek következtében a jugoszlávok arra törekednek, hogy az adriai vidékeken ügyes simulékony emberük legyen, aki kezében tudja tartani a helyzetet,­ nem pedig valami sangvinikus ka­tona. Sajnos, a legfőbb tanács egyedül a ju­­goszlávok békés magatartásában bízik és a konfliktus megelőzésére semmiféle pozitív intézkedést nem tesz, mert valószínűleg attól tartanak, hogy ez még inkább megerősítené D'Annnunzio helyzetét. Az ötös tanácsnak nin­csen tudomása arról, hogy D'Annunzio újabb csínyre készül, de az olasz misszió körében nem tartják kizártnak, hogy újabb meglepetés történik az adriai partvidéken. Belgrád, december 1. (A MTI­ szikratávirata a csepeli rádióál­lomás útján­) Az olasz kormány értesítette a jugoszláv kormányt, hogy az ötös tanács dön­téséhez képest meg fogja­ akadályozni, hogy D'Annunzio Spalatot megtámadhassa. Páris, december 1. Newyorkból jelentik: A New­ York Sun jelenti, hogy a republikánus szenátorok ulti­mátumot akarnak intézni Wilsonhoz és a szenátus külügyi bizottságához, amelyben azzal fenyegetődznek, hogy végleg elutasítják a német-osztrák és bolgár szerződések ratifi­kálását, ha az elnök nem terjeszti elő az ösz­­szes okiratokat, amelyek a párisi béketárgya­lásokra vonatkozólag birtokában vannak. Wilson elnök Hitchcock szenátorral együtt azzal foglalkozik most, hogy elkészítse a kongresszushoz küldendő üzenetét, amelyben részletesen kifejti a békeszerződés folytán bekövetkezett helyzetet. Politikai körökben ki­jelentették, hogy a békeszerződés sorsa nagy mértékben függ attól, milyen álláspontot fog­lal el Wilson ebben az üzenetben. A köztár­saságiak, akik kisebb módosításokat kíván­nak, kijelentették, hogy olyan alapot akarnak találni a tárgyalásoknak, amelyet valamennyi párt elfogadhat, mert belátják, hogy a béke­szerződésért való küzdelmet nem szabad to­vább folytatni s hogy a szenátusnak minden­áron végezni kell vele, hogy teljesen a belső szervezés sürgős kérdéseinek szentelhesse idejét. Bécs, december 1. A Wiener Sonn- und Montagszeitungnak táviratoztak Prágából. Lloyd George bejelen­tette az alsóházban, hogy a békeszerződés ra­tifikálását el kell halasztani, mert az antant és a német kormány között akadályok me­rültek fel a megszállott területek közigazga­tására vonatkozó megállapodás dolgában. Graziani tábornok békefeltételeinkről Jean Cézár Graziani, a budapesti francia ka­tonai misszió főnöke, hosszabb nyilatkozatot tett egy újságíró előtt a magyar békéről. A nyilatkozat lényegét a következőkben közöljük: A tábornok párisi értesülései szerint Magyar­­országgal kötendő békeszerződés már készen van. A békeszerződést az elismert magyar kormány meghatalmazottjaival azonnal közölni fogják, mi­helyt Párisba megérkeznek. A békeszerződés alap­tételei: a népek önrendelkezési joga és a kár­­­­pótlási kötelezettség. Magyarország csak odaadó munka és az ösz­­szes pártok egyesítése mellett lendülhet fel. Mi­helyt az ország sebei begyógyulnak, bizalommá­ tekinthet a jövőbe. Franciaország és Magyarország közt a gazdasági közeledést nagyon is lehetséges­nek tartjuk. Élénk csereforgalom fejlődhet ki, mert Magyarország gazdag nyersanyagokban, Franciaország pedig gazdag ipercikkekben. Ami a francia tőke dolgát illeti, Franciaország már a háború előtt érdeklődött gazdaságilag Ma­gyarország iránt. Jelentékeny pénzügyi részesedé­sei voltak a tankoknál és vasutaknál. Semmi sem áll útjában az ily részesedés további fejlődésének, mihelyt Magyarország megkezdi a termelő munkát. Annyi bizonyos, hogy Franciaországnak ezidősze­­rint a maga tőkéje nagy részét a maga elpusztított területeinek újra felépítésére kell fordítania. És ez okból francia töké csak bizonyos idő múltán ke­rülhet külföldre. Franciaországnak egyébként semmi oka sincsen arra, hogy barátságtalan poli­tikát folytasson Magyarországgal szemben. Bizo­nyosra vehető, hogy Franciaország egy francia­­barát érzelmektől áthatott Magyarországot szíve­sen támogatni fog. Ámbár Franciaország köztár­saság, nem gondol arra, hogy a maga politikai ízlését más nemzetre is ráerőszak­olja. Ez vonat­kozik az államforma kérdésére. A koncentrációs kabinet megalkotásának nem szükséges következménye a katonai missziók elutazása. Ezek még nem végezték be egészen a fel­adataikat. Mindaddig, ameddig a román és szerb csapatok ki nem ürítik a megszállott területeket és vissz nem vonulnak a megállapított demarká­ciós vonalakig, a misszióknak még mindig lesznek feladataik. Arra a kérdésre, hogy várjon azokért, amiket a németek Romániában elkövettek, Magyarorszá­got büntetik-e, Graziani azt válaszolta, hogy érte­sülése szerint a legfőbb tanács az igazság művét akarja végezni, nem pedig a bosszú munkáját. Ami Magyarország jövendő határait illeti, a magyar és szomszédos államok csapati közt a demarkácionális vonalakat megállapították. Való­színűnek tartja, hogy ezek a vonalak nagy részben csak igen jelent­éktelenül térnek el a jövendőbeli határoktól. Hozzátette, hogy ez azonban csak az 5 egyéni felfogása. Az ő tudomása szerint Arad, Te­mesvár, Szatmár városokat Romániának ígérték oda. A Nagyváradra vonatkozó kérdésre a tábor­nok így válaszolt: — Ami ezt a várost illeti, ez keletre fekszik attól a demaracionális vonaltól, melyet a legfőbb tanács 1919-ben megállapított. Jól tudja, hogy ezekben a városokban régi magyar lakosság van, s hogy­ e városokban virágzó állapotok uralkodnak. Kétségtelen, hogy ezt az antant is tudja. A tábornok meg van győződve arról, hogy azok a férfiak, akikből a legfőbb ta­nács alakult, minden lehető információval ellátták magukat, és hogy elhatározásaik me­­gfel­ellnek azoknak az alapelveknek, amelyeket a maguk szá­mára kijelölek. Ami Nyugatmagyarországot illeti, a samnt-germaiin szerződés 27-ik pontja állapí­­totta meg az osztrák köztársaság határait. Bizony ez nagyon szomorú és teljesen meg­értem­­— mondotta — az önök bánatát. Nagyon ismeretesek előttem azok a megpróbáltatások, amelyek az önök országét és hadseregét érték. A Károlyi-féle forradalom, a kommunizmus és orszá­guk megszállása folytán. Ilyen sorscsapások bor­zasztóan megrendülhetnek egy nemzetet De én ismerem a magyarok erejét, nemzeti érzését és arra irányuló akaratát, hogy együttesen dolgozza­nak az országon éjféli sebek meggyógyításán. Graziani végül kijelentette, hogy a nemzeti hadsereg bevonulása óta Budapesten a rend iga­­zán példás. Nyugatm Magyarország sorsa még nem dőlt el Graziani tábornok fenti nyilatkozatában arról is van szó, hogy Nyugatmagyarország sorsa az osztrák békeszerződésben már eldőlt, ennek azonban ellentmond Az Est értesülése, amely szerint Sir George Clerk meglátogatta Sopront és Szombathelyt, hogy a helyszínen győződjék meg arról, hogy Nyugatmagyar­­ország népe "hova akar tartozni. Ha tehát Sir George Clerk még mos­t tanulmányozza a nyugatmagyarországi helyzetet, akkor bizo­nyára tudja, hogy Páris még az ő­­jelentésére vár és így semmiesetre sem dönthetett még. 5 d SPOz­e utazom, mindennemű li | | V | íCf 1O megbízást vállalok. — ■ skiáa ■ ■ Legjobb bank és privát referenciák. Leveleket „Bankember” jen­gére a kiadóba | DIANA 1 SÓSBORSZESZT ‘ DIANA PIPERECIKKEKET (krém, szappan, púder, fogkrém) §1 Magyarország meg nem szállott részeibe postás? || wajjjji vasúton bármily mennyiségben azonnal || | Diana Msed*| |-T. |

Next