Magyarország, 1920. január (27. évfolyam, 1-27. szám)
1920-01-01 / 1. szám
A kárpit elszakadt Eternit hát ez az esztendő is, amelyhez hasonlóan fekete és gonosz alig volt a magyar nemzet történetében: 1919. A legendás lovasra gondolunk, aki átbakta tott a befagyott bodeni tavon és csak a túlsó parton — hogy visszafordult — eszmélt rá hideglelős borzongás közben arra, hogy micsoda veszedelmeken is ment ő keresztül. Ne fordítsuk vissza fejünket. 1919 meg nem érdemli. Soha még annyi keserű haraggal meg nem váltunk valamitől, mint a rut halan* dók ez esztendejétől. Azt mondják, nincs az a rossz, amin — ha az emberről le* múlt — valami jót, engesztelőt föl ne fedezne az emlékezet. Még a szabaduló rab is megsiratja a cellájában lógó piszkos pókhálót. Mi, ha végiggondolunk a ma gyar nemzeti életnek’ ezen a börtönesztendején, — a legvégétül, a szabadulás* tól eltekintve, — a legkisebb vigasztalót sem találjuk, egy hot rem a ‘jó emlékezés vigge megbocsájtó szén timen tasz* mus szám' -a. A be’revizmrjssal előbb te* „hetefenü! * 'z--ögrő, rim’d' Ar ’s ri,r tuan meg . ...vó Károk. 1 korszak erjedése, azután maga a leplezetlen’ vörös számum, a szovjet •-.'’am, végül a- ,prt *..ó ro* mán r.-c • N.:s r.- o- r.- ága 6. szégyene. Ha a kg végén nem jött volna be Horthy Mikdós Nemzeti Hadsereg?, — rap.-t még csak felre volna makad sorolnunk az eb ! •'•■•ült estu esztendő minden bajugya* És ez meg nem minden. Mag\ ?r ha-- • zánk d ága és nemes testének darabolása, szaggatása, noha már 1918 őszén kezdődött, szírkén ebben az esztendőben lett teljessé. 1919 Sz’vesz tere a Tisza közvettlen közelében éri a románokat, délvidéki magyar vármegyéket szerb és román egymással cserél, a Felvidék egyetlen cseh úristom és a szent korona legendás gyöngye, Fiume, egy kalandor délszaki költő markában. Teljes álló esztendeig hiába lestük, hogy ícülhés, Link a székre, ami reánk vár a versa illesi asztal köré gyűlekezett nemzetek társadalmában. 1920-at írunk, mire oda kijutunk. Sejtjük, hogy minek megyünk élejbe. De nem tartunk tőle! Bármilyen drákói sors is várjon minket odakint, attól kezdve csak jobbra fordulhat minden. Az események is fizikai törvények szerint haladnak. Most vagyunk a völgy legmélyén. Hogy elérkeztünk a nemzeti zuhanás fagyópontjáig, már csak fölfelé mehetünk, emelkedhetünk. A legnagyobb megpróbáltatásnak is isteni rendeltetése van. A ránk sújtó csapás észre térít, rettentő ülést kábultságunkból miatta eszmélünk föl. Tudjuk, mi vár ránk, mégsem vacogunk. Ez a tragikum beteljesedése. A háború szerencsétlen vége, a véget követő gyászos foduralom után más nem következhetett Ennek igy kellett történnie. De ugyanilyen törvényszerű energiáknak hódaivá következik be a rugalmas talpraállás is. Egy erkölcseiben megtisztult, elhatározásaiban megkomolyodott, gyönyörű uj seregének erejében vigadó nemzet indul el mérhetetlen, örökkönvaló élete egy éjszaka felé. Fölemelkedve, megkomolyodva, magára eszmélve nekilát a munkának, amelylyel kikényszeríti magának történelmi örökségét, a háborútlan nemzeti élethez való jogát. 1920 lesz a magyar reneszánsz kezdete, a nemzeti teljes meguj* hodásé. Hitvalló optimizmussal hirdetjük, har* sogjuk ezt. Aranybetűs ünnepnek látjuk a mostani január elsejét. Több ez naptári dátumnál. Ez az esztendő jelentő mértföldkő lesz a magyar nemzeti haladás soha vé* get nem érő útján, gyászos kanyarodások után hatalmas nekilendülés, drága, nagy cé* ! Biulapcs!, december 31. I» VWV' r (A }-t fi{U,’Ci?osszáQ valósitójai A M'f/uarország munkatársánál a nar '••.Imn -tí?..»a ..oi: hogy ber-zéH- : itt folvl'i.- un fírindhctsz ííü:orm k...al, az amerikai rr.i ■- iü főívj/i-ü'vel. A tábornok, mai hosszú lista a FiUöpszigek katonai kormányzója, a háború alatt •pedig a franciaországba!t harc.A Jó amerikai eg katonai remi-őrsé..-nek Ki- Trio volt, az adai Várnak abban a részében lakik, amely almáskor Ferenc József a kosztálya volt Az iróeszlai, a.. von Eauához laborr.pk dolgozik,. Ferenc József iróasztolla voll. Egy darab törtéi v’rri zugát az n..ber üdvén, mi? az amerikai tábornok ele ..érkezik. Áthalld azokon a szobákon, amiyeket valamikor Erzsébet királyné számára rendeztek be és közvetlenül a tábornok szobája elött levő szobában egy rettenetes emlék hat fejre ülően: itt áll az az asztal, amelyen Károlyi Mihály aláírta «21 az okmány, amely a hatalmat kijátszotta a bolsevisták kezére... A tábornok közvetlen szívességgel fogad. Pár percig elbeszélgetünk, azután felemüljük, hogy a magyarság milyen feledketetlen hálát érez iránta azért az energikus magatartásért, amelyeket a román megszállás napjaiban tanúsított. Megkértük a tábornokot, hogy a megszállás alatt előfordult incidensekről nyilatkozni szíveskedjék a magyar közvélemény számára. Eindholtz tábornok válasza az volt, hogy a kérdéseket terjesszük be írásban, ő ugyancsak írásban fog rájuk válaszolni. Néhány percnyi beszélgetés után elbúcsúztunk Banei’iöltz tábornoktól. Kérdéseinkre a következő válaszokat kaptuk: Kérdés : Tábornok úr a Nemzeti Múzeumot, ahonnan a románok nyolcvannyolc erdélyi kincsesládát el akartak vinni, lepecsételte. Az incidensre vonatkozólag kérnék nyilatkozatot. Válasz: A Nemzeti Múzeum zár alá vétele kizárólag arra a körülményre volt visszavezethető, hogy a Szövetségközi Katonai Misszió a román főhadiszállást megkeresse az iránt, hogy onnan semmit se vitessen el, amíg külön e Célra kirendelendő bizottság a sok, dicsőséges látóhatárok felé. Magyarázni ezt nem is lehet, csak érezni; egy csoda* tevő, eleven hit erejével másban is meg* jeleníteni. Napfényes utakon indulunk most el, a pálya célja magasztos, annak gazdag reménysége boldogan akasztja meg a szív verését. A felgyülemlett tiszta erők diadalmas kirobbanása következik most, lelkes és okos munkában való időtöltés, a jövendő palotájának építése, fényesítése. Nehéz, sötét kárpit szakad el mögöttünk. 1919. Most újra napfényes levegőre érünk. Tekintetünk megtelik fénynyel, tü* dünk friss élettel, a két karunk megizmoso dik és homlokunk ihletés lesz a reménytől és az akarattól. A boldog újesztendő sok, kacsokkal több a kívánságnál. Szép, erős, nagyszerű időknek megyünk életbe, vizsgálatot nem folytatott le ez ügyben. Amikor tudomásomra jutott, hogy a románok tévedés vagy más körülmények f.- igy', a Nemzeti Múzeumból egyes tárgyakat vag mertik vinni, én, mint a Szövetségközi Katonai Miszió aznapi elnöke magamhoz vettem a kulcsot és lepecsételtem az ajtóké Kérdés: Tábornok Úr, mikor a romáré, Freilich István miniszterelnököt le akallatáztatni, a miniszterelnökségen szemölcsen interveniál, és amerikai őrséget rendelt az épület elé. Váer'z: Egy őrségnek a kirendelése a minisztériumhoz a szövetségközi tábornokok közös megegyezésének eredménye volt, akik mindent el akartak követni, hogy a magyar kormány háborítatlan működését biztosítsák. Kérdés: Milyen hatást gyakorolt Tábornok arra a magyar nép, a budapesti élet és az itteni szomorú állapotok? Válasz: Budapestre való érkezésem alkalmával, 1919 augusztus 11-én, a város sötét és csüggedt képet nyújtott. Ennek oka nemcsak az volt, hogy a várost idegen csapatok foglalták el, hanem főként az a közvetlen hatás, amelyet a fővárosra a bolsevizmus gyakorolt. Nehéz elképzelni, hogy egy nemzet, amely a műveltség, inteligencia és finomult ízlés oly fokát érte el, mint a magyar, még csak rövid időre is a bolsevizmus káoszába eshetett. Az a hit, hogy éppen az említett tulajdonságok fogják az országot a visszaeséstől megóvni és ugyanezek fogják az ország vezetőit igazságossá és türelmessé, de nem fanatikusokká tenni. Kérdés: Külföldön Magyarországról évtizedek óta csak nagyon keveset tudtak: milyennek képzelte Tábornok úr Budapestet és a magyar népet, mielőtt megismerte? Válasz: Tévedés azt hinni, hogy Magyarországot a külföldön kevéssé ismerték. Ellenkezőleg, Budapestet és egész Magyar- Bangholtz tábornok a „Magyarország“ munkatársának nyilatkozik a Nemzet Hadseregről, a román megszállásról, Magyarország jövendő kilátásairól és a amerikai tőke mel való kapcsolatáról Ejrye* számára 80 fillér in trag ii BUDAPEST, 1920 JANUÁR 1 CSÜTÖRTÖK XXVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM