Magyarország, 1920. február (27. évfolyam, 28-52. szám)
1920-02-01 / 28. szám
* tréf megítésztése,sík és tanácskozások várhatók. Az igazságügyminisztérium már meg is kezdte a nemzetgyűlés elé terjesztendő törvényjavaslatok előkészítési munkálatit, ezek a munkálatok azonban még meglehetősen tedeileges stádiumban vannak. A magyar választások rágalmazói Renner osztrák kancellár és vel, meg utána is ar orette de Mufti némely osztrák politikusok, meg bécsi újságé a magyar nemzetgyűlési választások ellen beszélnek és írnak. Teljesen komoly talán és merőben alaptalan ráfogásokkal élnek. Rennerék nem utálják azt hangoztatni, hogy az imént lefolyt magyar nemzetgyűlési választásokat az erőszak, az etetés-itatás jellemzi s ilyeténképpen a vlasztások eredménye nem lehet hű mikre a magyar közhangulatnak. Szinte érthetetlen tiak lennének ezek a vakmerő ráfogások, ha nem találnának magyarázatot abban a magyar gyűlöletben, amely az őszünk politikát most is irányítja velünk szemben. Hiszen nyilvánvaló, hogy olyan tiszta választások, mint épp a mostaniak, alig voltak még Magyarországon. Maga az egész választási rendszer kizárta azokat a visszaéléseket, a amineket Rennerék emlegetnek. Különös, hogy régebben, mikor csakugyan a legbrutálisabb hatalmi és erkölcsi visszaélések mellett mentek végbe a magyar választások, az osztrák politikusok nem erkőt csirkáskáltak. Emlékezzünk csak arra, hogy a Bánffy-féle süirhedt választások után a magyar ellenzék több mint háromszáz oldalra terjedő vaskos kötetben sorolta föl a választási visszaélések minden fajtáját. Később, az 1910-iki Kimen -lréderváry- féle válások is hallattal erőszakoskodások és korrup i üzelmek közt folytak le, úgy hogy köteteket jöttek meg a választások ellen herdált súlyos faszok. Az osztrák politikusoknak akkor egy szavuk sem volt a magyar nemzeti akarat meghamisítása telén, mert a magyar nemzet jogos aspirációinak hatalmi erővel és korrupcióval végbement letörése kedvezett az osztrák politikai érdekeknek. Most azonban Renneréknek a magyar választási visszaélések miatt fáj a fejük. Most, amikor a 164 kerület közül mindössze 9 kerületből érkeztek be némely panaszok. Ezek jórésze is teljesen alaptalan. Ezek közt a panaszok közt van például a Horváth Katica képviselőjelölt letartóztatása ellen beadott panasz. Horváth Katicát letartóztatták, mert a kerületben kommunista izgatást csinált és kiderült róla, hogy a proletárdiktatúra alatt szőnyegeket lopott. A Régész Választás alatt alig néhány kerületben fordultak elő kisebb hatalmi túlkapások. Etetésről-itatásról azonbanépességgel nem is lehetszó, hiszen a szavazás titkossága mellett ép oly kevéssé lehetett értelme etetések-itatásnak, mint akármiféle vesztegetésnek. Rennerék tehát egyszerűen rágalmaznék: Nyugatmagyarország az elszakítás ellen Szombathelyrőltáviratozzák. Nyugatmagyarország lakossága vasárnap és hétfőn különböző városokban nagy tiltakozó gyűléseket tart az Ausztriához való csatolás ellen. Tegnap délután Síkolicsányi László, a Területvédő liga alelnökének vezetésével Budapestről nagy küldöttség érkezett ide, amely részt vesz az itt holnap rendezendő népgyűlésen, majd Kőszegre megy, ahol hétfőn lesz tiltakozó gyűlés. Ezeken a gyűléseken a dunántúli nemzetgyűlési képviselők, akik erre az alkalomra Szombathelyre érkeztek, mind résztvesznek. Mátka estem Mentk.GS.aium eredeti amerikai piperekréme Nemita drogériában /K. Kossuth Lajos u. 10. z M román királyné utazgatásai Vajda-Vojvoda Sofijani bankettel — A végleten fiumei kérdés Budapest, január 31. (A Magyarország tudósítójától.) A magyar béke ügyének súlypontja Londonba helyeződött át. Amit sejtettünk, valóra vált. A Daily Chronicle megerősíti azt a feltevésünket, hogy Vajda-Vojvoda azért utazott Londonba, hogy Anglia mértékadó politikusait visszatartsa a magyar béketervezeten teendő Romániára nézve területileg hátrányos változtatások megengedésétől. Az angol lap szerint a román királyné ugyanilyen értelemben igyekszik az angol és francia politikusokat befolyásolni. A román királyné már hónapok óta Lausanneban időzik és onnan szokott el-elrándulni Párisba, hogy beleavatkozzék a békekonferencia ügyeibe. Tekintve azt, hogy született angol hercegnő, Londonban is sokat árthat Magyarországnak, ámbár alig hihető, hogy a komoly angol politikusokat az asszonyi szép szemek megtéveszthessék egy olyan kérdés megítélésénél, amelyiktől Közép-Európa békéje függ. Az antantnál is be kell következni a kijózanodásnak és nem szabad többé olyan szörnyszülöttekkel meglepnie a világot, mint például a fiumei kérdés megoldása, amely a Quarnero gyöngyéből valóságos történelmi tréfát akar csinálni. A tervezet szerint Fiume független állam lesz, amelyik maga választhatja meg külföldi képviseletét, de reábízhatja azt egy másik államra — tehát Olaszországra is. A kikötő és a vasút a népszövetség tulajdonába megy át, úgyszintén a susáki Barross-kikötő is, míg Susák Jugoszláviáé lesz. Folytatódik a tréfa a déli vasút hiúmédi mattuguei részével, mert ezt Jugoszlávia kap-ja, míg a mellette elhúzódó országút Olaszországé lesz. Ilyenformáit a fiumei ember maga ne tudhatja, hogy a nagy Johtwa-bohuban hová tartozik. Hasonló zsenialitás hatja át a magyar béketervezetet, amelyet maga a Times is kivihetetlennek tart és épp ezért reméljük, hogy a Vajíla -Vojvoda tiszteletére rendezendő londoni bantufté?! -'"fehér asztalánál nem fogják tetézni a párisi zöld asztalnál elkövetett végzetes hibákat. Maitávirataink a következők: Vajikti Vcj vada ünneplése Londonban London, január 31. . (A Magyar Távirati Iroda szikratávirata a budapesti rádiótndomás útján.) A Rerterügynökség jelentése szerint a Londonbaut időző Vajda Vojvodij román miniszterelnök azt a reményét fejezte ki, hogy Romániát közelebbi kapcsolatba hozza Nagy britanniával. Ma a román miniszterelnök tiszteletére a kormány bankettet rendez. Holnap pedig a borrtmayor ad tiszteletére villásreggelit. Romásaia követelése! Hága, január 31. (A Budapesti Tudósító távirata.) A Daily Mad jelenti, hogy Vajda Vojvoda román miniszterelnök az antanthoz 6. követelést intézett, amelyeket Párosban szorgalmazott és ezidő- Szerint Londonban akarkeresztülvinni. Ro- lánia követelései eszerint a következők: 1. Hosszúlejáratú kölcsön. 2. Fenntartása a magyar béketervezetben megállapított román határoknak. 3. A bánsági kérdésnek Románia javára való megoldása és a délszláv követelések visszautasítása. 4. Segélynyújtás a bolsevik!* ellen való harcban. 5. visszautasítása a népszavazásnak a Romániának odaítélt területeknek. — Az első pont kivételével az antant eddig az említett követelését egyikét sem teljesítette." Megkötik a francia-angol-belga szörvetségjel Paris január 31. (A JíTL gézikra távirata a budapesti rádió- állomás 'Ktfan.) fi ríj:-ez clből jelentik. A francia és belga államé Tíi'vk ■ közt folyó fontos teMMiCskói stábja során myibb gazdasági kérdés is szóba került. Tárgyaltak többek között a luxemburgi vasútvonalról. Ezt a vonalt Franciaország építette a második császárság idején és 1870 után a német vasúti hálózathoz csatolták. A franciák álláspontja az, hogy ennek a vasútvonalnak most természetszerűleg Franciaországhoz kell visszakerülni, ezzel szemben a belga kormány biztosítékot kap aziránt, hogy Franciaország minden könnyítést megtesz a Belgium és Luxemburg közötti forgalomban a belgák számára. Katonai szempontból a megbeszélések odairányultak, hogy Franciaország és Belgium között védőszövetségnek vessék meg az alapját. Ezek a tárgyalások, amelyek megfelelnek Belgium ama kívánságának, hogyfüggetlensége válóképpen biztosítassák, már rendkívül előrehaladtak és az egyezség megkötése rövid idő kérdése. Hasonló egyezséget fog kötni utólag Belgium Angliával is. Megváltoztatják a belgyai béketervezetet zárta, január 31. A Newyork Tribüne a békekonferencia köreiben arról értesül, hogy komoly tanácskozások folynak a magyar béketervezeten teendő változtatásokról. Ezek a változtatások, mondja a tudósító, nemcsakMagyarország érdekében, hanem egész Eurofor békéje érdekében szükségesek, miért is minden valószínűség szerint trresztid is fogják azokat vinni. A Fosszíst francia nagykövet Parisba utazott s Róma, január 31. (A 3. T.U szikratávirata a budapesti rádióállomás útján.) Barrére francia nagykövet Parisba utazott. Elutazása előtt Nitti olasz miniszerelnökkel megbeszélést folytatott. A CorreltoThalía szerint ezen a megbeszélésen főleg az adriai kérdésről, valamint a frankot és a Urát egyaránt érintő árrabánásrólvolt szó. Millerand rosszakarattal vádolja Németországot . Párta, január 31. (A Magyar Tiumdfi.pdV63. szikratávirata a budimessi, táM&szomnás utján.) Mayer párisi német ügyvivő illenbizó-levelének beírat -tatásakor fillbrand miniszterelnök előtt kijelentette, hogy munkájával hozzá kívan járulni a két ország közötti rendes viszony helyreállításához. Milerand tudomásul vette ezt a kijelentést, de megjegyezte, hogy Németország a versaillesi szerződés egyes határozmányainak a végrehajtása körül rosszakaratot tanúsít, ami komoly akadálya a normális érintkezés fölvételének. Mayer azt válaszolta, hogy ■. a berlini kormány anyagi és erkölcsi okokból nem tudott megfelelni a szerződés valamennyi rendelkezésének. Retámer francia nyomás alatt /■ Bécs, január 31. Rejsmer Jaméliár prágai tárgyalásai és az ezek rétidjén J.sehorsn Vzysil kötött megállapodása nyilvánvaló módon francia nyomás hatásaira vezethetők vissza. R Miller, aki eddig' mindig nagy németbarát 'volt, most hirtelen pánszláv politikai útra csapott át Hiszen csak tisztán pánszláv politikai érdekkel fűződik össze a Nyugat-Magyarországon át vezetendő korridornál: megteremtés", valamint hogy pánszláv politika okolja mag az úgynevezett: „cseh-szlovák területi .Integritás" folytonos hangoztatását. Egyébiránt Renner kancellár tegnap az osztrák külügyi bizottság üV-s'n mondott beszédében már kertel és magyarszretal igyekszik a prágaiínfgállapodásokat. Az ezekről a megállapodásokról elterjedt hírek Almesréusztriában is visszatetszést és nyugtalanságot keltettek, így ellene fordult annak a hírnek, hogy Ausztria muníció st adit Csehországinak. Azt hangoztadta, hogy neki "olyant szándékokat imputál nak, amineket sohasem láplott. Beszélt a Budapesttel folytatott tárgyalásairól és azt mondta, hogy Cratz Gusztáv bécsi magyar követtel már többször tanácskozott fontosabb kérdésekről, mely rolkadammal ,minden lényeges pontban megegyezés jött létre, igazánkiváncsiak vagyunk, hogy micsoda lényeges üdélokbatetisek ezek? Beszéde MAGYAROSSZÁg Budapest, 1020. vasárnap, február 1