Magyarország, 1920. április (27. évfolyam, 79-104. szám)
1920-04-01 / 79. szám
V D^nia i^beteg Az egész \jjfag beteg. Varrni csodáka tos láz kyötrír&z emberiségét. A lelkek világszefffe&'tele vannaknyugtalansággal, izgalmakkal. A világháború rombolásai kegyetlen romokat hívtak maguk után. És nemcsak azokb^rf az országokban, me* lyekben a háberra fúriái dühöngtek; az anyagi és erkölcsi rombolás hatásai kiterjjednek a semleges országok népeire is. Ők pedig hogy irigyeltük ezeket a,emleges országokat, óh hogy irigyeljük azokat a nemzeteket, melyek csak nézői és nem közvetetten részesei vagy áldozatai voltak a nagy világkatasztrófának; irigyeltük a nemzeteket, melyeket végzetök megkímélt a rettenetes húlásoktól, tömeggyilkolásoktól, tűztől, vértől, fájdalmaktól, gyászoktól. Mert azt hittük, hogy ezek az országok és nemzetek a jól megőrzött semlegesség váraiban nyugodtan dolgozhatnak, élvezhetik a békének minden áldását, gyűjthetik az erőket, a vagyonokat, szaporíthatják anyagi és szellemi kincseiket. És most, mikor már jó régen vége a háborúnak, ám semleges országokban is kitör a lázas nyavalya. 1. A semleges Dániában nagy hirtelenséggel valóságos forradalmi állapot támadt. A schleswigi kérdés előbb kormányválságot, majd államcsínyt, utóbb alkotmányválságot idézett föl. Vájjon csakugyan a schleswigi kérdés tettese? ... Elhisszük, hogy a közvetlen ugrópont a schleswigi tartomány ügye volt, de — a schleswigi kérdés nem tegnaptól való. Több mint fél évszázados. Mégis idáig nem okozott rob* banást, szép nyugodtan beleszorult a többi politikai kérdések skatulyájába. Nem gyuladt ki még a világháború égő fáklyáján sem. És most? . . . Miért éppen most? A világ tele van nyugtalansággal, gond* dal A háború felvette az emberek békéjét, sok helyen megtizedelte a lakosságot, más vidékeken a férfinépesség javát távol tar* totta a termelő munkától. Parancsoló ét* vágygyal fölfalta mindazokat a javakat, amelyeket a béke hosszú évtizedei ter* meltek. Elpusztított egyformán városokat és anyagraktárakat, a hadicikkek egyoldalú gyártásával elsorvasztott bizonyos termelési ágakat, bedugaszolta a nyersanyagok forrásait, tönkretette a vasúti szállítási eszközöket és aknákkal jó blokádokkal járhatatlanná tette a vízi utakat. Anyagában ínséget, pénzben bőséget teremtett. E drágaságot produkált ró a gazdasági és vagyoni ellentéteknek mérhetetlen, azelőtt soha el nem képzelt eltolódást. Ezt tette a háború és ezt művelte nemcsak a közvetlenül érdekelt országokban, hanem az egész művelt világon, amelynek gazdasági élete az utolsó száz évben már annyira egybekapcsolódott, mint akár csak egyetlen állam gazdasági szervezete. A fegyveresháború alól kivonhatták magukat a "semlegesek, de nem menekedhetnek a háború gazdasági jó politikai utóhatásaitól Tavaly csak arra eszméltünk rá, hogy a győzőknek sincs jobb dolguk, mint a le* győzötteknek. Most már tudjuk azt is, hogy a semleges országokbanugyanazok a bajok vannak, mint azokban az államokban, amelyek hadat viseltek. Nagy tanulságok rejtőznek ebben a fölismerésben. Az idegesek, a nyugtalanok, a türelmetle* nek megtanulhatták ebből, hogy nem lehet csak úgy máról-holnapra kiugrani a világ ból és az életből, a bajokat nem lehet — személyileg — elintézni egyetlen vasúti jegygyel. Nincs kivándorlás, nincs mene* külés. Nem szólva arról, hogy milyen nehéz új exisztenciát alapítani férfikorban, gyökeret ereszteni idegen talajban, úgy látjuk, hogy sehol sem rózsakert a világ. Ha még a finom és csendes kultúrájú Dániában, amely pontosan ötvenhat eszten*deje nem látott, nem ismert háborút és máról*holnapra ilyen forradalomszerű al*kotmányválság tör ki, mi biztosítja akkor Franciaország vagy Olaszország nyu* galmát? Németországról nem is beszé* lünk. A mi életünk sem volt majális, de úgy* látszik, hogy mi már túlestünk a legkegyet* lenebb jégesőn. Nálunk — amióta Horthy Miklós a kormányzó erős akarattal vezeti az ügyeket — a tisztulás, a javulás, az erősödés és a munka korszaka kezdődött meg. A helyzet ma az, hogy annak, aki becsületesen dolgozik, könnyebb boldogulni itthon, mint másutt. Kivándorlási álmok jó vasútjegy helyett; munka jó szorgalom itthon, a magyar hazában. Ke mény akarat és bízó türelem, ez az egyet*len út, amelyen kifelé juthatunk a megpró* báltatásokból. Földrajzilag nem menekülhetünk ki a világból, legfeljebb, ha azt megváltoztathatjuk, jobbá tehetjük becsü lettel, szorgalommal és munkával. ** / \ * • ; »£» dtMö »■ ■ ■■■■■■,. ' -* -.... 1 ' ..________ BUDAPEST, 1920 ÁPRILIS L CSÜTÖRTÖK XXVII. ÉVFOLYAM 79. SZÁM ........—............r~-ir---------------------------------------* —........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... Emich kereskedelmi miniszter nyilatkozik a Jhagyarország munkatársának Reformokra ma gondolni se lehet— A miniszter meg fogja oltalmazni a munka tisztességét — Részletes programot a kisgazdapártban ad Budapest, március 31. (A Magyarország tudósítójától.) Emich Gusztáv dr. az új kereskedelmi miniszter, aki tegnap tette le a kormányzó kezébe az esküt, ma átvette a minisztérium vezetését. Sűrü küldöttségjárás, a minisztérium osztályvezetőinek bemutatkozó látogatása foglalták le a miniszter hivatalos működésének első napját, de bokros elfoglaltsága közepette is lekötelező szívességgel fogadta munkatársunkat, aki programjáról kért tőle nyilatkozatot . Programomról — úgymond a miniszter — ma érthető okokból nem nyilatkozhatom. A legközelebbi napokban a kisgazdapártban fogom részletesen ismertetni, mit akarok és mit kell tennem. Én abban a tudatban vállaltam a miniszterséget s mondhatom, a legszerencsétlenebb időben és a legnehezebb viszonyok között, hogy a maximum, amit el lehet érnünk, hogy megállítsuk gazdasági helyzetünk további leromlását, hogy mint egy hosszantartó betegség folyamán az orvos ha mást nem tud csinálni, legalább megállítja a betegség pusztító munkáját. Az a negatívum, amit gazdasági életünk leromlásának megállításával elérhetünk, már számbamenő javulást jelent. Reformokat gazdasági életünk jelen állapotában lehetetlenségnek tartok. Az alkotó munkának útjában szinte leküzdhetetlen akadályok vannak. Ha sikerül valamelyest javítani gazdasági viszonyainkon, ez már jelentős eredmény. Vérbeli hivatalnok vagyok, ismerem a minisztérium embereit, tudom,, ki hol állja meg a helyét és én mindenkitől pontos munkát kívánok és meg akarom és meg fogom oltalmazni a munka tisztességét, amelyhez én nemcsak a minisztériumban ragaszkodom, de az állami közigazgatás minden ágában elkerülhetlen szükségnek tartok. A tisztesség uralma az állami életben olyan elengedhetetlen feltétel, amelytől nem szabad tágítani. Én ezt hirdetem és ennek a magam hatáskörében is érvényt akarok szerezni. Munkatársunknak arra a kérdésére, hogy a tárcája körébe vágó és az azzal összefüggő munkák és tennivalók sorsáról miként vélekedik a miniszter, kijelentette, hogy erről majd csak pártja előtt kíván nyilatkozni. Csupán arra a kijelentésére szorítkozik, hogy a gazdasági regenerálásnak, az ipar, kereskedelem újjáépítésének nettó", munkája majd csak a békekötés után indulhat meg azzal az erővel, amelyre szükség van, hogy eredményeket lássunk. AjaM küldöttségek érkeztek a Máv vezetősége élén Kelety kormánybiztossal, a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Társaság Domony Móric báró és Végh Károly vezetésével és ez vetett véget a miniszter további nyilakozatainak. Egyes szám ára 80 fillér