Magyarország, 1920. április (27. évfolyam, 79-104. szám)
1920-04-01 / 79. szám
2 N Köztársaságot akarnak a dara szocialisták Királyi korány és radikális ellenkormány Népgyűlés A király ellen — Csöndes forra- Halom Kopenhágában / Budapest, március 31. (A M Magyarország tudósítójától.) Keynes angol publicista egymost megjelent művében leplezte le a békekonferencia működésének tehetetlen felületességét és lelkiismeretlenségét, amely egymásután termeli a fanyar gyümölcsöket. Egy újabb ilyen fanyar gyümölcs pottyant le most Dániában, ahol a schleswigi kérdés miatt a legsúlyosabb alkotmányválság tört ki. Akirály összekülönbözött radikális kormányával, azt elcsapta, helyébe ügyvezető minisztériumot nevezett ki, de a radikális pártok nem akceptálják a király eljárását, hanem ellenkormányt alakítanak. A kormányt alkotó egyik párt, a szocialisták kimondották az általános sztrájkot, ultimátumot adtak át a királynak, amelyben lemondását követelik. A dán csöndes forradalmat, mert hiszen az ottani eseményeket ennek lehet nevezni, a nacionalisták kapzsisága okozta, akik hatalmukba kerítették X. Keresztény királyt. Ezek ugyanis azzal a váddal illették az elbocsátott radikális Zhare-kormányt, hogy a békekonferencián nem védte meg eléggé Dánia érdekeit és ennek következtében Schleswigből Dánia nem kapott annyit vissza, mint amennyi megillette volna. A békekonferencia ugyanis Schleswigben a népszavazási területet két . . körzetre osztotta és az északi körzetben a * '■A népszavazás Dánia javára ütött ki, míg a déli körzetben Németország maradt a győztes. A nacionalisták, szerint a dán kormánynak ragaszkodnia kellett volna az eredeti elvhez, hogy a népszavazási területet három körzetre osszák és akkor egész más lett volna az eredmény. A Zhale-kormány ellen a nacionalisták, különösen a parasztság körében már a népszavazás előtt is nagy volt az elégedettekség. A kormányt németbarátsággal vádolták, most azután hogy Dél-Schleswig véglegesen elveszett Dániára nézve, nyíltan kitört az elégületlenség és a királyt rávették, hogy kergesse szét a parlamentet, amely nem képviseli az ország igazi akaratát. Érdekes, hogy Keresztély király, aki ilyenformám a németellenes párt koronás vezére lett, Charlottemburgban, tehát Németországban született és közeli rokoni viszonyban van a volt német uralkodó családdal, amennyiben felesége, Alexandra királynő született mecklenburgi hercegnő, Vilmos volt német trónörökös feleségének, Cecíliának a nővére. A mai nap Dániára nézve kritikus, mert ma dől el, hogy az általános sztrájk milyen rendszabályokra készteti a királyt, aki a Liebe állami főügyész vezetésével megalakult ügyvezető misztériumnak megadta a jogot a parlament feloszlatására. Kopenhága, március 31. Szociáldemokrata információ szerint azáltalános sztrájkot ma, szerdán reggel kezdikk meg. A vasúti forgalmat a táviró- és távbeszélőforgalmat megszüntetik, a lapok nem jelennek meg és valamennyi állami és községi hatóságoknál és üzemben, a kórházak kivételével, megszüntetik a munkát A szociáldemokraták néhány nap múlva önálló kormányt alakítanak, amely Liebe mostani ügyvivő minisztériumát fölszólítja a lemondásra. Az új kormány közoktatásügyi minisztere kijelentette egy újságírónak, hogy a mostani kormány minden politikai színezet nélküli ügyvivő minisztérium. Az új kormány föloszlatja az országgyűlést és kiírja az új választásokat. A képviselőház pártjai tegnap ülést tartottak, hogy tanácskozzanak a politikai helyzetről." A szociáldemokratapárt fölhívást tett közzé, amely a többi közt ezt mondja: Legközelebb valószínűen választani fogunk. A választásokban a jelszó az alkotmány demokratizálása, a köztársasági államforma bevezetése, az egykamara-rendszer, valamint a választói korhatárnak 21 évre való leszállítása legyen. Az alkotmányt egységessé kellen Az államfi, a nagy tékozló javaaké, a költségvetés megjavítására í jöveedelem források az állam számára | / Budapest, március 31. | As magyar államrendőrségnek az Andrássy-út sparkt számú házban van az útlevél-osztálya, ahol taz/álllamrendörség tisztviselői intézik el az útlevektérelmeket. Az útlevél kiállításáért mindössze nyolc koronát szed be ez az ügyes hivatal, a bécsi magyar követségen néhány héttel ezelőtt négy korona ötven fillért fizettem az útlevelem meghosszabbításáért, holott a budapesti osztrák követségen huszonöt koronát kértek a vízumért és a bécsi rendőrség akkor, amikor Bécsből való elutazásomat bejelentettem, e bejelentésért ugyancsak huszonöt koronát kért. Ezeket az adatokat szembeállítom, mert kitűnik belőlük, hogy a magyar hivatalokban a lovagkor szelleme virágzik most is még, az állam súlyos pénzügyi helyzetében, holott a kereskedelmi szellemnek kellett volna valamenynyi közhivatalba bevonulnia régen, amikor nem volt még ilyen beteg az államháztartás, mint mostanában. Az útlevél-osztály nyolc koronában állapíja meg az útlevél kiállnásának a költségeit, amikor ennyi pénzért egy marék gesztenyét sem kap az ember. Nyolc koronát kérnék az útlevél kiálltásáért, amikor az útlevél nyomtatásának költségei jelentősek, amikor az útlevélhivatalban alkalmazott tisztviselőket úgy kellene fizetni, hogy tisztességesen megéljenek a fizetésükből. Ha kereskedelmi szelleny volna valamennyi közhivatalban, amelyek a közönséggel érinítkeznek, akkor nyitolatványokért, akkor a hivatalok eljárásaiért, fölvilágosításokért, a felek ügyeinek kezeléséért olyan összegeket számítanának föl, hogy fedezni tudnák vele a hivatal kiadásait. A Budapesti Lakáshivatal már előljér a jó példával és a díjakból, miket szed, úgy tudjuk, tisztességes fizetést nyújt az alkalmazottainak. A példa, amelyet ez a hivatal mutat, úgy kell, hogy általános legyen és a köztisztviselők nyomorúsága véget fog érni, ha végig bevonal a kereskedelmi szellem valamennyi közhivatalba. A kezemben van az 1914-ik esztendő költségvetése, régmúlt idők számadatait nézem, de megállapítom ezekből az adatokból is, hogy a belügyi, a fölművelésügyi, a közoktatásügyi, az igazságügyi és a honvédelmi tárcának alapos deficitje volt. A bevételek csak két tárcával kapcsolatosan haladják meg a kiadásokat, a pénzügyi meg a kereskedelmi tárcának nagyobbak voltak a bevételei, mint a kiadásai. A pénzügyi tárca magában foglalja mind az adókat, a kereskedelmi tárcának vasúti és egyéb forgalmi bevételei voltak, de a kereskedelmi tárca bevételeit az állam szintén szaporíthatja, ha itt ennek a tárcának keretében — csakúgy, mint a közigazgatás annyi más területén — a forgalmi adók alapjára helyezkedik. A skandináv államokban a telefon díját aszerint szabják meg, hogy a telefon bérlője hányszor telefonál, ottan nem képzelhető el az a visszásság, hogy az a bérlő, aki naponkint ötvenszer használja a telefonját, ugyanolyan összeget fizessen, mint aki csak ötször telefonnál naponkint. A cégbejegyzésért 20 koronás állami bélyegilleték jár mindmáig, az iparigazolványokért, hatósági engedelmekért potom néhány koronát számítanak fel a magyar hatóságok. A be- hozatalnak és a kivitelinek a kereskedelmi forgalomban a most, mint a háború után mindenkoron, igen nagy a konjunktúrájuk, ez a konjunktúra természetes, más korszakokban is megvolt háborúk , végével, amikor a valuta-diszparitások, a nyers-anyag hiánya és a leromlott készletek nagyarányúvá tették a megnyíló országhatárokon keresztül az értékek és áruk forgalmát. így volt ez kisebb háborúk után is és a mostani nagy világpusztulás után fokozott mértékben van meg ez a forgalom. Schliemann az 1870—71-es háború alkalmával szintén hadi szállító volt, hadiszállításokon szerzett milliókat és hogy az így szerzett milliókból ásta ki Tróját és a régi Görögország nagyszerű emlékeit és örök dicsőséget szerzett nevének és a német tudománynak, külön lapra tartozik. A kereskedelmi konjunktúrát azonban ő is fölhasználta, ezt a konjunktúrát fölismerni helyes kereskedelmi érzékre és élelmességre vall, érte csak dicséret jár, de a helyes konjunktúrát az államnak szintén meg kell látnia és föl kell használnia és nem szabad megengednie, hogy az importőrök és exportőrök néhány garasért szerezzék meg az engedelmeket, amelyek rájuk nézve százezreket és milliós hasznokat jelentenek. A háború alatt megírta Walter flathenau és megírták mások is, hogy a háború után az állam vegye ki a részét a magángazdasági tevékenység" hasznából. Az állam nem lehet a mesebeli aranyszamár, amelyet csak meg kell vakarni, hogy aranyak potyogjanak belőle. Most, amikor annyi miliárdra rúg az állami költségvetés hiánya és amikor súlyos gondot jelent az állam háztartása, nem szabad az államnak vakon elhaladnia az ilyen konjunktúrák mellett, partém részesednie kell abban a haszonban, amelyet a magángazdasági tevékenységnek a behozatal és kivitel gazdag lehetőségei jelentenek. Mit szóljunk az olyan állami tékozláshoz, amikor a százezer koronás jegyzékben, amely értékpapír-vásárlásra vonatkozik, néhány száz korona a bankjutalék és az alkuszdíj és az államnak forgalmi adó fejében 4 vagy 5 koronát fizetünk csupán. Az elmúlt hónapokban a tőzsde forgalmának roppant arányai voltak, ami szintén egyik természetes következménye a valuta leromlásának, naponként sok ezer üzletet kötöttek az értékpapírok börzéjén, az államnak sokmilliós haszna lehetett volna belőle, a forgalmi adót senki meg nem érezte, könnyen fizette volna és az állam, ez a gyámoltalan Olcsó János, nevetségesen kis öszszeget szedett le forgalmi adó fejében. Egykor a német birodalmi gyűlés egyik híres adótárgyalása alkalmával megmondotta Bismarck, hogy az adózó polgárt legjobban akkor lehet galléron ragadni, amikor rágyújt a pipájára, avagy megissza a maga mindennapi néhány korsó sörét. A fogyasztó adók könnyű behajtására és helyességére akart Bismarck rámutatni, ne bolygassuk most részletesen a fogyasztó adók problémáját, azonban állapítsunk meg annyit, hogy a forgalmi adókra, különösen ilyenféle gazdasági vonatkozásban, avagy ott, ahol a fényűzést rójjuk meg velük, feltétlenül szükség van. Annyit olvasunk most szőnyegbevásárlásokról, nagy összegekről, amelyeket műkincsekért, drága bútorokért, finom aszszonyi ruhákért és női kalapokért fizetnek, az állam bölcsen teszi, ha mindenütt jelentkezik a maga okulásáért ott, ahol a kiadás nem az elsőrendű életszükségletek kielégítése. A közhivataloknak a közigazgatás valamennyi ágában aktívabbá kell lenniük, a belügyi, az igazságügyi, a közoktatási tárcáknak költségvetése díjfizetések, büntetéspénzek, illetékek, leckepénzek összegének az emelésével a közérdek csorbája nélkül alaposan megjavítható. Külső képviseleteit, konzuli hivatalait pedig a jövőben csak úgy tudja fentartani Magyarország, ha mindezekbe a hivatalokba szintén bevonul a kereskedelmi szellem, ha mindazokért a funkciókért, amelyeket ott a felek érdekében elvégeznek, kereskedelmi árverés alapján szedik be a különböző díjaikat, illetékeket. A békében is így kellett volna berendeznünk az állam és községek háztartását, most fokozott szükség van az ilyen berendezésre az állam pénzügyeinek súlyos leromlása közepette. Ha nem is vezeti az államot a maga gazdálkodásában az a szellem, amely Shylokot jellemzi, Velence híres és hírhedt kalmárát,le legyen ügyes és bölcs kalmár, mert az ország pénzügyért csakis az államháztartás új rendjével és egészséges kereskedelmi/' szellemmel tudjuk valaha*”' -mdbehozni. Kreutzer Lipót MADZAKOSSZÍ6 Budapest, 1920. cstütönbak, április 1. nünk, hogy semmiféle királyi szeszély se zavarhassa meg a parlament nyugodt fejlődését. A szociáldemokrata párt tegnap este nagy tiltakozó gyűlést tartott a király eljárása ellen. A gyűlésen egyhangúlag elfogadták azt a határozati javaslatot, amelyben a párt és a szakszervezeteik teljes tologatást ígérnek az alkotmány helyreá Vitáshoz és a demokrácia érvényre juttatásához (MTI.)