Magyarország, 1920. május (27. évfolyam, 105-129. szám)

1920-05-01 / 105. szám

Buda­pe­st, 1920. szombat, május 1 M­AGYARORSZ­ AQ Angol hadihajók orosz városokat bombáztak — Francia szocialista képviselők lazítják a ka­­rol­­isá­got — Ag161 lap az aradi és nagy­váradi katonalázadásról Budapest, április 30.D­ian StoW'jelentés­­szerint az alsóház több tagja­­intem­pellácciót terjesztett a kormányhoz, mert a rigói hadihajók tüzelést folytattak Déloroszországban több helység ellen. A tengerészeti Imatol első lordja ezt felelte az interpellációra, hogy néhány angol hadihajó kénytelen volt bizonyos tengerpart*­ városcsat füzeté* alá vetni, hogy az ott levő brit misszióiknak lehetővé tegye Oroszor­szág­ elhagyását és hogy megvédje az orosz menekülőket. A* *d*ig beérkezett jelentések szedni az angol hajók emberéletben nem tettek kárt a lövödözés­­sel. Wrangel tábornok, Denikin utóda kifejezetten a menekültek védelmére szállta meg a Krími fél­szigetet, de ezentúl semmiféle más katonai intéz­kedést nem tett, Franciaországot Conturier szenátor clere vá­ratlan izgalomba hozta: Conturier ugyanis egy hír­lapi cikkben arra szólította fel a csapatokat, hogy ne engedjék magukat Németország megszállására felhasználni. A kamara jobboldali pártjai felhábo­rodtak e cikk el­len, mire a hadügyminiszter kije­­lentette, hogy a cSHk szerzője ellen büntető eljá­rást indít. A Humanité című­ szocialista lap élén Ibkisí 60 szocialista képviselő nyilatkozatot lese köz®é, amelyben közli a katonákkal, hogy a fran­cia kormárn­ tulajdonképpen új háborút készít elő­­és a semleges zóna megszállásával többet használt­­a német reprms-eszmének, mint amennyit a nagy­németek húszesztendei propagandája kidért volna.­­A jobboldali sajtó vehemens hadjáratot kezd az esten és a többi között követeli, hogy a hat­van aláb­ő­­tklött lévő közéleti tényezők, mint pl. a kamara egyik allnöke és a nemzetiközi martbás- Bizottság elnöke mondjanak le, Versaillesből jelentik, hogy Mann­hester Guar­­rilan trimósifcást közöl a sz­ erdélyi t­anánlázadások­­ról, beírja, hogy az aradi és nagyváradi nagy­számú csapatok megtagadták az engedelmességét­­és az azonnali leszerelést követették. Közli a lap Thke Joneseunak az­ Adventiban ,,Mentsük meg a kisebb Romániát" címen megjelent cikkét, am­ely h­agyta mánia teljes csődjét vallja be. Nu­fi Rómába való visszatérte után hosszabb kihallgatáson volt a királynál. Május 5-ik tér, ami­kor a képviselőhöz újból összeül, nyilatkozatot fog tenni a külpolitikai­­helyzetről. Lloyd George már estit őrtökön nyilatkozott az alsáódí­jban. för szerint az Egyes­ü­lt­ Államaik kormánya kijelentette, hogy mindaddig nem kezdi meg Fran­­f­­iaországgal a­ kereskedelmi összeköttetést, amíg a franciák ki nem ürílik Frankfurt városát. .Versaillesből jelentik, hogy a török békedelegá­­­­ciót,­­amelyet Tevfik hasa vezet, mája. ..—6-ikára várják Versaillesbe. A török vendégeket a Hotel Reservoirban szállásolják el, ahol a magyarok is laknak. Májusi futtatás írta: MAGYAR ELEK J , ■ j . ’M Imdakes** erdőből nyalábszalura bűzzék A gyöngyvirágot/ a basaréti fákon fürtökben csügg az gerénvesüt' már a fehér agára is virágzásba fog, tte a Hjakuti­nt végtelen, sűrü alk'jában nem­­ virulk­di még egészen a vadgesztenye fehér, vagy rózsaszinü szirma sem, odaát aa. Aréna­ és Steffi- Mia­sin közén teljes pompájukban (lisztének ) bo­csátják a saséjjel enyhén érzéki illathusánxaiki é S versenytéri orgona boikk­eik. A bodza penetráló szaga is megkezdi vándorútját a várkertben tűzpiros bimbókat nyilognt a messzire futó ári­ni són rambler. Maja istennő ha­lmozza a sí­neket és illatókat, villanószemű­ nők suhannak a Rget ösvényein, flörtölnek délben a dunaiparti kor­ám, délután a tok­on, hói űrlovasoik bujntik tarka selyemdresszbe­ megvívni a harcot a Dánia­­­síjért. Május? futtatás — Lajcsiról, a Esete-patakba két cs­ennevész királyról emlékezik a króniítás. Szegény Kis á­rnyékfejedelem keserves hiteibe vette a húst a budai mészárosoknál, de gyönge testét a Mátyás hagyománya hevítette, szerette a pompázó ünnepeket, megalapította az­ első ma­gyar versenytotásról és tavaszi futtatást rendezett * Kelenföldön. Vendégeidet is tov­ Hátt­a 1525 má­­­jus elsején .Szidlowiecki Kristóf lengy­el vagda totói mérkőztek FI. Lajosnak Prisca mester ido­mította paripáival a Gellérthegy tövében. Három féle szárvú „vékony gyorcsboll" k­észültek a „Fut­tató n?aródok.“ ruhái, csattogott az ostor, a kőért lelkesedő magyar űrt* gyönyörködtek ,az izgató látván­y­os s­ágimul £gy ®»tcodo a®l¥í» ,MahÉ*»s , «»• gyugdoztak a királyi teli­vérek, török ágyuk böm­bölő t­orka adtat meg a startjelet a halál steeple­­disségére. Három évszázadom át nem volt aztán ver­­sengő futatás Pest-Budán. * A váci-utcai „Hét vállosztó"-team áldomást ül­nek a ,.Lóversenyzés választottsági", kik „lőpá­­lyáztatásra“ invitttátt a keb­lős főváros közönsé­gét a* Üllei-ikapuin kívül jobbra, az Üllei- és Sorok­­sári­ul között levő „pesti gyöpre“. 1827­­június 7d- napját írja Trattner Mátyás Magyar Nemzeti Kátén, dáriuma. Széchenyi István az asztalfőn, Wesselé­nyi Miklós­­ jobbján, hercegek, grófok, bárók, magyar­ delnők, osztrák mágnások, angol, francia főrangúak körösköri iI. Liechtenstein herceg pohár, köszöntőt mond a magyarországi lótenyésztés fel­­visrályizására, Wesselényi Miklós válaszol neki. Gyönyörű attlétaalakja magasra emelkedik, büszke tekintete végigjárja az ünnepi díszbe öltözött szálát. Száz aranyat érő billikom a kezében, melyet, „mint diadalmas", azon napon nyere el neki az „Első pályadijért" folyt versengésben Széchenyi István nevelte lova, a híres Al Borac. Magyarország angyalos címere látszik egyfelől az öblös serlegen, másfelől három vágtató lovas, alájuk motoz ve e szava­k Magyar Országi ló Pályái Jutalom Készitő Meyerhofer Székes Fejérvári Magyar Béte-ben­ 1827. A magyarok ünnepére egybegyült nemzetközi társaság egészségére üríti Tokaj gyöngyöző nedűjét Wesselényi Miklós. IA „Lóversenyzés választottsági” -ból m­ato­­louit az Állattenyésztő Társaság, a későbbi Lovar­­egylek Döbrenttei Gábor a titkára. Kisfaludy Rá­­öfó, a jjBX'&jgt htocohepyfi latváo a teito:. agitós könyvet ír, levelez, angol zsokékkal tárgyal, száz­ aranyos kardot tűz tat tiszteletdijnak, Kisfaludy Károly hexametereit véseli a pengéjére. — Engem erő szüle, nyer s egyedül az birhal,­ azért­ győzz! "A pes®i gyepön még sokáig ar volt Széchenyi szék­emé. A régi rákosi pályán, ott az Üllői- és So­­roksári-hrt között önmagáért és a tenyésztésért űz­ték a sportot a 60-as és 70-es években is a Wenck­­heim Bélák, Esterházy Miklósok, Blaskoviczi Ernők. Tenyésztők, futtatók, űrlovasok a társaság javából kerültek ki. A versenyre járás maga is no­­bilis passzió volt; a hos­sz­ú Soroksári­ utcán és to­­vább a még hosszabb jegenyefasoron királyi vendé­gek, főrangú dámák és urak vonultak ragyogó kiú­­lókon, avagy lóháton a pályára. Rozogák, primi­tívek voltak a tribünök, de bájos, kedves ligetet varázsolt s köréjük Heinrich Nép, János pálya­fel­ügyelő szakértő keze. A nap heve elöl menedéket talált itt a versenyek elegáns világa, hogy aztán hazafelé hajtatva, még Kugler Színháztéri, (a mai Gizella-tér) cukrászdájában­ találkozzék egy kis frissítőre. A Pestre tévedő idegennek kitűnő ajka­,­lom volt egy ilyen délután, hogy együtt láthassa a főváros szinét­-virágát. ’A versenyparipák — külső istállók hijján —* trénereikkel, zsokéikkal a városban voltak Szállá­son, a „Két kék bakok“-1101. a „Két koroná“- ban, az előkelőbbek a máig fennálló szénatéri (Kálvin-tér) „Két oroszlán"-ban. Itt lakott rende­sen Seres András, az első magyar tréner és zsoké, Sándor Móric gróf lovasbravurjainak osztályosa is s a Soroksári­ Utcán vezetgették kifelé Blasko­­vich Ernő lovászai dicsőséges futásaira a magyar lótenyésztés világhírű legendás büszkeségét, Kin­csemet. 1879 október 21-én futott Utoljára a feno­menális kanca s 1889 október 17-én már az uj pályát­­úszták fel az istenlétében . Teljes holdfogyatkozás lesz hétfőn hajnalban Kövesligethy tanár nyilatkozata Budapest április 30. n, Magfyarország tudósítójától.­­ Hétfőn kora reggel é­rtekes és ritka látványban lesz része Bu­dapest lakosságának. A május 3-án virradó haj­nalon teljes hold­fogyatkozás lesz és ez a csillagá­szati jelenség minden részletében teljesen láthatóan fog előttünk lejátszódni, ha az ég nem lesz felhős, nyert a Smid a fogyatkozás idejénél korábban kel és későbben nyugszik. Ez a helyzet meglehetősen ritkán fordul elő. Az 1917 január 8-án, július 4-én túl december 28-án beállott teljes holdfogyatkozás nem volt nálunk egész terjedelmében lárható. Az utolsó Budapesten látható holdfogyatkozás pedig, mely 1919 november 7-én történt, csak igen kisméretű volt, mert a hold pályája csak részben metszette a föld árnyékát és így csak korongjá­nak körülbelül egyötödrésze borult sötétbe. Munkatársunk fölkereste Köveszigethy Radó professzort, az európai hírű­ csillagászt, aki a kö­vetkezőképpen írta le a május 3-iki teljes holdfo­gyatkozás körülményeit: A fogyatkozás kezdete órában május 3-án reg­gel 2 óra 1 perc­kor lesz a nyári időszáamítás szerint. A teljes fogyatkozás kezdetének időpontja 3 óra 15 perc­kor következik be. A fogyatkozás közepe 3 óra 51 perc­kor, a teljes fogyatkozás vége 1 óra 27 perckor és a fogyatkozás vége általában 5 óra 41­ perckor fog meg­történni. A föld árnyékkőre majdnem egy negyeddel nagyobb, mint a hold tányérja s így teljesem el fogja borítani a holdat. A­z árnyékba való belépés a hold keleti szélén történik meg és az árnyékból való kilé­pés északnyugati szélén. Bár a föld árnyéka teljesen el­ fogja borítani a holdat, a hold mégis látható tesz, még­pedig sötét, réz­­k­örös színben. Ennek az oka az, hogy a nap sugarai a föld légköré­nek szélén megtörnek és bevetődnek a föld árnyékte­rületére. Az optikai viszonyok ennek következtében olyanok lesznek, mint alkonyatkor, mikor a napsuga­rak szintén az atmoszféra szólén törnek meg , így ró­zsaszínű sugárzás "keletkezik. A hold tányérja csak ab­ban az esetben volna teljesen láthatatlan, ha az egész ázsiai partvidék és a Csendes Óceán amerikai partija közelében felhőké­szőnt venné körül a földet. Aid tehát hétfőn hajnali két órakor nem rest otthagyni az ágyát, az a maga teljességében ügyel­heti meg az érdekes égi színjátékot. Színházi láb­­­sövön át egész pontosan észrevehető az a pilla­nat, amikor a held belép a földi árnyék­kúpjába. a PESTI LEVELEK Szent Margit fülemüléi A nik­darak és a fát elgyőznek, nem lesz­­szín­ház a szigeten. Egyptán százesztendős fát, nyolc­­­vanesztendős sem vágnak ki a Margitszige­ten, hogy leg­ye­n bódét emeljenek a lenge múzsá­inak. Ál­övei pintyek, amelyek oboájukat az Úr­istentől kapták; a f­ülemilek, melyeket még a szentté válot­t királyleány telepített a kolostor bokrai közé, hogy évszázadokon át gyakorolják magukat a tavaszi imádságokban; a Palatínus Jós­ka bársony­szemű feketerigói, amelyek Budapest legbarátságosabb madarai (mint a velencei ge tombolt­), mert még soha sem bántotta őket senki; a tarka barka harkályok, amelyek Arany János öszdeborult feje fölött kopogtatták ki a tölgyeken az öreg költőnek való koporsó-mértéket, legyőzték az üzletesemberek tervezéseit. Nem kell rémülten el­hallgatni a fülemiléknek, mert a bódéban festett­ arcú kisasszonyok rikoltanak, nem menekül az óbudai szi­getre a csendet kedvelő erdei pinty, s a fű már be­nőtte lábnyomait a vándorszínésznőknek, akik itt azelőtt vásárt tartottak. Helyükön maradnak a százesztendős fák, a nyolcvan evendős bokrok, a­kikre már fente fejszéjét a pesti aranyásó, hogy pálinkamohást vagy­ zengerájt építsen a helyükre. Egyetlen, fának sem kell meghalni Szent Margit szi­getén, egyetlen sáppadt pesti gyermeknek vagy asz­­szonynak sem kell elhagyni megszokott játszó- és­ pihenő­helyét a dunai szigeten, hogy tért adjon azoknak a vándorló komédiás­ truppoknak, amelyek Klondykótól a pesti Király­ utcáig pincékben és s­öntésekben énekelnek, de nem merészkednek be a parkokba, kertekbe, amely helyek tudvalévőiig azért vannak a nagyvárosokban, hogy ott a bete­gek, gyermekiek, nők üdüljenek. Hála Istennek, nem tesz színház a szigeten. Szent Margit szigetével különben évek óta fog­­lalkozik Pesten minden parlagon heverő gondolat a kávéházak márványasztalai mellett, amely aszta­­lokra tudvalevőleg először írják fel minden új üz­let főkönyvi számjegyeit. Nem hagyják békében a szigetnek isteni szűziességét ezek a pesti ügynökök, akik a múlt században elvették a­­lakosságtól a vá­roserdőt és a budai hegyvidéket. Először játék­­bankkal akarták megfertőzni a királyleány uszálya után az itten megmaradott csendet, amely oly áhi­­latosain ringott a vita fák abb­.il, mint odafent a csil­lagos égboltozat. Aztán színházat hoztak az Árpád-

Next