Magyarország, 1920. május (27. évfolyam, 105-129. szám)
1920-05-01 / 105. szám
Budapest, 1920. szombat, május 1 MAGYARORSZ AQ Angol hadihajók orosz városokat bombáztak — Francia szocialista képviselők lazítják a karoliságot — Ag161 lap az aradi és nagyváradi katonalázadásról Budapest, április 30.Dian StoW'jelentésszerint az alsóház több tagjaintempellácciót terjesztett a kormányhoz, mert a rigói hadihajók tüzelést folytattak Déloroszországban több helység ellen. A tengerészeti Imatol első lordja ezt felelte az interpellációra, hogy néhány angol hadihajó kénytelen volt bizonyos tengerpart* városcsat füzeté* alá vetni, hogy az ott levő brit misszióiknak lehetővé tegye Oroszország elhagyását és hogy megvédje az orosz menekülőket. A* *d*ig beérkezett jelentések szedni az angol hajók emberéletben nem tettek kárt a lövödözéssel. Wrangel tábornok, Denikin utóda kifejezetten a menekültek védelmére szállta meg a Krími félszigetet, de ezentúl semmiféle más katonai intézkedést nem tett, Franciaországot Conturier szenátor clere váratlan izgalomba hozta: Conturier ugyanis egy hírlapi cikkben arra szólította fel a csapatokat, hogy ne engedjék magukat Németország megszállására felhasználni. A kamara jobboldali pártjai felháborodtak e cikk ellen, mire a hadügyminiszter kijelentette, hogy a cSHk szerzője ellen büntető eljárást indít. A Humanité című szocialista lap élén Ibkisí 60 szocialista képviselő nyilatkozatot lese köz®é, amelyben közli a katonákkal, hogy a francia kormárn tulajdonképpen új háborút készít előés a semleges zóna megszállásával többet használta német reprms-eszmének, mint amennyit a nagynémetek húszesztendei propagandája kidért volna.A jobboldali sajtó vehemens hadjáratot kezd az esten és a többi között követeli, hogy a hatvan alábőtklött lévő közéleti tényezők, mint pl. a kamara egyik allnöke és a nemzetiközi martbás- Bizottság elnöke mondjanak le, Versaillesből jelentik, hogy Mannhester Guarrilan trimósifcást közöl a sz erdélyi tanánlázadásokról, beírja, hogy az aradi és nagyváradi nagyszámú csapatok megtagadták az engedelmességétés az azonnali leszerelést követették. Közli a lap Thke Joneseunak az Adventiban ,,Mentsük meg a kisebb Romániát" címen megjelent cikkét, amely hagyta mánia teljes csődjét vallja be. Nufi Rómába való visszatérte után hosszabb kihallgatáson volt a királynál. Május 5-ik tér, amikor a képviselőhöz újból összeül, nyilatkozatot fog tenni a külpolitikaihelyzetről. Lloyd George már estit őrtökön nyilatkozott az alsáódíjban. för szerint az Egyesült Államaik kormánya kijelentette, hogy mindaddig nem kezdi meg Franfiaországgal a kereskedelmi összeköttetést, amíg a franciák ki nem ürílik Frankfurt városát. .Versaillesből jelentik, hogy a török békedelegációt,amelyet Tevfik hasa vezet, mája. ..—6-ikára várják Versaillesbe. A török vendégeket a Hotel Reservoirban szállásolják el, ahol a magyarok is laknak. Májusi futtatás írta: MAGYAR ELEK J , ■ j . ’M Imdakes** erdőből nyalábszalura bűzzék A gyöngyvirágot/ a basaréti fákon fürtökben csügg az gerénvesüt' már a fehér agára is virágzásba fog, tte a Hjakutint végtelen, sűrü alk'jában nem virulkdi még egészen a vadgesztenye fehér, vagy rózsaszinü szirma sem, odaát aa. Aréna és Steffi- Miasin közén teljes pompájukban (lisztének ) bocsátják a saséjjel enyhén érzéki illathusánxaiki é S versenytéri orgona boikkeik. A bodza penetráló szaga is megkezdi vándorútját a várkertben tűzpiros bimbókat nyilognt a messzire futó árini són rambler. Maja istennő halmozza a síneket és illatókat, villanószemű nők suhannak a Rget ösvényein, flörtölnek délben a dunaiparti korám, délután a tokon, hói űrlovasoik bujntik tarka selyemdresszbe megvívni a harcot a Dániasíjért. Május? futtatás — Lajcsiról, a Esete-patakba két csennevész királyról emlékezik a króniítás. Szegény Kis árnyékfejedelem keserves hiteibe vette a húst a budai mészárosoknál, de gyönge testét a Mátyás hagyománya hevítette, szerette a pompázó ünnepeket, megalapította az első magyar versenytotásról és tavaszi futtatást rendezett * Kelenföldön. Vendégeidet is tov Hátta 1525 május elsején .Szidlowiecki Kristóf lengyel vagda totói mérkőztek FI. Lajosnak Prisca mester idomította paripáival a Gellérthegy tövében. Három féle szárvú „vékony gyorcsboll" készültek a „Futtató n?aródok.“ ruhái, csattogott az ostor, a kőért lelkesedő magyar űrt* gyönyörködtek ,az izgató látványos ságimul £gy ®»tcodo a®l¥í» ,MahÉ*»s , «»• gyugdoztak a királyi telivérek, török ágyuk bömbölő torka adtat meg a startjelet a halál steepledisségére. Három évszázadom át nem volt aztán versengő futatás Pest-Budán. * A váci-utcai „Hét vállosztó"-team áldomást ülnek a ,.Lóversenyzés választottsági", kik „lőpályáztatásra“ invitttátt a keblős főváros közönségét a* Üllei-ikapuin kívül jobbra, az Üllei- és Soroksáriul között levő „pesti gyöpre“. 1827június 7d- napját írja Trattner Mátyás Magyar Nemzeti Kátén, dáriuma. Széchenyi István az asztalfőn, Wesselényi Miklós jobbján, hercegek, grófok, bárók, magyar delnők, osztrák mágnások, angol, francia főrangúak körösköri iI. Liechtenstein herceg pohár, köszöntőt mond a magyarországi lótenyésztés felvisrályizására, Wesselényi Miklós válaszol neki. Gyönyörű attlétaalakja magasra emelkedik, büszke tekintete végigjárja az ünnepi díszbe öltözött szálát. Száz aranyat érő billikom a kezében, melyet, „mint diadalmas", azon napon nyere el neki az „Első pályadijért" folyt versengésben Széchenyi István nevelte lova, a híres Al Borac. Magyarország angyalos címere látszik egyfelől az öblös serlegen, másfelől három vágtató lovas, alájuk motoz ve e szavak Magyar Országi ló Pályái Jutalom Készitő Meyerhofer Székes Fejérvári Magyar Béte-ben 1827. A magyarok ünnepére egybegyült nemzetközi társaság egészségére üríti Tokaj gyöngyöző nedűjét Wesselényi Miklós. IA „Lóversenyzés választottsági” -ból matolouit az Állattenyésztő Társaság, a későbbi Lovaregylek Döbrenttei Gábor a titkára. Kisfaludy Ráöfó, a jjBX'&jgt htocohepyfi latváo a teito:. agitós könyvet ír, levelez, angol zsokékkal tárgyal, száz aranyos kardot tűz tat tiszteletdijnak, Kisfaludy Károly hexametereit véseli a pengéjére. — Engem erő szüle, nyer s egyedül az birhal, azért győzz! "A pes®i gyepön még sokáig ar volt Széchenyi székemé. A régi rákosi pályán, ott az Üllői- és Soroksári-hrt között önmagáért és a tenyésztésért űzték a sportot a 60-as és 70-es években is a Wenckheim Bélák, Esterházy Miklósok, Blaskoviczi Ernők. Tenyésztők, futtatók, űrlovasok a társaság javából kerültek ki. A versenyre járás maga is nobilis passzió volt; a hosszú Soroksári utcán és tovább a még hosszabb jegenyefasoron királyi vendégek, főrangú dámák és urak vonultak ragyogó kiúlókon, avagy lóháton a pályára. Rozogák, primitívek voltak a tribünök, de bájos, kedves ligetet varázsolt s köréjük Heinrich Nép, János pályafelügyelő szakértő keze. A nap heve elöl menedéket talált itt a versenyek elegáns világa, hogy aztán hazafelé hajtatva, még Kugler Színháztéri, (a mai Gizella-tér) cukrászdájában találkozzék egy kis frissítőre. A Pestre tévedő idegennek kitűnő ajka,lom volt egy ilyen délután, hogy együtt láthassa a főváros szinét-virágát. ’A versenyparipák — külső istállók hijján —* trénereikkel, zsokéikkal a városban voltak Szálláson, a „Két kék bakok“-1101. a „Két koroná“- ban, az előkelőbbek a máig fennálló szénatéri (Kálvin-tér) „Két oroszlán"-ban. Itt lakott rendesen Seres András, az első magyar tréner és zsoké, Sándor Móric gróf lovasbravurjainak osztályosa is s a Soroksári Utcán vezetgették kifelé Blaskovich Ernő lovászai dicsőséges futásaira a magyar lótenyésztés világhírű legendás büszkeségét, Kincsemet. 1879 október 21-én futott Utoljára a fenomenális kanca s 1889 október 17-én már az uj pályátúszták fel az istenlétében . Teljes holdfogyatkozás lesz hétfőn hajnalban Kövesligethy tanár nyilatkozata Budapest április 30. n, Magfyarország tudósítójától. Hétfőn kora reggel értekes és ritka látványban lesz része Budapest lakosságának. A május 3-án virradó hajnalon teljes holdfogyatkozás lesz és ez a csillagászati jelenség minden részletében teljesen láthatóan fog előttünk lejátszódni, ha az ég nem lesz felhős, nyert a Smid a fogyatkozás idejénél korábban kel és későbben nyugszik. Ez a helyzet meglehetősen ritkán fordul elő. Az 1917 január 8-án, július 4-én túl december 28-án beállott teljes holdfogyatkozás nem volt nálunk egész terjedelmében lárható. Az utolsó Budapesten látható holdfogyatkozás pedig, mely 1919 november 7-én történt, csak igen kisméretű volt, mert a hold pályája csak részben metszette a föld árnyékát és így csak korongjának körülbelül egyötödrésze borult sötétbe. Munkatársunk fölkereste Köveszigethy Radó professzort, az európai hírű csillagászt, aki a következőképpen írta le a május 3-iki teljes holdfogyatkozás körülményeit: A fogyatkozás kezdete órában május 3-án reggel 2 óra 1 perckor lesz a nyári időszáamítás szerint. A teljes fogyatkozás kezdetének időpontja 3 óra 15 perckor következik be. A fogyatkozás közepe 3 óra 51 perckor, a teljes fogyatkozás vége 1 óra 27 perckor és a fogyatkozás vége általában 5 óra 41 perckor fog megtörténni. A föld árnyékkőre majdnem egy negyeddel nagyobb, mint a hold tányérja s így teljesem el fogja borítani a holdat. Az árnyékba való belépés a hold keleti szélén történik meg és az árnyékból való kilépés északnyugati szélén. Bár a föld árnyéka teljesen el fogja borítani a holdat, a hold mégis látható tesz, mégpedig sötét, rézkörös színben. Ennek az oka az, hogy a nap sugarai a föld légkörének szélén megtörnek és bevetődnek a föld árnyékterületére. Az optikai viszonyok ennek következtében olyanok lesznek, mint alkonyatkor, mikor a napsugarak szintén az atmoszféra szólén törnek meg , így rózsaszínű sugárzás "keletkezik. A hold tányérja csak abban az esetben volna teljesen láthatatlan, ha az egész ázsiai partvidék és a Csendes Óceán amerikai partija közelében felhőkészőnt venné körül a földet. Aid tehát hétfőn hajnali két órakor nem rest otthagyni az ágyát, az a maga teljességében ügyelheti meg az érdekes égi színjátékot. Színházi lábsövön át egész pontosan észrevehető az a pillanat, amikor a held belép a földi árnyékkúpjába. a PESTI LEVELEK Szent Margit fülemüléi A nikdarak és a fát elgyőznek, nem leszszínház a szigeten. Egyptán százesztendős fát, nyolcvanesztendős sem vágnak ki a Margitszigeten, hogy legyen bódét emeljenek a lenge múzsáinak. Álövei pintyek, amelyek oboájukat az Úristentől kapták; a fülemilek, melyeket még a szentté válott királyleány telepített a kolostor bokrai közé, hogy évszázadokon át gyakorolják magukat a tavaszi imádságokban; a Palatínus Jóska bársonyszemű feketerigói, amelyek Budapest legbarátságosabb madarai (mint a velencei ge tombolt), mert még soha sem bántotta őket senki; a tarka barka harkályok, amelyek Arany János öszdeborult feje fölött kopogtatták ki a tölgyeken az öreg költőnek való koporsó-mértéket, legyőzték az üzletesemberek tervezéseit. Nem kell rémülten elhallgatni a fülemiléknek, mert a bódéban festett arcú kisasszonyok rikoltanak, nem menekül az óbudai szigetre a csendet kedvelő erdei pinty, s a fű már benőtte lábnyomait a vándorszínésznőknek, akik itt azelőtt vásárt tartottak. Helyükön maradnak a százesztendős fák, a nyolcvan evendős bokrok, akikre már fente fejszéjét a pesti aranyásó, hogy pálinkamohást vagy zengerájt építsen a helyükre. Egyetlen, fának sem kell meghalni Szent Margit szigetén, egyetlen sáppadt pesti gyermeknek vagy aszszonynak sem kell elhagyni megszokott játszó- és pihenőhelyét a dunai szigeten, hogy tért adjon azoknak a vándorló komédiás truppoknak, amelyek Klondykótól a pesti Király utcáig pincékben és söntésekben énekelnek, de nem merészkednek be a parkokba, kertekbe, amely helyek tudvalévőiig azért vannak a nagyvárosokban, hogy ott a betegek, gyermekiek, nők üdüljenek. Hála Istennek, nem tesz színház a szigeten. Szent Margit szigetével különben évek óta foglalkozik Pesten minden parlagon heverő gondolat a kávéházak márványasztalai mellett, amely asztalokra tudvalevőleg először írják fel minden új üzlet főkönyvi számjegyeit. Nem hagyják békében a szigetnek isteni szűziességét ezek a pesti ügynökök, akik a múlt században elvették alakosságtól a városerdőt és a budai hegyvidéket. Először játékbankkal akarták megfertőzni a királyleány uszálya után az itten megmaradott csendet, amely oly áhilatosain ringott a vita fák abb.il, mint odafent a csillagos égboltozat. Aztán színházat hoztak az Árpád-