Magyarország, 1920. június (27. évfolyam, 130-154. szám)

1920-06-01 / 130. szám

MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1920 JUNIUS 1. KEDD XXVII. ÉVFOLYAM 130. SZÁM A szabolcsi ördögűzés A falut és várost, amít alaposan ősz*­­­tszeveszejtett forradalom és politika, akarta vasárnap szabolcsi, földön egymással ki* békíteni Rubingkkk Gyula és nagyatádi Szabó István. ’­Az­ egység, a munka, a­­ hit valló magyar optimizmus mellett tanuságtétel volt ez. Rubinek Gyula felállította a té­­telt, hogy a béke aláírása után­ csak jobbra fordulhat a helyzet.­­ Már a 18 novemberi romlás napjai­­ban szemmel látható volt, hogy a bajok, amelyek szinte óránként gyarapodtak és súlyosodtak, a békeszerződés esedékes­­sége órájában fogják­­elérni azt a betegségi klimaxot, amelyen túl már csak a gyógyu­­lás következhetik/ láz apadása, életnek és munkának a­bnormális szintre való alá* szállása. A béke aláírása — ez a tragikum feltornyosulása, utána*csak a javulás kö* vetkezhetik/Nem mintha az antant kreálta új ‘Magyarországon könnyebb vagy dísze­­­sebb volna az élet, mint volt a háború előtti, a régi, a nagy, az igazi Magyarorszá­­gon, hanem azért mert most már túl­­estünk a legrosszabb bizonyosságon. Eddig csak elvettek tőlünk, most már csak visszaszerezhetünk. Ed­dig minden területi változás a rosszabbodást, ezután már csak a javulást, jelentheti. Eddig a váltó* zásoktól való páni rettegés megbénította minden cselekvő erőnket, ezentúl­ a­­váltó* zásokba vetett hit rugalmas, acélos mun­­kára fog serkenteni minket. Szerintünk a béke fizikai aláírását követő másodpercben születik meg a magyar aktivitás politi­­kája. És míg Rubinek hívó szóval egy jobb jövőt szólított, addig társa, nagyatádi Szabó, tetemre idézte a régi Magyarország képviseletét, azt, amelyik feltétlenül fele­­lős a mai nyomorúságért."Igaza van a mi­­niszternek és nincs igazuk azoknak,­ akik ezt a mai nemzetgyűlést megkövezni sze* retnék. A területében ép régi Magyaror* szágot összetéveszteni a régi Magyar* ország képviselőházával optikai csalódás, csüggedt lelkek révateg elmél ázásából fel* sejtő délibábos kép. A mai képviselet igazságosabb, egyetemesebb, mint volt a régi, amely éppen a színmagyar földmivelő nép hatalmas testét zárta ki a parlament­­ből. Ha a régi törvényhozás rétegeződése más, akkor a háborús katasztrófa talán nem vezet — még bujtogatás és gyújtoga­­tás ellenére sem — a szociális forradalom kataklizmájáig. Ezt a forradalmat állta — a kárpáti hóban edzett derékkal — a magyar nép. Háborúban, forradalomban ő volt a nem­­zet testőrzője. Joggal jegyzi most fel Nagyatádi a parasztság­ erénytáblájára az érdemet, hogy a vörös számum idején is ő védte a polgárság érdekeit. Ez igy van és egy — íme históriai ténnyé vált érdem — zálog arra, hogy megtartatik az­ is, mit Nagyatádi ígér a jövőre, az tudnillik, hogy a túlsúlyban levő kisgazdatársadalom nem gondol parasztdiktatúrára. Diktatúra és forradalom ördögűzése volt Szabolcsban vasárnap. Szűz- magyar földön magyar vezérek hárították *és a magyar mélységesen alkotmányos érzés* től ez idegen két fogalmat. Megtaposták a destrukciót és nemcsak nyálkás, csu* szós testét a kígyónak, de sokágazásu nya* kát, valamennyi fejét is. Forradalmat te* m­ettek, gyűlöletet irtottak, a munkát és az egyetértést szólították glédába. IF Budapest, május 31. (A fjdag Írország tudósítójától.) Vasárnap a miniszteri legnagyobb része a tiszántúli kerületeket járta be, attói a különböző közsé­gekben beszédeket tartottak. A kisgazda­­miniszterek is távol volta­k a fővárostól, de a kíséretükben lévő képviselőkkel együtt sike­rült nekik a gabona értékesítése miatt a pár­ton belül keletkezett harcot elsimítani. Mint velünk igen előkelő helyről közült, a Kis­gazdapárton nemcsak hiszik, hanem meg is varrnak arról győződve, hogy ezt a kérdést mindkét felfogásra nézve tökéletes módon fogják megoldhatni. Getal Gasyton felfogása nem talál olyan erős visszhangra a párton belül, mint azt sokan hitték, annál kevésbbé, mert éppen a földműves képviselők vannak a legnagyobb belátással az állami érdekei iránt. Ők csak ahhoz ragaszkodtak, hogy ne jelentéktelen és a viszonyoknak meg nem fe­lelő kis összeget állapítsanak meg a gabona árául. Ezzel a kérdés részje­lentőségéből és a rendelet kiadásának mi sem áll útjában. * A mezőgazdasági kamaráról Szóló tör­vény napirendre tűzése kétségen felül áll. Nitti a magyar király­választásról Bécs, májust Jrcf. (A MTI. magánjelentése:■* Bécsben Wiener Lloytt címen új folyóirat jelenik meg,*'"amelynek urai száma a lap élén a következő római táviratot közli. Mint a Tribuna írja, Nitti kijelentette, hogy az antant irányadó személyiségeivel beszélgetést folytatót arról a kérdésről, milyen­­, maga­tartást foglajon el az antant arra az esetre, ha Magyarország ismét monarchia lesz. An­glia, Franciaország és Japán kijelentették, hogy ez ellen semmiféle ellenvetést nem fog­nak tenni, feltéve, ha Magyarország jövendő királyának a jogait annyira korlátozzák, hogy akarata a népakaratnak lesz aláren­delve. Olaszországnak sincs oka ez ellen állást foglalni, mert az antant a kormányzás formáját ebben az esetben nem tekinti döntő jelentőségűnek és érdekeit érintőnek. Arra a kérdésre, váljon egy Habsburg házbeli ki­rály személye ellen kifogást emelnének-e, Nitti ezt felelte: Ezt­ a kérdést a beszélgetés során nem érintettük. Az én fölfogásom sze­rint azonban az antant nem­­ fog kifogást emelni koronás államfő megválasztása elé, ha az illetőnek fölfogása és nemzeti érzése révén gyökerei lesznek a magyar nemzetben. Tisztogatják a A1 agg Trianont Versailles, május 31. (Az MTI­ kiküldött tudósítójának szikratálliata a budapesti rá­­diórállomás­­útján.)A Jí Temps jelenti: Carterot, a­­minisztereln­ökség elnöki osztályának veze­­tőj és,filmjépe külügyminisztériumi igazgató, automobilon a Nagy Trianon-palotába men­tek, ahol találkoztak Perate kastélyfelügyelő­vel és Chaussémiche múzeumi építésszel. Együttesen megállapították, milyen berende­zési és átalakítási munkálatra szorul a két T­rianon-palotát összekötő folyosócsarnok, ahol a magyar békét június 4-én délután négy órakor aláírják. Az Intransigeant írja, hogy a szépművé­szeti államtitkárság fogja kiválasztani azokat a bútorokat, amelyekkel ebből az alkalomból a termet bebú­torozzák. A terem­ történelmi ne­vezetessége, hogy itt játszódott le annak idején Bazaine marsall pőre. (Bazalite marsall volt 1870-ben, Metz francia védője, aki Frigyes Károly porosz­ hercegnek kapitulált. Ahol egy áruló marsall fölött­ ítélkeztek, ugyanott mon­danak most ítéletet egy hősi­­ és mártír nem­zetre is. A szerk.) Egy,,régi magyar diplomata" a francia­­ barátságról 4 Versailles, május­­31. (­ MTI, frsküldött tudó­sítójának szikratávirata a budapesti rádió-állop­ás útján.) A Gaulois a lap első oldalán Georges Broudy tottából cikket­­írtáel, amely a tudósító­nak egy régi magyar diplomatával folytatott in­terv­júját írja le. A­­ magyar diplomata a többek között ,a következőket mondotta: — A.­ijwréyai megbízottak aláírják a békeszer­ződést és bíznak Franciaországban. Magyarország drágán fizeti meg azt a tévedést, amelyet törté­nelmi múltjával szemben követett el. Én azonban tudom, hogy a győztes Franciaország nem gyűlöli Magyarországot. Azt mondottam a delegáció tag­jainak: Olvassátok el figyelmesen Mitterand leve­­­lét,és jegyezzétek meg magatoknak a levélből azt, hogy Franciaország nem táplál rosszindulatot Ma­gyarország irányában, csupán azt követeli tőletek,­­ hogy írjátok alá a békeszerződést, írjátok tehát alá bizalommal eltelve és ügyeljetek arra, hogy Magyarország lojálisan teljesítse a feltételeket. Franciaország a maga részéről igyekezni fog ismét emlékezetébe idézni Magyarország múltját, amidőn baráti viszony volt Budapest és Pak­s között. —­ Ezek bizonyára bölcs tanácsok, — vetette közbe az ujságíró —­azonban kérdés az, hogy mennyire felelnek meg a magyar delegáltak ér­zelmeinek és hivatalos utasításainak? — Meg vagyok győződve arról, hogy amit mondottam, teljesen megfelel azok érzelmeinek, akik­ Magyarország igazi érdekeit fölismerik és következésképpen megfelel a békét aláírók néze­teinek. Kezébe veszi a hatalmat a Kisgazdapárt Impozáns keretek között tartotta meg a kis­gazdapárt nyíregyházai nagygyűlését. Nagyatádi - Szabó István miniszter ezrekre menő töm­eg jelen-­­létében mutatta ki, hogy bajainknak nagyrészt az az oka, hogy a múltban az országgyűlés nem kép­viselte a nép minden, rétegét. A parlament képét kellett megváltoztatni és olyanná tenni, hogy ott a nép minden rétege helyet foglalhasson. Az ilyen országgyűlés garancia arra, hogy jó úton halad­junk. Tiltakozott az ellen a vád ellen, mintha ők parasztdiktatúrát akarnának. A forradalmi idők­ben is egyedül a kisgazdapárt védte a polgárság érdekeit. Akkor is megrágalmazták, de a becsü­letes emberen nem fog a rágalom. Utána Paulusz Márton mondott programbeszédet. Délután Nagy­­kállón Rubinek Gyula bejelentette, hogy a kis­gazdapárt számbeli erejének­­ a mijelét fogja adni azzal, hogy a hatalmat a kezébe veszi. A régi poli­tikának vétke, hogy minden intézkedése az ipar­nak és városnak kedvezett. A jövőben egyforma lesz az elbánás. A külpolitikai helyzetet isme­rtetve megállapította, hogy a béke aláírásával a helyzet megjavult. A jelekből arra lehet következtetni, hogy elszakadt területeinket visszakapjuk. A falusi jólét emelése a közel­jövő egyik nagy feladata és hogy ez sikeresíti fog, garancia­ az a tény, hogy Horthy Miklós őfőméltóssága elvállalta a Falu­szövetség fővédnökségét. Eztán a miniszter Nyír­bátorba utazott, ahol Szabó esperest ajánlotta képviselőnek. Hajdúböszörményben Bethlen Ist­vánt egyhangúan jelölte mind a két pár­t. Kovács J. István államtitkárt Nánáson, Hajdúhadházán, Büdszentmihályon,­­C­­serken és Tiszalökön, nagy­atádi Szálló István és Mayer János államtitkár pedig Csengeren, Mátészalkán és Fehérgyarmaton Az an nem ellenzi a magyar királyválasztást Elsimultak az ellentétek a Kisgazdapárton—Gaál Gasztonék békülnek Nagyatádi, Rubinek és Haller a jövőről — Holnap nemzetgyűlés Június 4-ikén délután négy órakor írják alá a m nagyar békét — Takarítják a Nagy Trianont Egyes szám­ára 1 korona

Next