Magyarország, 1920. június (27. évfolyam, 130-154. szám)

1920-06-22 / 148. szám

Magyar erőt és tekintélyt! " Az amsterdami puccs, mely Magyar­­országot bojkott alá akarja venni, már az első napon is­­ teljes kudarc képét mutatja. Akik első pillanatra azt hitték, hogy az amsterdami­'puccs elzárja Magyarországot a világtól, örömmel láthatják, hogy ez a garázda is alávalóan igazságtalan nemzete­közi merénylet nem sikerült. A szikratávíró nem engedelmeskedik a nagyszájú nemzet­­közi léhaságnak s­em hozza a híreket a világ minden részéből, amint hogy vinni fogja a mi híreinket is a világ minden ré­­­zébe. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az amsterdami nemzetközi szocialista gyű­­lekezet korántsem olyan hatalom, aminek magát képzelte s hogy a munkásvilág igaz­­ságosan érző, lelkiismeretes elemeire sem diktálhatta rá a maga prepotenciájával a rabszolgai engedelmességet. A munkásvilág lelkiismerete is lázadozik az ellen a ször­­nyűség ellen, amivel az amsterdami gyüle­­kezet oktalansága sújtaná elsősorban magát a munkásságot és pedig nem is annyira Magyarországon, mint azokban a velünk szomszédos államokban, melyek rá vannak szorulva a Magyarországgal való árucsere fenntartására. És bízvást hihető, hogy úgy amint a szikratávíró nem hódolt meg az amster­­dami hóbortnak, úgy a vasutak és a hajók sem fognak vesztegelni csak azért, mert Amsterdamban a nemzetközi munkás* tanács a maga politikai erejének próba* vizsgáját akarja letenni. A bojkott*vállalkozásnak ez a bukása azonban nem azt jelenti számunkra, hogy most már ölbe tett kezekkel nézzük a dol* gok menetét s csak úgy a kalap alól kacag* juk ki a zivatarokat. Az ellenünk megkisé­­relt merénylet újabb figyelmeztetés arra, hogy a világ előtt dokumentálnunk kell a magyar nemzet életrevalóságát, európai hivatottságát, kultúrájának fejlettségét, er­­kölcsi rendjének világosságát és úgy belső, mint külső politikájának tiszta tartalmát­. A sok kísérletezés, bukdácsolás, csetlés, botlás után most már teljes erővel és a kormányzati energiának tökéletességével kell megteremteni a magyar állam belső konszolidációját. Az események megírm­u­tatták, hogy ehhez nem elég a puszta akarat, ha az akarat mögött nem áll a kor­­mányzat jól megalapozott ereje. Ez az erő eddig elforgácsolódott a különböző politikai áramlatok zavaros tülekedései* ben, a folytonos herceg hurcákban, pártos cselvetésekben, személyeskedő praktikák* ban. Az ország helyzete nem tűri meg az örökös kormányválságokat, mert ezek le­­hetetlenné teszik a kormányzás állandó­sá­­gát, szilárdságát s az állami tekintélynek az egyéni törekvések fölött uralkodó ha­­talmát. Az ezer baj közt vonagló nemzet belső békét és nyugalmat akar. Rendet, mely biztosítja idehaza a becsületes munkára irányzott készség érvényesülését, kifelé pedig a magyar nemzet iránt a bizalmat és elismerést. Ezért néz a nemzet egész köz* véleménye nagy várakozással a mostani kormányválság megoldása elé. A várako­ záshoz bizalom is fűződik, mert a nemzet* gyűlés is megtanulhatta már, hogy az örö* kös parlamenti okvetetlenkedések csak akadályozzák a nemzeti élet egészséges kifejlődését. Jöjjön hát az új kormány minél előbb és tűzze pajzsára jelmondatul az ország belső erejét és külső tekintélyét, magyar erejét és tekintélyét v­ egyes szám­ára a korona ­ BUDAPEST, 1920 JÚNIUS 22. KEDD XXVII. ÉVFOLYAM 148. SZÁM Simonyi bejelenti az ellenbojkottot A miniszterelnök nyilatkozott a Házban a bojkottról és a­ MÁV­ bérbeadásáról Budapest június 21. Simonyi-Semadany. Sándor miniszterelnök a nemzetgyűlés mai ülésén Sándor Pál inter­pellációjára adott válaszában nyilatkozott a bojkottról is. A bojkottot­­— mondotta a mi­niszterelnök — nem az államok, hanem a szakszervezeti titkárok rendezik. (Felkiáltá­sok: A zsidók.) Sándor Pál: Nincsenek köztük zsidók. Itt vannak a nevek. . Simonyi-Semadam Sándor miniszterel­nök: A szakszervezeti titkárok akcióját nem lehet kapcsolatba hozni a nemzetközi szerző­désekkel. Egyébként megnyugtatásul kijelent­hetem, hogy a minisztertanács felhatalmazta a kereskedelmi minisztert, hogy a vasúti és hajózási vállalatoknál olyan intézkedéseket tegyen, hogy mindazon állanokkal szemben, melyekben a szakszervezeti poltkárok bojkott­­határozatát végrehajtják, éljen a viszonosság elvével és az áruforgalmit szüntesse be. Ami az idegen államnak adott Máv-opció kérdését illeti, kijelenti, hogy kereskedelmi értelemben vett opciót a ma­gyar kormány nem adott. Tárgyalások igenis folynak. Ezt azonban a bojkottal egybekapcsolni nagy hiba volna. Végtelenül furcsa lenne, ha beszüntetnék a tárgyalásokat azért, mert Amsterdamban a szakszervezeti titkárok bojkottot rendeltek el ellenünk. Ezek a tárgyalások már egy hó­napja folytak és a legkezdetlegesebb stá­diumban vannak. A kormány egyetlen lépést sem tett, amely a­ nemzetgyűlés hatáskörét sértené, de nem szabad elfelejteni, hogy sem közgazdasági, sem külügyi szerződéseket nyil­vánosan tárgyalni nem lehet. A kormányok tárgyalnak és az eredményt a nemzetgyűlés elé terjesztik, amely azután meghozza dönté­sét. Ez történt most is. Sándor Pál és a nemzetgyűlés tudomásul veszik a miniszterelnök válaszát. if A Sim­onyi- kormány helyén marad A két korm­­ány­zópárt a kormánynyal — Simonyi tanácskozása Apponyi­­val, Rubinekkel és a pártokkal — xxxxxxxxxxx Budapest, június 21. (A Magyarország tudósítójától.) A helyzet igen komoly. Annyira az, hogy tökéletesen háttérbe szo­rultak a személyi kombinációik és ezekkel együtt a pártok közti egyensúly, a kormányzópárt kiala­kulásának kérdése. x­xxxxxxxxxx­xxxxxxxxxx A kormány nem mond le, mert július else­jéig meg kell szavaztatni az indemnitást, különben beállana az extex, vissza kellene vonni az összes szőnyegen lévő javaslatokat. Az exlex pedig ma katasztrófát jelentene. Sok fontos jelenség merült fel, ami arra kényszeríti a kormányt, hogy helyét most ne hagyja el és ugyanezek a jelenségek gó időre igen szorossá tették a két kormányzópárt együttműködését is. Ma tehát a legközelebbi jövőre kombinálni, egészen haszontalan és meddő dolog lenne, még inkább a jövendő kormányzópártra, annak irá­nyára és személyi összetételére. Felmerült az a terv, hogy egy, a mai pártokon kívül álló poli­tikus alakítson kormányt. Igen komoly formában merült fel a Ráday Gedeon gróf neve. A két kormányzó párt azonban sem Ráday grófot nem vállalja, sem senki olyat, aki nem áll a kormányzópártok élén. A kormány be fogja adni lemondását, de nem most, hanem csak akkor, ha erre bizonyos jelen­ségek kikapcsolásával a kormányzópártok kíván­sága biztosítottnak látszik. A kormány minden energiáját addig is a rend és konszolidáció biztosí­tására összpontosítja. x xxxxxxx xx x xxxxxxxxxx x xxxxxxxxxx X .XXXXXXX Simonyi- Semadam, Rubinek és Apponyi hosszasabban ta­nácskoztak, majd a pártok intéző­bizottsága közös értekezletet tartott. A pártok intéző­bizottságának ülésén a minisz­terelnök tájékoztatta a pártok vezetőjét és ki­fejtette előttük, hogy melyek azok az okok, amelyek arra kényszerítik a kormányt,­­ hogy egyelőre ne hagyja el a helyét. A pártok vezetői ezt helyesleg vették tudomásul,­­ de az a felfogás alakult mégis ki, hogy a kormány­­ mégis csak addig maradhat a helyén, ameddig a dolgok rendeződnek és ameddig az indem­nitás kér­dését is elintézik. Lehetséges, hogy csak napokig áll fenn az a helyzet, amely a kormányt arra kény­szeríti, hogy helyét el ne hagyja. —■ Fagyos nyugalommal várjuk a fejleménye­ket. Védekezünk ellene és represszáliákkal élünk, ahol lehet. A bojkottól nincs okunk tartani, Ausz­triát éhezteti az ki és nem minket. Elesik Ausztria nemcsak a hústól, gabonától, de a főzeléktől és gyümölcstől is, amit Jugoszlávia s Románia nem tud pótolni, hogy­ az antant mint szokott és tud segíteni, — azt már ismerjük. Nyilván kommunista manőver ez s úgy látszik nem is annyira ellenünk megy, mint inkább Ausztriában akar robbantani. Valószínűleg nem­ ellenségeink fogják szigorítani a bojkottot, hanem mi fogjuk korlátozni a sze­mélyi forgalmat. Egy francia publicista dicsőíti a magyarokat Versailles, junius12A. ff­ MTI. kiküldött Ur dáliájának szikratávirata a budapesti rádióállo­más útján.) A Revue Parlamentaire júniusi szá­mában Tessier publicista „Franciaország szerepe Magyarországon" címmel hosszabb cikket ír, amelyben igen rokonszenves hangon emlékezik meg Magyarországról. Az ország eredete, írja régi időkre nyúlik vissza. Történelmében igen sok ragyogó alak szerepel. Mindannyian sajnálnók ezt az országot, ha tudnók, hogy valamennyi ellen­ségünk között egyedül Magyarország tudott nemes és méltó magatartást megőrizni az ellenféllel szemben. Franciaországra vár az a feladat __ Így végzi Tessier — hogy a közvetítő és a tanácsadó szerepét vállalja Magyarországon­­ ?! / ■' *! J * T v , . ' , r/ xxxx xxxxxx x xxxxxxxxxx x xxxxxxxxxx x xxxxxxxxxxx Érdeklődtünk a bojkott következményeiről is és hivatalos helyen a következő felvilágosítást kaptuk:

Next