Magyarország, 1920. július (27. évfolyam, 155-181. szám)

1920-07-01 / 155. szám

■ *. • . \ \ BUDAPEST, 1920 JULIUS 1.• . CSÜTÖRTÖK XXVII. ÉVFOLYAM 155. SZÁM ----------------/--------------------­A kormányzónál ’A’ mostani /válság sokkal mélyebb’. Semhogy azt Egyszerűen csak kormány a válságnak, lehetne mondani. Alapjaiban érinti az egész nemzeti életet.­ Nemcsak arról van szó, hogy uj lyírmány alakuljon, hanem arról, hogy az uj korm­ánynak elég ereje is legyen programjának minden rési é letben való végrehajtására. A sanyarú helyzetbe jutott orsffeág életigényeinyíl ki* elégitése okából elsősorban a t é­jjfeltéte­­lek megteremtésére van szükség. Arra a belső konszolidálódásra, amely még egy* felől megnyugtatja a sokféle okból türel­­metlenkedő és idegeskedő közhangulatot, másfelől céltudatos munka lehetőségét biztosíthatja egy új kormány számára. Az általános helyzet, melyet bonyolulttá tesz­ nek úgy a belpolitikai, mint a külpolitikai kérdések, alapos reorganizációt követel. Ezt érzi és tudja mindenki. Cselekede­­tekre van szükség. Az ország, kormányzójára rendkívül súlyos feladat nehezül, mikor a válságot meg kell oldania. Az ország közvéle­­ménye nagy megelégedéssel látja, hogy a kormányzó a lehető legnagyobb gondos­­­ággal igyekszik megismerni a válság sike­­res megoldhatóságának minden föltételét. Személyieket és tárgyiakat egyformán. És itt csak megelégedés fogadhatja a kor­­mányzónak azt az elhatározását, hogy a parlamenten kívüli pártok vezetőtét fiait is kihallgatásra hívja. Meghívást kapnak a kormányzóhoz a függetlenségi és 48*a­ párt, az egykori munkapárt és a szociál- demokrata párt vezérférfiai is. Elismerése ez annak, hogy a parlamenten kívüli pár­­toknak is jelentősége lehet akkor, mikor az egész ország közvéleményének meg­­nyugtatásáról van szó. Az általános hely­­zet mindenképpen súlyos természetének bölcs felismeréséről tanúskodik az, hogy a kormányzó nemcsak azokat a véleke­­déseket óhajtja megtudni, melyek a nem­­zetgyűlésen nyílt kifejezésre juthatnak, hanem azokat is, melyeknek erre módjuk nincs. Ezek a parlamenten kívül maradt pár­­tok nincsenek abban a helyzetben, hogy elveiket és törekvéseiket harcba vigyék a nemzetgyűlésen képviselt pártok elveivel és törekvéseivel. A kormányzó felülemel­­kedik afféle föltevésen, mintha ez okból nem is lennének parlamenten kívüli oly elvek és törekvések, melyeknek ismerete az ország javára válhatnék s amelyek a keresztényi és nemzeti gondolattal is tel­­jesen összeforrnak. A kormányzó gondos­­kodik arról, hogy az igazság tökéletes megismerésére alkalmat adjon. Hogy így­­ mérlegelhesse a parlamenten kívüli pártok álláspontját a maga nagyjelentőségű el­­határozásánál. Ismételnünk kell, hogy most nem pusztán kormányválság elintézéséről van szó, hanem az egész nemzeti életet alapjaiban érintő válság megoldására vár az ország. Budapest, Június 30. (A Magyarországi­­tudósítójától.) A kormány­zóinál a kihallgatásk­r tegnap és ma is tovább folytak. Tegnap trábinek Gyula, Túri Béla, An­drás*!/ Gyula grúf Szmrecsányi György és Bethlen István gr­óft várjak kihallgatáson, ugyancsak tegnap kellett volna kihallgatásra mennie Bottlik József­nek, a nemzetgyűlés alelnök­ének is, a­ki azonban nem jelenhetett meg, mert vidéken tartózkodott. A mai napon Meskó Zoltán volt elsőnek a kor­mányzónál, utána Klebelsberg Kunó gróf, akit nagyatádi Szabó István, Bleyer Jakab, Beniczky Ödön, sokorópátkai Szabó István és Hegyeshalmi­ bajos ki­hallgatása követetett még a mai napom. Meskó Zoltán, aki délelőtt tizenegy óráitól tizenkét óráig volt kihallgatáson, a következőket jelentette ki munkatársunknak: — Egy óráig voltam kihallgatáson a kor­mányzó úr ő főmél­lóságánál, aki szíves volt meghallgatni részletesen kifejtett nézetemet a helyzetről és véleményemet a válság megoldá­saira vonatkozókig. Örömmel tapasztaltam, hogy ő főméltósága milyen kiváló alkotmányos érzék­kel gondolkodik a megoldást­elelőleg. Talán hétfőre megtörténhetik a megoldás, még­pedig oly formában, hogy az — hitem szerint — köz­megnyugvást fog kelteni. Klebehberg Kunó gróf így nyilatkozott mun­katársunk előtt: — S Ha a többségi pártok azt hiszik, hogy ők urai tudnak lenni a helyzetnek, igen helyes, s­a vállalják is a kormányzást. Nekünk disszi­­ntemeknek semmi személyi kikötésünk nincsen. Feltételeink kivétel nélkül tárgyi természetűek. Klebelsberg kihallgatása igénybe vette a­­dél­előtt hátralevő részét. A többi politikusok kihall­gatására már csak délután kerül sor. Munkatársunk beszélgetést folytatott Rubinek Gyula föl­dmű­vel­és­ügyi miniszterrel, aki kihallga­tásáról a következőket mondotta: — Tegnapi kihallgatásom a kormányzó úr a főméltóságánál másfél órán át tartott. Ezalatt az idő alatt kifejtettem a válság megoldására vonatkozó nézeteimet. Kihallgatásom részleteiről bővebbet nem mondhatok, azonban az a vélemé­nyem, hogy a válság vasárnapra, de legkésőbb hétfőre okvetlenül megoldást nyer és meg fog történni az új miniszterelnök dezignálása. A kihallgatások egész héten át folyni fog­nak, sőt valószínűleg átnyúlnak a jövő hétbe is, mert is pártok által kihallgatásra ajánlott vezére­ken kívül a kormányzó meghallgat más politiku­sokat, sőt — tudomásunk szerint — nemcsak politikusokat, hanem a magyar tár­sadalmi élet több jelesét és a hadsereg kép­viselőit is. szó van a Zichy Aladár gróf, Ráday Gedeon gróf kihallgatásáról A kihallgatások befejezéséig minden kombi­nálgatás arra vonatkozólag, hogy egy egységes párt vagy a pártok koalíciója veszi át a kormány­zást és hogy ki lesz a miniszterelnök? — korai. A két párt intézőbizottsága állandóan ülésezik, s minden jel arra vall, hogy e pártot szorosabb koalíciója fog kormányozni anélkül, hogy a két párt egyesülne. Megindulni azonban egy olyan törekvés is, amely a Kisgazda-­­pártot a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjával­ egy pártba tömörítené és lekapcsolná a kimondatt­l­tan keresztényszocialistákat, amely töredék mint önálló ellenzéki párt állana szemben a kormányzó-­ párttal. E terv fölvetője és lanszírozója Gömbös Gyula, aki a két pártból alakulandó új pártot Ke­resztény-Keresztyén Gazdapártnak szeretné elne­veztetni. Szerinte a két párt kardinális program­pontjai megegyeznek s ha a két párt megállapod­hatna a földbirtokreform irány­elveiben és a ke­resztény irányzat intézményes biztosítékaiban, úgy a fúziónak semmi akadálya sem lehetne. Gömbös Gyula a párt vezéreiül nagyatádi Szabó Istvánt,­ Kovács I­ Istvánt, Bethlen Istvánt, Prohászkát és Vass Józsefet jelöli meg. Természetesen ez a gon­dolat is kiforratlan még és a Kisgazdapárt irány­adó tényezői szerint igen kevés remény van arra,­ hogy sikerülhessen, mert a két pártot olyan lénye-­ ges nüanszbéli különbségek választják el, hogy­ sem a keresztény irányzat intézményes biztosité-­ kaira, sem a földbirtokreform irányelveire vonat­­kozólag megegyezni nem igen tudhatnak.­­ *. Természetesen m­a is* sok nevet dobtak forga-­ romba, minden töredék a maga jelöltjének próbált lmgulatot csinálni, e lipetéseknek azonban igen­ kevés a kornTdr-'Slapju­k és legnagyobbrészt ko­­­raiak is. A Keresztény Nemzeti Egyesü­lés egyes körei erősen korteskednek Sleniz Károly mellett, mások Rakovszky István mellett, sőt forgalomba hozták a Zichy Aladár gróf nevét is. A legerősebb mégis az a vélekedés, hogy a miniszterelnök a Kisgazdapárt, mint a legtöbb mandátummal ren-’ delkező párt köréből kerülne ki. Simonyi-Semadam Sándor — hír szerint — utódjául Rubinek Gyulát­ ajánlja. Majdnem bizonyosnak látszik, hogy a Kis-­­gazdapárt hat tárcát fog kapni, a Nemzeti Egye­sülés Pártja pedig ötöt. .4 nemzetiségi és a kisgazdaminisztériumot megszüntetik, az őszre pedig megszüntetik a közélelmezési minisztériumot is, amelynek ügyosztályait visszakapcsolják azokhoz a minisztériumokhoz, amelyektől m­i­előbb elszakítot­ták. Csupán két miniszter távítása bizonyos ed­­­dig: a Soós honvédelmi miniszter távozása és a Teleki Pálé. f­ f # Bethlen István értRádafi Gedeon bukása Mára érkezett csak be az elmúlt vasárnapi választások hiteles eredménye. Ezek szerint Oros-­ házán elkeseredett küzdelem után Csizmadia Sán­­­dor, aki kilépett a szociáldemokrata pártbó­l és­ nemzeti munkáspárt cím­mel új pártot alakított, győzött Csizmadia András kisgazdával szemben, Kunhegyesen Paczek Géza (Kg.) megbuktatta Ráday Gedeon grófot, Hajdúböszörményben pedig Tasnádi Kovács András Fri­ed­rich-párti Bethlen István grófot, Hajdúszoboszlón Dáner Béla (K. N. E.) győzött. Bihareg­ybajomban Szabó József ref.­ lelkész (Kg.), Nádudvaron Kis Ferenc ref. püspöki titkár (Kg.), Szigholomn­bai T­­­emesváry Imre mű­szaki tanácsos (Kg?.), Berettyóújfaluban Szilágyi Lajos (Kg.) 8881 szavazat többséggel. Július 4-én Cséffán és Nag­ylétán lesz választás, Nagylakon és Battonyán pedig a pékválasztás. Eredményre vezettek a magyar-francia gazdasági tárgyalások Páris, jan. 30. (A MTI­ tudósítójának Szikra­­távirata a budapesti rádióállomás útján.) Megbíz­ható informtfjakrtók szerint a magyar békeszerződés­ aláírásával kapcsolatban a francia kormánynyali és pénzügyi körökkel megindított tárgyalások kedvező eredményre vezettek. A magyar és francia­ megbízottak­ között elvi megállapodás létesült,­­ mely a Budapesten folytatandó tárgyalásoknak jog alapjául szolgálni. ....... ............................................... . . /Hétfőre­ várható a döntés — / / 1 ’f v . * Egységes párt terve Simonyi Rubineket ajánlja utódjául — Meskó, Rubinek és J Klebelsberg nyilatkozata CKKIM jósára Ára ír korona

Next