Magyarország, 1920. július (27. évfolyam, 155-181. szám)
1920-07-15 / 167. szám
A Bástya natfja/ A/agy francia forrad^lom alső gyazelmének, a Bastille, a jástya^rtön,JÜe* vételének napja. Juliu^44 kerflindei yfranciánaki legnagyobb nemzeti ünnepeJEs ma ünnep Budapes^ff is. A yfranci*^misszió tartja szivveL^elekkjjf veszünk rajta részt mi magyardc is. Hiszen a ma gyar nemzet a történtem rendjén mindig a szabadságért virty^küzdeljmeit s a francia nemzet sokfélképpen tett tanúságot arról, hogy a nyi szabadságharcaink iránt nemcsak melegen érdeklődött, hanem azo kat a legőszintébb rokonszervé vel kisérte. Erről tanúskodik a meleg vendégszeretet, melylyel nagy bujdosó fejedelmünket, Rákóczit Franciaországban fogadták. Erről tanúskodik a nagy Napóleon kiáltványa, melyet a magyar nemzethez intézett. Erről tanúskodik az 1849-iki katasztrófa után külföldre menekült emigránsainknak az a szabadsága, melylyel Franciaországban emigrácionális tevékenységüket ott kifejthették, mialatt Kossuth Amerikában és Angliában töltötte meg a lelkeket a magyar szabadság ügye iránt lelkesedő szimpátiákkal. Erről tanúskodik Kossuth Lajosnak III. Napóleonnal folytatott tanácskozása és III. Napóleonnak a magyar nemzeti ügy számára történt megnyerése. Bizonyára nem a francia nemzet magyar-barát közvéleményén múlt, hogy akkor Kossuthnak és az osztrák abszolutizmus járma alól felszabadulni törekvő magyar nemzet vágyai nem valósulhattak meg. Julius 14*ike emlékeztet ezekre a történelmi eseményekre. És julius 14*én a francia nemzet figyelme is ráterelődhetik arra a nagy európai hivatásra, melyet a francia politika sohasem tagadott meg egy erős és független Magyarországtól. A francia a maga nagysága és világraszóló hatalma mellett sem feledkezik meg bizonyára arról, hogy ő mutassa meg a világnak a szabadság erejét s ő adott példát a világ összes nemzeteinek a szabadsággal összefűződő nagy célokért vivandó küzdelmekre. A francia misszió, mely ma itt Budapesten a magyar hivatalos világ reprezen*tánsainak részvételével s az egész magyar nemzeti társadalom meleg rokonszenvének nyilvánulásai mellett ünnepli julius 14-ét, szinről*szinte láthatja a mi állapotainkat, keserves vergődéseinket, de egyúttal megismerhette a mi nemzeti törekvéseink tisztaságát és egyenességét. A végzet úgy akarta, hogy a vészes világháborúban ellenségek legyünk. A végzet nem akarta, hogy ebben a nagy harcban mi győzzünk. A francia nemzetet azonban a kivívott diadal sem változtatja meg a maga nemes és nagyszerű világfelfogásában. A kicsiny és legyőzött, de történelmi hivatásában bízó magyar nemzet a július 14-iki ünnep hangulataiban bizalommal néz a nagy és győztes francia nemzet felé. Várja tőle, hogy segítségére lesz európai hivatásának betöltésében. A Bethlen-kormány komoly nehézségei A pártok a végsőkig ellenzik Tóth János belügyminiszterségét — Bethlen a kultusztárcát el akarja venni Hallértől — Teleki Pált akarja kultuszminiszternek, Hallért népjólétinek — Apponyi külügy, Hegedűs Pál honvédelmi, Lezs báró kereskedelmi, Wolff Károly igazságügyi miniszter•rsége — K órányi egyelőre marad t Budapest, július 14.(A Magaamország tudósítójától.) Az egységes, koriányzópon tegnap este formálisan megalakult. Megválasztanák a párt intézőbizottságát is, amely nég ugyancsak tegnap este ülésezett és ezen elhuapnak, hogy a pártelnöki és alelnöki tisztségeket egyelőre nem töltik be. Ezek után mindenki azt hitte, hogy Bethlen István gróf kormányalakítása, amelyre ma a kormányzótól dezignálása folytán megbízást kapott, simán és szinte akadály nélkül fog befejeződni. Ezzel szemben azonban páratlan nehézségek merültek fel, amelyek e percben egész bizonytalanná teszik a helyzetet. Az a látszat, mintha Bethlen vállalkozása kudarccal végződne. A legfőbb ütközőpont a belügyminiszterség. Mint ismeretes, Bethlen elsősorban Ráday Gedeon gróffal kísérletezett a pártoknál, de ezek még megalakulásuk előtt állást foglaltak Ráday ellen, mire a dezignált miniszterelnök a kabinetalakítás tárgyalásánál a belügyminiszterségre Tóth Jánost jelölte. Bethlennek ezt az óhaját azonban a pártvezérek nem akarják honorálni és azt hangoztatják, hogy ha Bethlen kitart terve mellett, úgy kormányalakítási szándéka még ma meghiúsul. Tóth ellen az egységes párt többsége foglalt állást. A kisgazdák azért, mert szerintük túlságosan exponálta magát a Habsburg-királyság kérdésében és legutóbb Jászberényben szigorúan legitimista beszédet mondott, szemére vetik továbbá, hogy a mezőtúri választáson meg nem engedett eszközökkel dolgoztak kortesei és a választás miatt kellett távoznia Egán Imre kormánybiztosnak. A keresztény részről pedig azt hangoztatják, hogy a belügyminiszter nem tehet pártonkívüli, csak a párt tagjai sorából kerülhet ki és nem bíznak Tóth Jánosban, hogy a kurzust fentartás nélkül szolgálná. A párt többségének jelöltje — mint már tegnap jelentettük — Ferdinándy Gyula, jelenlegi igazságügyminiszter, míg a volt keresztényszocialisták Belneky Ödönt óhajtanák. Más tárcák körül is varrnak nehézségek, de ezek könnyebben áthidalhatók, így a kultusztárca körül vannak bajok. Bethlen mindenáron Teleki Pál grófot akarja kultuszminiszternek. Malter Istvánt pedig a népjólétibe szeretné beszorítani. Nehézségek okoz Wolff Károly dr. igazságügyminisztersége is, aki ellen azt hozzák fel érvül, hogy a Friedrich-frakcióhoz tartozik és azokkal is választatta meg magát a II-ik kerületben városatyának. A külügyi tárcára változatlanul Apponyi Albert gróf a jelölt. Pénzügyminiszter egyelőre Korányi Frigyes báró marad, de mihelyt az adójavaslatot letárgyalják, utódja Káltay Tibor lesz. Honvédelmi miniszter Hegedűs Pál tábornok, kereskedelmi miniszter Lors Vilmos báró lesz. A többi tárcákra nézve még nem alakult ki egységes vélemény. Bethlen István gróf egyébként ma délelőtt több mint ötnegyedóra hosszáig tárgyalt nagyatádi Szabó Isvánnal a közélelmezési minisztériumban. Innen Haller István kultuszminiszterhez ment. Nagyatádi Szabóval való tárgyalásai a délelőtt folyamán nem fejeződtek be, azt ma délután öt órakor folytatják. A tanácskozásról mindössze annyi szivárgott ki, hogy a miniszteri lista még nem kész. A dezignált miniszterelnöknek Haller Istvánnal való tárgyalása rövid ideig tartott és mint megbízható helyről értesülünk , nem végződött jó eredménynyel. A tárgyaló felek nem tudtak megegyezni és noha Bethlen még egyszer tárgyalni szándékozik a kultuszminiszterrel, ha azonban a tárgyalásokat a mostani alapon akarná folytatni, akkor az újbóli értekezésnek sem lesz más eredménye. A helyzet ugyanis az, — mondják keresztény részről — hogy Bethlen István gróf olyan kabinettel akar jönni, amelynek névsorát semmi sem indokolja. A nagynak tartott embereknél — szerintük— az uj pártban sokkal különbek vannak. Ha érdemük egyelőre csak az, hogy eddig nem politizáltak és nem tettek semmit a nyilvánosság előtt, akkor ezt a jogcímet nem szándékoznak honoszálni. Nemcsak Tóth János belügyminisztersége, hanem Haller Istvánnak a kultuszminiszteri tárca helyett a népjóléti minisztériummal való felcserélése is külön ütközőpont. Ez a kérdés majdnem elintézhetetlen és sok nehézséget okoz a dezignált miniszterelnöknek, akinek tárgyalásáról egyébként Haller István mindössze a következőket mondotta munkatársunknak: — Úgy, ahogy Bethlen István gróf akarja összeállítani az új kormányt, úgy azt nem lehet megcsinálni. Egyes árak, immnen %■ la 19? ».VL _ k ■ ‘ &&' BUDAPEST. 1920 JULIUS 8. / CSOPORTOK XXVII. ÉVFOLYAM 167. SZÁM Kedvezőtlen terméseredmények a Dunántúlról A cséplésnél nagy csalódás érte a gazdákat Szerbiában .inalasztrofális a termés . Jr Budapest, július 14. (■ M^gfar ország tudósítójától.) Rubinek Gyula fölművelésügyi miniszter nemrégiben nyilatkozott arról, hogy az idei termésből mennyi lisztet exportálhatunk külföldre. Azóta az ország több helyén, így a Dunántúlon is, megkezdték a cséplést és bizony nem a legkedvezőbb eredményről érkeznek a jelentések. A múlt heti és az e heti sűrű és tartós esőzések megrongálták a kalászt, kicsirásodott a búza és a cséplés eredménye messze mögötte marad a várakozásoknak. Most már alig lehet beszélni arról, hogy két és félmillió métermázsa lisztet exportálhatnánk külföldre és így azok a reménységek, amelyek ehhez az exporthoz fűződtek, lényegesen redukálódtak. Az idei termés nem tesz olyan kedvező, mint aminőre számítotunk, legkevesebb lesz a búza és a rozs, amely már régebben is kedvezőtlen eredményt ígér, még ennél is rosszabb termést ad. Ezen a héten már mindenütt csépelnek és a gabonagyűjtési akciónak magszervezése a kormányválság miatt szenved késedelmet. Tanácskozások folynak arról, hogy a gabonagyűjtés országos kormánybiztossága által a vidéken felállított kirendeltségeket miképpen vonják be a gabonagyűjtési akcióba és mibe vési a kormányválság elintéződött, nyomban megszervezik az Áruforgalmival együtt a gabonagyűjtést. Kerülőutakon érkezik az a hír, hogy Szerbiában katasztrofális lesz a termés, úgy hogy a szerbek által megszállott magyar területek termését mind egy szemig az elmaradt szerb termés pótlására kell fordítani. Minthogy Szerbiának most sokkal nagyobb terület lakosságának élelmezéséről kell gondoskodni, mint régen, így különösen Bosznia-Hercegovina jön főleg számításba, a szerb kormányköröket nagy aggodalommal tölti el, hogy Boszniát és Hercegovinát hogyan fogja élelmezni. Budapest, július 14. Interpelláció a magyarság érdekében a cseh parlamentben. Prágából jelentik: Körmendy-Ékes Károly, Kassa város képviselője igen érdekes interpellációt intézett a prágai parlamentben a cseh kormányhoz. Tiltakozott a Felvidék erőszakos elősebesítése ellen és az ellen, hogy tömegesen bocsátják el a magyar tanerőket és helyettük cseheket neveznek ki, akik majdnem tízszeresét kapják a magyar tanítók fizetésének. Követeli, hogy a kassai gazdasági akadémiát, amelyet a cseh kormány el akar törölni, tartsák fenn. Követeli a magyar és német nyelv jogait a hivatalokban és végül tiltakozik az ellen a rettenetes elnyomás ellen, amelylyel a magyar lapokat kezelik. A magyarországi sajtótermékek szabad behozatalát és terjesztését kéri. Lehetetlennek tartja, hogy míg ezeket a lapokat nem eresztik be, addig a Bécsben megjelenő bolseviki irányzatú, úgynevezett magyar sajtó termékeit a cseh kormány minden erövel terjeszti.