Magyarország, 1920. július (27. évfolyam, 155-181. szám)

1920-07-15 / 167. szám

A Bástya natfja/ A/agy francia forrad^lom alső gya­zelm­ének, a Bastille, a jástya^rtön,JÜe* vételének napja. Juliu^44 ke­rflindei yfran­­ciánaki legnagyobb nem­zeti ünnepeJEs ma ünnep Budapes^ff is. A yfranci*^misszió tartja szivveL^elekkjjf veszünk rajta részt mi magyardc is. Hiszen a ma­ gyar nemzet a történtem rendjén mindig a szabadságért virty^küzdeljmeit s a fran­cia nemzet sokfélképpen­ tett tanúságot arról, hogy a nyi szabadságharcaink iránt nemcsak melegen érdeklődött, hanem azo­ kat a legőszintébb rokonszervé vel kisérte. Erről tanúskodik a meleg vendégszeretet, melylyel nagy bujdosó fejedelmünket, Rákóczit Franciaországban fogadták. Erről tanúskodik a nagy Napóleon kiáltványa, melyet a magyar nemzethez intézett. Erről tanúskodik az 1849-iki katasztrófa után külföldre menekült emigránsainknak az a szabadsága, melylyel Franciaországban emigrácionális tevékenységüket ott kifejt­­hették, mialatt Kossuth Amerikában és Angliában töltötte meg a lelkeket a ma­gyar szabadság ügye iránt lelkesedő szim­­pátiákkal. Erről tanúskodik Kossuth Lajos­­nak III. Napóleonnal folytatott tanácsko­­zása és III. Napóleonnak a magyar nem­zeti ügy számára történt megnyerése. Bi­­zonyára nem a francia nemzet magyar-­barát közvéleményén múlt, hogy akkor Kossuthnak és az osztrák abszolutizmus járma alól felszabadulni törekvő magyar nemzet vágyai nem valósulhattak meg. Julius 14*ike emlékeztet ezekre a törté­nelmi eseményekre. És julius 14*én a fran­­cia nemzet figyelme is ráterelődhetik arra a nagy európai hivatásra, melyet a francia politika sohasem tagadott meg egy erős és független Magyarországtól. A francia a maga nagysága és világraszóló hatalma mellett sem feledkezik meg bizonyára arról, hogy ő mutassa meg a világnak a szabadság erejét s ő adott példát a világ összes nemzeteinek a szabadsággal össze­­fűződő nagy célokért vivandó küzdelmekre. A francia misszió, mely ma itt Buda­­pesten a magyar hivatalos világ reprezen*­tán­sainak részvételével s az egész magyar nemzeti társadalom meleg rokonszenvé­­nek nyilvánulásai mellett ünnepli julius 14-ét, szinről*szinte láthatja a mi állapo­­tainkat, keserves vergődéseinket, de egyút­tal megismerhette a mi nemzeti törekvé­­seink tisztaságát és egyenességét. A végzet úgy akarta, hogy a vészes világháborúban ellenségek legyünk. A végzet nem akarta, hogy ebben a nagy harcban mi győzzünk. A francia nemzetet azonban a kivívott diadal sem változtatja meg a maga nemes és nagyszerű világfelfogásában. A kicsiny és legyőzött, de történelmi hivatásában bízó mag­y­ar nemzet a július 14-iki ünnep hangulataiban bizalommal néz a­ nagy és győztes francia nemzet felé. Várja tőle, hogy segítségére lesz európai hivatásának betöltésében. A Bethlen-kormány komoly nehézségei A pártok a végsőkig ellenzik Tóth János belügyminiszterségét — Bethlen a kultusztárcát el akarja venni Hallértől — Teleki Pált akarja kultusz­miniszternek, Hallért népjólétinek — Apponyi külügy, Hegedűs Pál honvédelmi, Lezs báró kereskedelmi, Wolff Károly igazságügyi miniszter•­rsége — K órányi egyelőre marad­ t Budapest, július 14.­­(A Magaamország tudósítójától.) Az egységes, k­ori­ányzópon tegnap este formálisan megalakult. Megválasztanák a párt intézőbizottságát is, amely nég ugyancsak tegnap este ülésezett és ezen el­­hu­­apna­k, hogy a pártelnöki és alelnöki tisztsé­geket egyelőre nem töltik be. Ezek után mindenki azt hitte, hogy Bethlen István gróf kormányalakítása, amelyre ma a kor­mányzótól dezignálása folytán megbízást kapott, simá­n és szinte akadály nélkül fog befejeződni. Ezzel szemben azonban páratlan nehézségek me­rültek fel, amelyek e percben egész bizonytalanná teszik a helyzetet. Az a látszat, mintha Bethlen vállalkozása kudarccal végződne. A legfőbb ütközőpont a belügyminiszterség. Mint ismeretes, Bethlen elsősorban Ráday Gedeon gróffal kísérletezett a pártoknál, de ezek még meg­alakulásuk előtt állást foglaltak Ráday ellen, mire a dezignált miniszterelnök a kabinetalakítás tárgya­lásánál a belügy­miniszterségre Tóth Jánost jelölte. Bethlennek ezt az óhaját azonban a pártvezérek nem akarják honorálni és azt hangoztatják, hogy ha Bethlen kitart terve mellett, úgy kormány­alakítási szándéka még ma meghiúsul. Tóth ellen az egységes párt többsége foglalt állást. A kisgazdák azért, mert szerintük túlságosan exponálta magát a Habsburg-királyság kérdésében és legutóbb Jászberényben szigorúan legitimista beszédet mondott, szemére vetik továbbá, hogy a mezőtúri választáson meg nem engedett eszközök­kel dolgoztak kortesei és a választás miatt kellett távoznia Egán Imre kormánybiztosnak. A keresz­tény részről pedig azt hangoztatják, hogy a bel­ügyminiszter nem tehet pártonkívüli, csak a párt tagjai sorából kerülhet ki és nem bíznak Tóth Já­nosban, hogy a kurzust fentartás nélkül szolgálná. A párt többségének jelöltje — mint már tegnap jelentettük — Ferdinándy Gyula, jelenlegi igazság­ügyminiszter, míg a volt keresztényszocialisták Be­lne­­ky Ödönt óhajtanák. Más tárcák körül is varrnak nehézségek, de ezek könnyebben áthidalhatók, így a kultusztárca körül vannak bajok. Bethlen min­denáron Teleki Pál grófot akarja kultuszminisz­ternek. Malter Istvánt pedig a népjólétibe szeretné beszorítani. Nehézségek okoz Wolff Károly dr. igazság­ü­g­ymin­isz­ter­ség­e is, aki ellen azt hozzák fel érvül, hogy a Friedrich-frakcióhoz tartozik és azokkal is választatta meg magát a II-ik kerület­ben városatyának. A külügyi tárcára változatlanul Apponyi Albert gróf a jelölt. Pénzügyminiszter egyelőre Korányi Frigyes báró marad, de mihelyt az adó­javaslatot letárgyalják, utódja Káltay Tibor lesz. Honvédelmi miniszter Hegedűs Pál tábornok, kereskedelmi miniszter Lors Vilmos báró lesz. A töb­bi tárcákra nézve még nem alakult ki egységes vél­emény. Bethlen István gróf egyébként ma délelőtt több mint ötnegyedóra hosszáig tárgyalt nagyatádi Szabó Isvánnal a­ közélelmezési minisztériumban. Innen Haller István kultuszminiszterhez ment. Nagyatádi Szabóval való tárgyalásai a délelőtt folyamán nem fejeződtek be, azt ma délután öt órakor folytatják. A tanácskozásról mindössze annyi szivárgott ki, hogy a miniszteri lista még nem kész. A dezignált miniszterelnöknek Haller Istvánnal való tá­rgyalása rövid ideig tartott és mint megbíz­ható helyről értesülünk , nem végződött jó ered­ménynyel. A tárgyaló felek nem tudtak megegyezni és noha Bethlen még egyszer tárgyalni szándékozik a kultuszminiszterrel, ha azonban a tárgyalásokat a mostani alapon akarná folytatni, akkor az újbóli értekezésnek sem lesz más eredménye. A helyzet ugyanis az, — mondják keresztény részről — hogy Bethlen István gróf olyan kabinet­tel akar jönni, amelynek névsorát semmi sem in­dokolja. A nagynak tartott embereknél — szerin­tük­­— az uj pártban sokkal különbek vannak. Ha érdemük egyelőre csak az, hogy eddig nem politi­záltak és nem tettek semmit a nyilvánosság előtt, akkor ezt a jogcímet nem szándékoznak honos­zálni. Nemcsak Tóth János belügyminisztersége, hanem Haller Istvánnak a kultuszminiszteri tárca helyett a népjóléti minisztériummal való felcseré­lése is külön ütközőpont. Ez a kérdés majdnem elintézhetetlen és sok nehézséget okoz a dezignált miniszterelnöknek, akinek tárgyalásáról egyébként Haller István mindössze a­ következőket mondotta munkatársunknak: — Úgy, ahogy Bethlen István gróf akarja összeállítani az új kormányt, úgy azt nem lehet megcsinálni. Eg­yes ára­k, immne­n %■ la 19? ».VL­­ _ k ■ ‘ &&' BUDAPEST. 1920 JULIUS 8. / CSOPORTOK XXVII. ÉVFOLYAM 167. SZÁM Kedvezőtlen terméseredmények a Dunántúlról A cséplésnél nagy csalódás érte a gazdákat Szerbiában .inalasztrofális a termés . Jr Budapest, július 14. (­■ M^gfar ország tudósítójától.) Rubinek Gyula fölművelésü­gyi miniszter nemrégiben nyi­latkozott arról, hogy az idei termésből mennyi lisztet exportálhatunk külföldre. Azóta az ország több helyén, így a Dunántúlon is, megkezdték a cséplést és bizony nem a legkedvezőbb eredmény­ről érkeznek a jelentések. A múlt heti és az e heti sűrű és tartós esőzések megrongálták a kalászt, kicsirásodott a búza és a cséplés eredménye messze mögötte marad a várakozásoknak. Most már alig lehet beszélni arról, hogy két és félmillió méter­mázsa lisztet exportálhatnánk külföldre és így azok a reménységek, amelyek ehhez az exporthoz fű­­ződ­tek, lényegesen redukálódtak. Az idei termés nem tesz olyan kedvező, mint aminőre számítotunk, legkevesebb lesz a búza és a rozs, amely már régebben is kedvezőtlen eredményt ígér, még ennél is rosszabb termést ad. Ezen a héten már mindenütt csépelnek és a gabonagyűjtési akciónak magszervezése a kor­mányválság miatt szenved késedelmet. Tanácskozások folynak arról, hogy a gabona­­gyűjtés országos kormánybiztossága által a vidé­ken felállított kirendeltségeket miképpen vonják be a gabonagyűjtési akcióba és mibe vési a kor­mányválság elintéződött, nyomban megszervezik az Áruforgalmival együtt a gabonagyűjtést. Kerülőutakon érkezik az a hír, hogy Szerbiában katasztrofális lesz a termés, úgy hogy a szerbek által megszállott magyar terü­letek termését mind egy szemig az elmaradt szerb termés pótlására kell fordítani. Minthogy Szerbiá­nak most sokkal nagyobb terület lakosságának élelmezéséről kell gondoskodni, mint régen, így különösen Bosznia-Hercegovina jön főleg számí­tásba, a szerb kormányköröket nagy aggodalom­mal tölti el, hogy Boszniát és Hercegovinát hogyan fogja élelmezni. Budapest, július 14. Interpelláció a magyarság érdekében a cseh parlamentben. Prágából jelentik: Körmen­­dy-Ékes Károly, Kassa város képviselője igen érdekes interpel­lációt intézett a prágai parlamentben a cseh kormány­hoz. T­iltakozott a Felvidék erőszakos elősebesítése ellen és az ellen, hogy tömegesen bocsátják el a magyar tanerőket és helyettük cseheket neveznek ki, akik majdnem tízszeresét kapják a magyar tanítók fizeté­sének. Követeli, hogy a kassai gazdasági akadémiát, amelyet a cseh­ kormány el akar törölni, tartsák fenn. Követeli a magyar és német nyelv jogait a hivatalok­ban és végül tiltakozik az ellen a rettenetes elnyomás ellen, amelylyel a magyar lapokat kezelik. A magyar­­országi sajtótermékek szabad behozatalát és terjeszté­sét kéri. Lehetetlennek tartja, hogy míg ezeket a lapo­kat nem eresztik be, addig a Bécsben megjelenő bol­­seviki irányzatú, úgynevezett magyar sajtó termékeit a cseh kormány minden erövel terjeszti.

Next