Magyarország, 1920. augusztus (27. évfolyam, 182-206. szám)

1920-08-01 / 182. szám

BUDAPEST, 1920 AUGUSZTUS 7 VASÁRNAP XXVII. ÉVFOLYAM 182. SZÁM <t ~ A számuay­­"j­ j 1919 au­gusztus elsején délután Szafcor Kun Béla büféjén tette a tmuSKáA* .tanács ülésén tavozását. Néhány óra m­­úlva már túl is volt az ország határain. A pro­letár‘‘ meglepetéssel tudta meg március 22-ikén reggel, hogy előző nap „győzött" ,és ugyancsak meghökkenéssel értesü­tt róla augusztus elsején este, hog­y m­egszünt­­ uralkodni. És ez a diktatúra mélységes politikai erkölcstelensége, az önkényura*­lom katasztrofális züllöttsége ez, hogy el* határozásairól még azokat Sjjim akik nevében állitólag uralkodik, értesíti. Éppen úgy nyomja állítólagos híveit­ mint ellenfe* leit és a menekült Kun Bélán­ak nem legfel* sebb ellensége Volt Magyarországon éppen a munkásosztály.* f Hogy m­ennyire a munkások ellen, ha Hazug szóval az ő nevükben is, kormány­zott Kun Béla, arra tanulság, hogy nem egyszer jelentette ki, hogy ő megcsinálja a proletárdiktatúrát akár a proletárok ellen is. A gonosz rabulisztika, hogy az önkény* „uralom nap*nap után bukdácsolt, nap*nap után újabb elméleteket is költögetett, ezek között volt egyik legtorzabb és legkomiku­­sabb az, amely szerint a proletárt, ha még nem érett meg a forradalomra, forradal­­masítani kell saját maga ellen. De ha már márciusban is ilyen tisztán látták a ka­landor intellektuellek, hogy a demokratikus munkásságnak nem kell az ő nevével ta­­karózó diktatúra, akkor,miért fenyegették március előtt éppen a munkás nevében pusztítással a munkán, nemzeti érzésen, társadalmi erkölcsön nyugvó kultúrát? A bolsevizmus nem politikai program. A bolsevizmus dogma, tömegőrület, hábo­­rús pszichózis, nyers és indokolatlan, boszu* vágy, titokzatos biológiai indulat, akárcsak a földrengés. Csak névleg szerepel először az emberiség történelmében, de volt már azelőtt is és hívták akkor népvándorlás* nak, tatárjárásnak, ozmán inváziónak, sipoy lázadásnak. Amilyen félelmetes tudni, hogy az emberiség e nagy beteg* sége a történelem folyamán többször meg* ismétlődik, éppen olyan megnyugtató is, m­ert a múlt tapasztalata mutatja,­ hogy mindannyiszor véget is­­ ért, önmagában roppant össze és a fehér ember kultúrája megmenekült tőle. Mi állította meg a tizenharmadik szá­­zad derekán , a magyar* síkságon a­ tatár inváziót? Már úgy látszott, hogy az ázsiai lovasok akadály nélkül érnek el az Atlanti Óceánig, amikor hirtelen hanyatt*homlok rohantak haza Tibetbe. Titokzatos, isme­­retlen történelem*biológiai erő indította el, ugyanaz is szólította vissza őket. Leninnek éppen annyi köze a szocializmushoz, mint Tamerlánnak. Az orosz bolsevizmus éppen már csak hogy csaló etikettként viseli a marxizmust, aminek különben is törvény­es valószínüség szerint a nyugati ipari birodalmakban kellett volna jelentkeznie. De a nyugat munkája, kultúrával, fegye­­lemmel, bizonyos jóléttel és egy hatalmas jövőbeli perspektívával tereli törvényes mederbe a munkásmozgalmat, míg a bolse*­vizmus az orosz és tatár steppéken átiva* kodott barbarizmussal és ázsiai miszticiz*­mussal, babonával, kulturaellenes ősi mu* zsikrindulattal. Afgán lovasok és kínai hó­­hérok dolgoznak Lenin hadseregében. Kard élén nem lehet szociális dogmákat, csak népvándorlásbeli babonákat terjeszteni. Az ázsiai vörös számum szét fog porlani bás­­tyáin az európai kultúrának, amely halha­­tatlan, mint maga a fehér ember és annak erkölcse és munkája. .. Jv ■ [UNK] ...: Teleki újra a jogrendért! Mindenféle terrort le fog törni — Nyilatkozik a francia tárgyalásokról Nem a zsidókra értette a katonai megbízhatatlanságot — Milosevics János a demokráciáért, igazságért a zsidó- és munkás-kérdésben — Zárt ülés van — Nagyatádi Szabó a fejkvóta fölemelését ígéri Budapest, július 31. (A Magyarország tudósítójától.) A nemzet­gyűlés mai ülését pontban 10 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. A szokatlan korai meg­nyitáson meglehetős számú képviselő volt jelen. Felolvassák az indítvány- és interpellációs könyvet. Elnök bejelenti, hogy mivel eddig 16‘ indítvány van, a jövő héttől kezdve naponkint egy-egy indítvány indokolására fog javaslatot tenni a nemzetgyűlés­nek. Az interpellációkra ma fél kettőkor térnek át. A napirend során Kerekes Mihály mentelmi jogát rágalmazás és becsületsértés miatt fölfüggesztik. Ugyancsak fölfüggesztik­ Wagner Károly mentelmi jogát is-kétrendbeli becsületsértés és rágalmazás vádja ügyében. Szilárd Béla ismertette a mentelmi bizottság jelentését Drozdy Győző ismeretes, mentelmi ügyé­ben. Minthogy Drozdy? a serelc­­ nem képviselői minőségében érte, a nemzetgyűlés úgy határozott, hogy Drozdy Győző mentelmi joga megsértve nincs. A hazafias munkásokért és zsidókért A kormányprogramhoz­ Milosevits János szó­lott. Örömmel üdvözli a­ kormánynak a konszoli­dációra irányuló­­ törekvését. Aki még ma is puccso­­kon töri a fejét és gyilkosságokat tervez, az ennek a hazának ellensége és a börtönben a helye.­ Hóbortos agyvelők azok, amelyek az átkos bolsevizmus pusz­tításai után általános munkásüldözést, általános zsidóüldözést inszcenálnak. Közös édesanyánk, a szegény nagybeteg Magyarország megmentésére különbség nélkül együtt kell dolgoznunk. • Becsül­jük meg a magyar zsidót, akii a magyar hazát sze­reli és vérét ontotta érte. T­e lehetetlen a munkás­üldözés is. Meg kell teremteni a munka alkalmat. A szociális kérdéseik megoldása nemcsak a munká­sok érdeke, de az egész társadalomé. Felolvassa a szociáldemokrata pártnak egy levelét, amel­lyel kijelenti, hogy a szociáldemokrata munkások ma­gyarok és még a megszállott területen is magyarok maradtak. igaz.Fölkiáltások: Ennek éppen az ellenkezője: az Budavári László: És a bojkott? . Milosevits­ János folytonos közbeszólások köz­ben felolvassa a Szakszervezeti Tanács panaszát a Munkásbiztosító Pénztárt­­ ért sérelem miatt. A munkások nem kérnek egyebet, mint meg­hallgatást. Somogyi István: Az ilyen beszédek mérgesítik el a helyzetet. Milcsevits János: Ha a kormány meg tudja teremteni a kenyeret, ha meg fog szűnni a gyű­lölködés ... Pölkiálások: És a munkakerülés! Milcsevits János: Ha megbarátkozunk min­denkivel aki magyar-Budaváry László: De a nemzetköziekkel nem barátkozunk. Milcsevits János: ... akkor Magyarország is­mét nagy lesz. Fölkiáltások: Úgy legyen! Bodor György: Helyteleníti, hogy itt képvise­lők a szociáldemokráciát magas színvonalon párt­fogás alá veszik. Vass József: Inkább magas színvonalon, mint alacsonyon. Bodor György: Bizalom­­al viseltetik a kor­­mán­nyal szembe. /....................... ■ Vihar egy düntise civilta beszéd körül Budavári Lás­zó a tisztviselők és tanítók istápolását ajánlja a kormány figyelmébe. A zsidók oly vakmerő hazafiatlansággal viselkednek, hogy kihívják a boszut. Löw Immánuel a börtön]­ől csak az akasztóidra kerülhet­­ . Budavári László: A zsidók fölszisszennek, •ha közölük valakit leülnek, ugyanakkor azonban mérgezett tűkkel gyilkolják fiainkat. Újvári Géza: „Olvasszuk be a zsidóságot" A háboriMin gyűjtött vagyon S0%-át vegye el az állam jó városok helyzetén könnyítsenek, a tissigjaflő kérdést rendezzék. A zsidókérdés tekintetében, van egy ideája, mert S is azt tartja, hogy bi­kacsökkel nem lehet ezt elintézni. A zsidóságot beolvasztani, összeházasitani szeretné, z­sidó férfiak vegyenek el keresztény nőt és zsidó nők menjenek Férjhez keresztény fiatalemberekhez. (Derültség.) Elnök: Tessék komolyan tárgyalni. A nősülés mindenkinek a magánügye. Újvári Géza: Kérem, én ezt komolyan mon­dom. A születendő gyermekeket azután meg kell keresztelni és így a zsidókérdés rendeztje volna. . .­­ ■. / Zárt ü­lés Elnök: Miután több szonáta fölugrtkozva nincs, a vitát berekeszteni. Házszabályra jogom­nál fogva (’jf zárt ülést rendelek ént ■** A zárt ülés lefolyása után az elnök újból . ' " és indítványozta, hogy Híelnök az ülést öt percre fölfüggeszti. öt ■ perc­­ szünet után az elnöklést Bottlik Jó­zsef veszi át. A miniszterelnök záróbeszéde Teleki Pál gróf miniszterelnökjyfiszteH nem­zetgyűlés! A kormányprogram felelíi vita meglehe­tőse­n hosszúra nyúlt és vsa­k érdekes gondolatot pedditettek meg. Azzal, hogy én kissé hosszabb kormány­program­ot adtam, nem azt akartam, hogy a kérdéseknek olyan komplekszuma vettessék fel, amely a későbbi időkre tartozik. Azért adtam olyan nagy programot, hogy megvilágítsam azt az utat, amelyen haladnunk kell. Nem téveszthetjük azonban sohasem szem elől, hogy nekünk csak egyetlen nagy feladatunk van, az ország­­ prosperálásának biztosítása kifelé és befelé. Ez az első, amelyre kormánynak, a nemzetgyűlés­nek és az ország minden tényezőjének figyelnie kell. Eprópai koncert — európai káosz Első­sorban a kifele való prosperálásról aka­rok szólani és itt az­ egész ország, de főként Európa külpolitikájába kell igyekezni beilleszkedni.­ Igaza van Vass József tisztelt képviselőtársamnak. Most nem európai koncert van, hanem­­ európai káosz, amelybe beilleszkedni természetesen még nehe­zebb. Mi megtesszük a magunkét e téren és kell, hogy mások is megtegyék a magukét. Az összes kormányoknak együtt kell menniük, feledniök kell a­ háborús gy­ülölséget,­­­hogy megóvhassák egész Európa polgári­ sorsávól- Egyes szám­ára 1 korona

Next