Magyarország, 1920. szeptember (27. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-01 / 207. szám
» Huszonöt bot huszonöt többség Hatvanhat szavazattal negyvenegy ellenében elfogadták^**' botot. Ez még csak az általános szavázás mérlege. Lehetetlen, hogy zjprffft megnyilatkozott tekintélyes — az élén Apponyi, Huszár, •"tigron neveivel — súlyát ne éreztesse az egyes szakaszoknál. A bűncselekményeknek akármilyen redukált mennyiségére hozzák is be a botot, maga a tény, hogy amit eltörölt 48, a Kossuth—Deák— Eötvös—Széchenyi parlamentje, most feltámasztja 1920, nem az ország haladásának jelzője. A bot ellen argumentálni — annyi kitűnő felszólalás és érv ellen — meglehetős felesleges munka, annyi volna, mint, hogy a görög példabeszéddel éljünk, bagolyokat vinni Athénbe, ha ugyan komolyan szabad a mai parlamenti gyülekezetnek vindikálnunk a Periklész agorájának soha nem homályosuló fényét. Minek továbbra is érvekkel hadakozni? A politika természetrajzának ma talán legtárgyilagosabb ismerője, Gustav Le Bon, a tudós mondja a bábom alatt írt szép könyvében, hogy a meggyőzésben alig használ az érv. Min tven értelemnél ezerszerte hatalmasabb az érzelem, ez magyarázza a pártok fanatiz* musát, az egy csoportba verődött legkü* lönbözőbb embereknek egymás iránt ér* zett, józan ésszel meg sem érthető ragasz* kodását, az ellenfél gyűlöletét. A hangu* lat — ezt látjuk az utóbbi száz év legfon* tosabb tömegmozgalmánál, a szocializmus* nál, — sokkal fontosabb az érvnél és az elméletnél, sőt a tapasztalati tanulságnál is. Rubinek Gyula helyettes miniszterelnök ma azt mondta a Házban, hogy a kormány a közhangulat egy bizonyos nyomása alatt nyújtotta be a bott javaslatot és ezzel meg is van mondva minden. Tehát ne érveljünk. De mint tárgyilagos szemlélők állapítsunk meg annyit, hogy ebben a mai parlamentben is váratlanul hatalmas ellenzéke lett a javaslatnak. A huszonöt botnak csak huszonöt többsége lett.. Ezt igazán nem a szójáték kedvéért mondjuk, hanem bizonyságául annak, hogy februártól augusztusig ime milyen váratlanul nagy csoportot hódított magának a haladás még ebben a nemzetgyűlésben is, amelyet pedig egy egyetemleges antiliberális hangulat hozott létre. És így akármilyen furcsának is lássék, mi éppen nem vesztjük el a haladásba vetett hitünket azon a napon, amikor a törvényhozás többsége a 48 előtti időkbe nyúl vissza. A bot nem lesz örök. Nemcsak azért, mert még a deres hívei is csak aránylag rövid terminust adtak az új törvény életének. A bot el fog múlni, mert ellenkezik az idők és a gondolkozás általános haladásával. Az időleges visszaesés természeteskövetkezménye az erkölcsök amaz eldurvulásának, amely félelmetes erejét először aháborúban mutatta meg, majd teljes barbárságával a bolsevizmus alatt. A nagy francia forradalom eltörölte, a bolsevista puccs — puccs és nem forradalom — ázsiai kegyetlenségében restituálta a testi fenyítéket. Csak látszólagos ellentmondás,hogy ezt törvénybe iktatja egy antibolseyista nemzetgyűlés. A bot el fog múlni minden más betegségével ennek a válságos időnek, amely kezdődött a világháborúval és feltornyosult egy hagymázos gonosz őrületben, a bolsevizmusban. * Budapest, augusztus 31. (A Magyarország tudósitójától.) A nemzetgyülés mai ülését tiz óra után nyitotta meg Rakovszky István elnök. Bemutatja Teleki Pál gróf átiratát, amelyben iglyazi, hogy betegsége alatt a mini^U^^ljgejLi-r endeket Rubinek Gyula fogja végezni. A botbüntetés A botbüntetésről szóló javaslathoz zárszó jogán Somogyi István előadó szólal fel. Támadja azokat, akik 1t botbüntetés ellen szólaltak fel. A kormánytól rendcsinálást követelnek, de amikor idejön egy javaslattal, amelylyel hiszi,hogy rendet tud teremteni, akkor nem szavazzák Tejre. Ruppert Rezső: Ott az akasztófa! Somogyi:Nem való a parlamentbe, aki ilyen, vagy amolyan okból a javaslat ellen szavaz. Óriási zaj támad erre a kijelentésre. Sztrényi József kiáltja: Mega nem ide való! A Kisgazdapárton percekig kiáltoznak. Az elnök nem tud rendet teremteni. Amikor percek után csönd lesz, az elnök megismételteti Somogyival a kijelentését, mert nem érlelte meg. A megismétlés után felhívja, hogy hasonló kifejezésektől tartózkodjék, amelyek bizonyos mértékben gyanúsító színezetűek. Az igazságügyminiszter módosításai Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter bejelenti, hogy a javaslatból részben kihagyó, részben módosította az aggályt keltő rendelkezéseket. A 7-ik szakaszt teljesen elejtette és a büntetést csak azokra hagyta meg, akik ezt a büntetést tényleg megérdemelték. Csak arra az árdrágítóra lehet bottüntetést kiszabni, aki árdrágítással üzletszerűen foglalkozik. Nincs pártkérdés Rubinek Gyula a miniszterelnök helyettese. Mindkét oldalon tiszteletreméltó érveik küzdenek. A kormánynak az az álláspontja, hogy ebből a kérdésből nem csinál pártkérdést." (Éljenzés.) Mindenesetre van egy közhangulat az országban, amelynek nyomása alatt nyújtotta be a kormány a javaslatot. A falu részéről felmerült aggodalmakról azt hiszi, hogy azok túlzottak. Kéri, hogy a javaslatot a részletes tárgyalás alapjául fogadják el. (Éljenzés a Ház baloldalán.) Névszerinti szavazás Elnök bejelenti, hogy 30-nál több képviselő névszerinti szavazást kért. A szavazás megejtése előtt az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után megkezdték a névszerinti szavazást az ü betűnél. A szavazás alatt a botot ellenzők zajosan megéljenezték a javaslat ellen szavazó Apponyi Albert grófot és Huszár Károlyt, míg ez igennel szavazó Prohászka Ottokárt és nagyatádi Szabó Istvánt megéljenezték szavazatuk leadásakor. 66 igen, 41 nem Elnök: A szavazás eredménye az, hogy beadtak 107 szavazatot. Igennel szavazott 66, nemmel 41 képviselő, a törvényjavaslatot tehát 25 szótöbbséggel általánosságban elfogadták (Éljenzés). Az ülést öt percre felfüggesztem. Hogyan oszlottak meg a szavazatok? Igen: Szabel János, Sallay János, Schissel Henrik, Scholz Ödön, Somogyi István, Szabó István sokorópátkai, Szabó József budapesti, Szibóky Jenő, Széchenyi Viktor gróf, Szilárd Béla, Tassler Béla, Thoman Ferenc, Tomcsányi Vilmos Pál, Túri Béla Usetti Ferenc, Weisz Konrád, Takács Gyula, Ament Ferenc, Bárány Imre, Bozsik Pál, Budavári László, Czeke János, Dázsér Béla, Dimch Viktor, Dömötör Mihály, Drexler János, Dvorcsák Győző, Ebenhardt Antal, Ernszt Sándor, Fábián István, Fáy Gyula, Gumin Jenő, Gyömörey Hugó, Haller István, Haller József, Hegedűs György, Homonnay Tivadar, Hornyászky Zoltán, Horti Ilus, Huber János, Kenéz Béla, Kontra Aladár, Kovács Emil, Kovács József, Kuna P. András, Lingauer Albin, Liptai Pál, Maczko Emil, Magyar Kázmér, Mátéffy Viktor, Meskó Zoltán, Mikovinyi Jenő, Orffyhímre, K. Pethes László, Prohatzka Ottokár, Reischel Richárd, Reök Iván, Babert Ejfnl, Rubinek Gyula, Rupprecht Olivér, Szabó Balázs, Szabó István nagyatádi, Szádeczky Kardos Lajos, Szijj Bálint, Ferdinandy Gyula. Nem: Sándor Pál, Szalánczy József, Sziráki Pál, Szterényi József báró, Ugrón Gábor, Vedics Béla, Zöeke Antal, Apponyi Albert gróf, Berky Gyula, Bernáth Béla, Bernolák Nándor,Bodor György, Borzulya Pát, Bródy Ernő, Csizmadia Sándor, Drozdy Győző, Forgács Miklós, Giesstwein Bándor, Hadházy Zsigmond, Haypál István, Hentz Késoly, Ventzer Izsó, Huszár Károly, Janka Koroli, Kerekes Mihály, Kerese György, Könyves Lajos, Lelencei Pál, Milosevics János, Milotay István, Nagy Pál, Nyéki József, Orbók Attila, Vácsik Géza, Pákozdy András, Pásztor József, Pető Sándor, Rubinek István, Ruppert Rezső, Szilágyi Lajos, Vasadi Balogh György, Bárczy István, Bencze Gábor, Gaál Endre, Grieger Miklós Andrássy, Apponyi, Bozlik Szavazás közben feltűnt, hogy Andrássy Gyula ülve maradt, majd a másodszori felhívásra pedig a tereimből a folyosóra távozott. Apponyi Albert viszont a folyosóról sietett a terembe, hogy nemmel szavazzon, ugyanígy tett Huszár Károly is. Érdekes, hogy a botellenesmozgalom vezére, Bottlik József nem szavazhatott, mert émien a szavazás alatt ő elnökölt. Szünet után Csizmadia harca az előadóval Csizmadia Sándor személyes kérdésben szólalt fel. Harminc év óta vesz részt a közéletben, de soha sem tapasztalta azt, hogy az előadói székiből olyan durva támadást intéztek volna képviselő ellen, mint ő ellene intézett az előadó. Lehetséges, hogy ide egy új hangot hozott, de egy új osztályt is képvisel, amely eddig itt képviselve nem volt Elnök: Figyelmezteti a szónokot, hogy itt ebben a nemzetgyűlésben minden osztály képviselve van, minden képviselő az egész nemzetet képviseli. Csizmadia Sándor: Biztosítja az előadót, hogy sem támadással, sem nevetségessé tétellel őt kötelessége teljesítésében gátolni nem fogja. Somogyi István előadó ugyancsak személyes megtámadtatás cílén kijelenti, hogy Csizmadia Sándor mostani fölszólalásával újra igazolta, hogy mást is megérdemelt volna, mint az erélyesebb bírálatot. Bartos János: Huszonötöt. Somogyi István: Csizmadia Sándornak nincs joga a magyar munkásság nevében beszélni. A bot részletei A részletes tárgyalás során a címnél Bródy Ernő szólalt föl. A botpárt — úgymond — huszonöttel győzött. Láttuk azonban már az árdrágítás a törvénynél, hogy a botnak semmiféle eredménye nem volt, mert az árak csak emelkedtek. Hornyánszky Zoltán indítványozza, hogy a hatályosabb szót hagyják ki a címből. Pásztor József: Tegnap este az igazságügyi minisztertől megkérdezte, vájjon árdrágás-e az, hogy a földművesek az erdőben vágott fa fuvarköltségét is felszámítják. Az igazságügy miniszter azt felelte, hogy nem. Kéri a kijelentés megismétlését a Ház előtt, hogy a naplóba is belekerüljön. Csalárd és vétkes bukás Somogyi István kéri a cím változatlan elfogadását. A Ház a címet változatlanul elfogadta. Az első szakasznál Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter bejelenti, hogy az eredeti javaslattól eltérően a következő bűncselekmények esetében alkalmazandó a balbüntetés: Szemérem elleni büntettek és vétségek. Az ember élete elleni büntettek, lopás, rablás, gyújtogatás, zsarolás büntette, csalás, sikkasztás, orgazdaság és uzsora büntette és vétsége, továbbá az üzletszerű árdrágítás. Ezenkívül kérikiterjeszteni a botbüntetést a következő két bűncselekményre, amelyek az eredeti javaslatban nem voltak benne: közegészségügy elleni bűnestek és vétségek, tmaibbá a csalárd bukás büntette és a vétkes bukás vétsége. , Széter tábornok a MOUÉ-ról Lukachich levele a nemzetgyűlésben — Huszonöt szótöbbséggel megszavazták a huszonöt botot V MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1920 SZEPTEMBER 1. ______ SZERDA XXVII. ÉVFOLYAM 207. SZÁM Egyes számára korom .