Magyarország, 1920. szeptember (27. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-22 / 224. szám
Budapest, 1920. szerda, szeptember 21 XA67REDBSZIQ Megszavazták a numerus elansest Hallér miniszter a gazdasági és politikai liberalizmus ellen — A tanszabadságról, a keresztény intelligenciáról és a zsidókérdésről — Védelmezi forradalmi szereplését — Sándor Pál beszédének viharos utórhangjai — A nemzetgyűlés mai ülése Budapest, szeptember 27'* (A Magyarország tudósítójától) A nemeltgyűlés mai ülését is, 11 óra tájban nyitotta ias^5«'tiv*zky István elnök. Mikovényi Jenő előadó bet^íjesiti a mentelmi bizottság jelentését. T. Koylár János és Ujvdzy Géza mentelmi, ügyében, Nagyatádi TBflaj István földmivelésügyi miniszter beterjesztette a házhelyekre is, kisbérletekre vonatkozó törvényjavaslatot, Bokányi F*5gjws báró pénzügymir.isster pedig a Vrest hónapos Indemn’.Wsra és a czeoBadátSrvíssy iS'MiwREtini Vtíira íkóró fem'nyjav...fetíiiaf. A ftCpirífiHilei. Se egyel r mi bctritiozuíhd* elsőnek szál Jábeh-párti Kovács Emil szólalt fel. Hosszan polemizál a javaslat ellenzőivel. A javaslatot abban a reményben fogadja el, hogy a kultuszatinisztar a selectiót a középiskolákra is kiterjeszti. Elnök bejelen!, hogy a miniszterelnök holnap fog rápetszolni Frühvitz Mátyás ineterpelációjábe. Erek és Sándor Pál Vigii Károly személyes kérdésben előszór kijelenti, hogy tényleg elfoglak egy zsidót, aki Vázsonyihoz berilt 170.060 koronát vezst, hogy azzal tegye írhatóvá, hogy a metánok megszállják a Dunántúlt. Ami a másik dolgot illet is sz. rágalom, igenis kinn roll rtt/ronton. A zsidók elhatározták, hogy a keresztény vezérférfiakat megrágalmazzák. Ezt nem fogjuk tűrni. Az önök terrorját le fogjuk tórni, fia Így folytatják, akkor neme fal, magpofozzák, de legyilkolják önöket. Sándor Pál arra számít, hogy a rágalmat a zaiaó sajtó közölni fogja, de az én védekezésemet nem. A zsidó terror már annyira megy, hogy Kaposvárott nem tudtam az erkélyről beszédet mondani, mert a zsidók nem engedték. Sándor Pál válaszában kijelenti, hogyha valamiben hibázott, azt beismeri. Erekit heves felszólalásában nem fogja követni. Felsíltások: Nem is lehet, nem tűrjük. , Sándor Pál: Én tegnapi beszédemben nem mondtam semmi olyat, ami bántó, különben az elnök úr rendreutasított volna. Az október 31-ikért mondottakért állom a felt■ lősséget. Fest.'Isfi'sofc: Nem arról van s.fó. Sándor Pál: Hajlandó vagyok egy zsűri előtt megnevezni azt a forrást, ahonnan az Ereire vonaatkozó adatot kaptam. Hornyászszky Zoltán (a padot veri): Még most sem hiszi, még most is hazudik. Sándor Pál: Ereid képviselő úr könnyen bebizonyíthatja, ha valótlant mondtam. Felkiáltnok: A vádló bizonyítson. Sándor Pál: Hogy jön a zsidóság ahhoz, hogy Erekd, a zsidóságot letiprással fenyegesse? Taesler fiila: Ha így folytatják, akkor csal: előjátékai voltak azoknak a mészárlásoknak, antik ezután jönni fognak. Sándor Pál: Ha bebizonyul, hogy tévedtem, akkor bocsánatot fogok Ereki képviselő úrtól kérni. A másik eset a Herényi-eset- Erre nézve ma kaptam újabb adatokat, amelyeket a külföldre való tekintettel nem olvasok fel. percnyi tényleg le volt tartóztatva, de nála semmiféle pénzt nem találtak, ő Vázsonyival nem is beszélt. A Herényi-ügyben tényleg történt valami, az iratokat bárkinek hajlandó vagyok rendelkezésére bocsátani. Rakovszky István elnök kijelenti, hogy két meg-jegyzése van Sándor Pál szavaira. Az egyik az, hogy az elnöki székből nem lehet megállapítani, hogy a képviselő igazatt tndott-e, vagy sem. A másik pedig az, hogy ebben a Házban a legsúlyosabb vádat is el lehet mondani, de a bizonyítás terhe a támadni illeti. Ereki Károly: Ha a magyar bíróság Berényi ügyében ítéletet hozott, az ügy rendben van- e majd a ház fel adaléka. Figyelmezteti azonban a csonka Magyarországon élő zsidóságot, hogy ne provokáljanak, mert akkor hiába kérjük a népet és az Ébredő Magyarokat, a jogrend nem lesz fentartható. Usetty Ferenc kijelenti, hogy ő már tegnap kijelentette, hogy Ereki Károllyal nyolc hónapon keresztül Zárótérben és csatában volt együtt. Felszólítja Sándor Pált, hisz-e szavának, vagy nem. Ha nem, akkor úgy Sándor Pált, mint informálóját rágalmazónak jelenti ki. Sándor Pál: Én tegnap nem hallottam, hogy Useky mit mondott. Azonban Usettynek erre a határozott kijelentésére semmi okom sincs kételkedni abban, hogy Ereki Károly tényleg künn volt a fronton és ezért én tőle is és a Háztól is bocsánatot kérek. Remélem, hogy azok a lpok, amelyek az én flmzdisomat közölték, mostani nyilatkozatomat is közölni fogják. Huber János ugyancsak személyes kérdésben szólal fel. Sándor Pál tegnap úgy állította be a dolgot, mintha az őszirózsás forradalmat a katholikusok és protestánsok vezérér fiai csinálták volna. Ezt a beállítást és az engem ért gyanúsításokért e lábra kapó zádó-terrort visszautasítom. Sándor Pált A papi talárt, akármilyen valláshoz tartozik, tisztelem és nem sérthetem meg. Távol áll tőlem, hogy bárkit megbántsak. Az elnök öt percre felfüggeszti az ülést. Szünet után Rakovszky István elnök: A gyorsírói jegyzetek szerint Ereki Károly képviselő úr azt mondotta, hogy az elhangzott beszédekhez hasonló provokációk arra vezethetnek, hogy ki fogják gyilkolni a zsidóságot. A nagy zaj miatt ezt a kifejezést nem hallottam. A képviselő úrnak joga van az elnöki rendreutasítás előtt kimagyarálni szavait. Ereki EIBO’y: Tényleg azt mondtam, hogy az efféle provokációk oda vezethetnek és hivalkozlam a kaposvári cselre. Ha a zsuflóság rendszeres támondást kérd, az valóban veszedelmessé válhat. Hogy szavaimat félre ne magyarázza senki, ki kell jeleznte adni, senkit sem akarok felhívni arra, hogy a zsidókat bántalmazzák. Sőt felhívom zsidó képviselőtársaimat, hogy ne idézzenek elő ilyen hangulatot. Azt is ki kell jelentenem, hogy semmi körülmények között sem tartós, megengedhetőnek semmiféle akroritást. Nem akarván a Híz tekintélyét megsérteni, abban a tudatban, hogy Sándor Pál is igyekszik tisztázni a Ház előtt rám vonatkozó állításait, sajnálatomat fejezem ki, hogy a „hazudik.1" kifejezést használtam.Több szónok nem lévén, az elnök a vitát berekeszti. Haler István közoktatásügyi miniszter: Az ország közvéleménye szükségesnek tartja ezt a javaslatot, amelyet benyújtottam. Sürgönyök ezrei, demonstrációk, memorandumok és az it elhangzott felszólalások bizonyítják. Hiába hivatkoznak egyesek a nemzetközi ellenszenvre. Meg vagyok győződve, hogy ezt az országot csak a mi tselső munkánk mentheti meg. Ez a munka és annak minden gyümölcse ezentúl kizárólag a mienk ifríz. (Taps és helyeslés.) A külső problémákét csak a belső helyzet konszolidálása után lehet megoldani. Nekünk mindenekelőtt intelligencia kell, mert itt volt legnagyobb a lecsúszás. A legsűrűbben hangotatott ellenérv az volt, hogy a javaslat szakít a liberalizmussal és az előző kultuszániiszterek irányával. Nem a liberalizmus ideális felfogása ellen küzdünk mi, mert minél jobb keresztények vagyunk, annál inkább liberálisok vagyunk keresztényi értelemben. Küzdünk azonban a gazdasági és politikai liberalizmus ellen, amely szerint az erősnek mindent szabad volt, de nem nyújtott védelmet a gyöngének. Ilyen szempontból a liberalizmus a főbűnös a proletárdiktatúra kitörésében. (Taps. Az volt nálunk a liberalizmus, hogy Galilei-kört szabad nőtt csinálni, de Márta-kongregációt nem. (Taps és éljenzés.) A liberalizmus a hatalmasok kitartottja volt és azért nem mert hozzányúlni a szociális kérdésekhez. Kinek kell ma Magyarországon ez a liberalizmus? Ez ellen harcolunk. A liberalizmus a kivándorlásra kényszerültt magyarok helyett cserébe félmillió zsidót adott. Sándor Pálék állásfoglalását meg tudom érteni, de Ugrón Gáborét nem. A liberalizmus húzta ki a székelyek alól a földet. Ugrón Gábor: ön is olyan liberális volt, mint én! Hiller István: A körülmények engem igazoltak és konzekvens leszek egész életemben. Ez a javaslat nem éli meg a tanszabadságot. Nem akarunk szájkosarat rakni az egyetemi tanárok szájára, de ha a nemzet érdeke esetleg meg fogja kívánni, a nemzetgyűlés meg fogja találni a módját, hogy felbukkanó veszedelmet esetleg elhárítsa. Egy nemzet nem ismerhet el olyan szabadságot, amely az ő érdeke ellen irányul. Múltkori beszédemben világosan megmondottam, hogy az egyetemi korlátozás elsősorban a zsidóságot fogja érinteni, mert ők szolgáltatták a legnagyobb túlprodukciót. Ezt egész nyíltan megmondottam már akkor is és nem titkoltam, mint ahogy Ugrán képviselő úr állította. Azzal az állítással szemben, hogy kul-turvalutánkat és pélyvalutánkat is rontja, ha majd a tai egyetem linkről kiszorult diákok külföldre mennek, azt állítom, hogy a mi kulturális valutánkat egyáltalán nem rónija az, hogy ha a külföldről újabb szellemi gazdagságot hoznak igaza diákjaink, a pénzvahilát pedig nem a mi külföldre menő diákjaink teszik tönkre, hanem A Jelynek Mártonék, akik 500 milliókkal szőttnek ki és egyéb vagyoncsempészek. A zsidókérdést is belevetette a vita a tárgyalásba"- Ruppert szerint tulajdonképpen az egész zsidókérdés csak bűnbakkeresés. Sajnos, nem kell a bűnbakot keresnünk, annyira nem érzik meg, hogy jó volna legalább egy darabig csendben lenniük. .Nagyon hangosan viselkednek ezek a bűnbakok. Nem fogadom el azt a tételt, hogy a zsidóság csinálta volna a magyar ipart és kereskedelmet. Széchenyi István mutatta elsőnek azt az utat, amelyen sekünk haladnunk kell, majd pedig Baross Gáln kezdte meg a magyar ipar kiépítését. A fejlődésig egyébként az iparban és kereskedelemben a 67' után végre velahára bekövetkező békés korszak hozta meg a magyar nemzetnek. Sem a megteremtői, hanem a kihasználói voltak a zsidó.. a magyar iparnak és kereskedelemnek A lipótvárosi palotákhoz a követ, a maltert magyar munkások hordták és jobb szeretném, ha kisebb házak volnának ott a Lipótvárosban, de a magyar középosztály feltörekvő tagjai laknának bennük. Memorandumot kaptam a zsidó egyetemi halgatóságtól, amelyben beszolgáltatják az ő hadi, statisztikájukat. A statisztika szerint a zsidó egyetemi hallgatóság 85 százaléka hadviselt. Kipróbáltuk ennek a statisztikának igazát és kiderült, hogy sokan rokkantságra hivatkoznak, holott sohasem voltak a harctéren és hasonló precíz adatokkal támogatták beadványukat. Felvetődött az a kérdés is, hogy felekezet-e a zsidóság, vagy pedig faj. ’ A zsidóság jókora része maga is külön fajnak tartja magát. Idézi Schoppenhauert és Napóleont, majd különböző zsidó tudósokat. Sándor Pál kijelentette, hogy ő nem cionista.. Elhiszem. A beati possidentes nem kívánnak zsidó államot. Azonban mindenütt az egész világon feltámadóban van a nemzeti öntudat, így a zsidóknál is és a cionizmus annál jobban fog kifejlődni, minél nehezebben jutnak a zsidók más nemzetek kultúrájához. Bennünket semmi más nem vezet, mint hogy nemzetünk fejlődésének útjából minden akadályt el akarunk hárítani. Több felszólaló az egyetemi oktatás intenzivitását követette. A javaslatba nem vettem be az előadásrajárás kötelező voltát, mert a szegény diákokra is kellett gondolnom. Ugyanis szociális tekintelben a múll sok mulasztását kell jóvátenni. A kicsiny és szegény Magyarországnak kell megtenni sok olyan szociális intézkedést, amit a gazdag, hatalmas Magyarország elmulasztott. E szociális szempontok vezetnek akkor, amikor a magyar közönséget, a magyar nemzetet e helyről felhívom, gondoljon arra, hogy »„ Magyarországot csak a keresztény magyar in- ' telligencia mentheti meg és az egyetemi célokra megindítandó gyűjtés folyamán adjon mindenki, amennyit csak tud a keresztény egyetemi kollégium javára. (Éljenzés.) Ebben egyébként a nemzetgyűlésnek is lesz szerepe a költségvetéssel kapcsolatban. A tandíj felemelés úgy történt, hogy a köztisztviselők gyermekei nem fizetnek többet, mint azelőtt, Sándor Pál személyes élű megjegyzéseket tett az én forradalmi szereplésemre. Többször hallottam már más helyről is suttogni, hogy a vezetésem alatt álló egyesületnek szerepe lett volna a forradalomban. Azt is hallottam, hogy én állítólag háromszor tettem esküt a nemzeti tanácsnak. Nem kell bizonyítanom, hogy milyen éles politikai ellentétek választottak el engem a Károlyi-féle politikától. Mindamellett, mikor nyilvánvalóvá lett, hogy a háborút elvesztetek és előállott Károlyi gróf az ő nagy politikai összeköttetéseivel, mint becsületes magyar ember nem tudtam feltételezni, hogy egy magyar gróf így merjen játszani egy nemzetitel, így merjen hazudni és igy félrevezetni egy egész ország közvéleményét. Ennek a hazaárulónak, akinél nagyobb bűnöst még nem hordott hátán a magyar föld, semmi összeköttetése nem volt. Mindamellett a felfordulás bekövetkezett és minthogy vidéki fosztogatásokról és zavargásokról jöttek hírek, nem volt más megoldás, mint a Nemzeti Tanácshoz menni. Azzal a feltétellel, hogy semmi más pártpolitikai célokat nem szolgálnak, csak az ország megmentését, felajánlottam az egyesület támogatását. Mikor ez történt, Bokányi ki is jelentette, hogy nem bízik az én csatlakozásomban. Erre azt válasszóltam, tessék tudomásul venni, csak addig tart ez a támogatás, amíg felfüggesztik a pártharcot és kizárólag az ország megmentésére szövetkeznek. Szer 3