Magyarország, 1920. szeptember (27. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-22 / 224. szám

Budapest, 1920. szerda, szeptember 21 XA67REDBSZIQ Megszavazták a numerus elansest Hallér miniszter a gazdasági és politikai liberalizmus ellen — A tanszabadságról, a keresztény intelligenciáról­ és a zsidókérdésről — Védelmezi forradalmi szerep­lését — Sándor Pál beszédének viharos utórhangjai — A nemzetgyűlés mai ülése Budapest, szeptember 27'* (A Magyarország tudósítójától) A nemeltgyűlés mai ülését is, 11 óra tájban nyitotta ias^5«'tiv*zky István elnök. Mikovényi Jenő előadó bet^íjesiti a mentelmi bizottság jelentését. T. Koylár János és Ujvdzy Géza mentelmi, ügyében, Nagyatádi TBflaj István földmivelésügyi miniszter beterjesztette a házhelyekre is, kisbérletekre vonatkozó törvényjavaslatot, Bokányi F*5gjws báró pénzügym­ir.isster pedig a Vrest hónapos Indemn’.Wsra és a czeoBadá­­tSrvíssy iS'MiwREtini Vtíira ík­óró fem'n­yjav.­..fetíiiaf. A ftCpirífiHilei. Se egyel r mi bctritiozuíhd* elsőnek sz­ál­ Jáb­eh-párti Kovács Emil szólalt fel. Hosszan polemizál a­­ javaslat ellenzőivel. A javaslatot abban a reményben fogadja el, hogy a kultuszatinisztar a selectiót a kö­zépiskolákra is kiterjeszti. Elnök bejelen!­, hogy a miniszterelnök holnap fog rápetszolni Früh­vitz Mátyás ineterpelációjáb­e. Erek­ és Sándor Pál Vigi­i Károly személyes kérdésben előszór ki­jelenti, hogy tényleg elfoglak egy zsidót, aki Vázso­­nyihoz berilt 170.060 koronát vezst, hogy azzal tegye ír­hatóvá, hogy a metánok­ megszállják a Dunántúlt. Ami a másik dolgot illet is sz. rágalom,­­ igenis kinn roll rt­t/ronton. A zsidók elhatározták, hogy a keresztény ve­­zérférfiakat megrágalmazzák. Ezt nem fogjuk tűrni. Az önök terrorját le­ fogjuk tórni, fia Így folytatják, akkor neme fal, magpofozzák, de legyilkolják önöket. Sándor Pál arra számít, hogy a rágalmat a zaiaó sajtó közölni fogja, de az én védekezésemet nem. A zsidó terror már annyira megy, hogy Kaposvárott nem tud­tam az erkélyről beszédet mondani, mert a zsidók nem engedték. Sándor Pál válaszában kijelenti, hogyha valami­ben hibázott, azt beismeri.­­ Erekit heves felszólalá­sában nem fogja követni. Fels­íltások: Nem is lehet, n­em tűrjük. , Sándor Pál: Én tegnapi beszédemben nem mond­tam semmi olyat, ami bántó, különben az elnök úr rendreutasított volna. Az október 31-ikér­t mondottakért állom a felt­­■ lősséget. Fest­.'Isfi'sofc: Nem arról van s.fó. Sándor Pál: Hajlandó vagyok egy zsűri előtt­­ megnevezni azt a­ forrást, ahonnan az Ereire von­aa­t­kozó adatot kaptam. Hornyászszky Zoltán (a padot veri): Még most sem hiszi, még most is hazudik. Sándor Pál: Ereid képviselő úr könnyen bebizo­nyíthatja, ha valótlant mondtam. Felkiáltnok: A vádló bizonyítson. Sándor Pál: Hogy jön a zsidóság ahhoz, hogy Erekd, a zsidóságot letiprással fenyegesse? Taesler fii­la: Ha így folytatják, akkor csal: elő­játékai voltak azoknak a mészárlásoknak, antik ezután jönni fognak. Sándor Pál: Ha bebizonyul, hogy tévedtem, akkor bocsánatot fogok Ereki képviselő úrtól kérni. A másik eset a Herényi-eset- Erre nézve ma kaptam újabb adatokat, amelyeket a külföldre való tekintettel nem olvasok fel. percnyi tényleg le volt tartóztatva, de nála semmiféle pénzt nem találtak, ő Vázsonyival nem is beszélt. A Herényi-ügyben tényleg történt valami, az iratokat bárkinek hajlandó vagyok rendelkezésére bocsátani. Rakovszky István elnök kijelenti, hogy két meg-­­­jegyzése van Sándor Pál szavaira. Az egyik az, hogy az elnöki székből nem lehet megállapítani, hogy a kép­viselő igaza­­tt tndott-e, vagy sem. A másik pedig az, hogy ebben a Házban a legsúlyosabb vádat is el lehet mondani, de a bizonyítás terhe a támadni illeti. Ereki Károly: Ha a magyar bíróság Berényi­­ ügyében ítéletet hozott, az ü­gy rendben van- e majd a ház fel adaléka­. Figyelmezteti azonban a csonka Ma­gyarországon élő zsidóságot, hogy ne provokáljanak, mert akkor hiába kérjük a népet és az Ébredő Magya­rokat, a jogrend nem lesz fentartható. Usetty Ferenc kijelenti, hogy ő már tegnap ki­jelentette, hogy Ereki Károllyal nyolc hónapon­ keresz­tül Zárótérben és csatában volt együtt. Felszólítja Sándor Pált, hisz-e szavának, vagy nem. Ha nem, ak­­kor úgy Sándor Pált, mint informálóját rágalmazó­nak jelenti ki. Sándor Pál: Én tegnap nem hallottam, hogy Usek­y mit mondott. Azonban Usettynek erre a hatá­rozott kijelentésére semmi okom sincs kételkedni ab­ban, hogy Ereki Károly tényleg künn volt a fronton és ezért én tőle is és a Háztól is bocsánatot kérek. Remélem, hogy azok a l­­pok, amelyek az én f­lmzdi­­somat közölték, mostani nyilatkozatomat is közölni fogják. Huber János ugyancsak személyes kérdésben szólal fel. Sándor Pál tegnap úgy állította be a dolgot, mintha az őszirózsás forradalmat a katholiku­sok és protestánsok vezér­ér fiai csinálták volna. Ezt a beállí­­tást és az engem ért gyanúsításokért e lábra kapó zá­dó-terrort visszautasítom. Sándor Pált A papi talárt, akármilyen valláshoz tartozik, tisztelem és nem sérthetem meg. Távol áll tőlem, hogy bárkit megbántsak. Az elnök öt percre felfüggeszti az ülést. Szünet után Rakovszky István elnök: A gyorsírói jegyzetek szerint Ereki Károly képviselő úr azt mondotta, h­ogy az elhangzott beszédekhez hasonló provokációk arra vezethetnek, hogy k­i fogják gyilkolni a zsidóságot. A nagy zaj miatt ezt a kifejezést nem hallottam. A képviselő úrnak joga van az elnöki rendreutasí­tás előtt kimagy­arálni szavait. Ereki EIBO’­y: Tényleg azt mondtam, hogy az efféle provokációk oda vezethetnek és hivalkozlam a­ kaposvári cselre. Ha a zsuflóság rendszeres tá­­mondást kérd, az valóban veszedelmessé válhat. Hogy szavaimat félre ne magyarázza senki, ki kell jeleznte adni, senkit sem akarok felhívni arra, hogy a zsidó­kat bántalmazzák. Sőt felhívom zsidó képviselőtársaimat, hogy ne idézzenek elő ilyen hangulatot. Azt is ki kell je­lentenem, hogy semmi körülmények között sem tartós, meg­engedhetőnek semmiféle ak­roritást. Nem akarván a Híz tekintélyét megsérteni, abban a tudatban, hogy Sándor Pál is igyekszik tisztázni a Ház előtt rám vonatkozó állításait, sajnálat­omat fejezem ki, hogy a „hazudik.1" kifejezést használtam.­Több szónok nem lévén, az elnök a vitát be­rekeszti. Hal­er István közoktatásügyi miniszter: Az ország közvéleménye szükségesnek tartja ezt a javaslatot, amelyet benyújtottam. Sürgönyök ezrei, demonstrációk, memo­randumok és az it el­hangzott felszólalások bizonyítják. Hiába hivat­koznak egyesek a nemzetközi ellenszenvre. Meg vagyok győződve, hogy ezt az országot csak a mi tselső munkánk ment­heti meg. Ez a munka é­s annak minden gyümölcse ezentúl kizárólag a mienk ifríz. (Taps és helyeslés.) A külső problémákét­ csak a belső helyzet konszolidálása után lehet megoldani. Nekünk mindenekelőtt in­telligencia kell, mert itt volt legnagyobb a lecsú­szás. A legsűrűbben hango­tat­ott ellenérv az volt, hogy a javaslat szakít a liberalizmussal és az előző kultuszán­iiszterek irányával. Nem a liberalizmus ideális felfogása ellen küzdünk mi, mert minél jobb keresztények vagyunk, annál in­kább liberálisok vagyunk keresztényi értelemben. Küzdünk azonban a gazdasági és politikai liberalizmus ellen, amely szerint az erősnek mindent szabad volt, de nem nyújtott védelmet a gyöngének. Ilyen szem­pontból a liberalizmus a főbűnös a proletárdikta­túra kitörésében. (Taps.­ Az volt nálunk a libera­lizmus, hogy Galilei-kört szabad nőtt csinálni, de Márta-kongregációt nem. (Taps és éljenzés.) A liberalizmus a hatalmasok kitartottja volt és azért nem mert hozzányúlni a szociális kérdésekhez. Kinek kell ma Magyarországon ez a liberaliz­mus? Ez ellen harcolunk. A liberalizmus a kiván­dorlásra kényszerültt magyarok helyett cserébe félmillió zsidót adott. Sándor Pálék állásfog­lalását meg tudom érteni, de Ugrón Gáborét nem. A liberalizmus húzta ki a székelyek alól a földet. Ugrón Gábor: ön is olyan liberális volt, mint én! Hiller István: A körülmények engem igazol­tak és konzekvens leszek egész életemben. Ez a javaslat nem éli meg a tanszabadságot. Nem akarunk szájkosarat rakni az egyetemi ta­nárok szájára, de ha a nemzet érdeke esetleg meg fogja kívánni, a nemzetgyűlés meg fogja találni a módját, hogy felbukkanó veszedelmet esetleg elhárítsa. Egy nemzet nem ismerhet el ol­yan szabadságot, amely az ő érdeke ellen irányul. Múltkori beszé­demben világosan megmondottam, hogy az egyetemi korlátozás elsősorban a zsidósá­got fogja érinteni, mert ők szolgáltatták a legnagyobb túlprodukciót. Ezt egész nyíltan megmondottam már akkor is és nem titkoltam, mint ahogy Ugrán képviselő úr állította. Azzal az állítással szemben, hogy kul-­­­turvalutánkat és pélyvalutánkat is rontja, ha majd­­ a tai egyet­em linkről kiszorul­t diákok külföldre mennek, azt állítom, hogy a mi kulturális valután­kat egyáltalán nem róni­ja az, hogy ha a külföld­ről újabb szellemi gazdagságot hoznak i­gaza diák­jaink, a pénzvahilát pedig nem a mi külföldre menő diákjaink teszik tönkre, hanem A Jelynek Mártonék, akik 500 milliókkal szőttnek ki és egyéb vagyoncsempészek. A zsidókérdést is belevetette a vita a tárgyalásba"- Ruppert sze­rint tulajdonképpen az egész zsidókérdés csak bűnbakkeresés. Sajnos, nem kell a bűnbakot ke­resnünk, annyira nem érzik meg, hogy jó volna­ legalább egy darabig csendben lenniük. .Nagyon hangosan viselkednek ezek a bűnbakok. Nem fo­gadom el azt a tételt, hogy a zsidóság csinálta volna a magyar ipart és kereskedelmet. Széchenyi István mutatta elsőnek­ azt az utat, amelyen s­e­künk haladnunk kell, majd pedig Baross Gáln kezdte meg a magyar ipar kiépítését. A fejlődésig egyébként az iparban és kereskedelemben a 67' után végre velahára bekövetkező békés korszak hozta meg a magyar nemzetnek. Sem a megterem­tői, hanem a kihasználói voltak a zsidó­.­. a magyar iparnak és kereskedelemnek A lipótvárosi palo­tákhoz a követ, a maltert magyar munkások hord­ták és jobb szeretném, ha kisebb házak volnának ott a Lipótvárosban, de a magyar középosztály feltörekvő tagjai laknának bennük. Memorandumot kaptam a zsidó egyetemi hal­­gatóságtól, amelyben beszolgáltatják az ő hadi, statisztikájukat. A statisztika szerint a zsidó egye­temi hallgatóság 85 százaléka hadviselt. Kipróbál­tuk ennek a statisztikának igazát és kiderült, hogy sokan rokkantságra hivatkoznak, holott sohasem voltak a harctéren és hasonló precíz adatokkal támogatták beadványukat. Felvetődött az a kér­dés is, hogy felekezet-e a zsidóság, vagy pedig faj. ’ A zsidóság jókora része maga is külön fajnak tartja magát. Idézi Schoppenhauert és Napóleont, majd különböző zsidó tudósokat. Sándor Pál kijelentette, hogy ő nem cionista.. Elhiszem. A beati possidentes nem kívánnak zsidó államot. Azonban mindenütt az egész vilá­gon feltámadóban van a nemzeti öntudat, így a zsidóknál is és a cionizmus annál jobban fog ki­fejlődni, minél nehezebben jutnak a zsidók más nemzetek kultúrájához. Bennünket semmi más nem vezet, mint hogy nemzetünk fejlődésének út­­jából minden akadályt el akarunk hárítani. Több felszólaló az egyetemi oktatás intenzivi­­tását követette. A javaslatba nem vettem be az előadásrajárás kötelező voltát, mert a szegény diá­kokra is kellett gondolnom. Ugyanis szociális te­­kin­telben a múll sok m­ul­asztását kell jóvátenni. A kicsiny és szegény Magyarországnak kell meg­tenni sok olyan szociális intézkedést, amit a gaz­dag, hatalmas Magyarország elmulasztott. E szo­ciális szempontok vezetnek akkor, amikor a ma­gyar közönséget, a magyar nemzetet e helyről fel­hívom, gondoljon arra, hogy »„­ Magyarországot csak a keresztény magyar in- ' telligencia mentheti meg és az egy­etemi célokra megindítandó gyűjtés fo­lyamán adjon mindenki, amennyit csak tud a ke­resztény egyetemi kollégium javára. (Éljenzés.) Ebben egyébként a nemzetgyűlésnek is lesz sze­repe a költségvetéssel kapcsolatban. A tandíj fel­emelés úgy történt, hogy a köztisztviselők gyerme­kei nem fizetnek többet, mint azelőtt, Sándor Pál személyes élű megjegyzéseket tett az én forradalmi szereplésemre. Többször hallottam már más helyről is suttogni, hogy a vezetésem alatt álló egyesületnek szerepe lett volna a forradalomban. Azt is hallottam, hogy én állítólag háromszor tettem esküt a nemzeti tanácsnak. Nem kell bizonyítanom, hogy milyen éles politikai ellentétek választottak el engem a Károlyi-féle politikától. Mindamellett, mikor nyil­vánvalóvá lett, hogy a háborút elvesztetek és előállott Károlyi gróf az ő nagy politikai össze­köttetéseivel, mint becsületes magyar ember nem tudtam feltételezni, hogy egy magyar gróf így merjen játszani egy nemzetitel, így merjen ha­zudni és igy félrevezetni egy egész ország közvéle­ményét. Ennek a hazaárulónak, akinél nagyobb bűnöst még nem hordott hátán a magyar föld, semmi összeköttetése nem volt. Mindamellett a fel­fordulás bekövetkezett és minthogy vidéki foszto­gatásokról és zavargásokról jöttek hírek, nem volt más megoldás, mint a Nemzeti Ta­nácshoz menni. Azzal a feltétellel, hogy semmi más pártpolitikai célokat nem szolgálnak, csak az ország megmen­tését, felajánlottam az egyesület támogatását. Mikor ez történt, Bokányi ki is jelentette, hogy nem bízik az én csatlakozásomban. Erre azt válas­szóltam, tessék tudomásul venni, csak addig tart ez a támogatás, amíg felfüggesztik a pártharcot és ki­zárólag az ország megmentésére szövetkeznek. Szer­ 3

Next