Magyarország, 1920. október (27. évfolyam, 232-258. szám)
1920-10-01 / 232. szám
BUDAPEST, 1920 OKTÓBER 1/1 PÉNTEK XXVII. ÉVFOLYAM 232. SZÁM Munkát óe kenyeret! / Hegedűs JJoránt felhívása u^vmtsz* jÉikeres \eszd\z OMGE, GYQpz fts TÉBE^jgroros összeköttetésben a Mepe' kültüg^Rivatallal, már első jfözös jftegbeszépjet megtartotta, hog^pa H^edüs Lodrin felszólítása alapján /megállapítsák •^^egyesületek: hány nyugcíjas tiaptet és menekült tisztviselőt tudunk államaó foglalkozásban elhelyezni? ^.oluml/fs tojása az egész. Az állandó nyugtalanságok, izgalmak, forradalmi erefü szélsőségek oka egyetlenegy. Az, hogy nincsen Jneg a lehestősége a munkának j£s igy a megélhetésnek sem. Ha mindenki elhelyeződik, aki dolgozni akar és /ha mindenkit muikára kényszerithetünk, aki arra alkarmasi akkor lesz vásárló ere a pénznek is. Nem lesz kenyértelensági megindulattorpánkálás és talpraáll az ország. x V A x x x x x x x X X/ XXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXX XXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXX X X X X X X X X X X X X XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX X XXXXXXXXX X XXXXXXXXXX X XXXXXXXXXX X XXXXXXXXXX X XXXXXXXXXX X XXXXXXXXXX X XXXXXXXXXX XX XXX XXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XX XXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XX XXXXXXXXX X X Értékes, munkára hajlamos és alkalmas emberek ezreinek biztosítani kell a munkát, mert ez indítja meg a produkálást, a haladást és ez fogja eredményezni erőink, hatalmunk, jólétünk helyreállítását. Akik munkát nyernek, azok azonban dolgozzanak is. Buzgalommal, lelkesedéssel, önfegyelmezettséggel és megfeszített erővel, mert munka nélkül senkinek sincs joga még a vegetatív élethez sem és mert a mi szomorú helyzetünk arra kényszeríti őket, hogy ha kell, tanuljanak meg új pályát, szeressék azt és boldoguljanak olyan területeken, amelyre a kényszerűség sodorta ugyan őket, de amelyen naggyá lehetnek, hasznos munkát végezhetnek, ha ambíciókat sárjaszt ki belőlük az a kötelesség, amelynek csak indító oka volt a kényszerűség. __________________________ Haller miniszter a kereszténypártiak !& tegnapi értekezlet — Kettős ülések a földbirtokreform részletes tárgyalásánál / Budapest, szeptemprer 30. (A Magiarország tudósulaimól.) A földbirtokreform tárgyalására jeltékes négy gazdasági bizottság — a nőügyi bizottságot is beleértve tegnap at áratlanul egyetlen ülésnapon,hát igazat rövid idő alatt végzett általános ágban a törvényjavaslattal. A részletes tárgyalás megkezdésére október 11-ét, a nemzetgyűlés megnyitásának napját tűzték ki. Az általános tárgyalás ilyen gyorsasága meglepetést keltett, mert kormánykörökben öt-hat napos vitával számoltak. Úgy lászik az érdemi vita a részletes tárgyalás idejére maradt, amikor is a javaslat tegnap benyújtott pénzügyi rendelkezéseit is kritika alá vonják. Erre az időpontra úgy tervezik, hogy ha kell, kettős üléseket tartanak, mégpedig délelőtt és délután, sőt amennyiben szükség merülne fel, esti üléseken is foglalkoznának az együttes bizottságok a reformmal. Eddigi rendelkezések szerint a bizottságok a szünet alatt nem ülnek össze. A pénzügyi bizottságnak a budget letárgyalása céljából való összehívására sem történt intézkedés . Ilyen körülmények között a politikában voltaképpen szélcsend volna, ha a volt Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjához tartozó képviselők tegnap esti értekezlete nem zavarta volna ezt meg. A volt kereszténypárti képviselők ugyanis a Károlyi-palotában lévő klubhelyiségükben értekezletet tartottak, amelyben több kérdés került szóba, így hangok hallatszottak bizonyos főispáni kinevezések ellen. A hangulat meglehetős harcias volt, de később Haller István és Vass József dr. minisztereknek felszólalásaikkal sikerült a felvetett kérdések élét letompítani és elfogadhatóvá vált az a határozat, hogy két nemzetgyűlési képviselőt küldenek ki, akik érintkezésbe lépnek a belügyminiszterrel a szóbanforgó főispáni kinevezések miatt. Az értekezleten egybegyűlt képviselők további magatartásukat ettől teszik függővé. Egyetemlegesen állást foglaltak a jelenlevő képviselők, a házszabály-tervezet szigorítása ellen is. Benárd Ágoston dr. népjóléti miniszter nem vett részt a tanácskozáson és így nem válaszolhatott azokra a kérdésekre, amelyeket hozzá intéztek. A tőle választ váró kérdések kapcsán a keresztényszocialista képviselők kijelentették, hogy ők nem reflektálnak a közélelmezési államtitkárságra, hanem a munkásügyek intézésére óhajtanak befolyást gyakorolni. Az értekezlet felől egyébként Haller István kultuszminiszter a következőket jelentette ki előttünk: — Túlzott és hamis minden olyan beállítás, mely azt igyekszik feltüntetni, mintha ott a kormányzó párt ügyében történt volna állásfoglalás. Mindössze a főispánok dolgáról volt szó. Egyes párttagok a belügyminiszter bizonyos intézkedései ellen emeltek kifogásokat. Főképpen sérelmezik a veszprémi és zalai főispánságok dolgában történteket. Az értekezlet kiküldött engem, hogy szerezzek további információt ebben az ügyben, aziránt, hogy miért történtek ezek a változások, illetőleg, hogy ne történjenek meg a tervezett lépések, mert ebből esetleg olyan tendenciát lehetne kövtkeztetni, mintha azokból a megyékből is elkerülnek főispánjaink, ahol a képviselők többsége de facto volt kereszténypárti. * Vasárnap, október 3-án Kovács J. István államtitkár beszámoló beszédet tart kerületének központjában, Enyingen. Az államtitkárral együtt leutazik nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter, Bottlik József alelnök és több képviselő. Linderék kudarca Pécsett Jászi Oszkáár távirata Eltünt-e az alpolgármester ? Bmuipest, szfjjJitfmVer 30. (A Magyarország tudóúttsmet.) Megírtuk, hogy Linder Bélát, 43 Corvarolii-kormány hírhedt hadügyminiszterét Pécsett erőszakos módon, törvénytelenül polgármesterré választották. Most olyan hírek vannak forgalomban, hogy Linder, aki székfoglaló beszédében vétkes módon uszított hazája ellen, eltűnt volna Pécsről. Ez a hír annál is inkább feltűnő, mert hisz a szerb megszállás tartama alatt Linderék biztonságban érzik magukat. Egy mindenesetre tény: Linderéknek és a bécsi emigráltaknak az a terve, hogy Pécset tejesen hatalmukba kerítsék és ott holmi fiúk Károlyikormányt alakítsanak, nem sikerült. Felsültek avval a szándékukkal is, hogy Pécsett megalakítják a Hock—Jászi—Károlyi-féle új nemzeti tanácsot. Ettől a tervtől Pécs és Baranya öntudatos, hazafias közönségének határozott és erélyes állásfoglalása után el kellett államok. Erre vall az, hogy Jászi Oszkár Linderhez táviratot intézett, amelyben inti, hogy ne vállalja a polgármesterséget, ha pedig megválasztották, mondjon le róla és menjen el Pécsről. A távirat keletkezésének hátterébe innen persze nem lehet belelátni, de nyilván rosszul állhat Jászi—Linderék szénája, ha ilyen távirat elküldését tartják szükségesnek. Dettre Pál dr. szegedi királyi ügyésztől ma levelet kaptunk, amelyben annak közlését kéri tőlünk, hogy öccse, Dettre János dr., Szeged város volt kormánybiztosa, nem járult hozzá, hogy őt Pécsett főjegyzőnek, vagy más hivatalra megválasszák. E megválasztást el nem fogadta, a „főjegyzőzői“ hivatalt betölteni nem fogja és evégből Pécsre utazni nem is hajlandó. Egyes számára 2 korona