Magyarország, 1920. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1920-10-01 / 232. szám

BUDAPEST, 1920 OKTÓBER 1/1 PÉNTEK XXVII. ÉVFOLYAM 232. SZÁM Munkát óe kenyeret! / Hegedűs JJoránt felhívása u^vmtsz* jÉik­eres \eszd\z OMGE, GYQpz fts TÉBE^jgroros összeköttetésben a Mepe­­' kültüg^Rivatallal, már első jfözös jfteg­beszépjet megtartotta, hog^pa H^edüs Lodrin felszólítása alapján /megállapítsák •^^egyesületek: hány nyugcíjas tiaptet és menekült tisztviselőt tudun­k állam­aó fog­lalkozásban elhelyezni? ^.oluml/fs tojása az egész. Az állandó nyugtalanságok, iz­­galmak, forradalmi erefü szélsőségek ok­a egyetlenegy. Az, hogy­ nincsen Jneg a lehes­tősége a munkának j£s igy a­ megélhetés­nek sem. Ha mindenki elhely­eződik, aki dolgozni akar és /ha mindenkit muikára kényszerithetünk, aki arra alkarmasi akkor lesz vásárló er­e a pénznek is. Nem lesz kenyértelensági megindul­attorpánkálás és talpraáll az ország. x V A x x x x x x x X X­­/ XXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXX XXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXX X X X X X X X X X X X X XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX X XXXXXXXXX X XXXXXXXXXX X XXXXXXXXXX X XXXXXXXXXX X XXXXXXXXXX X XXXXXXXXXX X XXXXXXXXXX XX XXX XXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XX XXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XX XXXXXXXXX X X Értékes, munkára hajlamos és alkalmas emberek ezreinek biztosítani kell a munkát, mert ez indítja meg a produkál­­ást, a haladást és ez fogja eredményezni erőink, hatalmunk, jólétünk helyreállítását. Akik munkát nyernek, azok azonban dolgozzanak is. Buzgalommal, lelkesedés­sel, önfegyelmezettséggel és megfeszített erővel, mert munka nélkül senkinek sincs joga még a vegetatív élethez sem és mert a mi szomorú helyzetünk arra kényszeríti őket, hogy ha kell, tanuljanak meg új pályát, szeressék azt és boldoguljanak olyan területeken, amelyre a kényszerűség sodorta ugyan őket, de amelyen naggyá lehetnek, hasznos munkát végezhetnek, ha ambíciókat sár­jaszt ki belőlük az a köte­lesség, amelynek csak indító oka volt a kényszerűség. __________________________ Haller miniszter a keresztény­pártiak !& tegnapi értekezlet — Kettős ülések a földbirtokreform részletes­­ tárgyalásánál / Budapest, szeptemprer 30. (A Magia­rország tudósu­laimól.) A föld­­birtokreform­ tárgyalására jeltékes négy gaz­dasági bizottság — a nőügyi bizottságot is beleértve tegnap at áratlanul egyetlen ülés­napon,­­hát igazat rövid idő alatt végzett általános ágban a törvényjavaslattal. A rész­letes tárgyalás megkezdésére október 11-ét, a nemzetgyűlés megnyitásának napját tűzték ki. Az általános tárgyalás ilyen gyorsasága meglepetést keltett, mert kormánykörökben öt-hat napos vitával számoltak. Úgy lászik az érdemi vita a részletes tárgyalás ide­jére maradt, amikor is a javaslat tegnap benyújtott pénz­ügyi rendelkezéseit is kritika alá vonják. Erre az időpontra úgy tervezik, hogy ha kell, kettős üléseket tartanak, még­pedig délelőtt és délután, sőt amennyi­ben szükség merülne fel, esti üléseken is foglalkoznának az együt­tes bizottságok a reformmal. Eddigi rendelkezések szerint a bizottságok a szünet alatt nem ülnek össze. A pénzügyi bizottságnak a budget le­­tárgyalása céljából való összehívására sem történt intézkedés . Ilyen körülmények között a politikában voltaképpen szélcsend volna, ha a volt Ke­resztény Nemzeti Egyesülés pártjához tar­tozó képviselők tegnap esti értekezlete nem zavarta volna ezt meg. A volt kereszténypárti képviselők ugyanis a Károlyi-palotában lévő klubhelyiségükben értekezletet tartottak, amelyben több kérdés került szóba, így han­gok hallatszottak bizonyos főispáni kinevezé­sek ellen. A hangulat meglehetős harcias volt, de később Haller István és Vass József dr. miniszte­reknek felszólalásaikkal sikerült a felve­tett kérdések élét letompítani és elfogadhatóvá vált az a határozat, hogy két nemzetgyűlési képviselőt küldenek ki, akik érintkezésbe lépnek a belügyminiszter­rel a szóbanforgó főispáni kinevezések miatt. Az értekezleten egybegyűlt képviselők további magatartásukat ettől teszik függővé. Egyetem­­legesen állást foglaltak a jelenlevő képviselők, a házszabály-tervezet szigorítása ellen is. Benárd Ágoston dr. népjóléti miniszter nem vett részt a tanácskozáson és így nem vála­szolhatott azokra a kérdésekre, amelyeket hozzá intéztek. A tőle választ váró kérdések kapcsán a keresztényszocialista képviselők ki­jelentették, hogy ők nem reflektálnak a köz­­élelmezési államtitkárságra, hanem a munkásügyek intézésére óhajtanak be­folyást gyakorolni. Az értekezlet felől egyébként Haller Ist­ván kultuszminiszter a következőket jelentette ki előttünk: — Túlzott és hamis minden olyan beállí­tás, mely azt igyekszik feltüntetni, mintha ott a kormány­zó párt ügyében történt volna állás­­foglalás. Mindössze a főispánok dolgáról volt szó. Egyes párttagok a belügyminiszter bizonyos intézkedései ellen emeltek kifogásokat. Főképpen sérelmezik a veszprémi és zalai főispánságok dolgában történteket. Az értekez­let kiküldött engem, hogy szerezzek további információt ebben az ügyben, aziránt, hogy miért történtek ezek a változások, illetőleg, hogy ne történjenek meg a tervezett lépések, mert ebből esetleg olyan tendenciát lehetne kövtkeztetni, mintha azokból a megyékből is elkerülnek főispánjaink, ahol a képviselők többsége de facto volt kereszténypárti. * Vasárnap, október 3-án Kovács J. István­ államtitkár beszámoló beszédet tart kerületé­nek központjában, Enyingen. Az államtit­kárral együtt leutazik nagyatádi Szabó Ist­ván földmivelésügyi miniszter, Bottlik József alelnök és több képviselő. Linderék kudarca Pécsett Jászi Oszkáár távirata Eltünt-e az alpolgármester ? Bmuipest, szfjjJitfmVer 30. (A Magyarország­ tudóúttsm­et.) Megírtuk, hogy L­inder Bélát, 43 Corvarolii-kormány hírhedt hadügyminiszterét Pécsett erőszakos módon, tör­vénytelenül polgármesterré választották. Most olyan h­írek vannak forgalomban, hogy Linder, aki székfoglaló beszédében vétkes módon uszított ha­zája ellen, eltűnt volna Pécsről. Ez a hír annál is inkább feltűnő, mert hisz a szerb megszállás tar­tama alatt Linderék biztonságban érzik magukat. Egy mindenesetre tény: Linderéknek és a bécsi emigráltaknak az a terve, hogy Pécset tejesen hatalmukba kerítsék és ott holmi fiúk Károlyi­kormányt alakítsanak, nem sikerült. Felsültek avval a szándékukkal is, hogy Pécsett megalakítják a Hock—Jászi—Károlyi-féle új nemzeti tanácsot. Ettől a tervtől Pécs és Ba­ranya öntudatos, hazafias közönségének határozott és erélyes állásfoglalása után el kellett államok. Erre vall az, hogy Jászi Oszkár Linderhez távira­tot intézett, amelyben inti, hogy ne vállalja a pol­gármesterséget, ha pedig megválasztották, mondjon le róla és menjen el Pécsről. A távirat keletkezésének hátterébe innen persze nem lehet belelátni, de nyilván rosszul állhat Jászi—Linderék szénája, ha ilyen távirat elküldé­sét tartják szükségesnek. Dettre Pál dr. szegedi királyi ügyésztől ma le­velet kaptunk, amelyben annak közlését kéri tő­lünk, hogy öccse, Dettre János dr., Szeged város volt kormánybiztosa, nem járult hozzá, hogy őt Pécsett főjegyzőnek, vagy más hivatalra megvá­lasszák. E megválasztást el nem fogadta, a „főjegy­ző­zői“ hivatalt betölteni nem fogja és evégből Pécsre utazni nem is hajlandó. Egyes szám­ára 2 korona

Next