Magyarország, 1920. november (27. évfolyam, 259-282. szám)
1920-11-03 / 259. szám
MAGYARORSZÁG aaMnmmnaarm»mawMBmwsnmpaanaBWMmKHeaMapwsMa.''AW!. ü;uii»ij»n'mMn^,ianmmiamBogaaMmnnnsanamanMnataMamMMMraMMMeMBMMsaBBMBaswBMMHaBMwwaawaawMaMKMr^____________ BUDAPEST, 1920 NOVEMBER 3. SZERDA XXVU. ÉVFOLYAM 259. SZÁM * Í F Szociális olajcsöpp Bernáth István a közgazdasági egyetem felavatásán fölemlítette, hogy amikor Apponyi Albert belenayitotta a köztudatba annak a „szociális olajcsöpp" -nek szüksé- igességét, amely akkor szállóigévé lett, majd agyonverték érte, azt kiabálták rá, hogy demagóg, uszító. Pedig ha akkor annak az olajcsöppnek nagy politikai és gazdasági értelmét felfogták volna, ha a szociális gondolkodás akkor áthathatta volna a vezető politikusok tudatát, akkor ez a szociális olajcsöpp nem dagadhatott volna piszkos, zűrzavaros, romboló erejű áradattá, amely összeomlásunkkor zúgva, bőgve törte át a gátat és olyan forradalmi özönvízbe fullasztotta a régi Magyarországot, hogy annak romjai közül ma is alig tudunk kikászolódni. Az okos politika nem az, hogy elfojt, lehetetlenné tesz, hanem hogy megelőz. Áramlatokat, amelyeket a haladás diktál, nem lehet hatalmi erővel elfojtani, mert az nő, dagad, minél inkább üldözik, annál feloírhatatlanabb erőre kap és ha vissza akarják szorítani, özönvízszerűen szakítja szét a gátakat és ömlik szét romboló erőivel. Kellő megértéssel megismerni e tüneteket, helyes mederbe vezetni azt: ez az okos politika és nem elnyomni azt, hogy minél inkább elnyomják, annál veszedelmesebben megduzzadjon és a benne rejlő energiáknál fogva pusztító dühvel tiporjon le mindent, amely okos érvényesülését hatalmi erővel visszaszorította. Arra a szociális csöppre, amelylyel kenegetni kell az államgépezet kerekeit és pedig egyforma mértékkel elosztván azt minden kerékre, ama isszükség van. A szociális gondolat ma már nem is uralkodó, hanem egyenesen eluralkodó, nem domináló, hanem predomináló, amelylyel számolni kell és amelynek irányító gondolatnak kell lennie. A kormányt sok intézi kérdésében vezeti az a szociális gondoskodás. A házhely- és kisbérlettörvényre e gondolat szülte. Ez dirigálja a földbirtokreform javaslatát is. Nem tudjuk, hogy elegendő-e ez az olaj ahhoz, hogy az agrárszociális követelményeket kielégítse, de mindenesetre áll az, hogy ezzel a szociális olajcseppel nemcsak az agrártermelés kerekeit, kell kenegetni, de szükség van erre a mi gazdasági berendezettségünk gépezetének minden kerekénél, tehát más kerekeinél is. Tudjuk mi, hogy a lehetetlenségekkel küzdünk, azonban ezeket a lehetetlenségeket mégis le kell győznünk. Az ipari munka alig tud megindulni. A kereskedelem föllendülését érthetetlen erők és törekvések akadályozzák. Óriási problémánk a tisztviselőkérdés, de nemcsak a köztisztviselők, hanem a magántisztviselők problémája is. A megszállott vidékek óriási tömegekben ontják azoknak a szerencsétleneknek légióit, akiknek sorsát szociális gondoskodással és szeretettel kell és lehet csak megoldani. A munkanélküliség és a drágaság aggasztóan nő, úgy hogy már-már lehetetlen, hogy még az alkalmazásban lévők is megélhessenek fizetésükből. Ki tudná kimenteni mindazt a témát, amelyet az erőszak kényszerűsége reánk diktált és amelyet mind csak szociális gondolkodással lehet elintézni. Az Apponyi szállóigévé lett mondása a szociális olajcseppről talán ma még megszívlelendőbb, mint bármikor máskor volt, mert ma az idő, a viszonyok ezt parancsolóbb erővel követelik, mint a régi világban. Ma döntenek a gabona áráról Korányi és Vass miniszterek tanácskozása Budapest, november 2. (A Magyarország tudósítójától.) Ma délután fél hatkor a közélelmezési minisztériumban fontos értekezlet lesz, Korányi báró pénzügyminiszter és Vass József dr. közélelmezési miniszter ma délután ülnek össze, hogy a gabona árának újabb megállapításáról tanácskozzanak. A tanácskozásokon a pénzügyminiszter szakreferenseivel vesz részt, a közélelmezési minisztéruim részéről Térfy Béla helyettes államtitkár is részt vesz a két miniszter értekezletén. Vass miniszter álláspontja ismeretes. Nem zárkózik el a gabona árának fölemelésétől, ragaszkodik azonban ahhoz, hogy az olcsóbb fajtájú liszt ára megmaradjon. A két miniszter tanácskozásának eredményétől függ, hogy át tudják hidalni azokat az ellentéteket, amelyek fölmerültek abban a kérdésben, hogy a magasabb és alacsonyabb gabonaárak közötti különbség miben és hogyan találjon fedezetet. Vass miniszter, aki csak nemrég szögeztee álláspontját akként, hogy az alacsonyabb tisztárakkal áll vagy bukik, ezt az álláspontját a mai értekezleten is ki fogja fejteni. Politikai körökben nagy várakozással tekintenek a mai tanácskozás eredménye elé. Volt román miniszter a Oktalanságnak mondja Románia csatlakozását , Bahamit, november 2. Az Orientesulr bukaresti lap tudósítója előtt Lupu volt román belügyminiszter, aki Romániának legradikálisabb politikusa, a kisantanttól a következő nyilatkozatot tette: . A kisantant megalapítását épp úgy nem értem, mint ahogy a nagy-antant megalapítását. Mind a kettő veszedelmet jelent. A Népszövetség megalapitása már magában kizárja, hogy rajta kívül más csoportok alakuljanak. Take Jonescu bizonyára abból indult ki, hogy a versaillesi békeszerződés írott malaszt marad és pár év múlva új vérontás következik be, amelyben nemzetközi szükségesség lesz az antant és a kis-antant. De vájjon szorosabb-e az összetartás a kis-antant csoportjában. Jugoszlávia és Csehország azért csatlakoztak hozzánk, hogy Magyarország ellen védekezzenek. Nem túlzás-e, hogy három erős állam, köztük Románia is, szövetkezzék az egyedül álló, területben és hatalomban megkisebbített Magyarország ellen. Okos és méltó dolog-e, hogy Románia, amelylvek malma alatt másfél millió magyar él, agresszió politikát folytat a magyar királyságbeli testvérek ellen? Bizonyára nem. Ezek a területünkön élő elemek, ha jól bánunk velük, idővel szilárd kapcsot és baráti egységet teremthetnek Románia és a magyar állam kö között, amely ugyan súlyos tévedéseket követett el, de mégsem szolgáltatott okot állandó ellenséges érzelemre. , — De a kérdésnek másik oldala is van: Franciaországnak, Románia kedves szövetségesének különleges okai vannak rá, hogy Magyarország iémjában baráti magatartást tanúsítson." Várjon jó szemmel nézhet-e Franciaország olyan koalíciót, amelynek éle Magyarország ellen irányul és váljon annyira biztosak-e a románok Anglia és Amerika rokonszenvéről, hogy lemondhatnak Franciaország szimpátiájáról. Végül azt sem szabad elfelejteni, hogy a magyarokat régi barátság köti össze a lengyelekkel és hogy a csehek és lengyelek pánszláv érzülettelannak áthatva. A keresztényszocialisták változást óhajtanág, földbirtokon A közigazgatási javaslatok tárgyalásához ragaszkodik a kormány Nagyatádi Szabód partírtdiktatúráról . Sréter honvédelmi miniszter a királykérdésről Budapest, november 2. (A Magyarország tudósítójától.) A nemzetgyűlés holnapi ülésének napirendjén indítványok megokolása és interpellációk elmondása szerepel. Előzetesen elnöki enunciáció történik Ereich Károlynak, Korányi pénzügyminiszter ellen tett kijelentése ügyében, amelyhez — mint már jelentettük— a házszabályok magyarázata címen több felszólalás fog elhangzani. Előre láthatólag csütörtökön kezdődik meg a földbirtokreform tárgyalása. A javaslavitájának tartamát még csak hozzávetőlegesen sem lehet ma megállapítani. Az optimisták véleménye szerint nyolc nap alatt végezne a reformmal a nemzetgyűlés, mások nyolcheti terminust is keveselnek. Minden attól függ, hogy a bizottságban lényegesen megváltozott javaslat mennyiben felel meg az agrárdemokrata képviselők óhajának. Kétségtelen, hogy a kisgazdapárt balszárnyán kívül a ke Egyes számára 2 korona