Magyarország, 1920. november (27. évfolyam, 259-282. szám)

1920-11-03 / 259. szám

MAGYARORSZÁG aaMnmmnaarm»mawMBmwsnmpaanaBWMmKHeaMapwsMa.''AW!. ü;uii»ij»n'mMn^,ianmmiamBogaaMmnnnsanamanMnataMamMMMraMMMeMBMMsaBBMBaswBMMHaBMwwaawaawMaMKMr^____________ BUDAPEST, 1920 NOVEMBER 3. SZERDA XXVU. ÉVFOLYAM 259. SZÁM * Í F Szociális olajcsöpp Bernáth István a közgazdasági egye­tem felavatásán fölemlítette, hogy amikor Apponyi Albert belenayitotta a köztudatba annak a „szociális olaj­csöpp" -nek szüksé-­ igességét, amely akkor szállóigévé lett, majd agyonverték érte, azt kiabálták rá, hogy demagóg, uszító. Pedig ha akkor annak az olajcsöppnek nagy politikai és gazdasági értelmét felfogták volna, ha a szociális gon­dolkodás akkor áthathatta volna a vezető politikusok tudatát, akkor ez a szociális olajcsöpp nem dagadhatott volna piszkos, zűrzavaros, romboló erejű áradattá, amely összeomlásunkkor zúgva, bőgve törte át a gátat és olyan forradalmi özönvízbe ful­lasztotta a régi Magyarországot, hogy annak romjai közül ma is alig tudunk ki­­kászolódni.­­ Az okos politika nem az, hogy elfojt, lehetetlenné tesz, hanem hogy megelőz. Áramlatokat, amelyeket a haladás diktál, nem lehet hatalmi erővel elfojtani, mert az nő, dagad, minél inkább üldözik, annál feloírhatatlanabb erőre kap és ha vissza akarják szorítani, özönvízszerűen szakítja szét a gátakat és ömlik szét romboló erői­vel. Kellő megértéssel megismerni e tüne­teket, helyes mederbe vezetni azt: ez az okos politika és nem elnyomni azt, hogy minél inkább elnyomják, annál veszedel­mesebben megduzzadjon és a benne rejlő energiáknál fogva pusztító dühvel tiporjon le mindent, amely okos érvényesülését ha­talmi erővel visszaszorította. Arra a szociális csöppre, amelylyel ke­­negetni kell az államgépezet kerekeit és pedig egyforma mértékkel elosztván azt minden kerékre, a­ma is­­szükség van. A szociális gondolat ma már nem is uralkodó, hanem egyenesen eluralkodó, nem domi­náló, hanem predomináló, amelylyel szá­molni kell és amelynek irányító gondolat­nak kell lennie. A kormányt sok intézi k­ér­désében­ vezeti az a szociális gondoskodás. A házhely- és kisbérlettörvényre e gondolat szülte. Ez dirigálja a földbirtokreform ja­vaslatát is. Nem tudjuk, hogy elegendő-e ez az olaj ahhoz, hogy az agrár­szociális követelményeket kielégítse, de minden­esetre áll az, hogy ezzel a szociális olaj­­cseppel nemcsak az agrártermelés kerekeit, kell kenegetni, de szükség van erre a mi gazdasági berendezettségünk gépezetének minden kerekénél, tehát más kerekeinél is. Tudjuk mi, hogy a­ lehetetlenségekkel küzdünk, azonban ezeket a lehetetlensége­ket mégis le kell győznünk. Az ipari munka alig tud megindulni. A kereskedelem föl­lendülését érthetetlen erők és törekvések akadályozzák. Óriási problémánk a tiszt­­­viselőkérdés, de nemcsak a köztisztvise­lők, hanem a magántisztviselők problémája is. A megszállott vidékek óriási tömegek­ben ontják azoknak a szerencsétleneknek légióit, akiknek sorsát szociális gondosko­dással és szeretettel kell és lehet csak megoldani. A munkanélküliség és a drá­­gaság aggasztóan nő, úgy hogy már-már lehetetlen, hogy még az alkalmazásban lévők is megélhessenek fizetésükből. Ki tudná kimenteni mindazt a témát, amelyet az erőszak kényszerűsége reánk diktált és amelyet mind csak szociális gondolkodással lehet elintézni. Az Apponyi szállóigévé lett mondása a szociális olaj­­cseppről talán ma még megszívlelendőbb, mint bármikor máskor volt, mert ma az idő, a viszonyok ezt parancsolóbb erővel követelik, mint a régi világban. Ma döntenek a gabona áráról Korányi és Vass miniszterek tanácskozása Budapest, november 2. (A Magyarország tudósítójától.) Ma dél­után fél hatkor a közélelmezési minisztérium­ban fontos értekezlet lesz, Korányi báró pénz­ügyminiszter és­ Vass József dr. közélelmezési miniszter ma délután ülnek össze, hogy a ga­bona árának újabb megállapításáról tanács­kozzanak. A tanácskozásokon a pénzügyminiszter szakreferenseivel vesz részt, a közélelmezési miniszt­éruim részéről Térfy Béla helyettes ál­lamtitkár is részt vesz a két miniszter érte­kezletén. Vass miniszter álláspontja ismeretes. Nem zárkózik el a gabona árának föl­emelésé­től, ragaszkodik azonban ahhoz, hogy az olcsóbb fajtájú liszt ára meg­­maradjon. A két miniszter tanácskozásának eredmé­nyétől függ, hogy át tudják hidalni azokat az ellentéteket, amelyek fölmerültek abban a kérdésben, hogy a magasabb és alacsonyabb gabonaárak közötti különbség miben és ho­gyan találjon fedezetet. Vass miniszter, aki csak nemrég szögezte­­­­e álláspontját akként, hogy az alacsonyabb tisztárakkal áll vagy bukik, ezt az álláspont­ját a mai értekezleten is ki fogja fejteni. Politikai körökben nagy várakozással te­kintenek a mai tanácskozás eredménye elé. Volt román miniszter a Oktalanságnak mondja Románia csatlakozását ,­­ Bahamit, november 2. Az Orient­esulr b­uk­aresti lap tudósítója előtt Lupu volt román belügyminiszter, aki Romániának legradikálisabb politikusa, a­ kis­­antanttól a következő nyilatkozatot tette: . A kis­antant megalapítását épp úgy nem értem, mint ahogy a nagy-antant meg­alapítását. Mind a kettő veszedelmet jelent. A Népszövetség megalapitása már magában ki­zárja, hogy rajta kívül más csoportok alakul­janak. Take Jonescu bizonyára abból indult ki, hogy a versaillesi békeszerződés írott ma­­laszt marad és pár év múlva új vérontás kö­vetkezik be, amelyben nemzetközi szükséges­ség lesz az antant és a kis-antant. De vájjon szorosabb-e az összetartás a kis-antant cso­portjában. Jugoszlávia és Csehország azért csatlakoztak hozzánk, hogy Magyarország el­len védekezzenek. Nem túlzás-e, hogy három erős állam, köztük Románia is, szövetkezzék az egye­dül álló, területben és hatalomban meg­­kisebbített Magyarország ellen. Okos és méltó dolog-e, hogy Románia, amely­­­lvek malma alatt másfél millió magyar él, agresszió politikát folytat a magyar királyság­beli testvérek ellen? Bizonyára nem. Ezek a területünkön élő elemek, ha jól bánunk velük, idővel szilárd kapcsot és baráti egységet te­remthetnek Románia és a magyar állam kö­ kö­zött, amely ugyan súlyos tévedéseket követett el, de mégsem szolgáltatott okot állandó ellen­séges érzelemre. , — De a kérdésnek másik oldala is van: Franciaországnak, Románia kedves szö­vetségesének különleges okai vannak rá, hogy Magyarország i­émjában baráti ma­gatartást tanúsítson.­­" Várjon jó szemmel nézhet-e Franciaország olyan koalíciót­, amelynek éle­ Magyarország ellen irányul és váljon annyira biztosak-e a románok Anglia és Amerika rokonszenvéről, hogy lemondhatnak Franciaország szimpátiá­járól. Végül azt sem szabad elfelejteni, hogy a magyarokat régi barátság köti össze a len­gyelekkel és hogy a csehek és lengyelek pán­szláv érzülettel­annak áthatva. A keresztényszocialisták változást óhajtaná­g, földbirtokon A közigazgatási javaslatok tárgyalásához ragaszkodik a kormány Nagyatádi Szabó­d partírtdiktatúráról . Sréter honvédelmi mi­niszter a királykérdésről Budapest, november 2. (A Magyarország tudó­sító­jától.) A nem­zetgyűlés holnapi ülésének napirendjén in­dítványok megokolása és­ interpellációk el­mondása szerepel. Előzetesen elnöki enunciá­­ció történik Ereich Károlynak, Korányi pénz­ügyminiszter ellen tett kijelentése ügyében, amelyhez — mint már jelentettük­­— a ház­szabályok magyarázata címen több felszóla­lás fog elhangzani. Előre láthatólag csütörtökön kezdődik meg a földbirtokreform tárgyalása. A javasla­­vitájának tartamát még csak hozzávetőlege­sen sem lehet ma megállapítani. Az optimis­ták véleménye szerint nyolc nap alatt végezne a reformmal a nemzetgyűlés, mások nyolc­heti terminust is keveselnek. Minden attól függ, hogy a bizottságban lényegesen meg­változott javaslat mennyiben felel meg az agrárdemokrata képviselők óhajának. Kétség­telen, hogy a kisgazdapárt balszárnyán kívül a ke­ Egyes szám­ára 2 korona

Next