Magyarország, 1920. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1920-12-01 / 283. szám

­­i Korányi nem engedi a politikát belevonni a közgazdaságba erényi kereskedelemellenes politikával vádolja a nemzetgyűlést Friedrikg a takarékosságért — Teller ,,ur­s postáscipői­ ­­jT Budapest, november 30. (­ Magyapország tudósítójától.) A nemzet­­gyűlés mai püftelét délelőtt fél 11 órakor nyitotta meg Ctukoivszky István elnök. A múlt ülés jegyző­könyvének hitelesítése és az elnöki előterjesztések után Oklúdi Szabó János előadó ismertette és aján­lotta elfogadásra a Pénzintézeti Központról szóló javaslatot. Szterényi József báró részletesen ismerteti a Pénzintézeti Központ érdekében folytatott műkö­dését. A jövőben a Pénzintézeti Központra még na­gyobb szükség lesz az újabb gazdasági alakulatok­nál, úgy, hogy ő a 100—200 milliós hozzájárulást nemcsak soknak nem, de kevésnek is tartja. Friedrich István: A miniszteri autókat kell megszüntetni és mindjárt lesz újabb 100—200 millió. Szterényi József báró: Ami az állami autókat illeti, ő ezek ellen mindig tiltakozott és legutóbb jelentette be a pénzügyminiszter a pénzügyi bi­zt­­s­ágnak, hogy az állami autók számát hatóan■ hatra redukálták. Friedricsa István: Századostól lefelé mindenki autón jár. Németországban mindenki gyalog meffif. Államtitkárnak a konflis is jó. Szterényi József báró: Ennek a kormánynak ,­­ez az első javaslata, amelyben kereskedelem­ellenes tendencia nincs és megfelel céljának. A kereskedelemellenes ten­dencia katasztrófával fenyegeti az ország gazdasági helyzetét. Frühwirt Mátyás: Elnnek a kereskedelem az oka. Szterényi József báró: "A Baross-szövetség, amely pedig keresztény és nemzeti irányú, a leg­súlyosabb eszközhöz akar nyúlni tüntetésként a kereskedelemellenes irányzattal szemben. Fel akarja szólítani a kereskedőiket, hogy egy napra minden kereskedő zárja be az ■üzletét. Ez egy nagy dolog. .. . Frühwirt Mátyás: Be kell zárni a lánckeres­kedőket Szterényi József báró: Nem a lánckereskedők­­ről van itt szó. Azokat csukják be. De szó van az ország­­kereskedelméről, szó van egész gazda­­sági életéről. Szükségesnek tartja a privilégiumok helyiébe­n a kereskedelem teljes szabadságát. Örvendetes és üdvös, hogy az új ja­vaslatra a revizionális kötelességet kiterjeszti. Pontos dolog volna, hogy a nagy vállalá­sokra is kiterjesszék ezt a kötelességet. Kis jótékonysági egyesületek felelősséggel tartoznak az államnak, az állam pénzével dolgozó nagy vál­lalatok pedig nem. Utasítani kellene erre nézve a pénzügyiminisztert. (Helyeslés.) Tiltakozik az el­len, hogy „ a pénzintézetek, akár közvetve is, politikai tevékenységet fejthessenek ki. Elsőrangú állami érdek, hogy a pénzintézetek a Pénzintézeti Központba kapcsolódnak be. Szűk­­lesnek tartaná, hogy a postatakarékpénztár szoros kapcsolatba kerüljön a Pénzintézeti Központtal, amely végül teljes összeolvadásra vezethet. Ez an­nál szükségesebb, miért hiszen meg fog alakulni egy állami egyiskibocsátó­­ intézet és akkor három intézet lesz, amely bizonyos tekin­tetben állami pénzügyi feladatot is végez. A javas­latot általánosságban elfogadja. Er­ütt Sándor: Egyetlen egy törvényt sem látunk a háborús vagyonokra vonatkozólag. Pedig ez több száz millióra rúg. Nem tud,jurki, hogy a háborús központokban mi­ként gazdálkodnak. Polemizál Szterényi József amaz állításával, hogy a Házban kereskedelem­ellenes szellem uralkodik. Ereich Károly: Hogy a panamát üldözzük, ez a kereskedelemellenes szellemi hangulat. Azt mondják, hogy ezért mennek Bécsbe Gaál Gaszton: A sok engedély kényszeris­i őket­ Bécsbe. A kivételes törvényeket tessék meg­szüntetni Ernszt Sándor: Azt hiszem, hogy a Bécsbe kiment kereskedők sem maradna Bécsben, tovább mennek nyugatra. Az oka ennek az, hogy az adótól szabaduljanak. Ami már most a törvényt illeti, bajnak tartom, hogy monopólium van sok. Privililegizgilmaik egyeseket. Gaál Gaszdon: Tessék szabaddá tenni a versenyt. Szterényi József báró: Ezt akarjuk. Reisehl Stichard: A rézgálicról is sokat lehetne beszélni. Ereki Károly: Meg sok másról. Ernszt Sándor: Államunk financiális helyzete mpról-napra rosszabbodik. A költségvetéssel minél előbb foglalkoznunk kell. Ma Magyarország lakosságának egyötödrésze az államból él. Ezt nem bírjuk el. Ha mi nem teszünk már most valamit a tisztviselőik és a hadsereg kérdésében, akkor el fogunk merülni. Nem hallott eddig egyet­len kereskedelmi expozét sem. Itt van Róbert Emil indítványa, amelyet elfogadtak, de most nem látja. Tiszteli Róbertet, de nem ő hivatott a kereskede­lem reorganizációjával. Friedrich István: Mikor tizennégy miniszter és tizennégy államtitkár van. Rubinek István: Te csináltad a tizennegye­diket. Friedrich István: Rubinek hozta Sokoró­pátkajt. Elnök: Kérem, ne leplezzük le a miniszteri állásokat. (Derültség.) Ernst Sándor: Egyébként a javaslatot el­fogadom. (Taps.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, a vitát bezárom. Az előadó urat illeti a szó. Iklődi-Szabó János előadó: Igazat ad Ernszt­­nek­, a költségvetést mielőbb tárgyalnia kell a pénzügyi bizottságnak, hogy januárban a plénuim elé kerülhessen. A javaslatot különben elfoga­dásra ajánlja. Korányi Frigyes író pénzügyminiszter be­nyújtja az angol csoporttal k­irdetött szerződést a földgáz kitermelése tárgyában. Elnök:­­A törvényjavaslatot kiadják a pénz­­­­ü­gyti bizottságainik." Egyben bejelentem, hogy a bel­ügym­iniszter­­ úr holnap fog válaszolni Tassler Bélának hozzá intézett interpellációjára. A pénz­ügyiminiszter úr­­kíván szólni, Korányi Iváré pénzügyminiszter: Magyarországon volt Európában a legtöbb pénzintézet, ezért szükséges, hogy inkább egyesít­sük az intézeteket, semmint hogy újak alakuljanak. Takarékoskodnunk kell és egyesek máris azt hangoztatják, hogy az ő po­litikája nem egyéb, csak takarékosság. De az is bizonyos, hogy egyedül a takarékosság nem elég a bajok orvoslásához. •Míg a termelés s a legális kereskedelem nem indul meg, amig az egész közvéleményt nem hatja át az­­az akarat, hogy első a gazdasági helyreállíts, amely nem ismer napi politikát. Szterényi József báró: Nagyon helyes! Korányi Frigyes báró mindaddig nem lehet megszüntetni a bajokat. A központok revízióját ő is szükségesnek tartja és a kormány már több ilyen revíziót el is rendelt Az egész törvényjavaslat különben betetőzése annak a gazdasági alapnak, amelyet ő szükségesnek lát. Hiszi, hogy ez a nor­mális viszonyok helyreálltával hozzá fog járulni hitelünk emeléséhez. A törvényjavaslatot elfogadás­ra ajánlja. A Ház a javaslatot általánosságban elfogadta. Ezután áttértek a javaslat részletes tárgyalá­sára. Az első szakasznál Szterényi József báró ha­tározati javaslatát elfogadták, a második és har­madik szakaszt vita nélkül szavazták meg. Ezután az­ elnök az ülést tíz percre felfüggeszti. Szünet után Az elnöki széket 5­östük József alelnök fog­lalja el. Indítványára kimondja a Ház, hogy legközelebbi ülését holnap, december elsején, szerdán délelőtt tíz órakor tartja, annak napi­rendjére a Pénzintézeti Központról szóló ja­vaslat részletes tárgyalásának folytatását Utazi, ezenkívül az igazság,'­s tszter válaszol Ironyánszkit Zoltánnak hozzá intézett interpellá­ciójára, majd az interpellációk következnek,­­mm. Interpelláció a csel­­cipők miatt Ezután Pálffy Dániel mondotta el sürgős in­terpellációját. A köztisztviselők részére — úgy­mond — a kormány nagyobb cipőmegrendelést tett Cseh-Szlovákiában, abban az államban, amely éppen most szövetkezett ellenünk a jugoszlávok­­kal. Azt mondották, azért rendelték Csehország­ban, mert a magyar kézműiparosok hat százalék­kal drágábbak voltak, pedig ha a minőséget is megvizsgáljuk, akkor szakértők megállapítása sze­rint is a külföldi cipő húsz százalékkal drágább. Amikor a munkanélküliség ilyen égető, akkor száz és százm­illónyi értékű munkát adunk a külföldnek, amikor itthon az iparosság éhezik, akkor külföl­dön tesznek megrendeléseket. A magyar iparosság nevében követeli, hogy szüntessék meg a külföldről való behozatait. Az iparosok kérdésével szorosan összefügg az Iparosok Országos Hitelszövetkezetének az ügyre. Szövetkezetre szükség van, de annak jelenlegi igaz­gatósága nem méltó arra, hogy ezt az intézményt vezesse. Adatokat sorol föl és panaszokat hangoz­tat ez ellen az igazgatóság ellen. Azután elmondja, hogy a postaigazgatóság négyezer pár cipőt ren­delt a postások részére és a keresztény kurzusban egy Teller Samu nevű kereskedő kapta a megrendelést. Ez a kereskedő más cipőket szállított, mint ami­ilyen a minta volt és a később, szállított cipők tel­jesen hasznavehetetlenek. Teller ur... Felkiáltások: Nem ur! Pállffy Dániel: De igenis ur, mert a zsidók ma is urak Magyarországon, Teller úr annak idején állítólag benne volt a pa­­pírbakancs-szállítás ügyében is. Előterjeszti inter­pellációját, hogy van-e tudomása a kereskede­lemügyi miniszternek arról, hogy a köztisztvise­lők számára külföldről hozattak be cipőt. Haj­­­landó-e a kereskedelmi miniszter ezt megakadá­lyozni és a magyar iparosságot megvédeni. Haj­landó-e az Iparosok Országos Központi Szövet­kezetének, ügyét megvizsgálni, tud-e a postások cipőakciójáról és arról, hogy a keresztény kurzus jegyében a megrendelést nem keresztény kisipa­rosok, hanem egy olyan egyén kapta, aki bele volt keverve a papírbakancs-szállítási ügybe. Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter kije­lenti, hogy csak ideiglenes választ adhat, mert szigorú vizsgálatot kíván indítani, s végleges vála­szát csak ezután adja meg. A köztisztviselők cipő­­akciójáról tud, de neki azt jelentették, hogy a magyar iparosok a szükséges cipőt a tél beállta előtt nem tudják elkészíteni, ezért kellett külföldről rendelni. Uji­61 kijelenti, az interpellációban felvetett minden kérdésben, a vizsgálatot a legszigorúbban lefoly­tatja és annak befejezése után ad érdemleges választ. Az ülés egynegyed három órakor véget ért. 2 MAGYARORSZÁG Budapest, 1920. szerda, december 1. i c3£aAiówifd£/i -SbffVr SEbtfoó-jutff. Amerika kásához föfcésiként £©®3©ascÍ2 ViSSü] j Jóass Ssirgg gz6SisSg mvssifoáf 8v VVátis, aranyért föB SCHWARTZ DÁNIEL, Budapest Anker-palota, Anker-köz I. sz. Méz, telek, KldbZrfok, gyárak, mindennemű­ fizietek vételét és eladását legrövidebb idő alatt közvetíti „Krumpholtz“ építési ingatlan forgalmi irodája. Vidéki megbízások pontosan eszközöltetnek.­­Vr.7­ _____kölcsön ingatlanra és konvertálások. Koronaherceg­ utca 20, 12­­5 minden fajtát jutányosan árul Bristol- szállóval szemben. Telefon 2999. szám. Teljesen átalakítva uj vezetés mellett­­t december* Vén megnyílik a Híll étterei és e MIM Méz IV. kerület, Váci­ utca 38. szám. Mindkét helyen Kocze Laci és fia muzsikál a wma—— .•.•aveaga ttjyjrreaaacutnr--. —MBMpa——b——e—l—b—n m m, „ ___ r BRILIÁNST sa!!“,m­ viszek aranyat, platinát, ezüstöt Upontörut tarafíli-S f &9 ® hőenergiáját tökéletesen csakis n n fiSfcmt fSSft a direkt c célre szerkesztett j£f Sfi j§B a«r %3sS szab. Zepbir-légfű­téses foly­v pi sSz • fi is Vii tonégőkályhában lehet ki- Wi­WlMK hat'zn4Jni- Egyszeri begyújtás­r­u egész télen eg. Kjfe-..: ffiftfírfi kátyh­agyáros, Budapest, Vilmos császár­ ul 39. ,ü­j. Telefon: 47-47. Kérjen prospektust

Next