Magyarország, 1921. január (28. évfolyam, 1-24. szám)
1921-01-01 / 1. szám
BUDAPEST, 1921 JANUÁR 1. SZOMBAT XXVIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Egyes számára 2 korona A szent kos A főpap az ünnep napján a megszen telt kos szarvaira rongyokat kötött, melyek a nép bűneit jelképezték vak, a pásztorok pedig botjaikkal kiverték a kost a pusz* tába, ahol a szent kos — szarvának csigáin ez undok rongyokkal — éhenveszett és elpusztult. . Magyar pásztorok, emeljétek botjaitok kát és az uj esztendő fordulójának ürnnepén, amely méltán lehet az uj magyar ezerév fordulója, verjétek ki a pusztaságba a kost, amely szarvain a régi bűnökkel menekül előttetek. Nyikorog és zárul az uj esztendő kapuja, vigyázzatok, nehogy a kerge állat átjusson a kapun, verjétek és 'űzzétek vissza, mert e kapun át jövendő életünkbe vinné régi 'bűneink rongyait. A háború menydörgése elcsitult, a forradalmak hisztériája átvonaglott a szive ken, a kábult homlokokat friss szél fuldo* gálja és csonka földjén megvetve lábát uj honfoglalásra készülődik a magyar. Boldog uj esztendőt, boldog uj ezer esztendőt szegény Magyarország! Boldog uj esztendőt rab magyar hegyek, kik övezitek a csonka országot, kik erre fordultak arccal és a távolság fölött szüntelenül ide néztek! Köszöntünk benneteket a jövendő magyar élet hitével a szivünkben, magunkénak vallunk benneteket és mostojra hitvallást teszünk Szent István országának örökkévalósága mellett, melynek egységét a magyar hegyek roppant láncai szorítják és ölelik össze. Hiszünk a magyar erő misztériumában, mely a gyergyói erdők lomb* jain zug, a kassai dóm öreg harangjain kong, a tátrai fenyvesek közt rohanó pata* kok habjain morajlik. Rákóczi várainak omló kövei között él és az eltépett magya* rok haragvó szivében piroslik. Hiszünk a cs. cs oláh börtönök falára karmolt hetük és mártirnevek felragyogásában, * . " A * • v. ' elszakított tájak magyar sóhajaiban és fohászaiban, melyek egyszer fergeteggé válnak. Boldog uj esztendőt boldogtalan ma gyarok. Adjon az Úristen akónkba bort, vékánkba búzát, szivünkbe békességet. Adjon lelkünkbe kitartást, karjainkba erőt, hogy újra felépítsük rombadőlt hazánkat és újra tavaszi virágzásban lássuk hervadó ligetünket. Köd előttünk, köd utánunk, de hátunk mögött a ködben tűnt évszázadok tornyai ragyognak, a magyar dicsőség és a magyar kultúra tornyai, előttünk pedig, valahol messze a ködben, az új élet ígérete sugárzik. Nem szabad hitet veszteni, fáradtságot érezni, fogjátok karon a támolygókat, adjatok kulacsot a szomjatok elfehéredett szájához, ne nézzetek hátra, szegezzétek arcotokat előre, a jövendő kapujára, mely most tárul előttetek. És vigyázzatok, hogy itt ma szent kos, mely a régi bűnöket szarvaira kötözve hordja, a kapunak ne rontson. Budapest, december 31. (A Magyarország tudósítójától.) A Magyarország imuikatársa kérdést intézett nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszterhez a földművelési minisztérium jövő évi munkaprogramjára vonatkozólag. A miniszter, aki a karácsonyi ünnepeket is a hivatalában töltötte és most rövid pár napra hagyta el Budapestet, a következőkben volt szíves előttünk nyilatkozni: — A minisztérium elsősorban a mezőgazdasági kamarák fölállításáról hozott törvényt hajtja végre. Evésből rendeletileg intézkedtem, hogy azok a mezőgazdasági bizottságok, amelyek a különböző községekben és járásokban állítandók fel, választás útján minél előbb megalakuljanak. A törvény ugyanis a vármegyei közigazgatási bizottságokat ruházta fel azzal, hogy a mezőgazdasági bizottságok felállítását mely községekre rendeli el. A vármegyei bizottságok azonban nagyon jó szűkkeblűen teljesítették e feladatokat. Kénytelen voltam tehát újból felhívni a vármegyéket arra, hogy ezt a kérdést újra tárgyalják. Ha a községi és járási mezőgazdasági bizottságok megalakulnak, akkor kerül csaka sor a Támnegyer kamarái megalakítására. Sajnos, ez még egy kis időt igényel. A tél folyamán azonban a törvény az egész vonalon végre lesz hajtva. Annál is inkább szükség van erre, mert a kamaráknak már a földreform végrehajtásánál is szerepük van. A reform végrehajtása sietteti tehát a kamarák ügyét is. A földbirtokreforma végrehajtásáról szóló utasítás készen van. A jövő hónap folyamán kiadásra is kerül. Ugyancsak január hónapban iparkodom összeállítani a ,,Birtokrendező Bíróságot“, hogy a munkálatok végrehajtását és a törvényiben rábízott hatáskört minél előbb kezdje meg. Maga az utasítás még nem volt minisztertanács előtt, rövidesen odakerül. A rendeletért: a nemzetgyűlés meghagyása értel- lmében annak összeillése után bemutatom a Háznak is. Ezután kérdést intéztünk a miniszterhez, hogy mit szándékozik tenni a hitbizományok ügyében. A földbirtokreform javaslatának tárgyalása idejében ugyanis a nemzetgyűlés Hadházi Zsigmond képviselő indítványára kimondotta, hogy a hitbizományokat reformálni kell Kérdésünkre a következő választ kaptuk: — Nemcsak szándékom, de a nemzetgyűléstől kapott utasításom értelmében is köteles vagyok a hitbizmányokat megrefomnielni. A kérdés nehéz és igen komplikált. Mert ugyanakkor, ami idén bizonyos hitbizományok megszüntetését kell esetleg elrendelni, az úgynevezett paraszt liitbizományokat meg akarjuk valósítani már csak azért is, mert ilyen törekvéssel trenkíül, a nemzetgyűlésiben, hanem az országiban is mindenütt találkoztunk. A törvényjavaslat elkészítésére a szükséges előtanulmányok most folynak. Előmunkálataink még nincsenek oly stádiumban, hogy erről bővebben szólhassak. Annyi bizonyos, hogy még ennek a nemzetgyűlésnek ideje alatt a törvényjavasllatot elkészítjük s azt hiszem a nemzetgyűlés ezt el is fogadja. —■ . Készen van azerdőtörvény. Ezt a javaslatot minél előbb tető alá fogom hozni. Főleg azért, mert a föklbirtokreform végrehajtásával kapcsolódik egybe. A törvény az erdőskisgátítási jogot, az erdők kezelését reformálja, illetve egységesül. Megszünteti azt az anomáliát, mely az erdői kezelésben eddig fennállott és amely szerint, a közbirtokosság erdeit az állam kezelte és az irtás szakszerű módon folyt, ezzel szemben a magántulajdonban levő erdőbirtokosokat semmiféle kötelem nem terhelte, birtokukön azt csináltak, amit akartak. — Meg akarom csinálni az állategészségügy törvényes rendezését is. A régi szavatossági rendszert, mely sok visszaélésre adott alkalmat, meg kell szüntetni. Ha időmből telik, sorát akarom ejteni — mert nagy szükség van erre — a tagosítása törvény elkészítésének és benyújtásának is. Ezután a szabadforgalom, a szabad kereskedelem ügyében intéztünk kérdést a miniszterhez. — A szabadforgalmat — mondta a miniszter, — nem lehet úgy értelmezni, amint azt sokan gondolják, hogy mindenki vihet ki és adhat el külföldre annyit, amennyit akar, az államnak pedig csak kiviteli illeték fizetésével tartozik. Ezt a kérdést szabályozni kelL Az állam minden terményre nézve megálapítja, hogy* mennyi vihető ki. Szóval a helyzet ezen a téren ízem az lesz, ami régen volt, bizonyos korlátozásokra nem szükség, annak meg is kell felelni. A belföldi kereskedelemnek azonban teljes szabadkezet adhatunk. Végre a politikára került a szó, a földművelésügyi miniszter itt a következőket mondotta: — Senki se higgje, hogy az alkotmányjogi reformok tárgyalása gyorsan fog menni. A kormányon kívül parlamenti bizottság tárgyalja a szóba jövő javaslatokat. Ezután pedig a Ház is azt hiszem hosszasan fog foglalkozni a törvényjavaslatokkal. Ami a kiválásokat illeti, engem nem nagyon érintenek azok a híresztelések, hogy kiválások lesznek-e vagy vannak-e? Elvi alapon álló ellenzékre igenis szükség van. Ettől a nemzetgyűlés munkásságát nem féltem. • ■ -kv ,mint ahogy nem féltem, hogy a kiválások a mi pártunkatszakítanák széjjel. Nyugodtan nézek a jövő alakulása elé. .- \ Ji hitbizományok reformjáról, a paraszthitbizományokról és az alkotmányjogi kérdésekről nyilatkozik nagyatádi Szabó